Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)

1984-12-06 / 286. szám

ZáróMumenfym aláírásával véget ért a VSZ honvédelmi miniszteri bizottságának ülése Kádár János és Lázár György fogadása Záródokumentum aláírásá­val szerdáin Budapesten véget ért a Varsói Szerződés tagál­lamai honvédelmi miniszteri bizottságának 17. ülése. Czinege Lajos hadseregtá- b or nők, honvédelmi miniszter, a tanácskozás elnöke zársza­vában hangsúlyozta: a testü­let ezen az ülésszakon is nagy horderejű kérdéseket vitatott meg, annaík érdekében, hogy növeljék a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyve­res erői védelmi képességét és harckészültségét. Különö­sen nagy jelentősége van en­nek napjainkban, amikor a NATO, elsősorban az Ame­rikai Egyesült Államok ag­resszív vezető köreinek poli­tikája kiélezte a nemzetközi helyzetet. Ezért a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőire rendkí­vül nagy felelősség hárul a szocialista közösség, az euró­pai és a világbéke megóvásá­ban, minden kalandorkísér- let Visszaverésében. A mai kor megköveteli a tagországoktól népeik, hadse­regeik barátságának, összefo­gásának további erősítését, a közös védelmi szervezet fo­lyamatos fejlesztését — han­goztatta Czinege Lajos. Vége­zetül megállapította: a bizott­ság sikeresen teljesítette fel­adatát, alkotó légkörben, kö­zös gondolkodással alakította ki az elfogadott határozatot. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Miniszter taná cs elnöke s zer­dán a Központi Bizottság székiházában fogadta a Varsói Szerződés tagállamai honvé­delmi miniszteri bizottsága 17. ülésén részt vett katonai kül­döttségek vezetőit. A szívélyes, elvtársi légkö­rű találkozón kölcsönösen megerősítették, hogy napja­ink bonyolult nemzetközi vi­szonyai között a béke és a szocializmus ügyének védel- mezésében különösen fontos a Varsói Szerződés tagállamai fegyveres .ői egységének és együttműködésének • erősítése. A találkozón jelen volt Ko­rom Mihály, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Borbándi János, a KB tagja, miniszterelnök-helyettes. Czinege Lajos szerdán dísz- ebédet adott a Varsói Szer­ződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának ülése alkalmából Budapesten tar­tózkodó katonai delegációk tiszteletére. A honvédelmi miniszter — mint az ülés soros elnöke — köszönetét mondott a tanács­kozáson részt vett küldöttsé­gek valamennyi tagjának a konstruktív, a közös ügy erő­sítését szolgáló aktív munká­ért. Pohárköszöntőjében ki­emelte: a nukleáris háború veszélye ellen folytatott harc sikerének legfőbb biztosítéka a Varsói Szerződés —, mint politikai-védelmi közösség — erejének, felkészültségének magas szinten tartása, a szoci­alista internacionalizmus el­vein alapuló megbonthatatlan tegy verba,rá tsága. Az elkövetkezendő hónapok során, készülve a fasizmus fe­lett aratott győzelem 40., és a Varsói Szerződés megalakulá­sa 30. évfordulójára, a tagor­szágok hadseregei azzal tehe­tik a legtöbbet, ha eredmé­nyes munkájukkal kétségte­lenné teszik: képesek megálljt parancsolni a háborús ter­veket szövő agresszív, impe­rialista erőknek — mutatott rá befejezésül Czinege Lajos. A Varsói Szerződés tagálla­mai honvédelmi: miniszteri bi­zottsága ülésén részt vett kül­földi katonai küldöttségek szerdáin este elutaztak Buda­pestről. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Czinege Lajos, továbbá a Honvédelmi Minisztérium ka­tonai tanácsának és a ma­gyar néphadsereg tábornoki karának több tagja. (MTI) Záróközlemény December 3—5. között — Czinege Lajos hadseregtábor- nOkmalk, a Magyar Népköztár­saság honvédelmi miniszteré­nek elnökletével — Budapes­ten tartotta meg soros ülését a Varsói Szerződés tagálla­mainak honvédelmi miniszte­ri bizottsága. veres erők főparancsnoka és tör zsf önöké. A honvédelmi miniszteri bizottság megvizsgálta a Var­sói Szerződés 'tagállamai egyesített fegyveres erői gya­korlati tevékenységének kér­déseit, és megfelelő határoza­tokat fogadott el. Az ülés munkájában részt Az ülés tárgyszerű légfcör- vettek a Varsái Szerződés tag- ben, a barátság és a kölcsö- álilamáinak honvédelmi mi- nős megértés jegyében zajlott niszterei, az egyesített fegy- le. (MTI) Befejeződött a kulturális fórumot előkészítő szakértői értekezlet Szerdán eredményesen be­fejezte munkáját a kulturális fórumot előkészítő szakértői értekezlet, amely két héten ét Budapesten ülésezett. A helsinki záróokmányt aláíró 35 állam képviselői ta­valy Madridban állapodtak meg arról, hogy 1985 őszén kulturális fórumot rendeznek Budapesten. A helsinki folya­mat keretében első alkalom­mal szentelnek külön tanács­kozást a kultúra és az euró­pai államok közötti kulturá­lis együttműködés kérdései­nek. Az előkészítő értekezlet széles körű eszmecserék és intenzív konzultációk ered­ményeként kidolgozta a kul­turális fórum napirendjét és szervezeti kereteit. A kedd esti üléseken valamennyi lé­nyeges kérdésben sikerült egyetértést kialakítani. Az európai semleges és el nem kötelezett országok által be­nyújtott tervezet alapján az értekezlet szerda délelőtt el­fogadta a megállapodásokat tartalmazó jelentést. A hat hétig tartó, jövő ősszel megrendezendő ta­nácskozáson 33 európai állam, továbbá az Amerikai Egye­sült Államok és Kanada ki­emelkedő kulturális szemé­lyiségei vesznek részt. A fó­rum, amely plenáris üléseken és négy munkacsoportban végzi majd munkáját, az al­kotó tevékenységet, a kultu­rális értékek terjesztését és az együttműködést érintő, egymással is összefüggő kér­déseket vitatja meg a kultú­ra különböző területeit vizs­gálva. A tanácskozás figyel­met szentel majd annak is: miként ismertethetik meg szélesebb körűen az európai kis országok irodalmát a fó­rumon részt vevő államokban. Budapestre érkezett az iráni külügyminiszter Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására szerdán hivatalos látogatásra Buda­pestre érkezett Ali Ak- bar Velajati, az Iráni Iszlám Köztársaság külügy­minisztere. Az iráni vendé­get és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Várkonyi , Péter fogadta. Jelen volt Ali Akbar Farazi, az Iráni Iszlám Köz­társaság budapesti, valamint Nagy S. Lajos, hazánk teheráni nagykövete. (MTI) Hazánkba látogat a finn miniszterelnök Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánk­ba érkezik Kalevi Sorsa, a Finn Köztársaság miniszter- elnöke. (MTíj Strauss: nem lehetséges korlátozott jellegű háború Franz Josef Strauss bajor kormányfő, a Német Keresz­tényszociális Unió (CSU) el­nöke, szerda este München­ben óvott az olyan téves fel- tételezéstől, hogy „Európában hagyományos vagy korláto­zott jellegű háborút lehetne vívni”. A nyugatnémet hadsereg és az NSZK-ban állomásozó amerikai haderők tagjai előtt elmondott beszédében Strauss leszögezte: Európában vagy csak totális háború lehetsé­ges, vagy semmilyen. Meg­győződésem, hogy egyik fél sem akar háborút kirobban­tani kontinensünkön — tette hozzá a CSU elnöke. A bajor miniszterelnök egyúttal sürgette a Bundes­wehr erősítését és a nyugat­német—amerikai együttmű­ködés fejlesztését, ami az ő megfogalmazása szerint „a béke és a szabadság” érde­keit szolgálja. (MTI) Jordánia elítélte a bukaresti merényletet Ahmed Obeidat jordániaii miniszterelnök elítélte Azm-i Mufti, Jordánia bukaresti nagyikövetségének tanácsosa ellen kedden, elkövetett me­rényletet — jelentette a ku­vaiti hírügynökség. Az ilyen akciók nem térí­tik el Jordániát, hogy foly­tassa a palesztin és az arab ügyet szolgáló politikáját — jelentette .ki Obeidat. Jordá­nia már volt hasonló akcióik célpontja a múltban is, de semmi sem térítette le a vá­lasztott útról — mondotta' a miniszter elnök kedden a kép­viselőház üllésén, A bukaresti gyilkosság az elmúlt két hétben a második merénylet volt, am it külföldön szolgálatot teljesítő jordániai diplomaták ellen követtek el. A múlt héten Athéniban kí­séreltek meg merényletet egy ' jordániai diplomata ellen. Á berlini számvetés Világszerte megfigyelők se­rege tanulmányozza a Varsói Szerződés tagállamainak kül­ügyminiszteri tanácskozásá­ról kiadott közös közleményt. Az érdeklődés érthető. A je­lenlegi, különösen bonyolult helyzetben, egy ilyen doku­mentum jelzőinek és hang­súlyainak is jelentősége le­het. A közlemény azonban tel­jesen feleslegessé teszi a ta­lálgató kérdőjeleket: tartal­ma és stílusa egyértelmű és világos. A tagállamok kül­ügyminiszterei félreérthetet­lenül kijelentették, hogy örömmel üdvözlik a szovjet —amerikai külügyminiszte­ri találkozót, amelyet konst­ruktív szellemben és tárgy­szerű alapossággal kell elő­készíteni. Ugyanakkor a tes­tület nem hagy kétséget afe­lől, hogy a várható nehézsé­geket illetően nincsenek il­lúziói, mert azok, akik ed­dig oly elképesztő mértékben nehezítettek meg minden po­NÓGRÁD - 1984. december 6., csütörtök zitív fejleményt, a jövőben sem lesznek tétlenek. A kétségtelenül felcsillanó reménysugár — derül ki az okmányból — nem feledtet­heti azt a jelenleg meghatá­rozó tényt, hogy az európai és a világhelyzet változatla­nul veszélyekkel terhes, fe­szült, és hogy ezt a helyze­tet bizonyos atlanti cselekvé­sek riasztó sorozata okozta, elsősorban a közép-hatótá­volságú amerikai rakéták mindmáig folytatódó nyugat­európai telepítése. A tanácskozás résztvevői emlékeztettek arra, hogy Washington és a NATO ré­széről folytatódik a világbé­ke alapját képező, hozzáve­tőleges erőegyensúly meg­bontásának kísérlete, amely­nek lényege az, hogy az erő- egyensúlyt erőfölénnyé vál­toztassa. Ez a koncepció épp­oly elfogadhatatlan és veszé­lyes, mint bármely olyan tö­rekvés, amely megkérdőjele­zi a második világháború eredményeképpen létrejött európai határokat és társa­dalmi berendezkedést. A tanácskozásról kiadott közlemény tehát felsorolja a létező és várható nehézsége­ket, de azért, hogy szembe­nézzen, megküzdjön velük; pontosan úgy, ahogyan a szocialista diplomácia ed­dig is tette és a jövőben is teszi majd. A Varsói Szerző­dés tagállamai ezen a berli­ni számvetésen is világossá tették, hogy a maguk részé­ről korunk alapvető kérdé­sének tartják a fegyverkezé­si verseny megállítását, az áttérést a leszerelésre, első­sorban a nukleáris leszere­lésre. Mindent meg kell ten­ni a katonai szembenállás szintjének csökkentéséért és azért, hogy a nemzetközi kapcsolatok visszatérjenek az enyhüléshez,. A miniszterek állást fog­laltak amellett, hogy a genfi leszerelési konferencián minden kérdésről érdemi tár­gyalásokat folytassanak an­nak érdekében, hogy konk­rét megállapodásokat érje­nek el. Ha a másik fél is hasonló konstruktív állás­pontot foglal el, a megegye­zésnek nem lehet akadálya, j Harmat Epdre icifziLEiuiÉnrr (Folytatás az 1. oldalról.) 8000 óvodai hely. 1200 általá­nos iskolai osztályterem és 1600 kórházi ágy létesül. A tervezett kereskedelmi, hír­közlési, kommunális, műve­lődési fejlesztések megvaló­sulnak, amit a lakosság ér­tékes hozzájárulása is segít. 2. A Központi Bizottság az 1985. évi népgazdasági terv és állami költségvetés leg­főbb feladatának azt tartja, hogy a termelés növelésével, a gazdálkodás jövedelmezősé­gének és nemzetközi ver­senyképességének fokozásá­val tovább javítsuk az or­szág külső pénzügyi egyensú­lyát, folytassuk a belső gaz­dasági egyensúly konszolidá­lását, s állítsuk meg a be­ruházások és a reálbérek csök­kenésének folyamatát. A Központi Bizottság egyet­ért azzal, hogy a Miniszter­tanács az 1985 évi népgazda­sági tervet az alábbi fő elő­irányzatok' szerint véglegesít­se. és az ál'ami költségvetés­ről szóló törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjessze Az 1985 évi terv az 1984. évi vá~!-s>tn teljesítés száza!él1 m Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Lakossági fogyasztás Egy lakosra jutó reáljövedelem Állami költségvetés bevétele Állami költségvetés kiadása A szocialista szektor beruházásai 102,3—’''" S 101.0— 10' 5 10” 0 101.0— 1''” o 10’ 0 101.0— 10' 5 101,5—102 0 106,5 106 0—106 5 193—195 milliárd forint Az ipari termelés az ex­portképesség és a jövedelme­zőség figyelembevételével dií-' ferenciáltan emelkedjen, nö­vekvő mértékben járuljon hozzá a külgazdasági egyen­súly javulásához és a nem­zeti jövedelem gyarapodásá­hoz. Az ipari vállalatok foly­tassák termelési szerkezetük és belső szerevezetük korsze­rűsítését, és tegyenek hatá­rozott intézkedéseket a vesz­teséges tevékenységek vissza­szorítására. Az építőipari termelésnek növelésével, munkája szerve­zettségének és minőségének javításával elégítse ki a keresletet. A mezőgazdaságban folyta­tódjon a hozamok növelése, a ráfordítások mérsékelése, az ésszerűbb takarmánygazdál­kodás, a melléktermékek és a hulladékok jobb hasznosí­tása. A növénytermesztés fő feladata 15,5 millió tonna ga­bona megtermelése. Az ál­lattenyésztésben meg kell szi­lárdítani és tovább kell fej­leszteni az elért eredménye­ket. A közlekedésben a rendelke­zésre álló szállítási eszközök összehangoltabb, gazdaságos kihasználására, a korszerű szállítási módok elterjesztésé­re, valamint a szolgáltatások minőségének javítására kell törekedni. Az energiagazdálkodási és .racionalizálási program vég­rehajtását folytatva a fel- használásban további megta­karítást kell elérni. A beruházási összegek na­gyobb részét kell a műszaki­technológiai színvonal emelé­sére, valamint a feldolgozó- ipar és a termelést szolgáló infrastruktúra fejlesztésére fordítani. A támogatások, hitelek oda­ítélésénél előnyben kell ré­szesíteni az exportképességet fokozó, az anyag- és energia- igényt mérséklő fejlesztéseket. A kivitel 5—6 százalékkal, a behozatal 2—3 százalékkal emelkedjen. A Szovjetunióval, a KGST többi tagországával, minden szocialista országgal a tervszerű gazdasági együtt­működés és az áruforgalom bővítésére törekszünk. Széle­sítjük gazdasági kapcsolata­inkat a fejlődő országokkal és a fejlett tőkésországokkal is. A lakosság reáljövedelme és a társadalmi juttatások reálértéke egyaránt 1,5—2 százalékkal emelkedjen. A teljesítmény tervezett javulá­sa esetén — a bér- és kere­setszabályozás, a bérpolitikai intézkedések és a bérprefe­renciák együttes hatására — a keresetek átlagosan 7—7,5 százalékkal emelkedhetnek. A gazdálkodó szervezetek, az intézmények bérfejlesztési le­hetőségeiket használják fel a kereseteknek a teljesítménnyel arányos differenciálására. A lakosság fogyasztása 1—1,5 százalékkal növeked­jen. Fontos feladat a vásárló­erő és az árualap összhangjá­nak, az áruellátás színvona­lának megőrzése. A fogyasztói árszínvonal legfeljebb 7 százalékkal növekedhet, eb­ből 3 százalék az alapvető fogyasztási cikkeket és szol­gáltatásokat érintő központi áremelés. Az árellenőrzést, különös tekintettel a szabadáras ter­mékek körére, szigorítani kell. Meg kell akadályozni a terme­lői és a fogyasztói árak in­dokolatlan emelését. A Központi Bizottság egyes alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások árának emelésével együtt jövedelem­politikai, szociálpolitikai in­tézkedéseket tart szükséges­nek. Indokoltnak tartja a?t is, hogy népesedéspolitikai céljaink érdekében a kormány további lépéseket tegyen. Az életkörülmények javí­tása céljából - épüljön Cél 74— 75 ezer lakás, készüljön el 800 általános iskolai tanterem, létesüljön 5000 óvodai és 1900 szociális otthoni hely és 2600 kórházi ágy. 3. Céljaink elérésének fő útja a gazdálkodás színvona­lának emelése, a szervezett­ség és a munkafegyelem ja­vítása. A gazdaságirányítási rendszer fejlesztésével össz­hangban a központi szervek emeljék munkájuk színvona­lát, növeljék a vállalati gaz­dálkodás önállóságát, és te­remtsenek nagyobb lehetőséget a dolgozó kollektívák rész­vételére a vállalatok vezeté­sében. A vállalatok, a szövetkeze­tek és a tanácsok a gazdaság- politikai követelményekkel összhangban, saját lehetősé­geik gondos mérlegelésével készítsék el saját terveiket. A pártszervek és -szerveze­tek politikai munkával se­gítsék gazdasági céljaink el­érését, az agitáció és a propa­ganda segítse elő, hogy a dol­gozó tömegek világosan lás­sák és fegyelmezett munká­val támogassák törekvésein­ket. A párt XIII. kongresz- szusának és hazánk felszaba­dulása 40. évfordulójának tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny — különösen a gazdálkodás mi­nőségi követelményeit szem előtt tartva — járuljon hozzá az 1985. évi népgazdasági terv teljesítéséhez. Á Központi Bizottság fel­hívja a pártszervezeteket, a kommunistákat, a társadalmi és a tömegszervezeteket, egész- népünket: az 1985. évi terv teljesítésével tegyék lehetővé az 1986—90-es esztendőkre szóló VII. ötéves tervünk jó megalapozását, hogy bizton­ságosan haladhassunk előre a népgazdaság intenzív fejlesz­tésének, a népjólét emelésé­nek, a szocialista társadalom további sikeres építésének útján. * A Központi Bizottság szer­vezeti és személyi kérdéseket tárgyalt. Ajánlásokat fogadott el társadalmi és állami tiszt­ségek betöltésére. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents