Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)
1984-12-06 / 286. szám
Reformlrezdef idején Országos filmforgalmazási tanácskozás Salgótarjánban r Az esztendő első tíz hónapjának filmforgalmazási adatai a közönség újbóli visszatéréséről tanúskodnak. Az Idei repertoár kedvező ösz- Bzetételén túl, a nézőszám emelkedésében természetesen a MOKÉP, illetve a megyei moziüzemi vállalatok hatékonyabb tevékenysége játszotta B „főszerepet”. A filmforgalmazás terén érzékelhető javulást sokan annak az új forgalmazási reformnak az első lépéséként értékelik, melyet két évvel ezelőtt, zalaegerszegi tanácskozásukon határoztak el a filmszakma veretéi. Akkor a forgalmazás íeszültségeinek megfogalmazása, az okok feltárása, az elmozdulás lehetőségének vizsgálata volt a téma. A filmszakma képviselői tegnap és ma Salgótarjánban, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának székházában ültek, illetve ülnek ismét asztalhoz, immár a továbblépés lehetőségének, az eddigi tapasztalatok összegzésének szándékával. Az országos filmforgalmazás! tanácskozás résztvevőit szerda délelőtt Korill Ferenc, a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója köszöntötte, majd Havas Ferenc, a Nógrád megyei Tanács elnök- helyettese nyitotta meg hivatalosan is a konferenciát. Ezt követően elsőként dr. Port Ferenc vitaindítóját hallgatták meg a meghívottak, köztük a megyei tanácsok illetékes munkatársai. (A tanácskozáson jelen volt a közép-szlovákiai kerület moziüzemi vállalatának delegációja is.) A Művelődési Minisztérium fílmfőigazgató-helyettese referátumában elemezte a forgalmazási reformfolyamat jövőbeni irányait, és sorra vette azokat a kérdéseket, melyek megválaszolása e tanácskozásnak is feladata lehet. Hangsúlyozta azonban, hogy a forgalmazás korszerűsítésén nem szabad csupán néhány adminisztratív intézkedést érteni, a hosszú távra tervezett folyamat sikere érdekében mindenekelőtt szemléletbeli változásokra van szükség, mert a reform csak többségi szándékkal valósítható meg. A filmszakma, illetve a filmforgalmazás belső gazdasági kérdéseit taglalta előadásában dr. Szekeres László, a Művelődési Minisztérium másik' t'ilmfőigazgató-helyet- tese, különös tekintettel a keretszabályozás 1985. január 1-től életbe lépő változásaira. Dr. Szekeres László részletesen szólt a filmforgalmazás közszolgáltató jellegéből következő gazdaságirányítási szabályozókról, az állami támogatás új rendszerérőd. Bár az állami támogatás összegét illetően alapvető változás nem várható, (a filmszakma összesen több mint 600 millió forint állami támogatást kap), de az összeg fejhasználását illetően a hatékonyabb forgalmazói tevékenység ösztönzése az elsőrendű szempont. A filmforgalmazás időszerű feladatairól, az idei eredményekről és a jövő évi tervekről szólt összefoglalóan Gombár József, a MOKÉP vezér- igazgatója. Referátumában kitért a magyar filmek kedvező idei fogadtatására (összesen tíz hazai alkotás haladta meg a százezres nézőszámot), és élesen vetette fel a preferencia kérdését. A forgalmazás jövő évi feladatairól szólván hangsúlyozta, hogy a felszabadulás óta az 1985-ös évben lesz hazánkban a legtöbb új filmbemutató, szám szerint 47 ország 202 filmjét tervezik forgalomba hozni, a korábbiaknál lényegesen nagyobb kópiaszámmal. Gombár József szólt még a propagandafeladatokról és a videotechnika kihívásáról is. A délelőtti előadásokban elhangzottakat szerdán délután szekcióüléseken vitatták meg a tanácskozás résztvevői. Az országos filmforgalmazási tanácskozás ma délelőtt ismét szekcióüléseken folytatódik. és a tapasztalatok ösz- szegzésével zárul. Mozgalmi kísérletek az úttörőszövetségben Videotéka Budapesten ' Videotékát létesít a Mozgóképforgalmazási Vállalat Budapesten. A kölcsönzőbolt — ahol közületeket és magánszemélyeket egyaránt kiszolgálnak — december lóén nyílik a yj. Jí^rületJ Majakovszkij utcában. A hazánkban legjobban elterjedt VHS-rendszerű készülékek tulajdonosai a videotékában a jövőben nyolcvan-százhetven forintért bérelhetnek műsoros kazettákat, 250 produkció közül. A kínáltban a mozikban már sikert aratott magyar és külföldi játékfilmek, különféle rövidfilm-összeállí- tások, mesesorozatok, valamint népszerű pop-, rock- és discoegyüttesek műsorai szerepelnek. A magyar nyelvű és szinkronizált produkciók mellett német és angol hanganyaggal is kölcsönözhetnek filmet az érdeklődők. A MOKÉP a tervek szerint folyamatosan bővíti majd választékát. Emellett a videotékák országos hálózatát kívánja létrehozni. A közművelődést segítő, úgynevezett tematikus címkatalógusok is készülnek, amelyek rendszeresen tájékoztatást adnak a rövid- és dokumentum-, — valamint játékfilmekről. A bolt munkatársai a kölcsönözni szándékozóknak közvetlenül is hasznos tanácsokkal szolgálnak a programok összeállítását, a videózási szokások kialakítását illetően. A napokban újabb területi, iskolán kívüli úttörőcsapat alakult a fővárosban. A csepeli ifjúsági pantomimegyüttes tagjaiból szerveződött gyermekközösség Latinovi ts Zoltán nevét vette fel. Ez idő 'szerint Budapesten öt hasonio, a hagyományostól eltérő felépítésű úttörőcsapat működik. Ezek az új szervezeti formák az 1984—85-ös úttörőévben induló mozgalmi kísérletek eredményeképp jöttek létre — tájékoztatták az MTI munkatársát az úttörőszövetség országos tanácsának A kísérletek elsősorban az úttörőszövetség szervezetének fejlesztését szolgálják, de az egyes tevékenységi formák módosítására, megújítására is lehetőséget kínálnak. A kezdeményezés országszerte kedvező visszhangra talált, eddig mintegy száz településen alakítottak ki a hagyományostól eltérő felépítésű, vagy iskolán kívüli úttörőcsapatot. A helyi sajátosA Znanyije össz-szövetségi társulat — a TIT szovjet testvérszervezete — elnökségének meghívására szerdán dr. Rottler Ferencnek, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat főtitkárának vezetésével delegáció utazott Moszkságoknak, működési feltételeknek megfelelően különböző típusú közösségek szerveződtek. Mintegy ötven helyen — például Fertődön, Csehi- mindszenten. Jánosházán, illetve Budapesten, a XXI. kerület. Guszev kapitány utcai Általános Iskolában — azonos érdeklődésű, de különböző életkorú gyerekeket tömörítő szakrajokat, szakőrsö- ket hoztak létre. Volt, ahol a művészeti, technikai tantárgycsoportokhoz kapcsolódó közösségek alakultak ki, megint máshol az azonos lakóhelyű gyerekekből szerveződtek otthoni rajok, őrsök. A nagy létszámú iskolákban — például Dunaújvárosban, Dunakeszin, Székesfehérvárott, Keszthelyen — a korábban egyetlen szervezetben működő csapatok 2—3 önálló úttörőcsapatra bomlottak. s a gyerekek — a kínált tevékenységi lehetőségeket mérlegelve — szabadon választhattak, hogy melyik közösséghez csatlakoznak. vába. Az össz-szövetségi és a moszkvai szervezeti vezetőkkel folytatnak tárgyalást a tudományos ismeretterjesztés közös, időszerű feladatairól és a két társulat együttműködésének jövő évi tervéről. Moszkvába utazott a TU főtitkára Nyitni kell az iskoláknak! Valami gond van az iskolával, az bizonyos. Évek óta hol viharos, hol szelídebb formában meg-megújulnak a körülötte kavargó viták. A viták nyomán elképzelések születtek, azután kísérletek folytak, majd az újítások kötelező jelleggel bevonultak az iskola falai közé. Űj tanterv, új tantárgyak, új óraszámok, új érettségi és felvételi rendszerek kaptak szabad utat gyors egymásutánban, s szinte megjelenésük pillanatában a hozzáértők máris a hibák feltárásán dolgoztak, hogy még „idejében” bevezethessék a korrekciókat. A szülők, a közvélemény, de a tanárok jó része számára is — önmagukban bármilyen vonzóak is ezek az újítások — az egész reformsorozat csak toldozgatásnak-foltozgatás- nak tűnik. Kiderült, hogy sok jó kezdeményezés mellett voltak olyanok is, amelyek csak tüneti kezelést nyújtottak a bajokra, s akadtak, amelyek egyes problémákat megoldottak ugyan, de újabbakat teremtettek. A sietésen egymást követő lépések pedig azt eredményezték, hogy nincs egyetlen korosztály sem, aki egy egységes rendszeren végigment volna az óvodától a felsőoktatásig, pedig e nélkül nem lehet felelősséggel ítélkezni egy változtatás eredményességéről. Hiába szabályozzuk állandóan a „bemenetet”, ha szem elől tévesztjük a ..kimenetet”: vajon valóban az életnek tanul-e a gyerek, s nem az iskolának?. Az oktatási rendszerből kilépő fiatal megfe- lel-e a társadalom elvárásainak? Dr. Mihály Ottó, az Országos Pedagógiai Intézet iskolakutatási főosztályának igazgatója — mint azt balassagyarmati előadásában kifejtette — az iskola mai gondjainak megértéséhez és a jövő helyes irányának kijelöléséhez visszanyúl a gyökerekhez. Magyarországon a felszabaduláskor örökölt iskolarendszer az úgynevezett tradicionális típust képviselte, mely a gyereket egy igen merev hatalmi hierarchia elfogadására nevelte. A 60-as évek végétől kezdett körvonalazódni, s eleinte igen félénken, majd egyre határozottabban megfogalmazódni, hogy az, amivel mi rendelkezünk nem „a” szocialista iskola, hanem a szocialista fejlődés egy szakaszához kapcsolódó iskola és pedagógia, amely már nem alkalmas arra, hogy a társadalom elvárásainak eleget tegyen. Az eddigi oktató iskolával szemben — a gazdaság intenzív fejlődésével párhuzamba ál- líthatóan — megjelenik a nevelő iskola koncepciója, mely arról az elméleti talajról indul, hogy az iskolának fel kell készítenie a gyerekeket minden alapvető tevékenységre. Hogy pontosan melyek ezek, arról rháig vita folyik. Az egyik csoportosítás szerint a társadalmi gyakorlatnak négy fő területe van: a tanulás, a közösségi-közéleti tevékenység, a termelés-gazdálkodás és a szabadidőstevékenység. Vizsgáljuk meg röviden, miképpen közelít e négy terület felé a nevelő iskola. A tanítás-tanulás itt is döntő, de értelmezése más. Tarthatatlan ugyanis az a gyakorlat, hogy az iskola .csak azt ismeri el tanításként, amit betervez és szervezetten csinál. Egészen széles értelmezésre van szükség. Az elmúlt években, mivel a társadalom igénye az, hogy mindenki tanuljon, megszűnt az iskola jutalom lenni. A gyerekek is úgy fogják fel, mint szolgáltatást, ami jár. Ez lényeges oka a tanulmányi fegyelem lazulásának. A nevelő iskola koncepciója szerint olyan tanítási-tanulási folyamatot kell megszervezni, ami maga motivál, ami nem egyoldalú kényszer a tanuló számára. Az iskola, az ifjúsági mozgalom közösségei, amelyek az együttműködések és konfliktusok színterei, nem adnak lehetőséget olyan döntésekre, amelyeknek lényeges következményei lennének. (Ilyen Űj köntösben fogadják a városba látogatókat a balassagyarmati Rákóczi fejedelem úti házak. Felszabadulásunk 40. évfordulójára társadalmi összefogással elkészült épület- homlokzatok ünnepi hangulatot nyújtanak. szempontból is jelentős a fakultáció bevezetése, melynek során a gyerekek valóban felelős választás elé kerülnek.) A közösségi-közéleti tevékenységre nevelésnek a legjobb terepét a termelés, a gazdálkodás adhatná. Ez olyan valóságos színtér, ahol nem fel- nőttmivoltunkban is igazi döntésekben vehetnének részt. A mostani iskolából hiányzik a valóságos közéleti terep. A szabad idő ésszerű kihasználása évek óta napirenden lévő kérdés. Mivel a tanulók az ébrenlét túlnyomó többségét az iskolában töltik (az általános iskolások 40 százaléka napközis, 1990-re várhatóan 75 százalékra nő ez az arány), a tanításon kívüli időtöltés megszervezése is az iskolára hárul. Amíg a délután alig különbözik a délelőttöt, a gyerekek olyan idegi megterhelésnek vannak kitéve, ami a társadalom számára óriási károkat okozhat. Egyetlen lehetőség van az iskola számára: egész napos szolgáltató intézménnyé alakulni, amely képes kielégíteni a „kliensek” igényeit. Ehhez alapvetően az szükséges, hogy megvalósuljon az iskolák sokat emlegetett, de eléggé ködösen értelmezett nyitottsága. A nyitottság nem más, mint hogy az iskola használia azokat a lehetőségeket, amelyeket a környezet kínál a korábban említett négy alapvető tevékenységi területen. Irreális lenne az az elvárás, hogy az iskola maga, saját falain belül teremtse meg a feltételeket ezek gyakorlására. Az oktatási intézményeknek nyitni kell a termelőegységek felé. A jogi lehetőség, az ifjúsági szövetkezetek formájában, már adott. Sok helyütt sikeresen működnek olyan szakkörök, amelyeket szülők vezetnek azzal a céllal, hogy szakmai tudásukkal segítsék a gyerekeket. A közéleti nyitottság elérése csak: úgy lehetséges, ha a tanulók nagyobb önállóságot kapnak saját életük szervezésében. Ennek feltétele az iskola be- szabálvozottságának csökkentése. Mindenekelőtt a tanterv fogalmának átértékelésére lenne szükség. Az 1978-ban megállapított, mindenki által kötelezően elsajátítandó törzsanyag sokak számára be- fogadhatatlan mennyiségű. Ha a törzsanyag nem lenne több mint 50—60 százalék, valóban lehetséges lenne a tanár által szabadon kezelt differenciált tanítás, amely mind a gven- gébbek, mind a kimagaslóak javát szolgálná. Az iskola nyitottságának fontos feltétele még, hoey a környezetét bevonja önmaga irányításába. Iskolatanácsok alakítása lenne célszerű, melyekben helyet kannának a szülők, és a különböző társ- intézmények képviselői. Mihály Ottó szerint a nvi- tott, szocialista nevelő iskola fejlesztésének fenti elkénze- léseit nem radikális, kötelező reformmal kell megvalósítani, hanem megengedő intézkedések sorozatával lehetőséget kell adni, hogy a h elvi adottságok figyelembevételével, az általuk megengedett és megszabott ütemben valósítsák meg a terveket. Kovács Erika musor KOSSUTH RADIO: 8.20: Háztáji közelről Tóth Benedek írása 8.30: Fúvóskeringők 8.43: Rossini: Alkalom szüli a tolvajt. Egyfelvonásos vígopera. 9.39: Eeva-Liisa Manner és Tuomas Anhava finn költők versei 10.05: A Diákkönyvtár hangszalagon melléklete 10.35: Labirintus 10.50: Üj lemezeinkből 11.39. Az élet komédiásai 18. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Telekszabályozás — Szabálytalan telkek? 13.00: Kari Ridderbusch opera- áriákat énekel > 13.40: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót. 14.10: A magyar széppróza századai 14.26: Sólymos Péter zongorázik 15.00: Lapozgató 15.30: Zenei tükör 16.06: Révkalauz 17.00: Népi dallamok nagy mesterek kezében 17.25: Verbunkosok, csárdások 18.15. Hol volt. hol nem volt... 19.15: OIRT-drámafesztivál 20.18: Emlékezés Groza Péterre, születésének 100. évfordulóján. 20.38: Rendező: Nádasdy Kálmán — avagy a rádiós operarendezés iskolája V/3. rész. 21.35: Népdalok 21.40: Kukoricából cukor — élesztőből fehérje 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Takács Klára énekel 23.30: Szimfonikus táncok 0.10: Charles Aznavour énekel PETŐFI RADIO: 8.05: Nóták 8.20: A Szabó család 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben 10.20: A 04, 05, 07 jelenti 10.45; Láttuk, hallottuk... 11.25: Ki tudja? 12.10: Sadao Watanabe dzsessz- együttese játszik 12.30: Mezők, falvak éneke 13.05: Pophullám 13.45: Zenés délután 14.00- Bundschuh István stájer- citerán játszik 14.15: Idősebbek hullámhosszán 15.10: Oneraslágerek 15.45: Törvénykönyv 16.00: Találkozás a stúdióban 17.05: J J. Johnson dzsessz- együttese játszik 17.30; Segíthetünk? 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 20.03: A Poptarisznya dalaiból 21.10: Kabarécsütörtök. Slágerlista ’84! 22.20: Könnyűzene Helsinkiből 23.20. Klasszikus operettekből 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDIÓ ; 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Pongrácz Judit. (A tartalomból: Jön a Télapó. — Tél a Mátrában. — A helyismereti szakkör munkájáról. — Az utak vándora. — Egy élet a kormánykerék előtt.) 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tv-torna (ism.) 8.30: Iskolatévé. Magyar nyelv (ált. isk 2. oszt.) 8.40: Francia nyelv 9.00: Angol nvelv 9.15: Shakespeare: Szeget szeggel (ism.) 11.40: Képújság 14.35: Iskolatévé. Pszichológiai csapdák TV. 15.05: Systéme Internationale 5. 15.15: Életközösségek 15.35: Kamera 16.10: Hírek 16.20: Asszonyok az őszben. NDK tévéfilm 17.20: Tévébörze 17.30: Pedagógusok fóruma 18.20: Képújság 18.25: Telesport 18.50: Reklám 19.05: Olvassatok mindennapi 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Szilvási Lajos: Appassionata. Tévéfilm. III/3. rész. 20.45: A hét műtárgya 20.55: Hírháttér 21.45: Groza Péter emlékezete 22.50: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.20: A nyelv világa 19.05: Képújság 19.10: Nasa obrazovka 19.30: A delfinek varázsa (ism.) 20.00: Tükörben VI l. rész. 20.40: Csehszlovák történeti kiállítás (ism.) 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Shackletonna! a Déli-sarkra. Angol rövidfilm. 21.45: Periszkóp 22.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00. Karlini ballada 21.20: Gazdaságpolitikai magazin 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Bong 22.45: Hírek I. MUSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Csehszlovák és szovjat művészek együttműködése 21.05: Irodalmi revü 21.30: Időszerű események 22.00: Ki a bűnös? 2. rész. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6-tól: Széplány ajándékba (14). Színes, szinkronizált francia—olasz filmvígjáték. 8-tól: Szerződés (14). Színes lengyel film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4. háromnegyed 6 ts 8-tól: Lélegzetelállító verseny Texasban. Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. — Pásztói Mátra: Carmen (14). Színes spanyol film. MESEMOZI: Koncert a fűtőtesten. Színes magyar m°- sefi’m. — Szécsényi Rákóczi: Misi Mókus kalandjai. Színes mag var bábfilm. — Kistérén vei Petőfi: Valaki kopogott (14). Színes szovjet bűnügyi film. — Nagylóc: Altatódal nászágvon (16L Színes, szinkronizált n'p^z filmvígiáték. — Jobbágyi: Kirms, ami nincs. Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték.
