Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-23 / 18. szám
Szerény növekedés — nagy teendők Mit várunk 1985-ben a mezőgazdaságtól? A változások jegyében kezdődött. az idei esztendő. Ezek a változások persze a korábbi eredményekre alapozódhatnak, hiszen a kedvező irányba mutatnak. Hat esztendő után most irányozza elő először a népgazdasági terv a belföldi felhasználás szerény mértékű növelését, amiből az is következik, hogy megállhat a beruházások és a reálbérek csökkenésének folyamata. Evterv teljesülésének persze feltétele a külgazdasági egyensúly további javítása és a termelés hatékonyságának növelése. E célok nem újfce- letűek. évek óta újra és újra' megfogalmazzuk őket, ám ismételt hangsúlyozásuk mégis elmaradhatatlan, mert a gazdasági növekedés csak be- }v‘ük táplálkozhat. A népgazdasági terv a nemzeti jövedelem 2.3—2,8 százalékos emelkedésével szá- f'-ol, ami nem sokkal nagyobb. mint 1984-ben volt. Teljesítése mégis lényegesen nagyobb feladatot jelent, hiszen például a mezőgazdaságban mérséklődik a fejlődés üteme. IGAZODÁS A PIACHOZ A mezőgazdaság bruttó nemzeti termelése 1984-ben a 1' -vezettet egy százalékkal, c./ e'őző évit 4.4 százalékkal haladta meg. Az idei esztendőre egyszázalékos növekedést irányoz elő a terv! A csökkenés érthető, magyarázható az elmúlt évek kiegyensúlyozatlan időjárásával. 1983-ban nagy területeken hátráltatta a termelést az aszály, ami ugyan tavaly sem kerülte el a földeket, de már kisebb területet érintett, így az előző évi eredmények túlteljesítését jórészt meghatározta. Az idei szerényebb, egyszázalékos növekedés is nagy feladat elé állítja a mezőgazdaságban dolgozókat. E növekedésnek ugyanis nagyrészt a növénytermelés eredményeire kell támaszkodnia, hiszen a népgazdasági terv az állattenyésztés szinten tartásával számol, s a kiegészítő tevékenység fejlődési üteme 6em éri el a korábban megszokottat. Az állattenyésztés termékei ugyanis nehezen és alacsony áron értékesíthetők a világpiacon. Miután a hazai ellátás esztendők óta biztonságban van, a felesleget csak a külpiacon lehet eladni, nem célszerű a termelés bővítése. A kiegészítő tevékenységben már két esztendeje megfigyelhető a fejlődési ütem mérséklődése, s bővülését az idén is számos tényező együttes hatása határozza meg. Ilyenek egyebek között a piaci igények alakulása, az egyes termékek jövedelmezőségének változása, az iparban és az építőiparban, a kisszervezetek tevékenységének és számának növekedése, a fejlesztési források nagysága. Nóg- rád megyében az ezekhez való igazodás különösen fontos. ELŐTÉRBEN A NÖVÉNYTERMESZTŐK A mezőgazdaságban tehát a növénytermesztők felé fordul a figyelem, nekik 2 százalékkal kell növelniük a termelést. Nincsenek könnyű helyzetben, mert alapvető termelési szerkezetváltással nem számolhatnak, így az elmúlt Fáradtság nélkül le és fel Egy amerikai mérnöknek tulajdonítják az első „járó- lépcső”-modellt, amit 1892- ben mutattak be — kevés sikerrel. Pár évvel később egy francia feltaláló két egymás fölé erősített sínen villanymotorral kerekeken vontatott felfelé egy lemezt, azzal a szándékkal, hogy ekként elkerülje a fáradságos lépcső- járást, illetve a felvonók költséges beépítését. Ezek azonban még csak kísérletek, kezdeti próbálkozások voltak, az igazi sikert a századfordulón megszületett mozgólépcsőkonstrukció hozta meg. Hazánkban az első mozgólépcsőt 1925-ben helyezték üzembe a budapesti Corvin Áruházban. A háború után a nagy metróépítési program volt a kezdete a mozgólépcsők elterjedésének. Mindenüvé nagy emelőmagasságú szovjet mozgólépcsőket építettek be, amelyek sebessége másodpercenként 90 centiméter, és óránként nyolc-kilencezer utast szállíthatnak. Budapesten a leghosszabb a Moszkva téri metróállomás lépcsője: 38,6 méter. A világ leghosszabb mozgólépcsőjével Leningrád dicsekedhet: 70 méternyi mélységbe viszi le és hozza fel az utasokat. A metró után az áruházak a legnagyobb alkalmazói a mozgólépcsőknek. Bebizonyosodott ugyanis, hogy e korszerű szállítóeszköz . igen kifizetődő: növeli a forgalmat, fenntartása pedig egyszerűbb és olcsóbb, mint a nagy teherbírású, de nehézkes felvonóké. Újabban már a nagy sport- csarnokokat, bevásárlóközpontokat, stadionokat, az aluljárókat stb. is ellátják mozgólépcsőkkel. évi, kedvező eredményeket kell túlszárnyalniuk. Az ágazatot régóta meghatározza a gabonatermelés, hiszen gabonaféléket 2,9 millió hektáron, a szántóterület 62 százalékán termelnek. A tavalyi 15 millió tonnás gabonater- meiési tervet túlteljesítették, s az idén legalább az ismétlés kellene. Az igaz, hogy a búza. és kukoricafajták termőképessége, a termelés anyagi-műszaki ellátottsága megalapozza a tervet, ám az időjárás még mindig közbeszólhat. A legutóbbi időben példa erre az 1983-as esztendő, de a szántó-vető ember mindig is tudta, hogy kiszolgáltatott az időjárásnak. Persze azt a gyakorlati tapasztalatot is ismerik, hogy egy- időben minden növényre aligha jöhet kedvezőtlen időjárás. Ha nem sikerül a kalászos gabona, jobban fizet a kukorica, és megfordítva, támaszkodhatnak a napraforgó, a repce, a cukorrépa termelési eredményeire. GYORS INFORMÁCIÓ Csak a növénytermelésből egyetlen gazdaság sem tud megélni, s az állattenyésztés tervezett szinten tartása is átgondolt, összetett feladatot jelent. Ez mindenekelőtt a termelési arányokra vonatkozik. Ismeretes, hogy a sertéshús ára csökkent a világpiacon, a legfrissebb tapasztalatok szerint viszont a baromfi iránt élénkül a kereslet, s az árak is emelkednek, E változások a termelési szerkezet módosítására figyelmeztetnek. A baromfi javára történő eltolódás közvetett haszonnal is jár. A baromfi ugyanis kevesebb takarmányt fogyaszt ahhoz, hogy egy kilogrammal gyarapodjon a súlya, mint a sertés, tehát az abrakfogyasztás mérséklődése a gabonaexport növekedésével is együtt járhat. Nem könnyű persze az arányokon egyik napról a másikra változtatni. De nem is lehetetlen kívánalom ez, hiszen a baromfi- hizlalás mélypontján számos gazdaság döntött az ólak bezárása mellett. A sertés és a baromfi példája jól érzékelteti, hogy a tervek teljesülésének egyik feltétele a gyors helyzetfelismerés, az alkalmazkodás, ehhez pedig, nélkülözhetetlenül szükség van a naprakész információkra. Ezt várják a gazdaságok vezetői, kiváltképpen most, amikor önállóságuk erősödött, döntési szabadságuk növekedett. Tájékozódásuk és tájékoztatásuk nemcsak az ő érdekük, hanem az országé is. V. Farkas József Enyhítés előtt? Még mindig hidegben... Varjú a karón, „nyolcvanfokos" jégcsap Komótosan ballag az úton a mezőőr Megalakult rr INÍERART r Uj utakon az Interpress- Az ország legnépszerűbb, könyvformátumú folyóiratáénak, az Inter Press Magazinnak olvasótábora megközelíti az egymilliót. Ekkora sikere havonta megjelenő sajtóterméknek még nem volt hazánkban. „Kistestvére”, a fiataloknak írott IPM Alfa ugyancsak nagyon népszerű. A vállalat — amely a Nemzetközi Újságíró- Szövetség egyik gazdálkodó szerve — nemcsak folyóiratokat ad ki, hanem újabban könyveket is. Így került a pavilonokba a közelmúltban Polgár Dénes „Séta az elnökkel” című műve. melyben a neves zsurnaliszta pályájának legérdekesebb élményeit adja közre. Az Interpress széles körű szolgáltatói tevékenységet is folytat, két budapesti és a hamarosan megnyíló győri irodája vállalja a legkülönbözőbb lakossági igények kielégítését nyomdaipari termékekből. Az elmúlt évben új területen je megjelent £ yáia Ialat a magyar gazdasági életben, helyet követeltek maguknak a reklámszakmában. A Szilvásváradon rendezett fogathajtó-világbajnokság teljes reklámját az Interpress szervezte — nemzetközileg is jelzett sikerrel. Mind nagyobb részt vállal a cég a magyar és a szocialista ipar termékeinek külföldi propagandájából is, egyre gyakrabban jelenik meg Európa nagy vásárvárosaiban az ottani kiállításokon. Az idei év egyik legnagyobb ilyen rendezvénye a hannoveri • nemzetközi szerszámgépipari kiállítás lesz, ahol a magyar pavilon bemutatóit a vállalat szakemberei rendezik. A reklám- és vásári tevékenység élénkítésére új céget alakított az Interpress — közösen az NSZK-beii UNIPLAN kiállításrendező irodával — az INTERART-ot, amelyiknek székhelye Budapest, s nemzetközi kiállítások szervezésével is építésével foglalkozi!«* Az Interpress jelentékeny üzleti hasznot is remél új tagvállalatától, amit az is előse- , gít majd, hogy az új cég „vámszabad” területeken tevékenykedik elsősorban. Gazdasági irányításunk újjászervezése, az új vállalati formák megjelenése különleges feladatot ró mindazon cégekre, amelyek reklámmal, gazdasági információk közvetítésével foglalkoznak. Az In- terpress úgv kívánja szolgálni a gördülékeny gazdasági információcserét, hogy még ez év folyamán háromkötetes Adattárat ad ki, amely röviden tartalmazza majd az egész ország vállalatainak, szövetkezeteinek, gazdasági munkaközösségeinek, polgári jogi társaságainak nevét, címét és tevékenységi körét. Az Adattár első kötete a megrendelők asztalán lesz néhány hét múlva. i ÍL X, A hét első napján; a meteorológiai intézet jelentőse szerint az eddigi kemény hideghez képest enyhülés várható, hószál tin gózással, ónos esővel. E hír hallatán sokan fellélegeznek, lazábbra engedik a kabátot, lejjebb tekerik a gáz- konvektor kapcsolóját, otthon hagyják a meleg pulóvert. Ám az enyhülés — úgy tűnik — még csak közeleg, nem érte el kis hazánk területét. Mert a hétfő reggel éppolyan harapós, mint tegnap, a hideg pirosra festi az arcot, a füleket és jólesik bebújni a kabát gallérjába vagy üldögélni a radiátor „árnyékában”. De ahogy mész az utcán, szembetűnik, azon a nagy épületen emberek dolgoznak, a városgazdálkodási vállalat takarítói söprik az utcák hulladékát, fülessapkás ember ül a nyitott kis robogón.,. ők azok, ákik hidegben is kint dolgoznak. Vajon hogyan bírják? Kérdésiünkre választ kapni indultunk útnak fotós kollégámmal, s a jól fűtött autó ablaka mögül kémleljük a terepet. , A város határát elhagyva, a NÁÉV-központ ipartelepén óriási mozgolódásra lelünk. Éles szél fúj, megered a hó. A vágányon vagonok vesztegelnék, s a daru ügyes karmai zsákokat vesznek át a rakodó emberektől, hogy újabbaknak adják át. A Landler Jenő Szocialista Brigád tagjai, négyen, hősiesen ellenállnak az idő viszontagságainak. Sőt. Marsicziki János arra panaszkodik, olykor jócskán megizzadnak a kemény munkában. — Képzelje csak el. Ma reggel hét órától már kirakodtunk egy vagon deszkát, de még ránk vár 250 mázsa gipsz. Mennyire vagyunk beöltözve? Hát... csak a munkaruhát vesszük fel, mert a védőruhában nem tudunk mozogni. — Ez az a munkahely, ahol jobb, ha az ember télen nem lazsál. Mert véletlenül még megfázik. így meg, ha állandóan mozgunk, nem érezzük a hideget — mondja nevetve egy társa. Nocsak, nem is gondoltuk, hogv a hideg olykor munkamorál-javító is lehet! — Védőital? — Meleg teát kapunk..j Mást? Mást nem lehet, mert amúgy is balesetveszélyes munkahely ez. . Megmérjük a hőmérsékletet. Mínusz hat fok a talaj közelében. A tollba néha belefagy a tinta, a jegyzelelgető ujjak elgémberednek, ezért csodálkozunk a búcsúzásnál, hogy a rakod óbrigád emberei „meleg kezeket” nyújtanak felénk. Állnak a javításra váró traktorok a bátonvterenyei, „Mátra” Termelőszövetkezet gépjavító üzemének udvarán. r: ßftinas, jtaa néhány olyan nagy gépünk, ami nem fér te a szerelőműhelybe. Azokkal itt kint kell elbánnunk. Mint ezzel is, amit most bütykölünk — közli Lányi János buszsofőr, aki néha szerelősegéd is. Petre Róbert, a traktor gazdája alaposan lemossa a járgányt, a nyolcvanfokos vizet pumpáló gőzborotva segítségével. És íme, ismét egy jelen- sé”. amely az enyhülés elérkeztél cáfolja; a nyolcvanfokos víz pillanatok alatt jég- csappá dermed a traktoron. — Számoljunk no, hány réteg ruha van rajtam! — áll kötélnek Lányi. — Egy trikó, azon pulóver, meg egy kabát, meg még egy kabát... Védőital nines, illetve... — A múlt hét vége felé volt eg'T kevés, de a nevem ki ne írja, mert a fejemre kopplntanak,.. Szóval gyerekem született. Ittunk hát rá is, meg a hidegre is. A hó egyre sűrűbben esik, szürkeség az úton, a ha tár10—12 kilométer, hektár is. kilenc-tía — Mire ügyelnek télen? 1 4 — Legnagyobb ellenségeink a varjak. Olyan erős a csőrük, hogy még a fagyos föid- bői js kicsipegetik a gabonátj Lövöldözzük őket csapatostuL Aztán egyet-egyet karóra tűzünk, hogy elriogassuk vela a többit. — Hát az erdő? \ —' Ott meg a téli falopás 4 divat. Tolvajokra vadászunk^ ne hordják szét a közvagyonig Reggel hétkor indulunk társammal, a Bakos GyurivaiJ aztán három-négy óra is vanj mire befejezzük a sétát. Hi- /deg? Ez a mostani már nem számít annak. A múlt hét végén, az kemény volt. A völgyekben mínusz 15—18 fokot is mértünk. — Szoktak-e náthásak len<3 ni? , — Nemigen, edzettek va«j gyünk már. Hát akkor jó utat, erdőMHr Ili m Reggel hét órától rakodunk. ban. Ludányi István mezőőr, az erdők védője, mintha tudomást sem venne a télről, komótosan ballag az út szélén . — Megszoktam már kedves, 1972 óta járom a tsz területét a kisterenyei téglagyártól a tari hídig. Megvan az úgy járást! Sok karóra húzott var jút! — köszönünk, s után jókat tüsszögünk a zsebken dőbe. Enyhülés ide, vagy od; sokunknak edződni kell mé ahhoz, hogy mínusz öt-ha fok már „melegnek” számít son. Kiss Mária ^lÓGRÁD - .1985. január 23., sretdq
