Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-03 / 1. szám

Jól sikerült a főpróba... KépCHiyŐ előtt Fölülről az áldás Teremfoci-bajnokság VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ßh ^ ^ NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA És A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLI. ÉVF., 1. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. JANUÁR 3., CSÜTÖRTÖK Losonczi Pál újévi köszöntője Tisztelt honfitársaim! Kedves elvtársik! Hagyományaink szerint búcsúztunk az óesztendőtől és köszöntjük az újat. Szil­veszterkor, ha egy éjszakára is, nem az elmúlt hónapok gondjai foglalkoztattak bennünket, ma pedig előretekintve azt kívánjuk egymásnak, hogy az új eszten­dő szebb és boldogabb legyén, mint a mö­göttünk hagyott év. 1984. alighanem úgy vonul be történel­münkbe, mint egy, könnyűnek egyáltalán nem mondható esztendő a sok közül. A két világrendszer közötti feszültség a pár­beszéd élénkülése ellenére sem csőikként, a gazdasági építőimunka külső feltételei szá­munkra tovább romlottak. A vártnál ne­hezebb körülmények mellett elért ered­ményeink nem lebecsülendők. Dolgozó népünk szorgalmas munkája révén a magyar népgazdaság a fő gazda­ságpolitikai céloknak megfelelően fejlő­dött. Nemzeti jövedelmünk magasabb lett a tervezettnél, nőtt az ipari és a mező- gazdasági termelés, a kedvezőtlen időjá­rás ellenére is. Olyan jelentős beruházások fejeződtek be, mint a paksi atomerőmű második egysége, a Dunai Kőolajipari Vál­lalat krakküzeme és a budapesti metró új szakasza. Felújítottuk a szolnoki papír­gyárat, az Állami Operaházat, az Áipád- hidat és a baleseti kórházat. Az elmúlt esztendő eredményei között tartjuk számon, hogy tovább javult a külgazdasági egyensúly, megőriztük a tel­jes foglalkoztatottságot és —, ha nem is mindenki számára érezhetően — az élet- színvonal elért szintjét. Űj lakások, böl­csődék, óvodák, iskolák épültek, növeke­dett a kórházi ágyak száma, széles körben megtörtént a 40 órás munkahét bevezeté­se. Hazánk nemzetközi elismerése tovább szélesedett új társadalmunk építésében elért eredményeivel. Ennek a megbecsü­lésnek legfőbb tényezője az a szocialista nemzeti egység, amellyel népünk felsora­kozik politikánk mögé, egyre felelősség­teljesebben . élve demokratikus jogaival és kötelességeivel. A másik az, hogy népgaz­daságunk a nehezebb feltételek közepette is teherbírónak, működőképesnek bizo­nyult. A harmadik tényező: külpolitikánk. A Magyar Népköztársaság aktív külpo­litikájának legfőbb célja: belső építőmun- ká-nik külső feltételeinek javítása, s — a többi szocialista országgal együtt — a béke és a társadalmi haladás ügyének követke­zetes szolgálata. Őszintén reméljük, hogy 1985. — a helsinki értekezlet 10. évfor­dulója — Helsinki szellemének, az enyhü­lés visszatérésének az év éve lesz. Azért, hogy ez bekövetkezzék, a jövőben is min­dent megteszünk. Politikánk elismerését tapasztalhattuk, amikor az állam- és kormányfők egész sora látogatott el hozzánk 1984-ben, és akkor is, amikor mi voltunk küldetést teljesítő vendégségben a velünk azonos vagy a miénktől eltérő társadalmi rend­szerű országokban. Ezek a látogatások nemcsak egymás jobb megismeréséhez já­rultak hozzá, nemcsak a kölcsönösen elő­nyös együttműködés újabb lehetőségeit tár. ták fel, hanem a barátság szálait is erő­sítették és a béke egyetemes ügyét szol­gálták. Arról is meggyőződhettünk, hogy hazánk nemzetközi tekintélye elsősorban belső helyzetünk szilárdságától, politikánk következetességétől, az erősödő népi-nem­zeti egységtől, építőmunkánk eredményei­től függ. Az új esztendőben, amelyet most kö­szöntünk, ünnepeljük hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulóját, sor kerül, pár­tunk XIII. kongresszusára, tanács- és or­szággyűlési választásokat tartunk, befejez­zük a VI. ötéves népgazdasági tervet, és hozzákezdünk a gazdaságirányítás korsze­rűsítéséről hozott döntéseink gyakorlati megvalósításához. A 40. évfordulón ismét felmérhetjük, hogy országunk 1100 éves történelmében, népünk életében milyen óriási fordulatot jelentett a felszabadulás. Az eltelt négy évtizedben kiépítettük, megvédtük és megszilárdítottuk a népi hatalmat. A gyors gazdasági fejlődés következtében hazánk elmaradott országiból közepesen fejlett ipari-agrár országgá vált. Alapvetően vál­tozott társadalmunk egésze, népünk mű­veltsége és életének minősége. A szocialista társadalom építésében elért eredmények alapján országunknak neve és becsülete van földünk minden konti­nensén. Széles körű kapcsolataink kiter­jednek csaknem valamennyi országra, füg­getlenül társadalmi rendszerétől. S e kap­csolatok annak ismeretében fejlődnek, hqgy szocialista ország, a szocialista kö­zösség hű tagja vagyunk, elkötelezve az emberiség haladása, a béke egyetemes ügye mellett. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán nem kisebb feladat hárul ránk, mint társudalomépítésünk további programjának kidolgozása. Az elet minden területén következetes munkával fel kell tárnunk és hasznosítanunk kell a szocia­lista rendszerben lévő hatalmas erőforrá­sokat. Népgazdaságunk teljesítőképessé­gének növelésével, a gazdasági fejlődés fokozatos élénkítésével meg kell teremte­nünk az életszínvonal emelésének, az élet­körülmények javításának, a társadalmi igazságosság jobb érvényesítésének anyagi feltételeit. Demokratikus intézményeink fejlesztésével a szocialista célok jegyében tovább kell erősítenünk a nemzeti egysé­get, A szocialista demokrácia kiteljesedését szolgáló, módosított választási rendszer is az idén vizsgázik először a gyakorlatban, de a tanács- és országgyűlési választásokon vele vizsgázunk mi is valamennyien. Olyan emberekre kell bíznunk ügyeink képviseletét, akik már eddig is bebizonyí­tották rátermettségüket, .akik az ország- gyűlés törvényalkotó munkájában, alkot­mányos funkcióinak gyakorlásában fele­lősségteljes részvételre képesek, akik élni tudnak a tanácsok megnövekedett önálló­ságának lehetőségeivel. Az igazi vizsga azonban: helytállni a dolgos hétköznapokon. Az idei esztendő gazdasági előirányzata a realitásokkal számolva szerény növekedést irányoz elő. Gazdaságirányításunk továbbfejlesztésétől a munka hatékonyságát, eredményességé­nek a javulását várjuk. Nem lesz könnyű a mind jobban élesedő nemzetközi ver­senyben helytállni, s egyidejűleg a hazai fogyasztók növekvő igényeit is kielégíteni. De a magyar nép a mainál sokkal nehe­zebb helyzetekben bizonyította rátermett­ségét, szorgalmát és szívósságát. Ezek a tulajdonságok segítették át a viharos év­századokon, ezekkel tudott úrrá lenni a bajokon, a romokon új országot építeni, és vállalni a szocializmus megvalósításá­nak nagy feladatát. Ezeknek a tulajdonságoknak a tovább­élése biztosítja, hogy a magyar nép egy újabb felfelé ívelő szakasz alapjait rakja le. Biztosíték az is, hogy hazánk a társa-’ dalmi fejlődés' leghaladóbb áramlatához kapcsolódik. Szövetségünk, sokoldalú együttműködésünk a Szovjetunióval, a töb­bi szocialista országgal békénk, biztonsá­gunk, szocialista építőmunkánk felbecsül­hetetlen értékű nemzetközi támasza. E gondolatok jegyében — 1985. első nap­ján, pártunk Központi Bizottsága, az El­nöki Tanács, a kormány és a magam ne­vében is — kívánok országunk minden állampolgárának, egész magyar népünk­nek, a világ békeszerető embereinek bé­kés. eredményes, boldog új esztendőt. (MTI) Bizakodó évíndííás Munkásgyűlések a megye ipari üzemeiben A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban az év első munkanapján új termékcsalád gyártását kezdték cl. A Kar ancs nevet viselő gáztűzhely ékből tegnap négyszáz dara­bot szereltek össze. —kép: kulcsár— Véget értek a vidám ün­nepek, kemény munkával, bokros teendőkké! köszöntött be az 1985-ös esztendő. A me­gye ipari üzemeiben az év első munkanapját csaknem mindenütt munkásgyűléssel kezdték: a reggeli összejöve­teleken érdeklődéssel hall. (gatták a? emberek, hogy mi­lyen eredményre számíthat­nak elmúlt évi munkájuk nyomán, s mik az idei leg­főbb tennivalók. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár szereldei csar­nokában telt ház és felfoko­zott kíváncsiság várta a reg­geli munkásgyűlést. A tűz­helygyáriak a tájékoztatóból megtudhatták, hogy a lekö­szönt esztendő, főleg annak a második fele jó eredményt, illetve nyereséget hozott, így a várt veszteségnek mintegy leiére kell csak számítani. A kedvezőtlen bérviszonyokat hat-hét százalékos bérfejlesz­téssel javították. Az idei esztendőben a tavalyitól in­tenzívebb és jobb minőségű munkára van szükség az SVT- ben ahhoz, hogy a tervezett 1 milliárd 120 millió forin­tos termelési érték, a 60 mil­lió forintos nyereség és a 100 millió forint értékű export hiánytalanul teljesüljön. A tőkésexporthoz szükséges szerződések zömmel elkészül­tek, a külföldi értékesítés gazdaságosabb lesz az idén a tavalyitól. Az év végére be­fejeződik a gyárban az ener­giaracionalizálási beruházás, több fejlesztés szolgálja a korszerűbb termékek piacra adását: az öntödében például gömbgrafitos öntést valósíta­nak meg, a hagyományos tűz­helyeket pedig jelentős mér­tékben modernizálják. A Balassagyarmati Fémipa­ri Vállalat ugyancsak mun­kásgyűléssel indította útjára az 1985-ös esztendőt. Az el­múlt évi munka után 410 millió forintos termelési ér­téket, 20—25 millió forint nyereséget, 10 millió forint értékű tőkésexport-teljesít- ményt várnak a gyárban. A fémipari vállalatnál két éve egyetlen fillérnyi tőkés­export sem volt, 1983-ban négymillió forintnyi termé­ket értékesítettek dollárel­számolású piacon, tavaly két és félszer többet, az idei el­képzelések szerint pedig a (Folytatás a 2. oldalon.) 40 éve alakult meg az MKP salgótarjáni bizottsága Hegemlékezés az évfordulón Kereken négy évtizede: 1944. január 2-án alakult meg Salgótarjánban a Magyar Kommunista Párt városi bi­zottsága. A jeles alkalomból tegnap délután ünnepélyes megemlékezést tartottak a hajdani esemény helyszínéül szolgáló Liget út 3. számú ház előtt, s megkoszorúzták az épületen elhelyezett em­léktáblát. Több mint száz emhr je­lenlétében Le tova! Ildikó, az MSZMP Salgótarján városi Bi­zottságának titkára mondott megemlékező szavakat. A tisztségviselő avatotitan ele­mezte a fontos munkásmoz­galmi esemény helyi és or­szágos összefüggéseit, előzmé­nyeit, utóhatásait. Mint mond­ta: a város ipari üzemeiben, de főleg bányáiban élő volt az első, az( 1919-es munkás- hatalom emléke, erős volt az MKP befolyása. Az egykori vöröskatonák, az ellenforra­dalmi korszakban illegálisan működő kommunista párt tag­jai, baloldali szociáldemokra­ták, szakszervezeti ’ vezetőik gyorsan aktivizálódtak. A ka­rácsonyi, újévi ünnepeket kö­vetően elsőként az MKP he­lyi szervezete alakult meg. Farkas Mihály és Tóth Béla központi küldöttek részvéte­lével mintegy harminc kom-'! munista gyűlt össze a Liget- utcai házban, Kilczer Béla la-, kásán. A megalakult vezető-, ség — .melynek tagjai kipró­bált mozgalmi aktivisták vol­taik — élvezte a lakosság többségének bizalmát. A töb-. hi koalíciós párt itt gyenge, pozícióban volt: így az MKP egyértelmű vezető szerepben’ szervezhette az iparmedence, újjáéledését. Ma, az MSZMP XIII. kongresszusára készülve a kommunisták felelősségér­zettel és tettrekészséggel fisz-' telegnek azok előtt, akik négy évtizede is tud ták, hogy csak egy jól szervezett, a dolgo­zók érdekeit felkaroló párt lehet képes komoly ered-mé-' nyekre. A nagy tettek végre­hajtóinak példája erőt adhat a jövő feladatainak megoldá­sához. A megemlékező beszéd után Letovai Ildikó és Szilágyi Ti­bor. a városi pártbizottság tit­kárai a testület koszorúját helyezték el az emléktáblá­nál. A lakóterületi pártbi­zottság nevében veteránok koszorú ztak. köztük Alles Já­nos. a 40 évvél ezelőtti ese­mény aktív résztvevője. az akkor megalakult MKP-bi- zottság tagja. A városi KISZ- bizo-ttság koszorúját Liebner András első titkár és Szabó Zsuzsa titkár helyezte el az évfordulós ünnepségen. j

Next

/
Thumbnails
Contents