Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-04 / 2. szám

GYÁSZJELENTÉS Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett édesapa, nagyapa, dédnagyapa, ESZTERGOMI ISTVÁN 88 éves korában elhunyt. Te­metése 1985. január 8-án, ked­den, 13 órakor lesz a salgó­tarjáni központi temetőben. GYÁSZOLÓ CSALÁD A Nógrádi Szénbányák pályázatot hirdet a kiste- renyei vállalkozási üzem­hez jogtanácsosi munkakör betöltésére. Feltétel: jogtanácsosi szak­vizsga, Bérezés: megegyezés alap­ján. A pályázat benyújtásának határideje: 1985. január 20. A pályázatot a Nógrá­di Szénbányák személyzeti osztályára kérjük küldeni: Cím: 3101 Salgótarján, Felszabadulás u. 48. Pályázati felhívás 1 A Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat pá­lyázatot hirdet salgótarjáni központjába 1 fő programozó mate­matikusi dejtári üzemmérnökségére 1 fő üzemvezetői munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: — szakirányú felsőfokú végzettség, — 3 éves gyakorlati idő — részletes önéletrajz. Bérezés az 5/1983. (XI. 12.) ME rendeletben foglaltak szerint. Jelentkezés: a vállalat sze­mélyzeti vezetőjénél, Salgótarján, Faiskola út 5. Az Észak-magyarországi TÜZÉP Vállalat felvételt hirdet az apci telepére telepvezetői munkakörre. Kereskedelmi szakközép­iskolai érettségivel, vagy egyéb középiskolai vég­zettséggel. Bérezés: megegyezés sze­rint. Jelentkezés a vállalat ke­reskedelmi igazgatójánál, vagy a személyzeti osztá­lyon, Miskolc, Zsolcai ka­pu 28. TŰZVÉSZ Több mint negyven üzlet porig égett az új év első napján Nyugat-Berlmben, a város kereskedelmi központ­jában keletkezett, évtizedek óta a legnagyobb tűzvészben. A környező lakóházak lakóit időben kiköltöztették. A tűz egyszerire több helyen ütött ki. ezért feltételezik, hogy előre kitervelt akcióról van szó. Az anyagi kárt több millió márkára becsűink, Közel megduplázta éves nyereségtervét a mátraterenyei Zagyvavölgye Mgtsz műanyag- üzeme. A polietilén fóliák, a polipropilén szövetből készült zsákok kelendóeknek bizonyul­tak a piacon. — BP — A Béke és Szocializmus legújabb száma A lengyel munkások túl­nyomó többsége elismerd a szocializmus elveit és eszmé­nyeit. Az új rendszer iránti hűségüket nem ingatták meg a megismétlődött válságok sem. A dolgozók megmozdu­lásai nem a szocializmus, ha­nem a torzulások ellen irá­nyultak. Tadeusz Porebski, a LEMP PB tagja, a KB titká­ra arról ír, mit tesz a párt a munkásosztály élcsapatsze­repének erősítéséért. A Grúz SZSZK-ban jelen­leg 30 különböző gazdasági kísérlet folyik. Ezek tapasz­talatait összegzi Eduard Se- vardnadze, az SZKP PB pót­tagja, Grúzia KP KB első titkára. Jorge del Prado, a Perui KP főtitkára méltatja Jósé Marti Maráteguinak, a párt- alapítónak elméleti tevé­kenységét, és munkásságát a kiemelkedő forradalmár szü­letésének 90. évfordulója al­kalmából. A Dominikai Köz­társaságban az idén ismét he­ves összecsapások voltak a tüntető dolgozók és a kato­nai, rendőri erők között, Nar- ciso Isa Conde, a Dominikai KP főtitkára feltárja a tár­sadalmi robbanás okait. Alfréd Nzo, a dél-afrikai Afrikai Nemzeti Kongresszus Párt főtitkára áttekintést ad a fajüldöző rendszer ellen folytatott forradalmi harcról. Norvégia Kommunista Párt­ja 1984 tavaszán Oslóban megtartotta XVIII. kongresz- szusát. Hans Kleven, a párt elnöke beszámol a tanácsko­zás munkájáról. Donisz Hrisztofinisz, a Cip­rusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) PB tagja át­tekinti Ciprus felosztásának 10 éves történetét, az impe­rializmus stratégiai céljait. Mahmud Ben Tail eb, a-z Al­gériai Szocialista Élcsapat. Párt PB tagi» megvilágítja az imperializmusnak a Föld­közi-tenger térségére vonat­kozó stratégiai elgondolásait. Victor Perlő, az Egyesült Államok Kommunista Pártja KB tagja, a párt országos gazdasági bizottságának el­nöke az amerikai gazdaság helyzetét elemzi. Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának tagja, a KB párt- és tömegszervezetek osztályá­nak vezetője a pártolunk« hatékonyságának fokozásáról, színvonalának emeléséről ír. A szerkesztőség ezzel a cik­kel folytatja a pártmunka eredményességének feltéte­leivel és kritériumaival ösz- szefüggő kérdések megvitatá­sát. A folyóirat ‘általános elmé­leti problémákkal foglalkozó bizottsága kerekasztal-be- szélgetést rendezett a nyolc­vanas évek antikom mun izmu­sának ideológiai elveiről és politikai irányvonaláról. A szerkesztőség kivonatosan is­merteti a hozzászólásokat. ESZTERGÁLYOS 15110 500-as eszterga­gépre munkát vállal­na. Bedolgozás is ér­dekel. Leveleket: „Bizalom, ’85” jeligé­re a kiadóba kérek. tWIifUIV'fc SALGÓTARJÁNI Kemerovo körúti gáz­fűtéses, erkélyes, el­ső emeleti OTP-örök- lakás, 2 szobás, ta­vaszi beköltözéssel eladó, készpénz és OTP-átvállalás is le­hetséges. Ajánlatokat.- ..Kevés OTP 166561” jeligére a salgótarjá­ni hirdetőbe kérek. KÉTSZOBÁS, össz­komfortos OTP­öröklakás a város- központban eladó. Cím: Salgótarján, Arany János út 9. VI 3. (Évi Áruház mögött.) Telefon: 13-392 este. KERTES családi ház háromszobás, komfor­tos. Salgótarjánban, acélgyári körzetben egymillió-kettőszáz­ezer forintért eladó. Érdeklődni: 1-es Ügy­védi Munkaközösség. Karancs utca 5.. I. emeleten személye­sen vagy 10-335-ös te­lefonon. ELADÓ Debrecen­ben centrumhoz közel beköltözhető családi ház. Érdeklődni lehet: Zagyvapálfalva. Zöld­fa út B/3. 1/18. 200 000 Ft kész­pénzért Salgótarján­ban szövetkezeti vagy OTP-lakást vennék. Ajánlatokat: 10-977-es telefonra kérek. ITS-ES Wartburg de Luxe személygépko­csi olcsón eladó. Ér­deklődni: Balassa­gyarmat. 82-68 tele­fonon. 15 óra után, csak hétköznap. ZE 1200-as Lada felújítva eladó. Sal­gótarján. Beszterce tér 3. 17. F 5. tíz­emeletes. ZO-S Lada 1200-as eladó. Karancskeszi, Orgona út 3. NYOLC HÓNAPOS, vemhes üszű és hat­hónapos üszőborjú eladó. Zagyvaróna, Posta út 19. 48—50-ES női irha­bunda, 42-es túrasí- bakancs sítalppal el­adó. Érdeklődni le­het: Salgótarján, Péeskő út 1. VTT/32, vagy 11-383-as telefo­non. KKKHihLK saigooa­nyai lakost, aki be­teges. idős édes­anyám napi gondo­zását vállalná diétás ebéd elkészítésével együtt. Telefon; 14-514. Technikusminő. sítő vizsgát szer­vez a váci me­zőgazdasági szak­középiskola 1985. évben. Törzskönyvező állattenyésztő, nö­vénytermesztő sza­kon. Jelentkezés fel­tétele: növény­termesztő-állatte­nyésztő szakkö­zépiskolai érett­ségi. Egyéb jelle­gű mezőgazda­sági szakközép­iskolai végzett­ség (szarvasmar­ha-, sertés- stb. tenyésztő, állat- egészségőr. állat­tartó telephelyi gépész növény- termesztő gépész érettségi). Jelentkezési ha­táridő: 1985. feb­ruár 10-ig. A vá­ci mezőgazdasá­gi szakközépis­kola (Telep u. 2—4.). bővebb fel­világosítást ad. FIGYELEM! A 11 %-os balassagyarmati tanács által kibocsátásra kerülő KÖTUÉRIY részletes hirdetése a NÓGRÁD I. 5-i számában jelenik meg. Közutak a régi Magyarországon Hódító vegyiszálak Amikor Álmos vezér és ír- pe előtt nyugat felé tartó útjukon felsejlettek a Kár­pátok égbe nyúló bércei, ha­lasztás elé kerültek, neki­vágjanak-e lovaikkal, szeke­reikkel a rengetegnek. Ekkor az oroszok vezére, Holies, el­rendelte — írja krónikájá­ban Anonymus —. ..hogy két­ezer nyilas és háromezer pa­raszt járjon előttük, s a Ha­vas-erdőn át a hungi (ungi) határig utat készítsen ne­kik...” Ez lehetett az első épí­tett út, amelyet a honfogla­lok ideérkezésükkor vágat­tak maguknak. A Kárpát­medencében azután több, ;jól kiépített, szilárd utat talál­tak, a rómaiak örökségét. A rómaiak mindig nagy gondot fordítottak az utakra, mert ezeken bonyolították le a kereskedelmet, a birodalom közigazgatását, valamint ezeknek az utaknak a segít­ségével tudtak légiókat gyor­san átmasíroztatni az egyik- helyről a másikra. Az utakat általában a légiók építettek téli pihenőik alatt. Világhí­rű úthálózatukat a provinci­ákban is kiépítették. A pan- nóniai főút a Dráva menti Poetovio (ma Ptuj, Jugo­szlávia) városnál csatlakozóit a birodalmi főúthoz. Poetovio állandó légióstáborral ren­delkező, hadászatilag fontos pontja volt e területnek, mert innen vezetett tovább az ősi kereskedelmi út. a borostyán­kőül. Ezt az utat a rómaiak teljesen újjáépítették és Sa- varia (Szombathely) — Scar- bantia (Sopron) érintésével vezették Carnuntumig (Deutsch-Altenburg). Sava- riábol két másik jelentős út ágazott le. Az egyik Arrabo- nába (Győr) vitt, ahol bele- torkcllott a Vindobona (Bécs) irányából Aquincum íelé ve­zető Duna melletti limesút- ba. A másik út Mogentianae (Keszthely) irányába vitt, in­nen Sopianae (Pécs) után csatlakozott az Aquincum— Mursa (Eszék) közötti útba, amely déli irányban vezetett tovább, s Traianus-útként vált ismertté. E fő útvona­lak mellett a rómaiak több másodlagos fontosságú utat is építettek, például a Bala­ton mindkét partián futót, amelynek maradványai he­lyenként még ma is láthatók, sőt bizonyos szakaszait, pél­dául Badacsonynál közútként használják. Mai útjaink és vasútvonalaink nagyrészt a római utak nyomvonalán vagy mellette épültek. A rómaiak közútja két elemből állt: az alapot föld­be mélyítve két laposkő-ré- teg közé szórt zúzott kőből és téglatörmelékből készítet­ték, a burkolatot pedig négy­vagy sokszögű bazaltkockák­ból. A honfoglaló, majd le­telepedő magyarság örömmel használta ezeket a kitűnő ál­lapotban maradt, és úgyszól­ván egész Pannóniát (Dunán­túlt) behálózó utakat, hiszen például Győrből Veszprém felé vezető római út mel­lett, Zircen építettek királyi szálláshelyet. Erről azért tu­dunk, mert itt halt meg I. Endre. Hogy ezeket a romai utakat használták, azt ugyan­csak I. Endrének a tihanyi apátságbt alapító oklevele igazolja, amely megemlíti a Fehérvárra menő hadi utat, amit nyilvánvalóan még a rómaiak építettek. Ezután hosszú ideig nem hallunk a magyarországi utakról. Csak annyit tudunk, hogy a XIV—XV. században már az egész ország területé­re kiterjedt az úthálózatunk. Az utak javítását célzó in­tézkedések ellenére a tórok elleni harcok két évszázadá­ban útjaink nagyon lerom­lottak. Csak a Rákóczi-sza- badsagharc után, az 1723. évi országgyűlésen fordul a fi­gyelem ismét az utakra. 1723- ban III. Károly a helytartó­tanács keretében felállított egy bizottságot, amelynek egyik feladata az utak épí­tése és fenntartása volt. Ennek az intézkedésnek er ed menyeképpen épült nagy­szabású út Károly várostól Fiúméig, a via Carolina, el­sősorban azért hogy Magyar- ország árui könnyebben jut­hassanak ki a tengerpartra. Mint ebből is látszik, az utak kérdését elsősorban a keres­kedelem, az árucsere-forga­lom fejlődése hozta egyre kó- vetelóbben felszínre. Magyarországon rosszabb volt a helyzet, mint Európá­ban, mert bár a megyék, vá­rosok, földesurak úton-útfé­len beszedték az útvámokat, hídpénzeket, az utaknak meg a javításával sem igen tö­rődtek, nemhogy újakat épí­tettek volna. Ezért azután az állam is kivonta magát az utak építése, karbantartása alól. és egyedül a „posta- utakra” volt gondja. Az ál­lamnak fontos érdeke fűző­dött ahhoz, hogy az írásbeli parancsok, üzenetek időben és biztonságosan jussanak rendeltetési helyükre. III. Ká­roly ezért 1723-ban megvál­totta a postát a Paar grófok­tól, és gyakorlatilag állami kezelesbe vette. Az első kővel burkolt köz­utakat Magyarországon a múlt század közepétől kezd­ték építeni, melyek mai út­jaink közvetlen elődeinek te­kinthetők, történetük ezért inkább kapcsolódik a jelen­hez, mint a múlthoz. Dr. Csonkaréti Károly A textilipari termékek ré­szint természetes szálanya­gokból, részint szintetikus szálakból készülnek, illetve egy részük ezek keverékéből. A szintetikus szálak részará­nya a világ textiliparának nyersanyagaiban 1960-ban még csak 5 százalék körül volt, napjainkban azonban már mintegy 40 százalékot tesz ki. A magyar textilipar a szintetikus szálakhoz — a vegyiszálakhoz — kétféle mó­don jut hozzá: importból szerzi be, vagy a hazai ve- gydszálipar termékeit dolgoz­za fel. Kevés olyan ország van a világon, amely a ve- gyiszálak valamennyi válto­zatát maga állítja elő. Ha­zánk elsősorban a polipropi­lén (PP) és a poliakrilnitril (PAN) szálak gyártására ren­dezkedett be. A poliakrilnitril szálaik elő­állításánál igen sokfajta tech­nológia alakult ki. Szálak céljára általában az akrilmit- ril.nek különböző változatait alkalmazzák, és ezek össze­tétele eljárásonként változik. Hasonlóképpen változik a szál előállításához szükséges oldószer is. A nagymértékben elterjedt dimetilformamid he­lyett sok helyen és növekvő mennyiségben alkalmaznak dimetilszulfoxidot, de emel­lett az etilénkarbonát, a sa­létromsav, a vizes sóoldatok ugyancsak jelentős helyet foglalnak el a poliakrilnitril szálhoz alkalmazott oldósze­rek között. A felhasznált vál­tozatok és oldószerek sokfé­lesége miatt nehéz a techno­lógiák egyöntetű fejlődéséről beszélni. Hazánkban dimetilforma- mid alapú PAN-szál gyártási technológiát valósítottak meg. mely egyike a legkor­szerűbbeknek. A polimerizá- ció, a monomer-visszanyerés, a szálkénzésre alkalmas ol­dat előállítása és az oldat szűrése, valamint a szátkéo- zés. a szálaik uitánkezelése fo­lyamatos technológia, ahol az egyes lépcsők közvetlenül kö­vetik egvmást. A poliakril- nitr.il szálak plőtt még nagy lehetőségek vannak. Képünkön egy PAN-szálgy ártó berendezést láthatunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents