Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-22 / 17. szám

A hét költője a rádióban FILMKONZERVEK T A film olyan konzerv, ame­lyik az idő múlásával leér­tékelődik. Filmátvételi bizott­ságok tagjaitól hallani, hogy g legtöbb filmszemlén, film- vásáron a sokéves portékához egészen olcsón hozzá lehet |utni, s egy meghatározott ösz- szegért —, amelyért „rende­sen” csak egy-egy produkció szerezhető be —, valósággal fcmlesztve adják a tekercse­ket. * A Magyar Televízió már lé vek óta ily módon szerez be ■— természetesen más formá­ban is — külföldi, elsősorban amerikai, nyugat-európai pro­dukciókat. Ez meg is látszik 1b filmkínálaton, mostanában pedig kiváltképpen feltűnő, mert a csökkentett műsoridő­ben karakteresebben rajzo­lódnak ki a jellemző vonások, mind pozitív, mind negatív értelemben. A múlt héten többek között olyan iparos munkák adták a fő műsoridő .Ígéri ncét — sajnos, meghatá- •rozóan —, mint az NSZK-beli ftókavadászat, az angol Alfa holdbázis, a Minden lében két kanál, a francia A helyzet komoly, de nem reményte­len. Értékét, hasznosságát te­kintve az első három pro­dukciót úgy ítélem meg — a másként vélekedők, kérem, kövezzenek meg —, hogy elég­ségesnek tekintettem szőr­mentén a képernyőre nézni, például egy-egy hangosabb Jelenetnél, lovas, vagy autós száguldáskor, a rendkívül mu­latságos polipszerű szörny megjelenésekor. A francia filmvígjátékot pedig annyira sete-sutának, szellemtelennek észrevételeztem, hogy csalá­dom közös megegyezésére egy. órás kínlódás után kikapcsol­tam a készüléket. A válasz­tott könyv érdekesebb volt. Tudom, attól, aki tévébirá- latra adja a fejét, méltatlan gz eljárás, amondó vagyok azonban, hogy a külföldi mű­helyekben készült filmeket végül is nem a tévékritikus dolga elemezni, értékelni... Az igazi feladatot a saját produk" ció jelenti. Ezért tekintettem várakozással a csütörtök es­tére előirányzott Örkény Ist­ván—Szántó Erika-tévéjáték, A hattyú halála elé, ám he­lyette az Alfa holdbázis újabb gyermekmeséjével találtam szembe magamat. Egyébként még a múlt hét szerdáján megvásároltam az e heti rádióújságot — szokás szerint —, és csodálkozva ol­vastam benne az egész napos tévéprogramot. Már-már re­ménykedtem a műsorkorláto­zás feloldásában, mígnem a csütörtöki Hírháfrtérben felvi­lágosítottak: február végéig érvényben marad, Aztán a szombati Népszabadságban is olvashattam, hogy a tévé rpű- sorigazsatósáea a napilnnok- ban folyamatosan ad tájékoz­tatást a programokról. Per­sze. azt továbbra sem értem, miért ketl(ett) kinyomtatni az eleve elmaradásra ítélt mű­sorrészt Is. Sokkal szíveseb­ben venném, ha a nyert he­lyen fényképeket látnék, vagy az adásba kerülő műsorok részletesebb tájékoztatóját. A nem várt helyzetekre, úgy tűnik, még mindig képtele­nek vagyunk tökéletesen rea­gálni. A rugalmasság, az al­kalmazkodás követelménye egyelőre gondolatainkat hat­ja át, a kívánatosnál lassab­ban, nehezebben válik tény­leges, cselekvő erővé. A rádió­újság után egy tévéből vett példa. A jugoszláv tévéfilm­sorozat, a Forró szél újabb ré­sze után maradt még egy kis idő a Stúdió ’83. kezdeté­ig. Egy műsorperc — ponto­san nem tudom, mennyibe — több ezer forintba kerül, te­levíziónk mégsem tölti ki a rendelkezésre álló időt prak­tikusan. A Forró szél után megjelent az ernyőn a szünet felirat, majd a betűreklám. Máskor az óra tölti be perce­kig a képernyőt. Belátom, különböző okok, tán még egészségügyiek miatt is. bizo­nyos lazaság kell a műsor­tervbe. ám véleményem sze­rint azt is. hiszen tévéről van szó, valamilyen képnek illő közvetítenie. Akár egy táj-, vagy városképnek, megfelelő zenei aláfestés mellett. Az e heti műsor remélhető­leg több jót tartogat. Elfoga­dom a filmkonzerveket is, ha értékes anyagot és jól tartó­sítva tartalmaz. Mert valóiá­ban nem a konzerv ellen van kifogásom. — Aztán ár­gus szemekkel figyelem a na­pilapok műsorát... (sulyok) Komjáthy Jenő A hét költője most Kom­játhy Jenő a rádióban. Teg­nap Juhász Jácint előadásá­ban hallhattuk a Kossuth adón a költő verseit. Pénte­ken ugyancsak itt Szabó Kál­mán mond Komjáthy-verse- ket, szombaton a 3. műsorban pedig Sinkó László versmon­dása idéző föl a költő Emlé­két. Komjáthy Jenő arcvonásait kevéssé ismerjük, nem tarto­zik a „köztéri” költők közé Sem. Balassagyarmaton a Pa­lóc Múzeum körüli ligetben áll esy szobra az öreg, ha­vas fák alatt. Jobban ismerjük-e arcvoná­sainál költészetét? Különösen indokolt a kér­dés Nógrádban, a költő szű- kebb hazájában. Komjáthy Je­nő ugyan's Szécsénybert látta meg 7a napvilágot 1858. feb­ruár 2-án. A költő életének nógrádi szakasza pedig 1887- ig tart, és igencsak mozgal­mas volt. Például sajtótörté- netiteg is érdekes, hogy 1877- ben Röpke Ivek címmel Luby Sándorral közösen irodalmi lapot adott ki és szerkesztett Balassagyarmaton, s ebbe szí­ni kritikákat írt. Többek kö­zött Reviczky Gyula, Gáspár Imre, Koroda Pál, Rudnyánsz- ky Gyula is írt ebbe a lapba. Mai szóval úgy mondanánk, hogy a Röpke Ivek az akko­ri huszonévesek gyülekezőhe­lye volt, akik - Gyulai Pál nevével fémjelzett korabeli hivatalos hazai irodalmi ér­tékrenddel kívántak szembe szállni, új irodalmat kívántak teremteni. Nem csak rajtuk múlott, hogy ez nem sikerült. Balassa?yarmaj túl jelenték­telen közeanek bizonyult a maga vidékiességével, poros szürkeségével, nem utolsósor­ban pedig alig-alig minősít­hető irodalmi életével, ami jórészt alkalmi költemények­ben és egyéb megnyilatkozá­sokban merült ki. De ne is időzzünk tovább Komjáthy Jenő nógrádi évei­nél, jóllehet életének boldog ideje és — sajnos — konflik­tusa is itt zajlott le. 1887-beo a Nvitra megyei Szenicre he­lyezik, ebben az isten háta mögötti szlovák faluban bon­takozik ki igazán magányossá­ga, s itt bomlik ki sajátos költészetének jelentős része. Még annyit említsünk meg e roppant vázlatos kis jegyzet­ben, hcv baráti köréhez tar­tozott Paláayi Laios, Paléoyi Menyhért és Madách Aladár, de mindenekelőtt Reviczky Gyula. A magyar irodalomtörténet számon tartja Komjáthy Jenő költészetét s annak hatását irodalmunkban. Az olvasói köztudat azonban jóval mos­tohábban bánik a költővel, versei régóta ritkasággá vál­tak, alig olvassák őket. Töb­bek között ezért is örülünk annak, hogy a rádióban most éppen ő „a hét költője”. Te­gyük azért hozzá, hogy a sző­kébb haza, Nógrád is éleszt­geti a költő emlékét, s tesz egvet-mást életműve eleve­nebbé tételéért. Például ép­pen tavaly jelent meg Szá- csénvben a Komjáthy Jenő válocratnft versei című kötet a Nógrádi irodalmi ritkasáook negyedik darabjaként a Ma­gyar Mezőgazdasági Múzeum baráti köre szécsényi helyi csoport iának s a Nógrád me­gyei Múzeumok Igazgatóságá- hak közreműködésével ezer számozott példányban. Erről a kötetről lapunkban annak idején már beszámoltunk. Most tehát csak annyit, hogy ez a kötet az életműből válo­gat, a költő 23 versét tartal­mazza. Előszavát Praznovszky Mihály írta, aki ebben — egyebeken túl — utal 'Kom- lós Aladár kitűnő irodalom- történeti tanulmányaira, ame­lyekben Komjáthy Jenő mun­kásságát dolgozza föl. s ter­mészetesen a helyi publikáci­ókra is. elsősorban Szabó Ka­roláéira. Megjegyzi: „Költé­szetének három alkotóelemét Komlós Aladár foglalta össze máig ható érvényességgel. Ra­jongó természet az egyik. ., Idealista világnézete a má­sik. .. S végezetül említendő a szenici elszigeteltség, amely­nek elemei a magány, a tár­sadalmi ellentétek látványa és átélése, a kitaszítottság ér­zete. . A költő első és egyetlen verseskötete A homályból már csak halála Után jelent meg. (Komjáthy Jenő 1895-ben halt meg Budapesten.) Költé­szetének hatása később és több hullámban bontakozott ki a hazai irodalmi életben, bizonyítva, hogy munlc'ssáea a modern magyar irodalom egyik előfutárává avatta őt. A homályból című versének első szakaszát idézzük: „Ki fény vagyok, homályban éltem. Világ elől elrejtezém; Nagy, ismeretlen messzeségben Magányosan lobogtam én.” A rádió jóvoltából ezekben . a napokban őrá emlékezünk^ verselt hallgatva. Tóth Elemér Közgazdaságtudományi egyetem — értékelés a tudományos munkáról A Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetemen a közelmúltban értékelték az intézmény elmúlt ötéves tu­dományos tevékenységét. Megállapították, hogy gyor­sult az egyetemi kutatóbázis fejlődése. Megerősödött az in­tézménynek. mint tudomá­nyos központnak a jelentősé­ge, növekedett a kutatási té- •nák száma is. Jelenleg hét kutatócsoport­ban végeznek tudományos (munkát. Az oktatási anyagok •zínvonalának emelését, kor- Bzerűsítését szolgáló alapku­tatások mellett — amelyek­nek gyakorlati haszna főleg a Szakemberképzésen keresztül te népgazdaságban és a társa­dalomban jelentkezik — or­szágos kutatásokban is részt vesznek, és szerződéses mun­kákat is vállalnak. Az Orszá­gos Távlati Tudományos Ku­tatási Tervhez kapcsolódóan például jelenleg több tanszék Is dolgozik a „szocialista vál­lalat” témakörön. Ennek ke­retében vizsgálják a szocia­lista vállalatelmélet kialakí­tásának módozatait; elemzé­seket, döntéselőkészítő anya­gokat szolgáltatnak a gazda­ságirányító szervezeteknek. A gyakorlatban alkalmazható eredmények születtek a nép­gazdaság vállalati struktúrájá­nak, működése környezeti té­nyezőjének; a piacnak, a vál­lalati funkcióknak, a vállala­tok irányításának elemzésé­ben. Kutatások folynak a gazda­ságpolitika továbbfejleszté­sének tudományos. megalapo­zásáról, és az egyetem ter­vezési intézete alternatí­vákat dolgoz ki a VII. ötéves tervhez. Foglalkoznak a töb­bi között az ingatlanforgalom közgazdasági kérdéseivel. A középtávú kutatási program részeként a Balaton regioná­lis környezetvédelmét is vizsgálják: elemzik a tó tér­ségében a társadalmi és gaz­dasági érdekeket és érdekel­lentéteket, valamint az ezek feloldására alkalmas gazda­ságpolitikai eszközöket. Fel­mérik a helyi lakosok és az üdülők érdekviszonyait, vizs­gálják a Balaton környezet­védelmi beruházásainak köz­gazdaság: megítélését, a meg­térülés kérdéseit. A politikai gazdaságtan tan­szék több olyan problémával is foglalkozik, amelyek az or­szág gazdasági és társadalmi fejlődésében új jelenségek: az új tulajdonformákkal, a lakos­sági vagyon kérdéseivel. A kutatómunka továbbfej­lesztése érdekében a jövőben ösztönözni kívánják a tanszé­keket, hogy az egyes kutatá­si főirányokhoz szorosabban és több témával csatlakozzanak. Miként az elmúlt évek mun­káját áttekintve megállapí­tották: szükséges a doktori követelmények színvonalának emelése, a tudományos mun­ka műszaki bázisának növelé­se, a kutatások nagyobb in­tegrációja. is. (MTI) Könyvtári csendélet Jól feldolgozott 26 ezer kötet könyv és 20 évre visszamenő leg. bekötött, mintegy 80-fél« folyóirat segíti a tanulást és a tanítást Salgótarjánban a Bolyai János Gimnázium könyvtárában. — Bencze — KOSSUTH RÁDIÓ; 8.20; Társalgó 3.44. Nefelejcs 10.OS: Diákfélóra 10.35! Éneklő ifjúság 10.51 j Üj Melódia-lemezeinkből 11.371 Wilhelm Meister tanulóévei IMI; A Rádió Dalszínháza 13.’’R Népdalok, néptáncok 1«.1o: Magyarán szólva . . . l-i • D7sesszmelódinl< 15.00- 'Xreképek a cseh irodalom­ból 4 NÓGRÁD - 1985. j 15.18: Alfred Deller Purcell- áriákat énekel 15.38: Daloló, muzsikáló tájak 18.05: A Nyitnikék postája 17.00: Világablak 17.30: Filmzene 17.45: A Szabó család 18.15: Hol volt, hol nem volt..; 18,85: Mai könyvajánlatunk (ism.) 13.15: Gondolat 20.00: Nótacsokor, csárdásesokor 20.38 : Muzáika és mikrofon 21.30. Ami a számok mögött van 23.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kórusok 2’.50: Flsv képviselő estéi 23.00: Folklór és történeti hagyo­mány a romániai magyar zeneszerzők müveiben. — Il/l. rész 23.39: Két Handel-szonáta az Op. l-es sorozatból 0.10: jessonda PETŐFI RADIO: 8.08: Slágermúzeum 8.50. Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben, zenés délelőtt Közben: • anuár 22., kedd 10.00: Sportvilág 12.10: Fúvószene táncritmusban 12.30: Cigánydaíok, csárdások 13.05: Pophullám 14.00: Kapcsoljuk a 0-os stúdiót 14.15: Zenés játékokból 14.40: Hangos szótár 15.05: A Berki-team „Igazi pa­radicsom" című iemezéról 15.20: Könyvről könyvért 15.30: csúcsforgalom 17.30: Tinitonlk i8.::o: Táncházi muzsika 19.05: Csak Hátatoknak! 20.00: „Felhőt szerettem” 20.22; Barangolás > régi hangleme­zek között 20.42: Hangszeres népzene 21.05: Az aranyszsmár. — 1. rész 21.44: Elvis Presley összes felvé­telei. XXXII/4. rész 22.43: Bura Kovács Andor népi zenekara játszik 23.20: Bástyasétány '77 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Kulturális kalei­doszkóp (A tartalomból: 30 éves a BAÉV Pécsi Sándor színpada — Nógrádi irodáinál ritkaságok. — Elmélet és gyakorlat az okta­tástechnikai eszközök használatá­ban. — Bemutatjuk ' Szenthelyi Miklós hegedűművészt.) szerkesz­tő: Pongrácz Judit. 18.00: Eszak- magyarprszági krónika. 18.25— 18.30: Lap- és müsbrelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.10: Tévétorna 8.15: Iskolatévé 8.35: Magyar irodalom (ált. tsk. alsó tagozat) 9.05: Magyar irodalom (ált. isk. 7. oszt.) 9.25: Fizika (ált. isk. 8. oszt.) 10.20: Hírek 18.35: Tv-BASIC-tanfolyam 10.55: A szerengeti nemzeti park 17.20: Északi sívilágbajnokság 18.05: Képújság 18.10: Felkínálom — népgazdasági hosznosításra. 18.50: Reklám 19.05: Mini Stúdió 85 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Forró szél. X/7. rész: A barikádon 2l.oo: stúdió ’85. 21.50: Tv-híradó, 3. 22.00: Himnusz 2. MŰSOR: 18.15: A bohóc és a macska 18.45: Képújság 18.50: Fülep Lajos 20.00: Beszélgetés az operáról 20.40: A múlt nyomában 21.00: Tv-hiradó 2. 21.20: pillangók. Norvég rövidfilm 21.50. Képújság BESZTERCEBÁNYA: 18.20: Esti mese 18.30: Kenyér a in. évezredben 19.io: Gazdasági jegyzetek 19.30: Tv-híradó 20.00: Foto Héber. Magyar film 21.10: Kamarahangverseny 22.25: Az öntvény nem min­dig szürke 22.50: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hfradó 20.00: Fiatalok tévéklubi a 21.30: Időszerű események «22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Marek, a koravén MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.i 3­tól: Tegnapelőtt. (14) Színes ma­gyar film. Háromnegyed 6 és 8- tól: Hat gézengúz. Színes, szink­ronizált amerikai kalandfilm. — Kohász: A piszkos tizenkettő. I—II. (14) Színes, szinkronizált amerikai háborús kalandfilm. — Tarján vendéglő. Meztelenek é* bolondok. (14) Szinkronizált ame­rikai bűnügyi filmvigjáték. — Balassagyarmati Madách: Szir­mok, virágok, koszorúk. (14) Szí­nes magyar történelmi film. — Pásztói Mátra: A kurta farkú Peti cica. Színes. szinkronizált svéd rajzmeseíilm. — Nagybáto- nyl Bányász: Az istenek a fe­jükre estek. Színes, szinkronizált botswanal filmvígjáték. — Nagy- bátonyl Petőfi Álomvilág. Szov­jet Ifjúsági film. — Rétsági Twist Olivér. (14) Színes, szinkro­nizál* angol film. — Kistere -I Petőfi Lady Chatterley «’c i- je. (18) Színes szinkro' 't francia—angol film. — Jobbá Boidoeságkeresők. Színe* szovjet íilmballada.

Next

/
Thumbnails
Contents