Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)
1984-12-05 / 285. szám
VILÁG PROLETARIAT, EGYESÜLJETEK! | NŐGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A .MEGYEI TANÁCS LAPJA ^ XL. ÉVF., 285. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. DECEMBER 5., SZERDA Ülést tartott a Magyar Szocialista ÜHunEkäspärt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1984. december 4-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint az 1985. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) |"|nnepre virradt ma Erdőtarcsa. A helybéliek, a vendégek, a megye minden pontjáról a szabadság lángjával érkező úttörők a település felszabadulásának évfordulójára emlékeznek egész napos rendezvénysorozattal, méltó külsőségek mellett. Ez a nap, december 5-e azonban nemcsak Erdőtarcsa ünnepe. Negyven évvel ezelőtt az új élet lehetőségét hozta az emlékezetes na-p a falunak és Nógrád megyének egyaránt: a bajt, bánatot, könnyet és fájdalmat jelentő világégés után Nógrádban elsőként e kicsiny településen született meg a szabadság. A mai emlékezők jórésze a szülők és nagyszülők elbeszélése alapján idézheti a sorsfordító kort. De ott vannak a történelmi eseményre visszapillantók között azok is, akik pincében berendezkedve várták a szabaditó napot, ismerve a lőporfüstöt, a bombák félelmetes detonációját, szeretteik értelmetlen elvesztésének iszonytató érzését. A történészek száraz tárgyilagossággal örökítik meg a tényeket: az új élet kibontakozásának lehetőségét megteremte szovjet hadsereg 1944. decembei 5-én törte á] a megyétől délre, Verseg és Nagykökényes között, or németek erősen kiépített védelmi vonalát. A hosszú tüzérségi tűz után szabaddá vált az út Erdőtarcsa felé, s a hadi krónikák szerint Iszajkin gárdaalhadnagy harckocsizószakasza volt az első szovjet egység, amelynek harcosai az első felszabadítókként Nógrád földjére léptek. Milyen egyszerűnek tűnik mindez, negyven év távolából leírva. A valóság kemény harc, találékonyság és véráldozat volt. Éjfélre felszabadult Erdőtarcsa, a szabadságot hozó ismeretlen katonák egy részének azonban itt véget is ért a hosszú út. Az Eidőtarcsóért, Nógrádért, Magyarországért életüket adó harcosokat a temető kertjében temették el, a dicső emléküket őrző kőoszlopra ma is odakerülnek az emlékező utókor virágai, koszorúi. Az elesettek helyére mások léptek, hiszen csaknem egy hónapnak kellett még eltelni ahhoz, hogy a heves harcok után Nógrád megye egész területe felszabaduljon. 1944, december 31-e vasárnap volt, s ezen a napon a megye utolsó német megszállás alatt lévő települését, Nógrádszakált is felszabadították. Az esztendő fordulója tehát nemcsak egy új év, hanem egy új kor nyitánya is lehetett Nógrádban. A magyar nép legjobb fiai azonban nemcsak várták, hanem a felszabadító szovjet katonákkal együtt a vérüket is áldozták a szabadságért. A Szovjetunió területéről Magyarországra tizennégy magyar partizónszervező csoportot vetettek be, ezek közül hat tudott nagyobb létszámú önálló partizánegységgé szerveződni. Az ország és Nógrád egy része már szabadj volt, amikor a Nógrádi Sándor vezette partizánegység szikratávíróján december 24-én megtudták a két nappal korábbi történelmi esemény hírét: Debrecenben megalakult az ideiglenes nemzeti kormány. Másnap hajnalban a Monosza és a Csengőkő erdőborította völgyében tartották a partizánok személyi állománygyűlését. Határtalan lelkesedésre és további elszánt harcra vall az esemény kapcsán Abroncsospusztán készített és most felolvasott D. 3. számú napiparancs. Szomszéd Imre a Nógrádi partizánok című kiadványban ismerteti azt a táviratot is, amelyet az egység szikratávíróján küldtek a nógrádi partizánok Debrecenbe, Magyarország ideiglenes nemzeti kormányának, így hangzott: „A nógrádi partizánegység tisztjei és katonái, a magyar szabadságharc régi harcosai nagy lelkesedéssel fogadták az ideiglenes nemzeti kormány megalakulásának hírét és c mai napon felesküdtek, hogy mindhalálig hűen teljesítik a nemzet kormányának parancsait. A német rablók által még megszállt területen állva folytatjuk a harcot az ellenség teljes Folytatta münkátát a VSZ honvédelmi miniszteri bizottsága A Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottsága kedden folytatta munkáját Budapesten. A tanácskozást követően az esti órákban az ülés résztvevői megtekintették a magyar néphadsereg Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttesének a Varsói Szerződés közelgő, 30. évfordulójára készített ünnepi műsorát. (MTI) Hazánkba látogat a iráni külügyminiszter Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására december 5-én, szerdán hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Ali Akbar Velajati az Iráni Iszlám Köztársaság külügyminisztere. (MTI) Magyar—egyifitBiiii megállapodás Az MTESZ és az egyiptomi mérnökszervezetek szövetsége (AEEO) közötti első együttműködési megállapodást írták alá Kairóban a két szervezet képviselői. Az MTESZ küldöttsége, amelyet Füzessy János főtitkárhelyettes vezetett, tárgyalásokat folytatott Hamed Kaddah-val, az AEEO főtitkárával. ' Megállapodtak a műszaki-tudományos információcsere. a szakemberek kölcsönös látogatása és a közös műszaki-tudományos rendezvények területén való együttműködés kialakításáról. (MTI) Romhcmyi csempemilliók A Romhányi Építési Kerámiagyár gyártmányfejlesztői érzékenyen reagálnak a piac napi követelményeire, a mázas kerámiák színkarakterét, minta választékát a velük kapcsolatban álló üzletemberek mindenkori igényeinek megfelelően azonnal biztosítják. A tervezők összhangban vannak a gyár műszaki-technikai felkészültségével, a termékek az európai színvonal élmezőnyéhez tartoznak. Az idén a romhányiak — megerősítve piaci pozícióikat —, mintegy 555 millió forint értékű falburkoló csempét és 322 millió forint értékű padlóburkoló lapot adnak át megrendelőiknek. Képünk az R—III. korszerű gyártósorán készült. — kulcsár — ülésezett a Mátra—Bükki Intéző Bizottság Középpontban a környezetvédelem Korunk egyik világproblémája a környezetszennyezés, amelynek napirenden tartása hazánkban is lényeges feladat. Szőkébb tájkörzetünkhöz tartozik a Mátra és sokak által kedvelt kirándulóhely, a Bükk — e két hegység környezetvédelmi helyzetéről esett szó a kedden Egerben megtartott Mátra—Bükki Intéző Bizottság soron következő ülésén. Mint Balogh Sándor területfejlesztési főmérnök előterjesztésében elhangzott, a Mátra—Bükk üdülőterület környezetvédelmének legégetőbb problémája a vízminőség. Súlyosbítja a megoldás lehetőségeit, hogy nincs tervezői érdekeltség az olcsó és hatékony létesítmények tervezésére, az alkalmazott technológiák, a tisztítás hatékonysága elavult, a bírságolások nem vezetnek eredményre, továbbá minőségvédelmi beruházások és rekonstrukciók csak jelentős központi pénzeszközökből valósíthatók meg. A Mátra északi térségeinek levegőminőségét kedvezően befolyásolja Nagybátonv, Kisterenye és Pásztó vezetékes gázzal való ellátása, valamint a legnagyobb légszennyező üzemben, a Salgótarjáni Ötvözetgyárban 1984-ben üzembe helyezett korszerű porleválasztó berendezés. Ugyanakkor, tény: Salgótarján levegőjének por- és kéndioxid-tartalma jelentősen meghaladja a normaértéket! Természeti értékekben rendkívül gazdag a Mátra— Bükk üdülőterület s egy sor újabb terület védetté nyilvánítása van folyamatban, hangsúlyozta a beszámoló. E területeknek csupán kis hányada van a természetvédelmi szervek kezelésében s ez befolyásolja e munka hatékonyságát is. Rendkívül fontos, hangzott el, az idegen- forgalom és a természetvédelmi értékek összhangjának a megteremtése, továbbá a turisztikai lehetőségek bővítése. Ennek érdekeben az elmúlt években számos forrás, sétaút, "pihenő és tor- •napálya, kilátó, autóspihenő létesült. Megjegyzendő azonban, hogy ugyanakkor évente több milliós károk keletkeznek a gondatlanságból eredő erdőtüzekből, a létesítmények szándékos rongálásából... Van mit védenünk, említette az előterjesztés s ez hangsúlyt ad a környezetvédelemnek, a tervszerű fejlesztésnek, hiszen bármilyen jó adottságú üdülőterület is elveszíti vonzerejét a szeny- nvezettség fokozódásával. Ugyanakkor ennek fölszámolásával újabb és újabb területék , kapcsolhatók be az idegenforgalomba. Biztató, hogy e téren kialakulóban ván'az együttes gondolkodásra, a cselekvésre irányuló törekvés. A Mátra—Bükki Intéző Bizottság e tanácskozásán megvitatta a jövő évi munkatervet, ■ valamint tájékoztatási kapott a téli sportszezon előkészületeiről. majd egyéb, szervezeti kérdések tárgyalásával ért véget az ülés. inegsemmisítéséig. , „ , ,Lí . , , A sokatmondó távirat elküldése után alig egy hettel szabad eolt Nógrád megye. S, hogy miként tudtunk élni a mérhetetlen véráldozat órán született szabadsággal, atra ott van bizonyságként Erdőtarcsa, Nógrád -, s egész hazánk - mai kepe. A pincéből a régen áhított napszintre lépett ember kedvet nem szegte a rombolás lehangoló látványa, Romot takarított, uj harat, s ha-zát épített, miközben újjászületett maga az ember is. A felszabadulás előtt Nógrád az ország legelmaradottabb vidékei közé tartozott, a törekvő emberi igyekezet gyümölcse pedig napjainkban már távoli földrészeken is elismerést vív ki. A szocialista és a tőkéspiacokon egyaránt keresett termékek viszik messze földre a nógrádi munkás szorgalmának es tehetségének hírét, a földet munkáló parasztember pedig bebizonyította, hogy a korszerűbb körülmények között a mostoha természeti környezetben is lehet figyelemre méltót alkotni. Mint cseppben a tengeré, Nógrádban is ott van az ország fejlődésének minden jellemzője. Csak 1961-80. között a megye- ben harmincezer család költözött új otthonba, s a VI. öteves terv idején is körülbelüli hétezer lakás épül. Az aprócska gyerek pedig, aki a faluban is városi körülményekhez méltó iskolában tanul, mór csak a történeimből és a múltra, annak tanulságaira ügyelő szülők elbeszéléseiből tudja: mi volt az ar. A lehetőség útja negyven évvel ezelőtt kezdődött, amikor új napra virradt Erdőtarcsa. Most pedig, amikor a párián ünnep ürügyén megemlékezünk a sorsfordító eseményekről, a szabad hazában munkálkodó ember fáradozásának sikereiről, azt is bízvást elmondhatjuk: tudtunk élni a lehetőséggel! A negyven évvel ezelőtti hajnallal történelmünk legszebb négy évtizede virradt fel. A Magyar ENSZ Társaság közgyűlése előtt Dr. Gömbös Ervin főtitkár nyilatkozata A Magyar ENSZ Társaság december 10-én tartja közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia Roosevelt téri székházában. A tanácskozás előkészületeiről dr. Gömbös Ervin, a Magyar ENSZ Társaság főtikára, az ENSZ Társaságok Világszövetségének (WFUNA) alelnöke tájékoztatta az MTI munkatársát. Rámutatott: a társadalmi alapokon működő szervezet ötévenként hívja össze a legmagasabb fórumát, a közgyűlést. A tanácskozásokon értékelik az elmúlt időszak munkáját, összegzik a tapasztalatokat, és kijelölik a soron következő feladatokat.. Megválasztják az új intéző bizottságot, valamint a társaság vezető tisztségviselőit. A közgyűlés jelentőségét fokozza az is: 1985-ben lesz 40 éve, hogy megalakult a világszervezet, és hazánkat éppen 30 éve vették fel az ENSZ tagjai sorába. Ezek az évfordulók megfelelő alkalmat teremtenek az ENSZ világpolitikában betöltött szerepének értékelésére és jövőjének beható vizsgálatára. Ennek vizsgálata annál is inkább szükséges, mert az utóbbi időben egyre több kritikai támadás érte a világszervezetet, és gyakorta felvetik a kérdést: az ENSZ mennyiben képes eleget tenni alapvető céljának, annak, hogy őrködjön a nemzetközi béke és biztonság felett. — A Magyar ENSZ Társaság, amejy a WFUNA keretében fejti ki tevékenységet, fontos szerepet vállalt az ENSZ-ről kialakult kedvezőtlen vélemények okainak feltárásában, és a világszervezet tevékenysége hatékonyságát előmozdító javaslatok kidolgozásában. Az ENSZ a hidegháború legfeszültebb időszakaiban is a konstruktiv párbeszéd fóruma volt, s napjainkban is jelentősen hozzájárul — hasonlóan más nem kormányközi szervezetekhez — az egyes országok közötti kapcsolatok rendezéséhez. Erre - az tette és teszi alkalmassá, hogy munkaprogramja szorosan kapcsolódik az ENSZ na.pirendjén 1 szereplő kérdésekhez. Ezért is szorgalmazza Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára, aki idén februárban Budapest vendége volt, hogy a WFUNA tag- szervezetei az eddiginél is több közvetlen segítséget nyújtsanak a világszervezetnek feladatai megoldásában. A Magyar ENSZ Társaság megbecsült tagja a WFUNA-nak; ennek bizonyítéka, hogy Simái Mihály akadémikus személyében évekig magyar elnöke volt a világ- szövetségnek. — Meggyőződésünk, hogy soha nem volt nagyobb szükség az ENSZ tevékenységére, mint napiainkban. Az emberiség jövője végső soron azon múlik, hogy az alapokmányban megfogalmazott célok éa elvek mennyiben válnak kormányok és a népek mindennapos kapcsolatának alapja-’ ■vá — mondotta befejezésül dr. Gömbös Ervin,