Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-14 / 37. szám
Átlagkereset-számítás a szabadság időtartamára Sottnér Ferencné olvasónk írja Magyarnándorból: A inagyarnándori takarmánykeverő üzem dolgozója vagyok, már tíz éve mint felszedömunkás dolgoztam, de 1984. március 1-től átvettem a takarítást, amelyre 3200 forint a fizetésem. Ám mivel nekem kell fűteni is. így október 15-től április 15-ig emelkedik a fizetésem 2500 forinttal, így a téli időszakra 5700 forint a keresetem. Januárban a tavalyi szabadságomat le kellett tölteni, ami 11 nap volt. Érdeklődtem, hogy mennyi lesz a szabadság idejére az átlagkeresetem, és erre azt a választ kaptam, hogy csak a takarítás után, azaz 3200 forint után vagyok jogosult a ,.szabadságpénzre”. Tudtom szerint az október, november és decemberi hónapoknak az átlaga illetne meg. hiszen azért a fűtési pénzért is én dolgozok. Kérdésem, hogy miért nem számolják hozzá az átlagomhoz a fűtésért kapott keresetemet? Olvasónk fent idézett leveléből pontosan nem állapítható meg, hogy a takarítás mellett a téli időszakban milyen jogviszony alapján végzi a fűtést. Emiatt csupán néhány idevonatkozó szabályt ismertethetünk a kérdésére, mert a kérdés pontos megválaszolásához azt kellene tudni, milyen szerződést kötött olvasónk munkáltatójával. Általános szabály szerint a dolgozót a rendes szabadság .időtartamára átlagkeresete alapján kiszámított munkabér illeti meg. Az átlagkereset kiszámításánál pedig a dolgozó részére a bérköltség, valamint a részesedési alap terhére pénzbeli részesedésként kifizetett minden díjazást alapul kell venni. Az átlagkereset kiszámításának alapja: a harminc napot meg nem haladó időre történő számítás esetén az átlagkeresetbe beszámítható díjazások utolsó naptári negyedévben kifizetett összege. A „különleges” esetekre szól a következő szabály: Ha a díjazás egész évre jár (például: éves prémium, év végi részesedés), vagy pedig a negyedévben kifizetett egyéb prémiumok, jutalmak összege a dolgozó egyhavi személyi alapbérének kétszeres összegét eléri vagy meghaladja, akkor ezeknek a díjazásoknak csak egynegyedét lehet az előző ngvedév alapján történő átlagkereset-számítás eseten alapul venni. Az egy órára, illetőleg egy munkanapra járó átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a dolgozónak az elszámolás alapjául szolgáló időszakban kifizetett és az átlag- keresetbe beszámító díjazásainak összegét osztani kell az adott időszak alatt munkában töltött órák,' valamint a fizetett, de munkában nem töltött órák, illetőleg munkanapok számával. A munkaórák számításánál a túlmunka és a készenlét (ügyelet) időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha olvasónk mellékfoglalkozásban látja el a fűtést a téli időszakban. Erre vonatkozóan azonban érvényesül az a szabály, hogy mellékfoglalkozásban a munkaidő fizikai tevékenység esetén legfeljebb a törvényes munkaidő fele lehet, a munkabér pedig a munkakörre megállapított bér időarányos része. Elméletileg — véleményem szerint — az is elképzelhető, hogy olvasónkat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatják, s ebben az esetben szabadság és arra átlagbér ebben az esetben nem jár. Az elmondottak szerint tehát olvasónknak a fűtésre vonatkozóan, vagy főállású munkaviszonya, vagy mellékfoglalkozása, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya van, de az is lehet, hogy a fűtést túlmunkában látja el. Esősorban így azt kell eldönteni a munkáltatóval megkötött szerződés alapján, hogy milyen jogviszonyban végzi a fűtési munkát. Ennek tisztázása után • javaslom, hogy forduljon munkahelye munkaügyi döntőbizottságához kérelemmel a szabadságára járó átlagkereset megfizetése iránt. Dr. Zs. A. Küzdelmes életutak /VIagyarnak érzem magam Schwarcz Ferenc 1901. január 25-én született a csehszlovákiai Prencsován. Az elmúlt hosszú idő folyamán igen küzdelmes életutat járt be. Átélt két világháborút, részt vett a Tanácsköztársaság dicsőséges harcában, a 30-as években pedig illegális munkát végzett. Egész életében lendületesen dolgozott, melyet bizonyít, hogy ez évben már több helyre hívták dolgozni. De, hogy miképpen is jutott ej idáig, arról beszéljen maga az illetékes: — Nem volt könnyű gyermekkorom1, ugyanis édesanyám már hároméves ko-. romban meghalt. Ekkor édesapám, aki cipészmester volt, elindult velem bánatában vándorútra. Salgótarjánban kötöttünk ki 1904-ben, majd rövid ittlétünk után Debrecenbe költöztünk. Apám elhelyezkedett a cipőgyárban, engem pedig Györfy Istvánhoz adott Balmazújvárosba fogadott fiának. Az iskolát is itt végeztem el 1916-ig. Pesten kitanultam a kertészetet, majd a Tanácsköztársaság idején én is önként vonultam be a 3. honvédezredbe Debrecenbe. Sajnos, elbuktunk. Aztán a bujdosás következett, én Balmazújváros mellett egy tanyán találtam menedéket. Itt voltam 1921- ig, s mire elcsendesedett minden, visszatértem Salgótarjánba. Ezután megint katonaévek következtek egészen 1928-ig, majd a tűzhelygyárban helyezkedtem el fémcsi- szolóként. 1929-ben megnősültem. 1932-ben a bányához mentem dolgozni. Majd 1942- ben újra hívott a kötelesség, Losoncra vonultam be a 63. ezredhez, onnan a frontra. A frontról hazatérve visszamentem a munkahelyemre. * A felszabadulás után, 1946- ban Losoncra mentünk a feleségemmel, ahol kertészkedéssel foglalkoztam 1961-ig, a nyugdíjig. Nyugdíjaséveim alatt sokat dolgoztam a FÜ- SZÉRT-nél, az állategészségügyi állomáson, sőt már az idén is hívtak dolgozni több helyről is. Már kifelé jövet voltam a 84 éves ember lakásából, amikor megemlítette, hogy lenne két kívánsága. Írja meg, hogy az illetékesek segíthetnének elintézni a magyar állampolgárságot. A másik, hogy ismét kaphatnék ityugdíjas utazási kedvezményt, mert amióta a feleségem meghalt (1983), elvették tőlem mondván, hogy csehszlovák állampolgár vagyok. Ez lehetővé tenné, hogy kevéske nyugdíjamból többször utazhassak rokonaimhoz, mert én már csak ebben találok örömet. Lejegyezte; Balogh libor Panaszt Címzett a Volán gyöngyösi kirendeltsége Levelezőink írják Jó évet zártak Az Utasellátó Vállalat Komárom. Pest, Nógrád megyei Területi Igazgatósága, mint arró] Berend István igazgató nyilatkozott, elégedett a megyénk területén működő üzemegységek dolgozóinak 1984. évben végzett munkájával. Az öt kiskereskedelmi és 12 vendéglátóegység bevétele 35 millió 600 ezer forintot tett ki. Az 1985. évi árbevételi tervüket 7—8 százalékkal kívánják növelni, eredményesebb gazdálkodás a kitűzött cél. Megfelelő, az igényekhez igazodó áruválasztékot kívánnak biztosítani nem csak az utazóközönség, hanem a lakosság ellátása területén is. Az említett egységek munkája ellen az elmúlt évben panasz nem merült fel. Az Utasellátó központ is új, minőségi árukat hoz forgalomba ebben az évben. Salgótarján Főtér megállóhelyen a 340 sz. egység vezetője Tarjáni Károlyné, a Volán-pályaudvaron pedig Szeles Jánosné vezeti a 368. sz. egységet szerződéses formában. Mindkét egység vezetője hosszabb ideje végez munkát. Jellemző, hogy kezük nyomán rend és tisztaság van. kulturált a kiszolgálás és bő az áruválaszték. Kisterenye vasútállomáson a 134. sz. egységet a törzsgárdához tartozó Huczka Pál vezeti több mint három évtizedes munkájával túl a nyugdíjkorhatáron is. Igaz, most már jobb munkakörülmények között, mert a közelmúltban korszerűsítették az egységet. Kisterenye. Nagybátony, Pásztó állomások és pavilonok dolgozóinak munkájával ugyancsak elégedettek a területi igazgatóság vezetői. Valamennyi egységben igyekeznek a nyitvatartási időt a forgalomhoz igazítani, mely önállóságukra és rugalmasságukra van bízva. Az elmúlt évben megrendezett utasnapok is sikeresek voltak, s ez bizonyítja jövőbeni létjogosultságukat is. Szűcs Ferenc Január I6-án Salgótarjánból! Pásztóig utaztunk több munkatársammal vonattal, amelynek érkezése 19 óra 34 perekor lett volna. A vonat késett, s ezalatt a Pásztó vasútállomástól Mátrakeresz- tes irányába közlekedő autóbusz elment. Lemaradtunk. Tudomásom szerint az autóbusznak meg kellett volna várni a vonatot, mivel a következő járat csak 22 óra 30 perekor ment. így nem volt mit tenni, társaimmal együtt gyalog indultunk haza Hasznosra. Még azt is megjegyzem. ez nem az első eset. hogy így jártunk. De most úev érezzük, szóvá kell tennünk. írják: Tóth Sándor, Gyurkó Sándor és Tóth László hasznosi olvasóink. * Előzetesként a pásztói Vn- lá" kirenőeltsé^én megtudok, Tisztelt szerkesztőség! 00 Öregeknek vciít Vasárnap, II. 3-án, délelőtt a miskolci rádió adásában elhangzott riportot szeretném kiegészíteni, ami a megyei kórház fotósával, P. Tóth Lászlóval történt. P. Tóth László szerényen elhallgatta, hogy már három éve havonta látogatja a Somoskőújfalui öregek napközi otthonát, ahol 20 idős embernek levetíti azokat a diákat, amelyeket különböző országok városaiban vett fel. Azok az idős emberek, akiknek nagy része még Salgótarjántól sem volt távolabb, megismerkedhetett Csehszlovákia, Lengyelország, Ausztria, Görögország, Törökország, Olaszország gyönyörű tájaival és városaival. Sok munkája mellett még erre is jut ideje. Látogatása mindig ünnep az öregek otthonában. Ezyton is tolmácsoljuk az otthon lakói és vezetője nevében köszönetün- ket. Nagy Andrásné Tejesek dicsérete Pasztán Van Pásztón egy kis csapat, mely igen-igen kemény munkát végez már hosszú idő óta és azt tapasztalom, munkájukat nem kíséri megfelelő elismerés. Pedig érzésem szerint rászolgálnak, hogy nagyobb nyilvánosság előtt elismerjék munkájukat. Korábban. szabad időmben magam is „beugrottam” hozzájuk egy kis pénzszerzés reményében, s már akkor csodálójukká váltam. Most annyi szó esik mindazokról, akik ebben 'a kemény télben helytálltak. Ügy érzem ők is megérdemlik az elismerést, hisz nagymértékben hozzájárulnak munkájukkal a lakosság jó közérzetéhez. Nevezetesen a tejipari szállítási vállalat gépkocsivezetőiről van szó és a tejüzem i:,ak(K|óiról. Az meg egyenesen külön fejezetet érdekelne, hogy a két „cég” dolgozói milyen egyetértésben és összehangoltan végzik munkájukat. Az emberek hozzá vannak szokva, bármilyen korán mennek az üzletbe, a tej és a tejtermék ott van a pulton. Senkinek eszébe nemi jut elmélkedni azon, milyen körülmények között került oda. Legföljebb ha nagy ritkán előfordul, hogy nincs a pultokon, akkor aztán „tudjuk mondani”! Ezeket a gondolatokat régen magamban hordom. Az utóbbi napokban egyre többször eszembe jutottak. Annak reményében vetettem papírra gondolataimat, hogy meghallgatásra talál, s ezek az emberek a NÓGRÁD hasábjain pár sor terjedelemben a nagyközösség nevében kapnak, pár jó szót. Ha elgondolásom megvalósítást nyer," előre is köszönöm. Tisztelettel: G. M. Pásztó valóban leaz. hogy január 16- án az 5*31. szérűn személv- vonat Pásztó állomásra 19 óra 3* perc helvett 19 53 órakor. 19 perepp! később érbe. zeit. A mátrakeresztesi autóbusznak az indulása pedig 19 óra 40 ppre a menetrend szerint. A várakozási idők jpn-vzéke alánján az is kiderült. hogy az autóbusznak 29 óra 19 percig kellett volna a vonatra várni. Amennyiben a vonat érkezése előtt elment az autóbusz, márpedig olvasóink szerint elment — az autóbusz vezetője helytelenül eselekedett. Mivel azonban az autóbuszjárat vezetője a menetlevelet a Volán gyöngyösi kirendeltségén adta le, csak ott lehet meggyőződni a valós helyzetről. Ezért ezúton továbbítjuk olvasóink panaszát a Volán gyöngyösi kirendeltségéhez. Vizsgálatuk megállapításairól pedig várjuk válaszukat. Bizonyíték híján 0 Visszhang cß\f tanácsülésről írott tudósításunk nyomán Mint megyei lapuinkból értesülhettünk, a városi tanács legutóbbi ülésen együttesen tárgyalta meg a testűiét Salgótarján 1985. évi fejlesztési tervét, valamint az idei társadalmi munkaakciókat. A tárgyaláson elhangzottak kifejezték a városunk területén megszervezett társadaikni munka rangját, azt a tényt, hogy városunk további . fejlesztésének a tanácsi források mellett egyedüli járható útja a lakosság még fokozottabb részvételé a szervezett társadalmi munkaakciókbain. A szó legszorosabb értelmében a város arculatának, pozitív irányú megváltoztatásának eszköze a végzett társadalmi munka, mert az így felszabadult pénzt más, további végrehajtandó feladatokra lehet fordítani Mi városszerető emiberek nap mint nap láthatjuk, hogy városunk mennyit fejlődött az elmúlt évtizedek alatt. Boldog örömmel felejtjük el a 40 évvel ezelőtti jelzőt: „Kenyeretlen Tarján”, Az eredményeket látva örömünkhöz sajnos üröm is vegyült. A társadalmi rnunika- akciók mellett, a megyeszékhely hatalmas összegeket fordít a parkok rendbetételére. Nagyon sok becsületes, a városát szerető fiatal, felnőtt és idős korú ember munkálkodik környezete formálásában, de sajnos az elvégzett munkát a k u 1 turálaitlamabb emberek igen hamar tönkreteszik. Mi, a Beszterce-Iakótel^p laikói is találva éreztük magunkat a NÖGRÄD 1985. február 5-i számának cikke nyomán. Lakótelepünkön is előfordul, hogy az elkészített parkokon a kényelem végett keresztül- kasul járnak. Kitördelik az elültetett fáikat, tönkreteszik a gyerekek játszótereit, szemetelnék az épületek körül. Mint a lapból megtudtuk a városgazdálkodási üzem több szerződést kötött a parkok őrzésére, köztük diákokkal, nyugdíjasokkal. Ügy érzem, hogy a fent hivatkozott, cikket. amely lakótelepünket elmarasztalta, a telep lakói közül többen olvasták és a hasonló esetek elkerülésére ösztönzik. Éltől függetlenül a lakótelepet szerető, magukénak érző emberékkel összefogunk és megoldjuk problémáinkat. Zsolnai Béla BeszterceT.iaikotelep Tavaly, október 10-én jelent meg lapunkban a „Rendőrökkel kinn az utakon” című riportunk, ahol a kerületi bányaműszaki felügyelőség AI 65—50-es forgalmi rendszámú Volgája egy esetben említést nyert, mert figyelmen kívül hagyta a rendőri karjelzést. Nos, azóta a salgótatrjáni rendőrkapitányság a szabálysértési- eljárást lefolytatta. Idézzük az 1053—1/1984. számú szabálysértési határozatot: „...nem sikerült bizonyítani a szabálysértés elkövetésének e tényét... az eljárás továbbfolytatásától sem várható eredmény”. A Volga vezetője járt ezzel a határozattal szerkesztőségünkben, s kérte „rehabilitálását”. Reméljük ezzel megtörtént. Jólesett | a gondoskodás A honti öregek napközi otthonának lakói szeretnénk köszönetét mondani a dré- gelypalánki Szondy György Termelőszövetkezetnek a gondoskodásért. Felejthetetlen örömet szereztek a nyári autóbuszoskirándulások alkalmával és a karácsonyi szörpajándékkal, amely az otthon lakóinak a nélkülözhetetlen vitamin- szükségletüket pótolta. A kirándulások során olyan helyekre is eljuthattunk, ahol addig még nem jártunk. Ezúton szeretnénk megköszönni a KISZ-szervezeteknek, a dré- gelypalánki és honti általános iskolásoknak és a palánki ci- terazenekarnak, hogy műsoraikkal sok-sok élményt nyújtottak számunkra. A honti ÖNO lakói Múlt év novemberétől működik Pásztón a városi művelődési központban a szabásvarrás tanfolyam. Ferenc Józsefné varrónő vezetésével tanulják meg az érdeklődők a házilag elkészíthető ruhák mesterfogásait. — bp — , Összeállította; Tóth Jolán
