Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-30 / 24. szám

A Stromfeld Aurél Gépészeti és Gépgyártás-technológiai Szakközépiskola elsős és má­sodikos esztergályos tanulói hatvan szerszámgépen tanulják a szakma fogásait. Ezen gépek némelyike század eleji (bal oldali), de megtalálhatók a legújabb berendezések Is (jobboldalt). _ BP _ W MSmm Program a fogszuvasodás ellen A gyermekikor! fogszuvaso­dás megelőzésére, kezelésére és gondozására az érintett in­tézmények — az Országos Csecsemő- és GyerraefcagéSiZ- ságügyi Intézet, az Országos Stomatológiai Intézet, illetve az Országos Egészségnevelési Intézet — bevonásával átfogó programot dolgozott ki az Egészségügyi Minisztérium. A tervezetet megtárgyalta és elfo­gadta az Álltami Ifjúság Bi­zottság, s határozataiban e program megvalósításának tá­mogatásaira hívott fel. A hazánkban rendkívüli gya­kori betegséggel kapcsolato­san széles körű vizsgálatokat végeztek. Bár e fogászati nép­betegség kóreredetét' még ma sem tisztázta teljesen a tudo­mány, a nemzetközi tapaszta­latok arra mutatnak, hogy lei- alakulását elősegíti a túlzott cukorfogyasztás, a rendszeres fogápolás hiánya. Sajnos, a konyhatechnika fejlődésével a puhára főtt, pépes ételek ke­rültek előtérbe a táplálkozás­ban, így háttérbe stzoruílt a fogak egészsége szempontjá­ból fontos rágás. A fogszuva­sodás gyakoriságának csökke­nése — miiként egyes orszá­gokban kimutatták —, párhu­zamot mutat az évi cukor­fogyasztás mérséklődésével, A fogszuvasodás megelőzésében fontos szerepet játszik az olyan, szénhidrátban szegény étrend, amely rendszeresen tartalmaz alapos rágást igény­lő ételeket. A felmérések a helyes fog­ápolás hiányáról árulkodnak: hazáinkban a gyermekek 76 százalékának közepes vagy rossz és csupán 24 százaléká­nak megfelelő vagy jó a száj- higiéniája. A tudományos ku­tatások arra is fényt derítet­tek, hogy a fogazat fejlődésé­ben különösen fontos szerepet játszik a fluor. Ez a zománc- énítő anyag természetes úton az ivóvízzel kerül a szervezet­be. Az Országos Közegészség- ügyi Intézet a KÖJÁL-ok be­vonásával az ország vala­mennyi településén meghatá­rozta az ivóvíz fluor-tartalmát. A „fluortérkép” adatai sze­rint hazánkban 52 olyan tele­pülés van-, ahol az ivóvíz fiu- or-tartalma eléri, vagy megha­ladja a kívánatos értéket, az­az a literenkénti 1 milligram­mot. A fluor a szervezetbe jut­tatható a tápanyagok — az iivóvíz, a só, a tej — fluorozá­sával is. Az ivóvíznél ez nem bizonyult járható útnak, ezért a konyhasó fluorozásával kap­csolatban kezdődtek kísérle­tek 1966-ban a Szegedi Orvos­tudományi Egyetemen-. A fluornak a szervezetbe juttatására a Dentocar tablet­ta bizonyult a legalkalma­sabbnak. A fővárosi bölcső­dékben és óvodákban 1972-től rendszeresen kaptak ilyen tablettát a gyerekek, s en­nek eredményéként 10 év múlva a szuvas fogak mint­egy 50 százalékos' csökkenését észlelték náluk a fogorvosok. A beszerzési nehézségek mi­att azonban e hatékony mód­szer nem terjedhetett el or­szágosan. E jelentős népegészségügyi probléma orvoslására az Egészségügyi Minisztérium szorgalmazza, hogy az VII. öt­éves terviben széles körben tegyenek lépéseket a fogszu­vasodás megelőzésére. Java­solja-, hogy kezdjék meg az or­szág több körzetében a fluor­tabletta adagolását és gon­doskodjanak a felhasználás fo­lyamatos ellenőrzéséről. A tabletta szedésének bevezeté­se, illetve szakmai ellenőrzése az illetékes körzeti gyermek-, Elletve fogorvosok, valamint a gyermekintézményeket elléttó orvosok feladata lesz. A kö­zösségbe nem járó csecsemők, gyerekek részére a jövőben receptre lehet majd fl-uortáb- lettáit kapni. A megyékben a program előkészítésére a me­gyei stomatölógus szakfőo-rvos vezetésével operatív bizottsá­got hoznak létre. A szolgálat elején „ ..Fegyverrel, munkával, felvilágosító szávai...” Nagy János idős kora elle­nére is kemény tartásra val­ló mozdulatokkal lép az egy­ség elé. Mellén a hosszú szol­gálat alatt megszokott fegy­ver, hogy egyszerű és kere­setlen, itt-ott elbizonytalano­dó meghatott mondatok után átadja a munkásőrök esküjét éppen letett Krátki Csabá­nak. ' Hagyományos aktus ez, mégis eltér a megszokottól. A fegyverátadás a szó szopos ér­telmében jelképes, hiszen sem Nagy János, sem más , társa nem válik meg az idén a pásztói Gubis Ferenc mun- kásőregységtől. A fiatalos erő­vel fegyvert szorító Krátki Csaba pedig szokatlanul sok társa, hetvennégy esküt tett munkásőr nevében tesz fo­gadalmat. Becsületre, tisztes­ségre, hűségre. A Nagy János és kortársai által évtizedek alatt járt út folytatására. Az ünnepélyes aktus, a fel- emelően szép pillanatok mö­gött sok-sok munka van. Az utánpótlás megszervezése, het­vennégy munkásőrjelölt elő­képzése temérdek teendőt adott a parancsnokoknak, az első lépések azonban a párt- alapszervezetekben kezdőd­tek. — Munkásőreink pártmeg­bízatásként végzik szép és fe­lelősségteljes munkájukat, s a pártalapszervezetek a szer­vezés érdekében is igen sokat tettek. — mondja Vipcze Ist­ván, a Gubis Ferenc munkás- őregvség parancsnoka. — A rendkívüli alaposság jelle­mezte ezt a munkát, minden­hol számot vetettek azzal, hogy milyen nagy e megbíza­tás súlya. így bizony arra is volt példa, hogy a munkahely pártalapszervezete nem sza­vazott bizalmat a munkásőr­ségbe jelentkezőnek. Végül is, „ki ez” a hetven­négy ember? Vincze Istvájn szerint: — A zöm a középkorosz­tályhoz tartozik, s ennek szá­mos előnye van. Kiforrott ál­lásfoglalással és élettapaszta­lattal rendelkező emberek jöttek közénk, igen sok kö­zöttük a párttag és a KISZ- tag, jelentős részük politikai iskolai végzettséggel is ren­delkezik. Kik tehát a Gubis Ferenc nevét viselő egység új mun­kásőrei? A nehéz szolgálatot vállalók azok közül kerültek ki, akik egyébként is sok tár­sadalmi megbízatást kértek és kaptak. Vincze István meg­említi például, hogy a most esküt tett munkásőrök kö­zül minden tizedik tanács­tag. Kik az új munkásőrök? A csapatzászló előtt ökölbe szorított kézzel felsorakozott előképzősök között ott állt a segédmunkás, a szakmunkás, a tanácselnök, a párttitkár, a vezető beosztású műszaki ér­telmiségi... Tudod, hogy mit vállaltál? — ki tudja, hányszor elhang­zott ez a kérdés. „Tudom” — mondhatták sokszor, mert a szolgálat nem idegen, régen beöltözött már az apa, a test­vér, a munkatárs, a jó barát. Az alapítók vetette mag ter­mékeny talajra hullott, a munkásőrségben lassan di­nasztiák tagjai adják egymás kezébe a fegyvert. Vincze István példákat említ, beszé­des és szép példákat. Tá- borszki Pál alapító munkás­őr. az óvónőként dolgozó unokája. Gazsó Viola, most tett esküt. Svehla János pél­dáját is ideírhatom. Az el­sők között fogott fegyvert, ti­zenöt évig szakaszparancsnok volt, aztán hozta két fiát is az egységhez. A példaadók és a folyta­tásra vállalkozók közelsége kimeríthetetlen erőforrás. Ifj. Vandornyik József minden hajnalban Kozárdról indul Budapestre dolgozni. még nincs húszéves, s előtte az első szolgálat A kérdésre — „Tudod, mit vállaltál?” — ő igen hosszú1 és egyszerűségé­ben is beszédes felsorolással válaszolhat. — Édesanyám egyiik testvére ennél az egységnél volt ala­pító munkásőr, s az első pa­rancsnokok egyike. Anyám másik testvére ma is itt szolgál, ő huszonnegyedik éve munfcásőr. Apám egyik uno­katestvére itt rajparancsnok egy másik unokatestvérével, s az öccsével pedig együtt sorakoztam fel az eskühöz... o De nyilvánvaló, az út vá­lasztását döntően befolyásoló, példára akadhat az ember a munkahelyen is. Az Üvegipari Művek Pásztói Szerszám- és Készülékgyára munkáskol­lektívájának a munkásőrsé­get és a munkásőröket segítő tevékenységéért éppen most adták át az országos pa­rancsnok emlékplakettjét és díszoklevelét. Itt, ebben az — HA VÉGIGSÉTÁLOK az utcán, bekukkantok a szóra­kozóhelyekre, innen is, on­nan is köszöngetnek az egy­kori „fiaim, lányaim”. Hogy van Gábor bácsi, még min­dig apáskodik? — kérdezge­tik. Én meg visszakérdezek; — Hát ti hogy vagytok? A válaszok különbözőek. Van, aki eldicsekszik, hogy szak­munkás lett. családot alapí­tott, megbecsült munkás. Van,' aki azzal legénykedik, hogy már négyszer járta meg a börtönt, mert még egy ilyen vagány nincs a környéken ... Hát igen. Voltak és vannak nevelhető, formálható ember­kék, de olyanok is, akiknek nehéz segíteni. Mert a csalá­di környezetük, baráti körük minduntalan visszahúzza őket — emlékezik Marcsó Gábor azokra az időkre, amikor hi­vatásos pártfogóként gon­dozta a veszélyeztetett hely­zetben levő fiatalokat, úgy hetven-nyolcvan gyereket. — Sokszor féltem attól, hogy egyszer elkapnak a sö- t .ben és jól megruháznak. Talán a szerény természe­temnek. a közvetlenségemnek köszönhetem, hogy ilyesmi nem történt. Marcsó Gábor életében messzire nyúlnak azok a szá­tok, amelyek elindították a gvermek- 'és családvédelmi munkában. — Mérnök-tanár vagyok. Autószerelőként kezdtem Gyulán, aztán elvégeztem ipari gyakorlatok szakon a Hég mindig apáskodik ? tanárképző főiskolát, később a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen munkavédelmi mérnöki diplomát szereztem, ■majd az „ELTE”-n népműve­lői szakos középiskolai okle­velet. Hogy mikor kerültem kapcsolatba először a gyer­mekvédelemmel ? — Gyulán, még 1951-ben működött egy szakmunkás- képző — MTH néven —, amely zárt intézet volt. Lá­nyok tanulták ott a műsze­rész-, esztergályos-, lakatos- szakmát 14 éves korig. Még traktorosképzést is indítottak nékik. Ök mindahányan va­lamilyen vétségért — lopás, csavargás — jutottak az in­tézetbe. Közöttük jöttem rá, hogy szép, kedves szóval - na­gyobb eredményt érhetek el, mint szidással, büntetéssel. Érthető. A gondozásra, párt­fogásra szoruló gyerekek há­ta mögött elvált, alkoholista szülők, rossz szociális körül­mények húzódnak meg. Ke­vés jó szót. jó tapasztalatot kaptak az élettől. Vadócok. Egy-egy durva megnyilvánu­lásra „kiéresztik a körmei­ket”. Egy-egy baráti, apai szóra elsírják magukat. Több­nyire formál hatóak. Marcsó Gábor 1983-ban új kinevezést kapott. Hivatásos pártfogóból függetlenített ■családgondozó Lett, a megyei nevelési és pályaválasztási tanácsadó intézet alkalmazá­sában. Bővült tehát a kör. Terebélyesedett azoknak a száma, akikkel törődnie, fog­lalkoznia kell. — A pályaválasztási, a ne­velési tanácsadó és a peda­gógiai áthelyező bizottság in­tegrációja révén, mintegy kí­sérleti jelleggel bíztak meg a függetlenített családgondozói munkával. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Az óvodából, az iskolából jelzés érkezik az intézetbe az egyes családok­ból kikerülő gyerekek maga­tartászavarairól. Ilyenkor al­kalmassági vizsgálatot vég­zünk a gyerek személyiségé­ről (17-en fogjuk ezt össze) és megállapítjuk, hogy szüle­tési, fejlődési rendellenesség­ről, avagy családi problémák­ról van-e szó. Ha a legutóbbi az ok, az én feladatom, to­vább vizsgálódni a helyszí­nen, a családi környezetben. Magatartászavarok. Jelent­kezhetnek már egészen kis korban, de az iskolás diá­koknál is. Például a gyerek gyakran bepisil, vagy egyik napról a másikra, dadogni kezd, fegyelmezetlen, szerte­len a, tanórákon, társaival brutális. Mily nehéz felku­tatni, mi az oka ezeknek a tüneteknek! — Csupán egy szám. Jelen­leg 78 családot gondozok, Salgótarjánon kívül Pásztón, Szécsényben és ezek vonzás­körzeteiben. Naponta há­rom-négy látogatást teszek. Mert ezt a helyszíni „búvár­kodást” elkapkodni nem le­het. Kezdjük mindjárt az is­merkedéssel! Este öt órakor bekopogtatok egy teljesen idegen házba. Együtt a csa­lád. Közéjük ülök, elmon­dom, mi a jövetelem célja, aztán vagy befogadnak, vagy kinéznek. S még csak ezután következik a rábeszélés, meg­győzés, agitáció. Az igazi munka. Azt kérdezi, milye­nek ezek a családok? Jártam már olyan helyen, ahol ré­szeg volt anya, apa, jártam ott, ahol több generáció ült egy fedél alatt, megfordul­tam a „leltei nyomorban” szenvedő elvált anyukánál. Másutt a nagymama pa­naszkodott; a nyugdíjából neveli az unokáját, mert a szülők a családi pótlékot fel­veszik ugyan, de a gyereket a nagyszülő szárnyai alá he­lyezték. Tanácsot adni, jobb belá­tásra bírni a feleket nehéz és felelősségteljes vállalkozás. Marcsó Gábor hogyan birkó­zik meg ezzel a feladattal ? — Csak addig nehéz, amíg nem fogadnak be. Mire biz­tatom a szülőket? Egyik he­lyen elmondom, hogyan kell beosztani a pénzt, hogy a hónap végére is maradjon belőle, másik helyen a mér­téktelen alkoholfogyasztásról beszélek, előfordult már, hogy „apapótló” voltam, mert a kisdiák azt kérte tőlem, üljek mellé és segítsek meg­oldani néhány matekfelada­tot. Hagy áruljam el, van né­hány kulisszatitkom is. Bele­szólási jogom van a segélyek odaítélésébe és néha kézbe­sítem is azokat. Sok embert így tudok megnyerni magam­nak. Másoknál a hivatalos papírokat hozom-viszem, in­tézem. Az arra rászorulóknak — negyven cigánycsalád is hozzám tartozik — kinőtt, használt ruhákból viszek cso­magot. Tehát nem csak a „bölcs tanácsosztogatót”, sok­szor a jótevőt is látják ben­nem. Évtizedek fűzik a gyermek­éi családvédelemhez. Van ideje önmagával, a saját csa­ládjával törődni? — HÁLÁTLAN munka az enyém. Délutánjaimat, es­téimet, sokszor a hét végéimet áldozom fel. Megszokta-e a családom? Ne akarja,, hogy erre egyértelmű választ ad­jak. Egy biztos. Három év választ el a nyugdíjtól. Egy pillanatra sem fordul meg a fejemben, hogy foglalkozást változtassak... Kiss Mária üzemben dolgozik Pintéé György műszerész és Buda Szilveszter formalakatos —«; mindketten új munkásőrök.' Pintér huszonhét éves, egy gyermek édesapja; Buda 28 éves. egy hatéves és egy nyolcéves gyereke van. A' példáról, a választást befo­lyásoló tényezőkről, pedig ezt: mondják. Pintér György: — Társa-' dalmi munkát szeretnék, s itt a gyárban igen sok mun- kásőrt megismertem. SzimJ patikus volt az életformájuk, a vállalásuk, különösen sokat hallottam a munkásőrségről Mosonyi Tamástól, a sodrony­fonó vezetőjétől. Aztán dön-J töttem... Buda Szilveszter: — A gyáJ rí munikásőröket figyelve ar­ra jutottam, hogy több ez egyszerű társadalmi munká­nál. Aktív emberek a mun-: kában és a közéletben egy­aránt. De említeni kell a se­gítőkészséget is... örülökj hogy közéjük kerülhettem. Az élmények még az elő­képzésnek szólnak. A ruha­próba, az első beöltözés... a nagy figyelmet kívánó elmé­leti kiképzés... jogok és kö­telességek. .. Gyakorlati tud­nivalók kinn a szabadban.. s a lőelmélet után cudarul hideg, esős időben az első lő- gyakorlat. A parancsnokok érdeklődő figyelme: „Szóljatok, elvtár­sik, minden gondot megol­dunk. Most is, később is.” Emlékek az előképzésről^ Kedves és évődő szó Her- czeg Ferenctől, a munkásőr- jelölt-alegység parancsnoká­tól. S, a fegyelmezetlen zsi­vajt a másodperc töredéke alatt elvágó kemény parancs­szó ugyanattól a Herczog Ferenctől —, ha erre szolgált rá az alegység. Élmény, meghatározóa_n döbbenetes élmény az elő­képzésről. A névadóról, Gu­bis Ferenciről van szó és mindenki megismerheti egy levél történetét, tartalmát. Az Athenaeum Nyomda védel­mében megsérült Gubis Fe­renc az ellenforradalmárok három golyójával a mellében fekszik a Korvin Ottó Kór­házban, s a félig áléit beteg egy levelet emleget. Az ok­tóber 22-én Palotáson fel­adott és még bontatlan levél­re a zubbony zsebében ta­lálnak rá, a nővér olvassa fel: „... Édes fiam!... Tu­datjuk veled, hogy az es- küvődhöz szükséges bort, sört már megvásároltuk... A ta­nácsnál is bejelentettük, hogy 27-én lesz az esküvőtök...” A levél harmadik sorában a nővér könnyétől szétázott a tinta, ö már tudta, hogy Gu­bis Ferenc esküvője örekre elmarad. 1956. október 27-e voltakkor. Emlékek és élmények az előképzésről. A lőtér tornyá­nak magasából félelmetesen dörren Fekete József egység­parancsnok-helyettes hangja: — Kelemen elvtárs azonnal vegye ki a kezét a zsebből! Géppisztoly a vállon, bal­lag az ember a lőalaikhoz, s közben azt hiszi, hogy a kor­zón sétafikái. Hiába, ezt még tanulni kell. Hetvennégy ember megta­nulta, az alapokat már elsa­játította. Herczeg Ferenc az ünnepélyes egységgyűlésen ezt jelentheti: „... A mun- kásőrjelöltek felkészítését az előírtak szerint befejeztük...” Füssy József, a városi párt- bizottság első titkára ott áll az egységparancsnok mellett, szemben az alegységgel: „A párt nevében az esküt foga­dom !” Hetvennégy munkás, ér­telmiségi, gazdasági és poli­tikai vézető, hetvennégy vál- lig emelt, ökölbe szorított kéz. S, hetvennégy torok: „... Fegy­verrel, munkával, felvilágosí­tó szóval mindig népem, szo­cialista hazám fejlődését és felvirágzását szolgálom...” Kelemen Gábor NÓGRÁD - 1985. január 30., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents