Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-26 / 21. szám

Fbben a hónapban ünnepli ötödik születésnapját a salgótarjáni pavilonsori népművészeti bolt. A nyitás óta eltelt időszakban jelentősen felfuttatták termékskálájukat. Az ország szinte valamennyi szögletéből kapnak árut, s ezen kívül a szécsényi Palóc Háziipari Szövetkezet is szállítójuk. Az elmúlt évi 3 millió 200 ezer forintos tervüket 104 százalékra teljesítették. Képünkön Gelényi Árpádné eladó népi szőttest kínál a vásárlónak. — Gyurkó-felv. —

Nők az ipari szövetkezetekben

Zömmel betanított munkán — Hatékonyabb ösztönzést a tanulásra — Rés a bérben

Az ipari szövetkezetekben dolgozó nők helyzetéről, élet- és munkakörülményeik alakulásáról tárgyalt tegnapi salgótarjáni ülésén a KISZÖV megyei elnöksége.

A megye ipái szövetkezeteiben csaknem kétszázezer nő dolgozik, mintegy hatezerrel tölbb, mint 12 esztendővel korábban. Az összes foglalkoztatotton belüli arányúik 1970 óta 54 százalékról 61 százalék fölé .emelkedett — a munkaerő-utánpótlást főként p nők képezték. Az ipari szövetkezetekben dolgozó nők túlnyomó többsége az iparban, közelebbről a könnyűipari ágazatokban, kisebbik részük a személyi és gazdasági szolgáltatásokban, illetve az építőiparban tevékenykedik. Jelentős a bedolgozók szerepe, csaknem 35 ezren vesznek részt ily módon a szövetkezetek munkájában.

A szövetkezeti nődolgozók többsége szakmai képzettség nélkül állt munkába, s az évek során csak kis részük vállalta a továbbtanulással járó terheket. Zömmel változatlanul betanított munkát végeznek, jellemző, hogy a szakmunkások egy része is betanított munkát, illetve számviteli, ügyviteli munkakört lát el. Kevéssé ösztönöz a magasabb képzettség megszerzésére a szalagszerű termelés. A szövetkezetekben esetenként npm eléggé hatásos a képesítés megszerzésére irányuló meggyőzés, noha különböző módszerekkel támogatják a nők továbbtanulását, többek között kihelyezett osztályok indításával is.

Az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének érvényesítésében bőségesen kínálkoznak még tennivalók: a nők átlagbére még ez idő szerint is elmarad a férfiakétól — a szellemi tevékenységet végzőké is —, annak ellenére, hogy a színvonalbeli különbségek számottevően csökkentek.

Jelentősen megnőtt a szövetkezeti nődolgozók közélet! aktivitása, érdeklődése. Termelést segítő munkájuk a brigádmozgalomban is példamutató, a legutóbbi öt esztendő alatt is kilencezer fővel emelkedett a brigádmozgalomban részt vevő asszonyok, lányok száma. Középszintű gazdasági vezetői poszton jelenleg 6400-an dolgoznak közülük, 1300-an magasabb vezetői munkakört töltenek be. A szövetkezet! elnökök 12, a főkönyvelők 57, a személyzeti vezetők 67 százaléka nő, arányuk mindmáig legszerényebb a műszaki vezetők körében.

A nők munkakörülményei csaknem minden szövetkezetben javultak — nagyobb mértékben ott, ahol a rekonstrukciós fejlesztési program keretében új üzemek is létesültek. Kedvezően alakult az üzemi étkeztetés, javult az üdültetés. A szövetkezetek 80 százaléka üzemorvost alkalmaz, kezdeményezik a szűrő- vizsgálatokat, a nők körében különös tekintettel a rákszűrésre.

Az elnökségi vitában résztvevők felhívták a figyelmet az új keresetszabályozás s a — sok esetben bérszínvonal- kímélési célzattal 'is létrehozott — női üzemek további sorsának összefüggéseire.

FeEgforsíftasii, kibontakoztatni a kedvező folyamatokat

Irta: dr. 0?svárt József, a megyei pártbizottság titkára

Mostanában, az év első heteiben, hónapjában a megye gazdasági egységeiben a fő figyelem az 1985-ös feladatokra, az éves tervek véglegesítésére irányul. A termelés és gazdálkodás reális követelményeinek felvázolása azonban azt is igényli, hogy visszatekintsünk a magunk mögött hagyott, erőfeszítésekkel teli, de mindannyiunk számára sikereket is hozó 1984-es esztendőre. Annál is inkább szükség van erre, mert a múlt évben olyan kedvező folyamatok kibontakozásának is tanúi lehettünk, amelyekre a változatlanul nehéz gazdasági feltételek közepette is bátran lehet alapozni. Ez volt a megyei pártbizottság múlt évet értékelő és az idei feladatokat tárgyaló ülésének és határozatának egyik fő mondanivalója is.

HOSSZABB TÁVON — ÁTGONDOLTABB TÖREKVÉSEK

A vállalati, szövetkezeti kollektívák, dolgozók és Vezetők, a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom összehangolt munkája eredményeként a megye gazdaságának csaknem minden területén növekedés, a tervcélok teljesítése volt tapasztalható, örvendetes, hogy a gazdasági egységek, az egyének tevékenységében mind jobban előtérbe kerültek azok a jegyek, amelyek hosszú távon is alapját képezhetik a gazdaság és életszínvonal-politikai célkitűzéseink megvalósításának.

Mindezek abban is kifejezésre jutnak, hogy a korábbinál átgondoltabb törekvéseket tapasztalhattunk a piaci igényekhez való alkalmazkodásra. Fokozódott a termelés rugalmassága, több területen erősödtek a gazdálkodás intenzív vonásai.

Az ipari termelés az 1983-as stagnálást követően fellendült, s ez szinte teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származik. Kiemelésre kívánkozik, hogy célkitűzéseinkkel összhangban azok a hatékonyabban gazdálkodó üzemek fejlődtek gyorsabban, amelyek erőforrásaik magasabb színvonalú hasznosításában is előbbre léptek. Az átlagostól dinamikusabban növelte termelését a két üveggyár, a Romhányi Építési Kerámiagyár, a balassagyarmati kábelgyár, a BRG és a harisnyagyár bátonyterenyei gyára. Eredményeik bizonyítják, hogy ma már egyre kevésbé a minden áron való növekedés, sokkal inkább a jövedelmező termelés a gazdasági cselekvés mozgatója.

Igen pozitívan értékelhetjük azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a szénbányák tett a termelés gazdaságosságának javítására, az energetikai és lakossági szénigények kielégí- tésére. Megfeszített munkára, a bányászok sok szabadnapjának feláldozására volt szükség ahhoz, hogy több, mint egymillió tonna szén felszínre kerüljön. Különösen elismerésre méltó, hogy mintegy húszezer tonnás többlettermeléssel járultak hozzá a megyénkben is jelentkező szénellátási feszültségek mérsékléséhez.

A tavalyi év egyik további cselekvésre serkentő vonása, hogy nagyobb figyelem fordult a gyártmányszerkezet korszerűsítésére. A műszaki-gazdasági szakemberek, dolgozó kollektívák közös alkotó munkájának eredményei nyilvánulnak meg abban, hogy a gyártmányfejlesztés, a műszaki megújítás a korábbinál eredményesebben szolgálta a gazdaságosság, a versenyképesség javítását. Üj, hosszabb távon is sikereket ígérő termékekkel jelentkezett a FÜTÖBER bátonyterenyei gyára, a Ganz-MÁVAG mátraterenyei gyáregysége és a sikttveggyór. Bővítette kínálatát a kábelgyár és a tűzhelygyár la. Másutt — például a Balassagyarmati Fémipari Vállalatinál, a kohászati üzemekben, az ötvözetgyárban és a bányagépgyárban — elsősorban a termékszerkezeten belüli gazdaságosabb arányok kialakítása volt napirenden.

Nem kevésbé tanulságos, hogy jó értelemben vett kampány

bontakozott ki az anyag- és energiatakarékosság érdekében.

Mindenütt felismerték, hogy a további előrehaladás kulcskérdése a tartalékok mozgásba hozása, a mérhető megtakarítások elérése. Kiemelt ipari üzemeinknél például 3—4 százalékkal csökkent a termelés importanyag-tartalma. Tízmilliós nagyságrendben kifejezhető eredményeket hoztak az energiafelhasználást csökkentő, az anyagtakarékosságot célzó programok, intézkedések.

A költséggazdálkodás más területein is vannak kedvező, az 1985-ös munkában is érvényesítendő tapasztalatok, ösz- szességében nem növekedtek a készletek. s a fizetési gondok ellenére is pozitív tendenciák figyelhetők meg több vállalat pénzügyi munkájában. Mindez csökkentette a gazdasági egységek terheit, egyben aláhúzta e területek jelentőségét, növekvő szerepét.

FELLENDÜLT AZ EXPORTTEVÉKENYSÉG

A fentebb vázolt folyamatok együttes hatásának és az aktívabbá, hatékonyabbá váló piaci munkának eredményeként a megye ipara növekvő mértékben járult hozzá a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. Az exporttal kapcsolatos 1984-es célkitűzések összességében teljesültek, egyes üzemekben túlteljesültek.

Két ember: két életút. Születtek egymástól jó húsz év és több ezer kilométer távolságra. Mindketten hazájuk fegyveres szolgálatának szentelték életüket — ennyi a párhuzamosság köztük. Találkoztak Salgótarjánban, 1985. január 22-én, a magyar— szovjet barátsági hét alkaíl- mából, az MHSZ Nógrád megyei központjában. Múltjukról, emlékeikről beszéltek.

M. SZ. KUPCSENKO ny. ezredes;

— A tizedik osztályba jártam, éppen 17 éves és 38 napos voltam, amikor komszo- molii.staiként bevonultam a szovjet hadseregbe. A kiegészítő parancsnokságitól jöttek hozzánk az iskolába, megkérdezték: ki akarja védeni a hazáját ? Mindenki jelentkezett az osztályból, de csak hármunkat választottak ki. Elvégeztem az altiszti iskolát. Rajparancsnok lehettem volna, de tovább küldtek tiszti iskolára, amelyet 1944 októberében fejeztem be. Igv is kölyökként, alhadnagyi

Párhuzamosok, ha találkoznak

rendfokozattal, mint aknavető szakaszparancsnok kerültem a frontra. Már csak az utolsó néhány hónap, a befejező szakasz volt hátra.

Részt vettem Belorusszia felszabadításától kezdve egészen Berlin bevételéig a fasiszták visszaverésében. A mellőlem kihuíllt harcostársaik emlékét nem homáiyosították el az

egymás után kapott kitüntető jelvényék. Először 1945

tavaszán, az Elbánál találkoztam amerikai tisztekkel, néger katonáikkal. A szövetségesek késleltették a II. front megnyitását, és ez rengeteg véráldoza-tuinkba .került. Ma már nyilvánvaló, hogy a Vörös Hadsereg képes lett volna maga is megnyerni a háborút. Nagy győzelem volt ez, s Olyan hosszú béke;dőre, mint amely azóta is tart Európában. évszázadok óta nem volt példa. Akik ezért életüket áldozták, nem hiába pusztultak el...

HÁBEL SÁNDOR százados:

— Salgótarján felszabadulásának napjaiban, de még 1944 karácsonya előtt születtem. A városon átvonult ugyan a szovjet hadsereg, de nagyobb harcok csak távolabb voltak. A szüleim mesélték, hogy a légópincéből csak arra a pár órára jöttek föl az ac-'lgVári templommal szemben levő lakásba, amíg anyám megszült. Édesapámat hamarosan elvitték munkaszolgálatosnak Németországba, ■ de már Berlin élőt' „felszabadult”: hadifogságba esett.

Lembergné'! (ma: Lvov) engedték el őket. hiszen nem harcot'tak. maguk 'Is inkább á'doziatcik voltak. Onnan indultaik haza gyalog, alkalmanként teherautón, vonatért.

Csákinení fél évig tartott, míg apám hazatért Salgótarjánba. Olyan munikáscsalád negyedik gyermekének születtem, ahol természetes volt, hogy olt van a szobánk falán Lenin képe. A szüleim 1945 óta párttagok; édesanyám üb.-elnök, majd területi párttitkár vo't. és ma 80 évesen is párt- csoport bizalmi. Én iskoláskorom óta, már úttörőként „mozgalmi ember” voltam. Amikor behívtak katonának, a fővárosba kerültem egy lokátoros alakulathoz. Egy évvel a leszerelés után jelentkeztem hivatásos tiszti tanfolyamra, elvégeztem a főiskolát és 1967 óta a megye tartalékos tisztjeinek ügyeivel foglalkozom a kiegészítő parancsnokságon. Csaknem húsz éve vagyok párttag, jelenleg a! apszervezetii titkár is. Mindent amit elértem, ennek a rendszernek és a számunkra b^két hozó. testvéri sz.oviet hadseregnek köszönhetek. Remélem. a kövé!k°z.ő 40 évben s°m kell háborúban „Tűz!”- et vezényelnem...

y. t.

örvendetes, hogy a korábbi évek ellentmondásos tendenJ ciája után számottevően 11—12 százalékkal sikerült növelni a nem rubelelszámolású kivitelt. Az árbevétel megközelíti a 2,1—2,2 milliárd forintot. Ebben a döntő szerepet a két legnagyobb exportőr erőfeszítései játszották. Újra lendületet vett, csaknem másfélszeresére emelkedett a kábelgyár exporttermelése. A jövőre nézve is biztató, hogy a kohászati üzemek a recesszió ellenére szívós munkával, ru-J galmasabb piacpolitikával sikeresen megőrizte pozícióit.’ Elégedettek lehetünk építőanyag-ipari üzemeink és a Salgótarjáni Ruhagyár teljesítményével is. Azt pedig, hogy a Ganz-MÁVAG igényes vasúti részegységekkel^tört be a nyugati piacra, az egész kollektíva szakmai-műszaki kultúráját, felkészültségét dicséri.

Ugyancsak nagy elismeréssel szólhatunk azokról a gvá4 rákról, üzemekről, amelyek nevéhez a rubelelszámolású kivitel dinamikus, összességében 14—15 százalékos növelése fűződik. Kiemelésre kívánkozik, hogy a meghatározó vállalatok (BRG, kábelgyár, ötvözetgyár, ruhagyár, Balassagyarmati Finomkötöttárugyár) mindegyike növelni tudta eladásait, s, hogy azt is felismerték: a szocialista piacon is csak folyamatos műszaki korszerűsítéssel, nagyobb érzékenységgel, a minőség javításával lehet talpon maradni.

Nagyobbrészt a jövőt, közelebbről azonban már az ide! évet is megalapozza a termelés erőforrásainak bővülése. 1984-ben többek közt olyan nagyobb beruházások kerültek üzembe helyezésre, mint az ötvözetgyári porleválasztó, a kohászati üzemek megújított szeggyártó kapacitása. A síküveggyárban megkezdődhetett a hőszigetelő üveg gépi soro-' zatgyártása, az öblösüveggyárban pedig a_ ballongyártás.' Több jelentős műszaki fejlesztés is megvalósult és az újítómozgalom eredményei is számottevőek. Mindez kedvező műszaki, technikai-technológiai feltételeket teremt az előrehaladáshoz. Kulcskérdés: miként gyorsuljon fed az intenzív fejlődés, hogy a hozamok a tervezett szinten alakuljanak.

A

TÖRETLENÜL FELFELÉ " '

A megye gazdaságának másik nagy területén, az agrárágazatban a fejlődés továbbra is töretlen és felfelé ívelő volt. Pedig itt is nehézségekkel, aszályos időjárással, nehezedő értékesítési feltételekkel kellett szembenézni. Szervezettebb munkával, az adottságokhoz jobban igazodó gazdálkodással azonban a tervezettnél is nagyobb mértékben nőtt a mezőgazdasági termelés.

A növénytermesztés legszámottevőbb eredménye —; «

•z mintegy százmillió forintos többletbevételt is jelentett —, hogy kalászos gabonából rekordtermést, 178 ezer tonnát tehetett betakarítani. Ma már hat olyan termelőszövetkezetünk van, ahol a búza átlaghozama eléri az országosait is megbecsült színvonalat képviselő hektáronkénti hat tonnát.

Az állattenyésztésben a korábbinál nagyobb erőfeszítésekkel ugyan, de a tervezettnek megfelelő fejlődésről lehet számot adni. Javuló színvonalú munkára, a célszerűbb tartási technológiák terjedésére utal, hogy nőtt a szarvasmarha-állomány, ezen belül a húshasznú tehénlétszám. A fajlagos tejtermelés is elérte a 4400 literes országos átlagot.

A kiegészítő tevékenység tavaly is a gazdálkodás nélkülözhetetlen stabilizáló tényezője volt. Fontos tapasztalat, hogy azok az üzemek tudtak jobb eredményeket elérni, akik az iparral megtalálták stabil kooperációs kapcsolataikat, é* azok, ahol a termékek feldolgozottsági foka, műszaki színvonala közelebb került az ipari átlaghoz.

A termelő állóalapok bővítésére mezőgazdasági szövetkezeteink csaknem 400 millió forintot fordítottak. A befektetések többsége törekvéseinkkel összhangban álló, gyorsan megtérülő gépi beruházás. Kedvező, hogy tovább folytatódott az anyag- és energiatakarékossági program végrehajtása.

A háztáji és kisegítő gazdaságok 1984-ben is nagy szerepet játszottak a mezőgazdasági termékek előállításában. Termelésük ösztönzésére, segítésére, az értékesítési biztonságra a gazdaságok továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordítottak.

A megye gazdaságának múlt évi termelési és exportsikerei azért különösen értékesek —, s ez volt a pártbizottsági vita másik lényeges mondanivalója —, mert alapvetően a saját erőforrások mozgósításából származtak. Szerepet játszott a bátrabb vállalkozáspolitika, a vezetők kezdeményezéseinek, a kollektívák összefogásának erősödése is. Mindehhez a legtöbb helyen ösztönzően járult hozzá a belső érdekeltségi rendszer további korszerűsítése, az eredmény- centrikus szemlélet és gyakorlat terjedése

Az 1984-es gazdasági eredmények elérésében jelentős szerepet játszottak a jobb munkára ösztönző helyi politikai feltételek. A pártszervek és -szervezetek gazdaságpolitikai munkája a korábbinál jobban visszatükrözte területük sajátos karakterét, az üzemek, a kollektívák, a dolgozók ösz- szehangolt érdekeit. A legfontosabb kérdések — így a termékszerkezet korszerűsítése, a költséggazdálkodás javítása, a belső érdekeltségi rendszer továbbfejlesztése — napirendre tűzésével ösztönzést adtak, a gazdálkodás minőségi jegyeinek, a vezetők és dolgozó kollektívák kezdeményezéseinek kibontakoztatásához. Fokozódott a végrehajtást segítő, ellenőrző szerepük.

AZ EGYÉNI BOLDOGULÁS FELTÉTELE

A megye gazdasága ez évi fejlődésében alapvető jelentőségű, hogy a pártszervek és -szervezetek — a korábbi évek tapasztalataira támaszkodva —, még nagyobb önállósággal és felelősséggel munkálkodjanak a gazdaságpolitikai célkitűzések eredményes helyi megvalósításán. Különösen fontos, hogy kezdeményezően segítsék a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének gyakorlati véghezvitelét és a VII. ötéves terv megalapozását. Azokat a törekvéseket támogassák, amelyek a múlt évi kedvező folyamatok kiteljesítését, a hatékonyabb gazdálkodás, a jövedelmező export növelését a belső tartalékok fokozottabb mozgásba hozása révén szolgálják.

Mint, ahogy eddigi sikereinkben is meghatározó szerepe volt a munkáskollektívák fegyelmezett, odaadó és hozzáértő munkájának, úgy az 1985-ös feladataink megvalósításában is bizton számítunk rájuk. Hogy ez a várakozás megalapozott, azt a XIII. kongresszus és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére széles körben kibontakozó munkaverseny-mozgalom eddigi eredményei és felajánlásai is bizonyítják.

Egyre többen látják, hogy egyéni érdekeik érvényesítése, boldogulásuk célkitűzéseink teljesítésének, közvetlenül pedig vállalatuk, gyáruk, üzemük, szövetkezetük jobb, hatékonyabb munkájának függvénye. Ügy vélem, 1985-ben ez lesz gazdasági előrehaladásunk legfőbb mozgató rugója.

NÓGRAD - 1985. január 26-, szombat