Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-04 / 2. szám

í.run^svétfe'sn! ellenérzésen ill.] Közvetlen veszély — azonnali intézkedés Fejlődő gazdaságirányítás, megújuló pártmunka A volt balassagyarmati já­rás területén építőipari mun­kákat szemétszállítást, szenny­vízszippantást és egyéb tevé­kenységet végez a 62 fővel dolgozó Magyarnándori Költ­ségvetési Üzem. Október kö­zepén volt itt munkavédelmi ellenőrzés, .több hiányosság megszüntetésére szabott ki határidőt akkoriban a felü­gyelőség, és két személyt fi­gyelmeztetésben részesített. Nem üzemeltethető! Nincs könnyű helyzetben Pintér Dezső, az üzem mun­kavédelmise, aki egyéves be­tegállomány után a napokban állt újra munkába, hiszen alig tud még az előző ellen­őrzés megállapításairól, most pedig — nyilván — neki is be kell kapcsolódnia a mun­kába. Először az iratokban, nyilvántartásokban is látha­tó intézkedéseket tekintik vé­gig: hogyan vezetik a bal­eseti jegyzéket, jegyzőköny­vileg dokumentált-e az üzem­vezetői szemle, elvégezték-e a szükséges pótoktatásokat? Bizony, nincs minden rendben — meg is tudom hazafelé a kocsiban, hogy alighanem vég­rehajtási bírságot kapnak ezért a felelősök. — De menjünk csak be a műhelybe — mondja Nagy Endre felügyelő. — Előírtuk a. kézi villamossági szerszámok szigetelés-ellenállási méré­sét, de erről sincs bizonylat. Az alacsony kicsiny mű­helyben nem tudják meg­mondani a munkások, hogy mikor mérték utoljára a kézi- szerszám szigetelés-ellenállá­sát. Ha már mérés nem volt, legalább a csiszológép csat­lakozó dugaszát nézzük meg: szabályos-e a háromeres ká­bel bekötése? Szerencsére, rendben van. Nyitott szemmel kell azon­ban járni az utóellenőrzésen: minden kirívó rendellenessé­get észre kell venni, akkor is, ha az most nincs a laj­stromban. S, hamár érintésvé- delemről esett szó, Peregi Istvánnak és Nagy Endrének hamar megakad a szeme a műhely mennyezetén. Nem magas a műhely. Fázismérőt vesznek a kezükbe, s könnyen kiderül, hogy a fénycsővilágí­tás burkolatlan vezetékei fe­szültség alatt vannak. — Ez így tovább nem üze­meltethető — jelentik ki. — A fénycsővilágítást a műhely­ben azonnal le kell kapcsol­ni. Meg is történik. Félhomály lesz a teremben: a falon hal­ványan világít egy villanykör­te — más vezetékről kapja az áramot. Gond van a köszörű­vel is. mert a köszörűké pe­reme és a tartóasztalka közötti távolság jóval nagyobb há­rom milliméternél, s ha ide beszorul az anyag, könnyen okozhat balesetet. Ezen sem szabad így dolgozni! Morgolódnak néhányan a műhelyben, s a felügyelőknek kell magyarázniuk, hogy nem öncélú intézkedésről van szó, hanem éppen az itt dolgozó­kat kívánják ezzel védeni. Végszóra érkezik meg Ka­szás István üzemvezető. Egyetért — mit tehet mást — az intézkedésekkel, és a hiá­nyosságok mielőbbi megszün­tetését ígéri. S, mit tehetnek a munka- védelmi felügyelők ? Bíznak az ígéretben... S, bizonyára hamarosan ellenőrzik. Balesetveszélyes Október közepén végzett ellenőrzést a KÖPORC Elekt­ronikai Alkatrész- és Műszaki Kerámiagyártó Vállalat ba­lassagyarmati gyáregységénél Peregi István, a megyei mun­kavédelmi felügyelőség ve­zetője. Akkoriban tetőbeázást tapasztalt a kiskondenzátor- é6 présműhelyben, amely egy­részt zavarja a munkafolya­matot, másrészt balesetveszé­lyes is. Zaj Péterné munkavédelmi vezető kísér végig az üzem­ben. Látszanak még a beázás nyomai, de a tetőt már ja­vították. — Probléma volt itt a mű­hely padozatával is, az egye­netlen közlekedési úton köny- nyen meg lehet botlani — szól Peregi István.— Nézzük meg azt is! Még kissé hólyagos a padló műanyag burkolata, de ez már új burkolás, mert nem ilyen volt a padozat, hanem eléggé hepehupás. Akkor . is szükség van megfelelő közle­kedési útra, ha az itt dolgozó asszonyok ritkán tehetik meg, hogy felálljanak gépeiktől. Változzon a szemlélet A padlótól a tetőzetig vizs­gálódik hát a munkavédelmi felügyelőség, s mindent, ami a munkahelyi baleset közvet­len forrása lehet, igyekszik feltárni és azok megszünteté­sére intézkedést kérni. Nem egetverő beruházásokat igé­nyelnek ezek. csupán a biz­tonságos munka alapvető kö­vetelményeit kívánják meg­teremteni. De van még itt valami a KÖPORC-nál. Megvolt-e a kötelező gyáregységvezetői szemle? A munkavédelmis nem tud erre vonatkozóan nyilatkozni, s eképp az egy­ségvezető távollétében csak egyféle következtetés vonható le... Hazafelé még bemegyünk a városi tanács városfejlesztési osztályára. Néhány tanácsi felügyelet alatt álló kisválla­lat vezetőinek hiányzik a munkavéW'lmi vizsgája, már­pedig ez alapvető követel­mény ahhoz, hogy dolgozóik­nak munkavédelmi oktatást tarthassanak, a szükséges munkavédelmi intézkedéseket megtegyék. Berta Róbert osz­tályvezető gyorsan mozgósít­ja munkatársait, és közösen beszélik meg a sürgető ten­nivalókat. Nagy köd van az utakon, szinte lépésben jövünk Sal­gótarján felé. Arról elmélke­dünk, hogy a szemléletet kell megváltoztatni a munkavéde­lemben: be keil látniuk a dolgozóknak, hogy a munkást védik a szigorúnak tűnő sza­bályok. S, jobbára még csak az alapvető, elemi követel­mények létrehozásáról van szó, majd csak ezt követheti a továbblépés a korszerűség felé a munkavédelemben (is)... Zscly András A Balassagyarmati Városgazdálkodási Vállalat igen nagy gondot fordít a város külsejének szépítésére. Az autósze­relő műhelyben is állandóan akad tennivaló. Képünkön Ke« sis Péter lakatos hulladékszállító autó átalakítását, végzi. — Gyurkó-felv. — 0 Központi Bizottság 1974. április 17-i állásfoglalá­sa újabb jelentős kez­deményezés volt abban a sor­ban, amellyel a párt tovább javította és a jelenlegi idő­szak követélményeihez igazí­totta a gazdasági építőmunka feltételeit. A kormányzati szervek a párt állásfoglalásá­ra alapozva határozzák meg a szabályozás új elemeit és az állami vállalatok nagyobbik félénél a kollektívák vezetés­be történő intézményes bevo­násának konkrét formáit, ja­vaslatot tesznek az új válla­latvezetői szervek létrehozá­sára. Vállalatok gazdasági veze­tőivel és pártti.tkáfaival foly­tatott beszélgetésekből, a kü- löböző, jobbító szándékú vi­tákból egyértelműen megálla­pítható, a gazdaság pártirá­nyításának alapelveit meg­tartva, a gazdasággal össze­függő politikai munkát Oly módon kell fejleszteni, hogy jól szolgálja a vállalati gaz­dálkodás megújítását, a gaz­daságirányítási rendszer ha­tékony működését. A párt- szervezetek szerepe, feladatai, mun k »megosztásban elfoglalt helyük lényegileg nem válto­zik. Ugyanakkor szjüség van a munkaimódszerek gazdagí­tására, a pártmunlka formái­nak és gyakorlatának bizo­nyos mérvű módosítására. A központi gazdaságirányí­tó szervek operatív tevékeny­ségének korlátozásával növe­lik az állami vállalatok gaz­dálkodási önállóságát. Ez a helyzet pedig igényli párt­szervezeteik önállóságának és politikai felelősségének erősö­dését. Ez a gyakorlatban min­denekelőtt azt jelenti, hogy az eredményes gazdálkodást se­gítő politikai teendőket és az ezeknek megfelelő munka- módszereket — a központi cé­lok és a vállalati törekvések ismeretében — egyre nagyobb mértékben helyileg lehet és kell meghatározni. Milyen politikai feladatok­ról és módszerekről lehet szó? A kollektívák szerepének nö­vekedésével a gazdálkodás színvonallá az eddiginél jelen­tősebb mértékben függ a dol­gozók, köztüik a kommunis­ták pofütikai, szakmai felké­szültségétől; az általános mű­veltségen és az érdemben ér­vényesülő munkahelyi demok­rácián alapuló vitakultúrától, kezdeményezőkészségtől; a jó munkahelyi közérzet által táp­lált munkakedivtőll és a válla­lathoz való ragaszkodástól. E fényezők fejlesztésében jelen­tős szerep hárul a vállalati párt-, szakszervezeti és KISZ- szervezetekre. Az új vállalatvezetési for­mák bevezetése halaszthatat­lanná teszi a vállalaton belü­li irányítás és érdekeltség fejlesztését is, ami bizonyára felszínre hozza az egyes szer­vezeti egységek, a dolgozó csoportok és az egyének ér­dekkonfliktusait, az érdekek valóságos, vagy látszólagos .eltéréseit. Ebből eredően je­lentős mértékben megnövek­szik a pánt- és a társadalmi szervezetek érdekféltáró, ér­dekegyeztető szerepe, annak fontossága, hogy a különböző részérdekéket az egész válla­lat érdekéhez, sőt a népgaz­dasági célokban megfogalma­zódó társadalmi érdekhez kö­zelítsék. Csak a pártszervezet figyel­mes, körültekintő segítségé­vel előzhetők meg és oldha­tók fel — vállalva olykor bi­zonyos kompromisszumokat is — azok a feszültségek, ame­lyek ártalmasak lennének a termelési gazdálkodási célok megvalósítására, gyengítenék a kollektívát összetartó erőket. Említettem, hogy az érdékek várhatóan bonyolultabbá, ne­hezebben áttekinthetőbbé és felismerhetővé válnak. A technikai fejlődés, a munka- megosztás fokozódása, a köl­csönös függés szélesedése is nehézzé teszi, hogy az egyén vagy a szűikebb csoport cse­lekvését meghatározó érdeke­ket közvetlenül és csak anya­gi ösztönzéssel mindig egyér­telműen a vállalati célok tel­jesítésének irányába tudják befolyásolni. Megnő ezért a fontossága a párt-, a szak- szervezet és a KISZ politikai nevelő munkájának. Egyrészt a tekintetben, hogy a dolgozók jól ismerjék fel mi az, ami valóban az ő kollektív és egyéni boldogulásukat szol­gálja; másrészt abban, hogy a gazdasági eszközök által megteremtett érdekeltség mi­előbb a munkahelyi cselekvés tudatos mozgatójává váljon. a pábtmunka módszerei­nek megújítását kíván­ja a pártszervezetektől a vállalati tevékenység fő cél­jainak meghatározásában va­ló részvételük is. Mindenek­előtt akkor járnak el helye­sen — a vállalat gazdasági vezető testületének feladat­köréhez igazodva —, ha a vál­lalatot érintő.. átfogó és távla­ti koncepciók kidolgozásával kapcsolatban a párt gazda­ságpolitikai céljait, a helyi realitásokat és a dolgozók va­lós igényeit alapulvéve fogal­mazzák meg álláspontjukat. Akkor teljesítik maradéktala­nul a politikai irányító sze­repkörből adódó kötelezettsé­geiket, ha részt vállalnak a végrehajtás politikai feltéte­leinek megteremtéséből: kez­deményezik, elősegítik a gaz­dasági tevékenység vezetési, érdekeltségi, szervezési szín­vonalának emelését; a mun­kakultúra, munkaerkölcs ja­vítását; a munkamozgalma k lehetőségeinek jobb kihaszná­lását; a termelési szerkezet fejlesztéséhez kapcsolódó át­képzési, munlkaerő-átcsoporto- sítási feladatok megoldását; a takarékos gazdálkodást szol­gáló szemléletmód és gazda­sági kényszer erősödését; a gazdaságtalan tevékenységek korlátozását. A gazdasággal kapcsolatos pártmunlka hatásfokának nö­velése megköveteli, hogy a leglényegesebb gazdasági kér­dések eldöntését (például a középtávú terv, anyagtakaré- kossági program) megelőzzék a pártszervezetek állásfogla­lásai, kellő időben kialakított kezdeményezései. A pártszer­vezet kollektiven ki alaki tot t dönése —, amelyet a kom­munisták a vállalat választott gazdasági vezető testületében képviselnek, védelmeznek —■ konstruktív, iránymutató, se­gítő, követelményt támaszló Jegvern és ne utólagos jóváha­gyás. Nyújtson lehetőséget,' biztonságot, és bátorítást a vállalat vezetésének ahhoz,' hogy a gazdasási eszközök teljes skáláját kihasználva, az ésszerű kockára tot is vállalva, a kommunisták támogatását maga mögött tudva, önállóan hozza meg a döntését. a gazdasággal összefüggd pártmunka — várható jövőbeni gyakorlatából példaszerűen kiragadott —új, illetve megújuló munkamód­szerbeli elemek azt ígérik; hogy megnő az üzemi párt­szervezetek, a bennük dolgozó kommunisták politikai-szak­mai felkészültségével, kezde­ményezőkészségével, felelős- ség vállalásával szembeni igény.' Az eddiginél is jobban kell ismerniük munkahelyük min­dennapjait, dolgozótársa i 1c életét és munkáját. Ugyanak­kor politikai irányító szere­pük 'betöfltéaóhez nélkülözhe­tetlen a vállalat egészét érintő főbb folyamatok áttékintése .és lényeges mozzanatainak megragadása. Nem másra va n tehát szükség, mint a szó iga­zi értelmében vett politizá­lásra. T)r. Balogh Pál az MSZMP KB munkatársa Emlékmű Sztahanovnak Sztahanövban (Ukrajna, vo- rosilovgrádi terület) lerak­ták az alapkövét annak az emlékműnek, amelyet Alek- szej Sztahanov bányász, a 30- as évek híres újítójának tisz­teletére emeltek. Mint isme­retes, Sztahanov 1935-ben, az augusztus 30-ról 31-re virra­dó éjszakán a norma szerinti 3 tonna helyett fejtőkalapá­csával 102 tonna szenet ter­melt ki egy műszak alatt. Ez akkoriban világrekordnak szá- réssé, mitől t. lekedés, a mezőgazdaság kiiJ lönböző területein elért rc-( kordteljesítmények tettek hí-. Ezt követően bontakozott ki országszerte a Sztahanov- ról elnevezett tömegmozga­lom, amelyet az ipar, a köz­Az emlékmű leleplezéséi* 1985-ben, a Sztahanov-moz-1 galom megindulásának 50) évfordulója alkalmából kerül nz tjj mrh Késő este hajt be Pásztó egyik utcájába az autós — gya­nútlanul és kellő helyismeret birtokában. Mégis nehéz mutatványra kényszerül, hosszú manőverezés árán kevere­dik ki a házak közül. Tegnap ugyanis itt, ebben az utcá­ban is a megszokott rend szerint lehetett közlekedni, ezen az estén azonban felbontott úttest, hatalmas földkupac kényszerít ügyeskedésre. A példa nem egyedül való, Pásztó mostanában az intenzív útfelbontások idejét éli. Még be sem temették az egyik gödröt, még meg sem szokta a gyalogos és az autós az új forgalmi rendet — néhány száz méterrel adább újabb táb­lák, ideiglenes kerítések jelzik a közterületen folyó mun­kát. ,Egy beszélgetésen hallom az indítványt: jó lenne eze­ket a munkákat, forgalomeltereléseket előre jelezni, nagyobb biztonsággal mozoghatnának a közlekedők. Rögtön elhang­zott az ellenvetés is: Pásztó tett az elmúlt évben ilyen kí­sérletet, de ez naprakészen, teljes biztonságot nyújtóain nem valósítható meg. Az utóbbi vélekedésnek komoly valóságalapja van. Ha minden út, utca, híd, egyéb közterület lezárását, korláto­zását, majd újbóli megnyitását közleményben kívánnák tudatni a széles nyilvánossággal, arra talán egy napilap sem volna elegendő. Ilyen tempó mellett pedig nincs mást ten­ni : jobban ki kell nyitni a szemet, alaposabban fel kell ké­szülni a közlekedőknek a váratlan akadályokra. A megszokott életrendet kissé átrendező átmeneti kor­látozás igen nagy száma természetesen élénken foglalkoz­tatja a pásztói közvéleményt. Néhány héttel ezelőtt a veterán kommunisták városi pártbizottságon rendezett eszmecseré­jén is szóba került az egyelőre véget érni oem akaró út­felbontás és forgalomkorlátozás. A tények megállapításá­hoz azonban rögvest hozzátették ezt is: a mostani bosszú­ságoknak végsősoron örülni kell. Hogy van ez? Örüljön a zsákutcába futott autós, tapsi­koljon a széthordott föld miatt sártaposásra kényszerült gya­logos. A fentebb idézett vélemény szerint igenis minden alap megvan az örömre. A kényelmetlenség ugyanis átme­neti, a tempós munka a korszerűbb Pásztói szolgálja. S. ahogy fogalmaztak: bontás nélkül e régi településen nincs építkezés. A mai kényelmetlenségért a holnapi szebb Pásztó, a korszerűbb életmód, az egyszerűbb életvitel lesz a kár­pótlás. Ahol ma árkot húznak, ott a majdani aszfalt alatt gázvezeték fut. a palánkkal szűkített utcában korszerű la­kások magasodnak, leendő üzletek és üzletsorok, szolgál­tató létesítménynek falai állnak. A sártaposásra, az útirány megváltoztatására kényszerí- tett ember sosem lelkesedik. Aki gyakran megfordul Pász- tón mégis azt tapasztalja, hogy e múló bosszúságok nem váltanak ki különösebben zajos méltatlamkodást. A magya­rázat roppant egyszerű: az emberek tudják és érzik, hogy az eljövendő kényelemnek, o szebb Pásztónak az átmeneti kényelmetlenség is ára. Zajongás és zúgolódás helyett kitárolunk hát az éppen lezárt utcából, átevickélünk az aszfalt alól fölbontott föld sarán. A Pásztó közeli jövőjét sejtő ember a jelék szerint megtanult együtt élni az elkerülhetetlen kényelmetlenség­gel. Igen, mert az újért és korszerűért ezzel is fizetni kell. Pásztón is, meg minden más településen is, ahol építenek és korszerűsítenek. Kelemen Gábor NÓGRÁD — 1985. január 4., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents