Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)
1984-12-06 / 286. szám
Labdarúgás TEKF Módú'fa'u nverte a megyei rangadót A/ őszi forduló mind a há- rnn /soportban befejeződött, d-- t tekepályák továbbra is i-1 osak lesznek. Az edzéseke' folytatják a csapatok, ni vei már január közepén az NB II-ben indul a lavas'1 szezon, ezt követi az NB IT' és a megyei bajnokság. A hátralevő 6—8 hét alatt az edzők a jelenlegi forma megtartását, esetleg javítását tűzték ki célul. ’“észlelés eredmények, NB II.: Somoskőújfalui Tsz SK— Szolnoki MÁV MTE 5—3 (3630—2547) Somos: Szabó 422. Németh 407, Borsós 468, Kéri 422, B 'iázs 458, Molnár 453. Szolnok: Biró 393. Dedrák 430, Mészáros 463. Baláti 402, Mátyás 440, Kántor 419. E. Affria Bútorgyár—St. Síküveggyár 6—2 (2486—2284) Agria: Kádár 46t, Szakács 377. Bárdos 440. Mester 426, Zsíros 364, Jéger 421. Síküveggyár: id. Dávid I. 396, Huram 388, Stark 377, ifj. Dávid I. 356, Jakus L. (Szabó) 389, Jakus J. 378. NB III.: Nádújfalu KSE— Mátrannváki Vasas 6—2 (2438—2418) Nádújfalu: Jankuly 420, Kotroczó B. 382, Kotroczó T. 421, Szabó 405, Fodor 410, Kotroczó M. 400. Mátranovák: Fodor 402. Kozma 385. Nádasdi J 404, Stoszek 368, Dósa 431, Nádasdi I 428. Megyei bajnokság: Somoskőújfalui Tsz SK II.— St. Síküveggyár II. 3—5 (2425—2486) Somos: Csányi 376, Molnár 426, Ozsvárt 455, Szamosi 345 Fancsik R. 424, Fancsik Gy. 399. Síküveggyár: Dávid I. 408, Szabó 419, Képe 396, Bozó 422, Csongrádi 436, Papp 405. Nádújfalu II.—Pásztó II. 5—3 (2217—2154) Nádújfalü: Kotroczó J. 416, Bakos 318, Nagy 373. Bodor 354, Gubán 364, Fodor (Kotroczó) 392. Pásztó: Kasza- la 357, Tóth 398, Szőke 365, Kecskés 318. Batta 352. Kocz- ka 364. Karancs IISZKV— Mátranovák II. 5—3 (2280—2253) Karancshús: Mákos 367, Havaj 352, Lantos 358, Szabó 385, Sohajda 406, Frint 412. Mátranovák II.: Stoszek 406, Soproni 384, Palotás 344, Nyerges 320, Szecsődi 360, Kozma 439. A megyei bajnokság őszi végeredménye 1. Síküveggyár 5 4 - 1 2ÍM8 8 2. Somos 5 3-2 23-17 6 3. Pásztó 5 2-3 19-21 4 4. Mátranovák 5 2-3 18-22 4 5. Nádújfalu 5 2-3 17-24 4 6. Karancshús 5 2-3 pauchli 14-26 4 Labdarúgás Gyenge volt a helyzetkihasználás Országos serdülő- és ifjúsági bajnokság Serdülők: SBTC—Eger SE 0—5 (0—2) Salgótarján, tóstrandi pálya, v.: Ágoston (Laczkó). SBTC: Rigó I. — Tamácsi, Csömör, Sándor, Horváth M. — Honti, Forgács (Benke), Nagy — Rigó II., Tótok, Oláh II;, (Batta). Edző: Gaál Ferenc. •Jók: Rigó I. és Sándor. A minden tekintetben jobb vendégek ilyen gólkülönbségű győzelme is megérdemelt. Ifjúságiak: SBTC—Eger SE 2—2 (0—1) Salgótarján, tóstrandi pálya, v.: Gáspár (Ágoston, Laczkó). SBTC: Tarlósi — Simon, Zsélv, Hajdú, Kovács — Stayer, Urbányi, Oláh S.. Hunvás — Bartus, Sándor (Kun). Edző: Horváth Kálmán. Jók: Hajdú, Oláh S., Hu- nyás. Kun. Góllövők: Hajdú és Kun. A hazaiak az első perctől kezdve támadólag léptek fel, és a gólokon kívül számtalan helyzetet dolgoztak ki, de ezeket rendre kihasználatlanul hagyták. Nagy meglepetésre, a 22. percben az egriek szereztek vezetést, amikor az elalvó védők mellett Szabó a jobb alsó sarokba fejelte a labdát. A kapott gól után tovább nőtt a sté- cések mezőnyfölénye, aminek következményeként a 60. percben Hajdú fejesgóllal egyenlített. A levegőben lógott a hazaiak vezető gólja, amikor a 72. percben Kovács rossz hazaadását az egriek elcsípték, és Balogh a kiinduló Tarlósi mellett a kapu közepébe gurított. Az egyenlítés a 87. percben sikerült, amikor Bartus beadását Kun a jobb alsó sarokba lőtte. A mérkőzést gólokkal kellett volna nyerniük a hazaiaknak, de gyenge helyzetkihasználásuk miatt meg kellett elégedniük az 1 ponttal. ASZTALITENISZ Felszabadulási emlékverseny Salgótarján városi asztalitenisz- szövetsége tizenötödik alkalommal rendezte meg a város felszabadulásának tiszteletére emlékversenyét. Az ország különböző részeiből tizenkét egyesület küldte el sportolóit. A leány újonc versenyt kivéve nagy létszámú mezőnyök színvonalas csatában döntötték el a helyezése ä sorsát. Külön ki kell emelni a Nagybátonyi Bányász tehetséges versenyzőit, akik a népes mezőnyben két értékes győzelmet jS arattak. Ifjúsági fiú egyes (64 induló): 1. Kocsa Zoltán (Miskolc), 2. Szám Zoltán (Tatabánya), 3. Dani Róbert (Kaposvár) és Tódor Attila (Tatabánya). Páros: (27) : í. Tódor—-Pintér (Tatabánya), 2. Szám—Saláta (Tatabánya), 3. Kocsa—Oravecz (Miskolc—Nagybátony), Francsik— Ivanics (Tatabánya—Nagybátony). Hú egyes serdülő (41) : 1. Lim- bek (Kaposvár), 2. Kormos (BVSC), 3. Révfy (ESMTK) és Sani (Kaposvár). Újonc (24): 1. Ivanics (Nagybátony), 2. Gáli (Kaposvár), 3. Kocsa (St. Volán), Bendár (Kaposvár). A pontversenyben: l. Kaposvári Rákóczi 53, 2. Tatabányai Generál 21, 3. Nagybátonyi B. 20 pont. Leány egyes, ifjúsági (21) : 1. Ardai (ESMTK). 2. Molnár (Eger), 3. Kövendi (Nagybátony), Borsos (ESMTK). Serdülő (16): 1. Kövendi (Nagybátony), 2. Boros (ESMTK), 3. Petrik (Eger), Borsos (ESMTK). Újonc (6): 1. Fekete, 2. Sibelka. 3. Fekete. Váló- czi (valamennyi Eger). A pontversenyben: 1. Egri VM 54. 2. ESMTK 44, 3. Nagybátonyi Bányász 20. M. L. Nemzetközi teniszverseny lesz Salgótarjánban Kedden Salgótarjánba lá-Gga- tott a Magyar Tenisz Szövetség főtitkára, Zentai Ferenc. Fogadta öt Szúnyog Tibor, a megyei tanács testnevelési és sportosz'>íly- vezetöje. A délutáni órákban ellátogattak a Lendület Sportegyesülethez és a városi sportcsarnokba, ahol 1985. január 2-tól 6-ig kerül megrendezésre a szocialista országok teniszkörversepve. Tartósítani kell a hajrában mutatott formát Imerú Haá-7 Sándorral, az SBfC-labdarúgók edzőjével Még csak néhány napja, hogy véget ért, az 1984—85-ös labdarúgö-bajnoksag őszi szezonja a másodosztályban, A salgótarjáni játékosok —, akik látványos hajrával a hatodik helyen végeztek —, még nem vonultak pihenőre. Napi két edzéssel, két héten át részben levezető, részben elöalapozás jellegű edzésprogramjuk van: délelőttönként a városi sport- csarnokban, délután a tóstrandi pályán gyakorolnak. December 20-tól január 4-ig lesznek szabadságon, utána a hónap végéig napközis, illetve bentlakásos rendszerű felkészülésen vesznek részt, ugyancsak váltogatva a termet és -, ha az időjárás engedi — a szabadtéri pályát. Ezt az időszakot a tervek szerint két-három hetes külföldi túra követné, majd nem sokkal a hazaérkezés után kezdődik a tavaszi szezon. Itthon és a határon túl is több előkészületi mérkőzést játszik majd az SBTC. TERVEK ÉS TENNIVALÓK A részletesebb program egyelőre még a jövő zenéje. A szezonzárást közvetlenül követő időszak az értékelésé, a tanulságok levonásáé. Azért ültünk le beszélgetni Haász Sándorral, a Bányász-csapat labdarúgóinak edzőjével, hogy mérleget vonjunk az őszi fordulókról. — Milyen várakozással vágott neki csapatával az új idénynek, és számszerűen sikerült-e valóra váltani a terveket? — A mezőny ismerete nélkül csupán annyit szerettem volna elérni, hogy a társaság 50 százaléknál jobb teljesítményt nyújtson, és legalább 18—20 pontot szerezzen. Végül IS, a megszerezhető 38 pontból, 22-t mondhatunk magunkénak és ez csaknem 60 százaléknak felel meg. — Miben fejlődtek a legtöbbet a játékosok az elmúlt idényben és milyen javulást vár még tőlük? — Egyértelmű, és szemmel latható az előrelépés a fizikai képességek dolgában. Az első edzésen tudományos jellegű felmérést végeztük a TFTI szakembereivel az erőállapotról, ezt a tavaszi szezon előtt megismételjük. A számszerű fejlődés^ ekkor lesz majd lemérhető. Különösen az alapos gyorsasági állóképesség javult, a speciális készségeket még fejleszteni kell. Ugyancsak hosszabb ideig tart a technikai és taktikai téren az előrelépés. Vannak azonban mindenképpen pozitív, biztató jelek, de saját képességeik fölső határától még messze vannak a játékosok. — Hogyan sikerült az újonnan igazolt labdarúgók beilleszkedése? — Az ilyesmi szinte sehol nem megy zökkenőmentesen. Itt sincs, de talán soha nem is volt tökéletes egység, de jelenleg a jó teljesítményt hátráltató ellentét, széthúzás sem tapasztalható. Az utóbbi hetek győzelmei még a korábban fel-fejbukkanó vitákat, szem- beállasokat is háttérbe szorították. A felszínre került problémákat menetközben nyíltan megbeszéltük, és ez az őszinte légkör jó hatással van a csapat egységére. így közvetve a produkciójára is. LEGYENEK AKTIV TÁRSAK Van-e valami vesszőparipája, olyan speciális igénye a játékosokkal szemben, amelyre a legnagyobb súlyt fekteti, és sikeresen „lovagolt-e” ezen az ősszel? — Az én ideálom az olyan labdarúgó, akinek természetes, hogy az osztályának megfelelő szakmai szinten, teljes erőbedobással vesz részt az edzéseken, és a mérkőzéseken az első perctől az utolsóig, mindent ennek rendel alá és még gondolkodik is! Azt szeretném elérni, hogy a labdarúgók ne csak passzív befogadók _ legyenek, akik az edző utasításait automatikusan végrehajtják. hanem aktív társak, akik önállóan is tudják a dolgukat, és el is végzik becsülettel. Ez már minőséget jelent! Akiket korábbról ismertem a mostani társaságból, általában már valamivel előbbre tartanak ebben. A többiek- ről is föltételezem, hogy megvan bennük a ió szándék, csak még nem tudják pontosan, miJ<er, mit várok tőlük éppen. Előző csapataimnál olyan háromnegyed év elteltével már úgy tartottam az edzéseket, hogy csak kimentünk a pályára és már mindenki tisztában volt vele, mit kell csinálnia. Ismerték sajat feladataikat és fogyatékosságaikat amelyeket sulykolni kellett. És saját, jól felfogott érdekükben el is végeztek a megfelelő edzésadagot. Jobban meg kell ismernünk még egymást, elfogadtatva a módszereimet. Hogy meddig tart egy-egy játékosnál ez az időszak, amíg fölismeri a maga sajátos egyéni érdekeit amelyekkel az egész csapatot szol gália, az idő és egyéniség kérdésé. Az elvégzett, jókora munka mennyisege elobb- utóbb törvényszerűen minőségbe kell, hogy átcsapjon. En tudatosan maximalista vagyok, tehát úgy indultam neki az elmúlt szezonnak, hogy mind a 19 mérkőzést meg kell nyernünk, csak ez lehet a célkitűzésem tavaszra is. RAPSZODIKUS RAJT — Az őszi idény első felében elég ingadozó formát mutatott a csapat. Kérem, értékelje egy-egy mondattal ennek az időszaknak a mérkőzéseit. _ Dunaújvárosban (0—0) e gy hirtelen összeállított, még korántsem egységes csapattal, reális döntetlent értünk el az egyik újonc ellen. Az NB Il-be ugyancsak most feljutott. Vác elleni itthoni vereség (1—2) még ma is bosszant, noha az ellenfél azóta is a második vonal meglepetéscsapatának számít: jó első félidő után két szarvashibából kaptunk gólokat, és utána már hiábavalónak bizonyult az eszeveszett hajtas az egyenlítésért. Rákoscsabán azután talán éppen az itthoni vereség kiváltotta dac idézte elő a 22. sz. Volán eile, ni, megérdemelt győzelmet (0—1). Ezt követte az SBTC— Baja (1—1) találkozó, ahol a nagy akarásnak nyögés lett a vége: részben külső okok miatt sem jött össze a hazai győzelem. Közvetlenül ezután Kazincbarcikára utaztunk, ahol a jó mezőnyjáték mellett csak biztonságra törekvést tapasztaltam, győzni akarast alig, így a döntetlen (1—1), a játékosok kishitűségének rovására írható. _ A harmadik hazai találkozón viszont mintha végre megindult volna a gépezet. ■. — Igen, a Bakony Vegyész ellen már valóban kijött a lépés: a dac és az akarat meghozta az eredményt (2—0). Kicsit görcsösen, akadozva, de helyenként már jó játékot produkálva sikerült megmutatniuk a labdarúgóknak valamit abból, amit tudnak. Sopronban aztán megint új arcat mutatta a csapat. Amíg ti- zen egy ember ellen küzdöttek, esélyt, sem hagytak a hazaiaknak, amint viszont kiállítottak egy sopronit, nagyképűsködni kezdtek a mieink, és így szinte törvényszerűen nem nyerhettek (0—0). Négy napnal később, a Szekszárd ellen jött össze végre a dolog: helyenként ieen jó, közönségcsalogató játékkal nyertünk (4—1). A keszthelyi döntetlent mar megint balsikernek kellett elkönyvelnem (t—D. mert olyan halogató, lassító biztonsági játékot produkálták a csapat tagjai, mintha klasszisokkal jobb lett volna az ellenfél, pedig a vezetésük es Kovács lecserélése után meg meg is verhettük volna. Nyíregyházán viszont kifejezetten jó játékkal, külső okok miatt maradtunk alul (1—0). HULLÁMVÖLGYBEN, HULLÁMHEGYEN — Ettől kezdve pedig kátyúba jutott az SBTC szekere. Azonos okokra vezethetők vissza az októberi kudarcok? — Itt is minden mérkőzésnek megvolt a maga sajátossága. Idehaza a szolnokiak ellen egy félidőn át kitűnően játszottunk, vezettünk is 2—0-ra, aztán többen el is könyvelték, hogy ezt a meccset már megnyertük, mire érthetetlen fordulat következett... (2—3). Pesten a listavezető, volt NB I-es Volán otthonában aztán már úgy meint kii a csapat a pályára, hogy csak mielőbb vége legyen a kilencven percnek. Ráadásul Földi korán megsérült, és bár szünet után beindult a gépezet, ismét két óriási védelmi hiba döntött (3—0). Az ugyancsak volt első osztályú DVTK ellen egy megtépázott, önbizalom nélküli csapat futott ki a pályára, de a feljavult ellenféltől így is nagy küzdelemben, értékes pontot szerzett itthon (1—1). Özdon megismétlődött a Vác és a Volán elleni „krimi”: két könnyen elkerülhető góllal kapott ki a társaság, amikor már éppen lendületbe jött... — November aztán váratlan fordulatot hozott. Minek tudható be az utolsó öt mérkőzésen elért győzelmi sorozat? — Én azt mondtam a játékosoknak: ezt a kritikán aluli októberi produkciót csak úgy lehet helyrehozni, ha az ösz- szes hátralévő meccset megnyerik. Persze nem ez okozta a fordulatot, de azért már a tapolcaiak elleni hazai meccsen tapasztaltam, hogy jobban hittek a mieink a sikerben. Egy-két igazi szikra, jó megmozdulás is megnyugtatott, és teljesen megérdemelt volt a nagy különbségű győzelem (4—0). Siófokon éppen a helyi csapat jó szellemét hoztam föl példának a -játékosaim előtt, és küzdelmes mérkőzésen, úgy nyertünk (0—1), hogy még vagy öt ziccert kihagytunk. Az SBTC-ből ekkorra igazi csapat lett, amelynek tagjai képesek együtt, egymásért küzdeni. A HMSE ellen (2—0) már csak a helyzetek kihasználásának borzasztóan rossz aránya bosz- szantott itthon. Nagykanizsán nem- késztette jó játékra az ellenfél a mieinket, és sajnálom, hogy a 2—0-s vezetés után leállt a csapatunk (1—3). A Debreceni Kinizsi ellen helyenként döcögő játékkal, de kezdettől 'egyedüli esélyesként, további helyzetek sorát kihagyva nyertünk itthon a szenzonzáró mérkőzésen (5—0). ŐSZI „BIZONYÍTVÁNYOK” — Értékelné a játékosok egyéni teljesítményét is? — Maradjunk a leggyakrabban szerepelt játékosoknál. László átlagos teljesítményt nyújtott összességében: potyagólokat is kapott, de néhány meccsen fontos pontokat „fogott”. A hajrában mutatott formáját kellene tartósítania. Nagy a védőfeladatát jól ellátta, de a támadásépítésből és -befejezésből alig vette ki a részét. Mint volt NB I-estőI, többet várok tőle. Talapa peches sérüléssel kezdte a szezont, a hosszú kihagyás és a szerencsétlen újrakezdés után lassan kezdi igazolni jó véleményemet, de a vitathatatlan bizonyításhoz még nem játszott eleget. Zimonyi nyújtotta talán a legjobb átlag- teliesítménvt, bár a támadás- iindításdklból és a -'befejezésekből neki is nagyobb részt kell vállalnia. Védekezésben viszont ő volt a legmegbízhatóbb. Babcsán rendkívül raoszodikus: kiemelkedő teljesítmények után gyenge produkciókat nyújt. Szintén javulnia kell a támadójáték támogatásában. Balgától sokkal többet várok, mint amennyit Haász Sándor eddig mutatott, hiszen 6 az egyik legképzettebb játékos. Fizikai képességei javitasaval a csapat meghatározó embere lehet, ha gólratörőbben is játszik. Juhász I. söprögeto- ként az egyik legjobbja volt a csapatnak, de az általam eredetileg tervezett posztjára csak később kerülhetett. Középső középpályásként a játék szervezése és a befejezes lenne a feladata. Igeretes megmozdulásai voltak, maja a tavasz dönti el, hogy milyen szerepkörben tud tartósan megfelelni. Gyimest a remélhetőnél kevesebbet nyu.l tott. részben még a tavalyi sérülése miatt, de az idén is sok edzést kellett pedig csak sok gyakorlással érhet el jó formát. Védőmunkája megfelelő támadó- játékának javulnia kell. Olaft Béla jó kezdés után, sok mozgást és gólveszelyt jelen tett nagy akarasa mellett, sajnos visszaesett, elszürkült és így kikerült a kezdő csapatból. Remélhetőleg rendezni tudja magában az NB H-es státussal járó követelményeket, és helyet követel magának ismét a legjobbak o- zötf én feltétlenül számítok rá. Jónás epizodistából lassan főszereplővé válhat, bar t sok a hiányossága. Ha pozi tív vonásait erősíti, nagy J - tékos lehet majd belőle. Földi a nyári átigazolás! hercehurca után nehezen kapott lábra, bár állandó csapattag volt Kezdetben nem tudta a neki szánt szerepet betoUem gólszerzőként « « ^ szellemi irányítójaként számítottam rá. Több lelkesedést személyes példamutatást fiatalok bátorítását vártám tŐA végére már ..szállította” a gólokat, hangját is egyte inkább hallatja a pályán e az öltözőben, jó értelemben véve. Lipták .ingadozó telje sítményt nyújtott az edzese ken és a mérkőzéseken, J° megoldásokat érthetetlen ro- v'dzárlatdk követtek nala. Szorgalommal, 'kitartással vaszra visszakerülhet a ez dó csapatba. Kovácstol is többet vártam, játékban es csapatszellem kialakítasaban egyaránt. A tizenkét meccsen összesen egy gött szerzett, e mérkőzésen voltak donto ei - demei ez azonban a képessegeihez mérve nagyon kévés, rc.ak úgy stabilizálhatja a he- fyét. ha a csapat lendítóje, az eredményesség egyik biztosítéka lesz. Remélhetőleg tavaszra okul az őszi tanulságokból, és szellemében megújult. a csa atért és_ a csapattal együtt do! gozo. együttműködő játékosként tér visz- sza. Gyöngyösi elsőrendű tei- adata a gódlövés. Ennek csak hellyel-közzel felelt meg: fontos talátotokat ért el, voltak gálipasszai is, de akár tizen- ötször is betalálhatott volna... JÓLESETT A BIZTATÁS — Végül, de nem utolsósorban: sikerült-e megbarátkoznia a salgótarjáni szurkolókkal? . ...--Én sosem voltam barat- ságtálan velük! Jó érzés, hogy mostanában újra szerveződik a „B-közép”, és még erre a decemberi meccsre is sok ezren jöttek el, kiabáltak. biztattak, lengették al zászlókat. Jöjjenek csak mH nél többen, bár ehhez, tudomj a jó eredmények kellenek elsősorban, és a tetszetős játék! is hatásos közönség csalogató. Bízom benne, hogy tavasszal! is megtöltik a tóstrandi pálya kornyékét. _ Köszönöm az interjút. V árkonyi Ferenc NOGRÁD — 1984. december 6., csütörtök
