Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-09 / 6. szám

A salgótarjáni síküveggyár műszaki és szak szervezeti könyvtárában húszezer kötet vár­ja a tanulni és művelődni vágyó dolgozókat. Gyurkó-felv. Húsz éve kezdődött Pályázó pedagógusok Valaki jobbat akar, mint ami van, valakinek gondola­tai vannak a saját munkájá­ról. Valaki ezt le is írja. — No és? Még nem volt a megyében pedagógus-továbbképzési ka­binet, már voitak pedagógiai pályázatok. Irtok az óvónők — a legjobb munkák között mindig képviselték a hivatá­sukat a későbbi években is. Természetesen akkor pezsdült föl aztán leginkább a pályá­zó kedv, amikor beköszöntött a reform, minden nevelési szinten. Húsz évvel ezelőtt, az 1964/ 65-ös tanévben jelent meg az első kis kötet a megye peda­gógusainak legjobb munkái­ból a megyei művelődési osz­tály kiadásában Mindazoknak, akiknek szívügyük a pedagó­giai jobbító szándék, nem is jelentéktelen ez a lóét évtize­des jubileum. Nem világren­gető, de fontos, különösen ma­napság. amikor minden térü- leten az a törekvés, hogy az emberek munkával kapcsola­tos gondolatai ne csak a fi­zetési szalagra vonatkozza­nak. Szeretnénk minél har­monikusabb, teljesebb egyéni­ségeket nevelni. Az e téma fölött töprengők írásai ezért többek m aga nszor § aim ú pasz- sziónál. * Már az ötvenes évek végén voltok pályázatok — csak el­maradt a publikálási lehető­ség. A pedagógus azt érez­hette, magának írta le az öt­leteit, gondolatait. Esetleg ju­talmat kapott érte, bár ez nem volt jellemző... Akkor „jött” 1964/65-ben Molnár Pál megyei művelődésügyi osz­tályvezető előszavával, ösztön­zésével a nógrádi pedagógu­sok tanulmányainak első kö­tete. Tíz évvel később már a kabinet hirdette a pályázato­kat. A témákra az volt jellem­ző, hogy áz aktuális oktatás­ügyi kérdésekhez kapcsolód­tak — különösen egy-égy ne­velési reform megjelenése szaporította meg a pályamun­kák számát. De az új tamter- vek, a pedagógus-pártaktívá- kon felvetett izgalmas neve­lési problémák szintén írásra ösztönöztek többeket. * A kabinet „üzembe állásá­val” megkezdődték a komp­lex tanfolyamok, lendületet kaptak az iskolai kísérletek. Egy-egy tanfolyam bezárása mindig pár tucatnyi dolgoza­tot hozott, ezek között a leg­értékesebbek pályázatok alap­jául szolgáltok. Természete­sen a pedagógiai kísérletek résztvevői is megfogalmazták tapasztalataikat ebből is sok munka született. Volt olyan esztendő amikor SO körül mozgott az írások száma. A legrosszabb évben 18 nevelő nyújtott be pályamunkát. Va­lószínűleg nem tévedek, ha azt írom: a két évtized kb. 800 pályázatot hozott! Persze a színvonal nem volt egyenletes — beadtak nyers, átgondolatlan műveket is. Az egyik pályázónak a megfogal­mazással, a másiknak a gon­dolatai tisztázásával vpltak gondjai. Mindkét esetben kaphattok segítséget — kon­zulenssel közösen, a szakiro­dalmat jobban átnézve, ma­gyar szakos kolléga patronáló közreműködésével sokaknak sikerült fejlődni, a pályázatot átírni, javítani. Érdekes, hogy hányán vannak „törzsvendé­gek” a dolgozatok szerzői kö­zött. Az első jelentkezéskor még említésre sem méltatták a dolgozatot, a második alka­lommal már ..elcsípett” eev harmadik helyet. legutóbb pedig első díjas lett az egyik szerző. És ami nem közöm­bös: közben töprengett, dol­gozott. * A pénz nem minden. Le­het első díjas valaki, ^ meg­kapja az ötezer forintját, mégis csalódott. Legyünk őszinték; ha a pedagógus különóra és egyebek helyett önképzéssel, pályázatírással foglalkozik, szakmailag jár csak jól igazán. Illetve járna, ha mindegyik oktatási-neve­lési intézményben kellő sú­lya, tekintélye lenne a pályá­zó pedagógusoknak. Lehetne sorolni a jó példákat Mátra- verebélytől Balassagyarmatig. Pasztáig, de ilyenkor azok az esetek jutnak inkább az em­ber eszébe, amikor elmaradt a közösségen belüli elisme­rés, amikor idegenék gratu­láltok .először, mivel az isko­laigazgató még meg se*n em­lítette a testület előtt a kol­légák sikerét... Negyedik éve, 1980—81-től az országos pedagógiai pályá­zathoz kapcsolódott Nógrád megye is. Nem tartom meg­lepőnek. hogy azóta nem esett vissza a pályázó kedv, hogy nem hiszik azt a dolgo­zatírók, hátrányos számukra az országos zsűri. Ami gátol­hat, visszafoghat, az csak a helybeli elismerés hiánya, ha favágásnak, felesleges időpo- csékolásnak érzik a pedagó­gusok ezt a plusztevékeny­séget. Az iskolavezetők, a szakfelügyelők figyelme, a közvetlen munkatársak bizta­tása feltétlenül szükséges, hogy ne veszítsék el a ked­vüket a folytatástól. Hogy előnyük származik-e belőle? Talán csak egyetlen: szakma­ilag biztosabbak lesznek ma­gukban. Igaz, ez sem elhanya­golható. .. G. Kiss Magdolna Évszázados farsangi népszokások A vízkereszttel megkezdő­dött a farsang, a vígságok, bálozások ideje. Vas megye számos településén az idén is felelevenítik, tovább ápol­ják az évszázados farsangi népszokásokat. Ősi, vidám néphagyomány több község­ben —, mint például Gyön­gyösfaluban, Viszákon, Rába- gyarmaton, Pinkamindszen- ten —, ha a farsangban nincs esküvő, rönkhúzást rendez­nek. Ahol a lányok nem ta­lálnak párra, „mókalakodal­mat, álesküvőt” tartanak. A német nemzetiségű Felsőcsa­táron rozmaringolásra készül­nek. Ezzel búcsúztatják majd a farsangot. A legények, fér­fiak a szőlőhegyen pincéről pincére járva vigadnak, majd csoportosan zeneszóval, nó­tával keresik fel a faluban a lányos házakat. A legények a házaknál vidám táncra per­dülnek, a lányok régi népszo­kás szerint rozmaringgal dí­szítik fel őket, a gazda pedig jó falatokkal, sonkával, bor­ral kínálja a vendégeket. Kőszegfalván a farsang bú­csúztatása három napig tart. Az első napon maskarába öl­tözött fiatalok járják a háza­kat, másnap tartják az asz- szonyok napját, amikor csak a nők mulatoznak, s „megbün­tetik” azokat a férfiakat, akik közéjük merészkednek, a kö­vetkező nap a „legényvágás” ideje, amikor együtt boroz- gatnak, nótáznak az öregek és fiatalok, de most már csak a férfiak. Köztük van a falu legöregebb embere is, akinek tiszte a legényvágás, pohár­köszöntőjében legénnyé avat­ja a tizennyolc éves fiatalo­kat. A farsangi rendezvényekre megyeszerte lelkesen készül­nek a hagyományőrző vasi falvakban. Humor — Ez .rettenejes! Jóskának, már megint nincs pénze! — És tőled ákart kölcsön­kérni? — Nem... Én akartam tőle. * — De, amikor stoppolsz, ne felejtsd el felírni minden autó rendszámát — oktatja az anya serdülő lányát. — Miért? — Hogy legyen apja a gyereknek. * Egy befagyott tő közepén, ahol megrepedt a jég, felöltö­zött férfi kapálódzik a víz­ben. — Mit csinál maga ott? — kérdezi valaki a partról. — Úszom. De az előbb még korcsolyáztam... * — Meg kellene próbálnia a jobb oldalán aludni, asszo­nyom. — Azt nem lehet, doktor úr, mert a férjem beszél ál­mában, én pedig a bal fülem­re süket vagyok. Filmjegyzet Lady Chatterley szeretőié Egy ismerősöm, jobb ötlet híján a „Lady Chatterley szej retője” című regényt nyomta anyósa kezébe, amikor unal­mas órái eltöltésére olvasnivalót kért. A mit sem sejtő; tisztességben megőszült asszony a legközelebbi találkozásuk­kor felháborodottan támadt ismerősömre, aki szabadkozva bizonygatta, hogy ő csak egy egyszerű romantikus regényt ajánlott, de ha nem akarja tovább olvasni, szívesen ad má­sikat. Kiderült, hogy csak műfelháborodásról volt szó. a csere elmaradt, az anyós az első betűtől az utolsóig elol­vasta a regényt... A szex mindenkit érdekel, de mindenkit másként. A kü­lönböző formában (regény, film stb.) nyilvánosság elé ke­rülő szex mindig, koronként is, korosztályonként is eltérő nézeteket ingerel összecsapásra. Régtől fogva hálás társal­gási vitatéma. A vitára újabb lehetőségeket kínál a film, ezekben a hetekben épp a „Lady Chatterley szeretője”. A mozi dugig megtelt. Sőt az előcsarnok !s. ahol sokan a jószerencséjükben bízva reméltek még eladó jegyet. El­gondolkodtató ez az érdeklődés. Ugyan mi vonzott úgy bennünket, mint legyeket a cukros légyfogó? A David Herbert Lawrence ájtal 1928-ban megírt „Lady Chatterley szeretője” című regényt születésétől nagy ér­deklődés kíséri. Köztudomású, hogy még a bíróság is foglalkozott vele, és hivatalosan is elhangzott az a má:g mágikusan „vonzó hatású” kifejezés: pornográfia. Ügy vé­lem. a siker titkának legfőbb kulcsa ez a betiltás. Keve­sen valljuk be, de egy kis pornográfiáért sokan meg van­nak veszve. Megnyugtatom az olvasót: nem vagyok _ az alantas ösztönökre ható, és azzal visszaélő pornó híre. Viszont nagyon zavar, hogy az „Orvos válaszol” rovatok még mindig olyan szexuális dezinformáltságról tanúskod­nak, ami lehangoló. Témánkhoz visszatérve, valószínű, hogy sokan, „rossz t híre” miatt vásárolták meg a könyvet (a szerencsésebbek); váltották meg a mozijegyet. A veszély azonban kisebb, mint gondolnánk. Azt a régi bírósági vádat is vissza kellett vonni — igaz ezzel 1960-ig vártak, — és ma már teljesen más tartalma van a pornográfia szónak mint 1928-banu Sok tekintetben túlszárnyaltuk már Lawrence annak ide­jén döbbenetesnek ható merészségét. Mai „eredményei” hazánkban még nem a mozikban, hanem kalóz video­kazettákon kerülnek forgalomba — fittyet hányva kultúr­politikai elveinkre. E kissé kacskaringós, de szükségszerű bevezető után térjünk hát rá Just Joackin 1981-ben készült „Lady Chat­terley szeretője” című filmjére. A francia rendező angolul forgatta, angol színészekkel — többnyire egy angol park­ban — új filmjét. Története Lawrence- regényének egy­szerűsített változata. Egy háborús sérülése következtében deréktól lefelé béna, fiatal, vidéki angol úr fiatal felesége beleszeret a birtok vadőrébe. Az egyébként megértő férjet feldühiti a rangon aluli szerető, es új helyzetet idéz elő a szerelmi találkák végső eredménye is. A rendezői meg­valósításnak két eleme méltó igazán figyelemre. A ro­mantikus hangulatú képkompozíciók, és az unalmas cse­vegéseket jó ritmusérzékkel váltogató pornográfiába hallá jelenetek. Ez utóbbi is inkább csak. azért, mert ez a film “a mér' klasszikusnak számító Deep? Throat ’(Mély torok).; hoz hasonló kemény pornográfiával szemben, a műfaj lé­nyegesen lágyabb változatát mutatja be. Olyannyira, hogy ez így már egyáltalán nem pornó, hanem pusztán egy film, amelyben főszerephez jut a szerelem szexuális ol­dala. Egyébiránt a film és a regény összehasonlítása is ta­nulságos lenne, azonban a film értékei olyannyira alatta maradnak az írott műnek, hogy az csak egy hiánylista összeállítását eredményezné. Nem a teljes részletesség ábrázolását hiányolom. A „Lady Chatterley szeretője” film , Lawrence regényének látszólag gondos, hű illusztrációja. Hiányzik azonban az író szel­lemisége és sajátos humora is. Lényegében Just Joackin variációja sem hagy maga után sokkal több nyomot, mint a regény előző megfilmesítése. Ez a megjelenítés is pusztán illusztráció marad, és inkább emlékeztet egy — még jobb napjait élő — bájolgó vénkisasszony legtitkosabb kéjsóvár álmainak felidézésére, mintsem a Lawrence által megírt Lady Constance Chatterley történetére. Persze ebben fon­tos szerepet játszik a színészi alakítás is, pontosabban a színészválasztás. A vadőrt alakító Nicholas Clay például' láthatóan jobban megszokta, hogy Shakespeare-t játszék, mintsem markáns szexpartnert. Ezzel együtt ő és a férjet alakító Shane Briant nyújtotta a legjobb színészi alakítást. Természetesen nem hagyható ki a címszereplő sem, akinek nevét a közel tíz éve készült „Emmanuelle” című híres, szintén pomógyanús filmből ismerte meg a világ. Sylvia Kristelről van szó, aki ezúttal is inkább jól karbantartott bájaira, mintsem családi érzelmeket tolmácsoló alakítására hívja fel a közönség figyelmét. Bodnár Mihály KOSSUTH RADIO; 8.15: Mai kulturális programok 8.20: Világatolak (ism.) 8.30: Kis magyar -néprajz 8.55: Wolf—Ferrari:. Suzanne titka 9.37: Beszélni nehéz 9.49: Nagy mesterek gyermek. muzsikája 10.05: ..Vár egy ÚJ világ...” 10.35; Muzsika Zsuzsika mesél 10.50; Nóták 11.15: Triólemezeinkből 12.30: Ki nyer ma? Játék és muzsika tiz percben 12.40: Reklám 12.45: Törvénykönyv 13.00. Klasszikus operettekből 14.09; A magyar széppróza szá­zadai. Apor Péter (iem.) 14.25: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsika 15.30: Népdalok kóruselöadásban és népi hangszereken 16.05: MR 10—14. Iskolák, őrsök, barátok 17.00: Olvastam valahol 17.20; Vass Lajos feldolgozásai Palóc párválasztó dalok 17.34: Az új zene szolgálatában XI/3. rész 18.12: Reklámkalauz 19.15: A Rádiószínház bemutatója. 20.13: Jace Pastorius bigbandje •j 4 +07J k 20.41: Az Apolló-ház 21.02; Bemutatjuk a Magyar Rá­dió és Televízió énekkará­nak új felvételeit 21.30: Amiről a világ vitatkozik 22.20; Tíz perc külpolitika 22.30: Hangszerszólók 22.45: A ..görög Pompeji” titkai­ból 23.00: Zenekari muzsika 0.11): Virágénekek PETŐFI RADIO J 8.05: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 4 NÓGRAD = .1985. január 9., szerda 12.10; Táncok fúvószenekarra 12.30: Ifj. Sánta Ferenc népi ze­nekara Játszik 13.05; Reklám 13.10: Pophullám 14.00: Sokféle 15.05; Lelátó 16.05; Szórakoztató antikvárium 17.05: Szimfonikus táncok 17.20: Diákfoci 17.30: ötödik sebessé* 18.30: Ritmus 19.05: A kolduadiák 19.55; Tudósítás a Magyarország —Dánia jégkorong Magyar Nemzet Kupáról 20.05: Paul McCartney felvételei­ből 20.50; Műszaki fejlesztés — ver­senyképesség 21.05: Beszélni nehéz (ism.) 21.17: Mit olvashatunk a Pártélet januári számában? 21.22: Disznótor 22.00. Kishegyi Árpád operett­felvételeiből 22.30: Balassa P. Tamás szerze­ményeiből 23.20: A mai dzsessz: George Cables felvételeiből 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÚDIÓ: 17.-00: Műsorismertetés, hírek, Időjárás. 17.05: Ablak az ország­ra. Fodor László jegyzete. — 17.Iá; Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Gyors­mérlegtervekkel az LKM-ben, a DIGÉP-ben, az SKÜ-ben és a Heves megyei építőknek.) Fele­lős szerkesztő: Paulovits Ágos­ton. Szerkesztő: Tolnai Attila. — Sport. 18.00: Észak-magyarorszá­gi krónika. (Munkásgyűlés a Borsodi Szénbányák lyukóbá- nyai üzemegységénél — Építőipa­ri tervek az EAÉV-nél.) 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.10: Tévétorna (ism.) 8.15: Iskolalévé. Oroszul beszé­lünk (középiskolásoknak) 8.35: Angol nyelv 8.50: Fizikai kísérletek, III. 9.00: Környezetismeret (ált. isk. 1. oszt.) 9.25: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat) 9.40: Delta 10.05: Titanic-keringő. 12.05: Képújság 15.00: Iskolatévé 15.20: A nép költője. Petőfi, 15.45: Játék műalkotásokkal, vili '1. rész: Arcok 16.10: Hírek 16.15: Üzlet a korzón 18.15: Képújság 18.20: Agrárvilág 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Reklám 1!».3Ö: Tv-híradó 20.00: Lassú őrület 21.05: A hét műtárgya 21.15: A maffia. V/i. rész: 21.55: A Shadows együttes műsora 22.20: Tv-híradó, 3. 22.30: Himnusz 2. MŰSOR: 17.20: Képújság 17.25: Magyarország—Dánia. jégkorongmérkőzés 19.50: A lengyel kamarazene- kar koncertje 20.00: Tudósklub, ’84. 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Fiatal, japán művészek koncertje 22.25: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 16.15: Hírek 16.20: lskola-tv 16.35: Szakmunkástanulók mű­sora (ispi.) 17.05: Tudomány és technika 17.45: Karel Capek fényképei 18.20; Esti mese 18.30; URH-kocsival. Magazin. 19.J0: Jegyzetek 19.30: Tv-híradó 20.10: Arany tégla. Tv-j átélt .. 21.30: Képek a Szovjetunió né­peinek életéből 22.10; NDK zenés tv-műsor 22.50: Hírek 2. MŰSOR: 20.00: Üjítók-feltalálók műsora 20.50: Szórakoztató vetélkedő 21.30: Időszerű események 22.00. Ez történt 24 óra alatt 22.10: összefoglaló a KEK-röp- labdatorna 2. fordulójáról 23.10: Időjárásjelentés MOZIMŰSOR: /• Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Balfácán. Színes, szinkro­nizált francia filmvígjáték. Há­romnegyed 6 és 8-tól: Lady Chatterley szeretője. (18) Színes, szinkronizált francia—angol fi’m. — Balassagyarmati Madách. Fél 4. háromnegyed 6 és 8-tól: A nagvrozsdási eset. Magyar fi’in- vígiáték.' — Pásztói Mátra: Ne­vem: Senki. Szenes, szinkronizált olasz—francia—NSZK western. — Nagybátonyi Bányász: Hü­velyk Matyi. Színes, szinkroni­zált ianán raizm^spfFm. — Na«rv- bátonvi Petőfi: Széplánv alán- dékba. (1<*1 Színes, szinkronizált fronti«—nlr-sz fi’mvfcHrS< ék. * — Karancslapujtő; Maximka. Szí* nes, szovjet fűm.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents