Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-04 / 2. szám

MSZMP NOG R AD ES A MEGYEI TA MACS VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLI. ÉVF., 2. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. JANUAR 4., PÉNTEK A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtöki ülésén jóváhagyólag tudomásul vette a Finn Köz­társaság miniszterelnökének, Kalevi Sorsának hazánkban tett hivatalos látogatásáról adott tájékoztatót. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a magyar­szovjet gazdasági és műsza­ki-tudományos együttmű­ködési kormányközi bizott­ság Budapesten tartott ülé­séről szóló jelentést. Meg­bízta a Gazdasági Bizottsá­got, hogy gondoskodjék az ülés határozatainak végrehaj­tásáról. A Minisztertanács a Gazda­sági Bizottság tájékoztatója állapján áttekintette a Fo­gyasztók Országos Tanácsá­nak tevékenységét. Elismerve a tanács és aktivistáinak eredményes munkáját, felkér­te a Fogyasztók Országos Ta­nácsát, hogy a lakosság ér­dekében aktívan működjék közre a tisztességtelen gaz­dálkodás tilalmáról szóló tör­vény érvényesítésében, s for­dítson nagyobb figyelmet a szolgáltatások színvonalára. A kormány áttekintette a videotechnika szélesebb körű hazai alkalmazásának néhány kérdését. Utasította az illeté­keseket, hogy dolgozzák k; a videogyártás és -kiadás, valamint a terjesztés és for­galmazás jövőbeni rendjét. (MTI) 0!csó-e a munkaerő ? tapasztaltabb turisták már jól tudják, hogy nagyon kockázatos vállalkozás összehasonlítani a ..kinti” és az itthoni árakat és béreket, s még kockázatosabb afféle magánárfolyam-számítgatás alapján eldönteni, hogy ná­lunk mennyire drága —, vagy éppen túlságosan olcsó-e a munkaerő? E kérdésekhez sokkal bonyolultabb számításokkal lehet csak közelíteni, s még így is meg kell békülni a viszonylag nagy hibahatárokkal, a pontos eligazodást nehezítő tévedé­sekkel. Az egyes országokra jellemző fogyasztási szerkezet és árarányok ismeretében, valamiféle közös valutában kel­lene számolni, ami a jól képzett statisztikusok számára is annyira bonyolult feladat, hogy kénytelenek állandóan hang­súlyozni: számításaik eredményeit csakis becslésekként sza­bad kezelni. Mert igaz ugyan, hogy „kint” magasabb a bér és olcsóbb mondjuk a színestévé, vagy a kvarcóra, ná­lunk alacsonyabb a bér és olcsóbb, mondjuk, a lakbér.. no, de ebből most miféle következtetés vonható le? Még a gyakorlott és edzett utazó is zavarba jön, ha a maga mód­ján számolgat és hasonlítgat: többnyire elképedve tapasz­talja, hogy „kint” bizonyos árukat elképesztően olcsón, más árúkat viszont — a hazai gyakorlathoz kepest — elképesz­tően drágán vásárolhat meg. A legtapasztaltabbak pedig mór azt is tudják —, vagy legalábbis sejtik —, hogy hibás az egész számítási alap. Zsákutcába vezet a berek és az árak összehasonlítása ak­kor, ha megfeledkezünk annak vizsgálatáról, hogy a mun­káltatók — az üzemek, a vállalatok — drágán, vagy olcsón jutnak-e a munkavállalóhoz? Ha drágán, akkor elemi ér­dekük, hogy óvatosa« gazdálkodva bánjanak az emberi munkával. Ha meg olcsón, akkor nyilván ennek megfelelő­en értékelik és becsülik meg (anyagilag is) a munkaerőt. Akkor most olcsó, vagy kellőképpen drága a munkaerő Magyarországon? Nem olyan egyszerű a válasz, mert attól függ, hogy kiről, vagy miről van szó: a vállalatról, vagy általában a népgazdaságról. Mondhatjuk azt is, hogy ná­lunk az élőmunka viszonylag olcsó, mert az egy órára jutó munkaerőköltség mindössze 30—35 százaléka a nyugat-eu­rópai országok átlagának. Annyit azért tudunk, hogy például tavalyelőtt 316 milli­árd forint volt az anyagi ágakban működő vállalatok ösz- szes munkaerőköltsége. Ennek háromnegyede a bruttó mun­kajövedelem; alig egynegyede a béreket^ terhelő adó, a további néhány százalék pedig szociáiis jellegű költség. Ez így nem látszik túlságosan magas munkaerőköltségnek. Csakhogy: miközben 1980. és 1983. között a munkajövedelem és a nye­reségrészesedés összesen 16 százalékkal emelkedett, a bérek után fizetendő munkáltatói adók- csaknem másfélszeresükre nőttek. Ez már nem lényegtelen drágulás. Vegyük ehhez még hozzá a munkaerőköltség további — és jórészt az ál­lami költségvetést terhelő — összetevőit, és a végeredmény: a munkaerőköltségen belül több mint 28 százalék a szociá­lis terhek aránya, s ez nagyjábólegyezik a legfejlettebb ipa­Egyetértő támogatás, kiegészítő javaslatok Megyei összegzés az oktatási törvény tervezetékek h?lyi vitáiról A mostani tanév kétségkí- sei fogadták a szülők jogai- vül legjelentősebb eseménye nak törvényesítését és kérték az oktatási törvénytervezet azok kibővítését, valamint megjelenése és vitája volt. kiterjesztését a nevelőszülők- Megyénkben is, mint ahogy re, pártfogókra. A demokra- országszerte, a pedagógusok tizmus további erősítését örömmel üdvözölték az okta- szolgálná, ha lehetőség lenne tási törvény gondolatát. A az iskolavezetők visszahívásá- nevelőtestületek és a műve- ra, alkalmatlanság esetén, lődési osztályok illetékesei A társadalmi eredetű kul- nevelési és más értekezleten turális különbségek csökken- vitatták meg a tervezetet, tésére törekszik a törvény- Véleményük, javaslataik alap- tervezet, ugyanakkor rugal- ján megyei összegzés szüle- masabb szervezeti keretek- tett. kel (fakultáció, szakkörök, A tervezet az eddigieknél tanfolyamok) lehetőséget ad a karakterisztikusabban fogai- differenciáltabb oktatásra, mázzá meg az oktatás-neve- Széles körű egyetértéssel ta- lés célkitűzéseit. Kiterjed lálkozott a középfokú mtéz- azokfa a feladatok:.-*, m<- menyek művelődési anyagá- lyek megjelölését az elmúlt nak egységesítése, az első és idők társadalmi, gazdasági, második évfolyamon. Az is- politikai fejlődése, az ifjúság kólákban nagy várakozással megváltozott élethelyzete tekintenek az ellátás színvo- sztkségessé tett. nalában meglevő eltérések Az intézményi önállóság mielőbbi megszüntetése elé. erősítését célzó Intézkedése- A megyei összegzésben han" két a pedagógusok elismerés- got kaptak a pontosítást, ki- sel fogadták. A törvény szé- egészítést szolgáló vélemé- lesebb alapokat nyújt majd a nyék is. Javasolták a tankö­ri emokratizmusnak. Megnő- telezettség kiterjesztését 16 nek a lehetőségek a nyitott éves korig. Szükség lenne a iskola koncepciójának meg- gyermek- és ifjúságvédelem valósítására. A pedagógusok hovatartozásának tisztázására, feladatainak kijelölésekor a tartalmi munka szakmai alapvető szerepet kap — jo- irányításának szabályozására, gosan — az etikai kötelezett- Fontos lenne foglalkozni a ség, de felmerül az igény, törvényben a napközi ottho- hogy ugyanezen a szintma- nők működésével is. gasságon kellene megfogal- A törvénytervezet vitájá- mazni a törvénynek a peda- nak megyei összegzését to- gógusok jogi és etikai társa- vábbították a Művelődési Mi- dalmi védelmét. Egyetértés- nisztériumnak. Ecsegen elkészül a rendelő Az ELZETT Müvek szécsényi gyárában műszakonként 80(1 —900 darab kengyeles biztonsági zárat készítenek a* ügyes kezű lányok-asszonyok. A tizenkét fős kollektíva tat­ja Radvánszky Judit is, aki a záralkatrész elhelyezését végzi a házban. —Gyurkó-felv.— ] Megkezdődnek a munkásőr-egységgyűlések Ma országszerte megkez­dődnek a munkásőrség egy- séggyűiései, amelyeken a fel- szabadulás 40. évfordulójáról is megemlékeznek a testület tagjai. Az idén is nagy tár­sadalmi nyilvánosság előtt zajlanak a tanácskozások: meghívják a szocialista bri­gádok tagjait, a munkásőrök munkatársait, hozzátartozott. A gyűléseken részt vesz az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány több tagja, szá­mos közéleti vezető, felszóla­lásaikban tájékoztatót adnak a ország, a párt és a nép-] gazdaság előtt álló feladatok­ról. A munkásőrök egységgyű­lései január végén fejeződ-? nek be. (MTI) ri államok gyakorlatával. Magyarán és egyszerűen: a vállalatok számára az adóter­hek növelésével sem túl drága, a nemzetgazdaság snámapa pedig korántsem olcsó a munkaerő „ára”. A vállalatoknál megjelenő olcsó munkaerőnek — sok hát­rány mellett — jól jövedelmező haszna is lehetne. De nincs! Mert a munkaerő olcsósága nálunk nem versenytényező: az ebből adódó — mellesleg: nem könnyen kiaknázható — piáéi előnyök számunkra elvesznek a rendkívül alacsony munka­termelékenység miatt. Ebből pedig az is következik, hogy a munkaerő-drágítás csakis olyan módszerekkel képzelhető el, amelyek révén a termelékenység is növelhető, vagy legalábbis a termelékenységnövelés serkenthető. Ellenkező esetben a munkaerő árának növelése a jelenleg sem túlsá­gosan kedvező piaci pozícióink további romlásához vezet. Okkal feltételezhető, hogy a januártól érvényes új^ kere­setszabályozási rendszer jócskán enyhíti a munkaerő ára és haszna körüli gondokat. Ha a vállalatok is úgy akarják. Mert e szabályozás összes —, s máris nyilvánvaló — előnyei aligha érvényesíthetők a mozdíthatatlanul merev belső ösz­tönzési rendszerben. Ha a vállalatok nem szánják el magu­kat saját érdekeltségi rendszerük gyökeres átformálására, akkor számukra a munkaerő drágul ugyan — az általánosan érvényes szabályok értelmében —. ám ebből senki semmit nem nyer, még az állami költségvetés sem. Ha viszont vál­tozik a vállalatok ösztönzési gyakorlata, akkor a drágábban kapott munkaerőt, saját érdekeik miatt is okosabban, hasz­nosabban foglalkoztatják, s ez végül is nem mellőzhető nyereségnövelő tényező. A magasabb nyereségből pedig —, s ez a keresetszabályozás lényegéből és logikájából követ­kezik — magasabb bérek és keresetek fizethetők. A turistafelfogáson alapuló számítgatásokkal persze még így sem lehet megbízható értékítélethez jutni, ám ha valaki mégis makacsul így számolgat, akkor soha ne felejtse . el megnézni, hogy a magyarországi munkatermelé­kenység hányad része a gazdaságilag fejlett országokénak. Jelenleg alig a fele. Esetenként meg annyi se. y. cs. Nógrádbcm fejlesztésre 59 millió forintot költenek Egészségügyi beruházások országszerte Csaknem egymilliárd forin­tot költenek idén az Egész­ségügyi Minisztérium felügye­lete alá tartozó intézmények fejlesztésére, felújításara. A többi között befejezik a Sem­melweis Orvostudományi Egye­tem érsebészeti klinikája, vala­mint az Országos Haematoló- gdad és Vértranszfúziós Inté­zet rekonstrukcióját. Folytat­ják a Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem új klinikai tömb­jének építését, amelynék lé­tesítését nemrég kezdték meg. Az 1,6 hektárnyi területen 200 ágyas ideg- és elmek! in ifcát, 146 ágyas sebészeti, trauma­tológiai és 64 ágyas ortopéd- klinikát létesítenek. Szakam­bulanciákat, a sérültek foga­dásához és sürgősségi ellátá­sához szükséges vizsgálókat, kezelőket, röntgendiagnosz­tikai, fizio- és hidroterápiás részlegeket is berendeznek itt. Az év második felében hoz­zálátnak az Országos Onkoló­giai Intézet rékontsrukciójá- hoz. E fővárosi intézet terüle­tén diagnosztikai és terápiás tömböt építenek, abban kor­szerű eszközöket szerelnek fel, és ellátják mind a fekvő, mind a járó betegeket. Üj mentőjármüvek, orvosi készülékék, felszerelések be­szerzésére százmillió forintnál többet fordítanak majd. A tanácsok ebben az évben szintén tovább bővítik, kor­szerűsítik egészségügyi intéz­ményeiket. A fővárosban elő­reláthatólag befejezik a Mar­git kórház 300 ágyas pavilon­jának építését, itt mű vese­osztály is lesz. A Róbert Ká­roly körúti kórház rekonstruk­ciója során a belgyógyászat, az intenzív és a felvételi osz­tály, a laboratórium, a rönt­gen és az élelmezési üzem helyiségeit építdk. Ezeket a tervek szerint 1987-ben fe­jezik be. A János kórháziban az orr-, fül-, gégeosztályt bő­vítik. Tatabányán ez év ele­jén adják át rendeltetésének a megyei kórház új épület- törpbjét, amelyben sebészet, urológia, szemészet, központi és izotóplaboratórium kap helyet, s egyidejűleg 250 be­teget gyógykezelhetnék. A nyíregyházi megyei kórházban befejezik a rekontsrukció második ütemére előirányzott — 700 millió forint értékű — munkát: megvalósul a 445 ágyas épület, amelyben köz­ponti műtőt, izotóplaborató­riumot, traumatológiai állo­mást alakítanak ki. A hetedik ötéves terv időszakában már csupán 200 millió forint érté­kű munkát kell-elvegezni itt. A debreceni megyei kór­házban, ahol a rekonstrukció során eddig 300 ágyas pavilon épült, központi sebészeti tömb, laboratórium, műtő, intenzív terápiás osztály készül el, 1985- ben. A meglévő épülete­ket 1986-ban újítják fel. Ka­posváron a megyéi kórházban 220 ágyas sebészeti tömböt építenek. Ezt a terv szerint 1986- ban adják át a gyógyá­szatnak. Nógrád megyében az egész­ségügy fejlesztésére az ösz- szes beruházáscélú felhasz­nálás 27 százalékát, 59 millió forintot fordítanak a tervek szerint 1985-ben. Ebből az összegből a döntő többséget a már korábban megkezdett balassagyarmati es pásztói folytatására szánják/ Az ezek­hez szükséges pénzügyi fede­zet megteremtése több intéz­kedést igényel. Az ebben az ötéves tervben jóváhagyottnáli magasabb összegű központi támogatást biztosítottak e fon­tos munkálatok továbbfolyta­tására, de át kellett csoporto­sítani az ágazat forintjait is,' A lakosság alapfokú egész­ségügyi szükségleteinek jobb kielégítése érdekében befeje­zik Ecsegen a körzeti orvosi rendelő építését eb bén az esztendőben, míg Szurdokpüs­pökiben megkezdik az építé­sét. Salgótarjánban, a Besz- terce-laik ó telepen negyvensze- mélyes bölcsődét szándékoz­nak építeni, a munkálatok az idén kezdődnek. A Nógrád megyében műkö­dő egészségügyi intézménye­ket ebben az esztendőben is — lehetőségekhez mérten —• korszerű gépekkel, műszerek­kel látják el, ezzel is javít­ván a Börzsöny és Cserhát vidékén élők egészségügyi tw» látását. k órházrekonst r u k ci ók ütem es "V j Ülést tartott a lyiínisztertasiaos

Next

/
Thumbnails
Contents