Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)

1984-12-04 / 284. szám

I Háborúink Az ókori Rómában — oda­biggyeszthetnénk ugyan a mondat elé: már, de általa megalapozatlanul lennénk le- kezelőek elődeinkkel szemben rengeteg bölcs dolog ismere­tében voltak az emberek. Sok egyéb mellett hirdették: Ha békét akarsz, készülj a há­borúra! S, azóta sincs másként. Ol­vasom az újságokat, hallga­tom a rádiót, nézem a tele­víziót, és szerte e széles sár­tekén a békéről beszélnek, áhítoznak, miközben ropog­nak a fegyverek, egyre kor­szerűbb haditechnikai eszkö- rök gördülnek le a gyártósorok futószalagjairól. Nem, nem akarok én a világért se ösz- szemosni semmit. Tudom, hogy mást jelent a békéről, (de a háborúról is) beszélni az Egyesült Államokban, vagy a Szovjetunióban, Kínában vagy Vietnamban, Csádban vagy Etiópiában. Magyaror­szágon vagy Argentínában. Csupán arra igyekszem rá­mutatni, hogy az élet. a léte­zés bizonyos alapképletei nem változnak az évezredek során, mialatt minden más megvál­tozik. Aztán a magam részéről azt sem tartom fölöslegesnek, hiába hallottam már annyi­aktól. annyiszor az ellenkező­iét: Ha békét akarsz, emlékezz a háborúra! A népek, a mil­liók, akiknek nem adatott meg, hogy beleszóljanak az állami, hatalmi költekezésbe, h hadiipar szüntelenül ki­emelt fejlesztésébe, végső fo­kon saját sorsuk formálásá­ba az ő számukra szinte nem is marad más lehetőség, mint az emlékezés. — Emlé­kezés tegnapi, tegnapelőtti háborúinkra. Ebben partnereknek mu­tatkoznak a művészetek, az írók, a színészek, a filmesek, e televíziósok... A múlt heti tévéműsor úgy alakult, hogy minden napra jutott emlékeztető, ha nem is kiugró, mondhatni hibátlan, de értékelhető, nézhető, jó színvonalon. Hans Fallada Halálodra maqad maradsz című regényéből az NDK művészei készítettek azonos címmel háromrészes tévé­filmet. a kitűnő Ervin Ges- chonekkel a főszerepben. A műveket a múlttal, benne a nép és az egyén helyével, sze­repével való szembenézés igé­nye szülte. Az NDK-ban ezt régóta tudatosan és követke­ztésen teszik. Ugyanez nem mondható el az NSZK-sokra; náluk szűk körben és elszi­getelten érhető tetten az ön­vizsgálat kérlelhetetlen, szük­ségszerű szigora, A második világháború utáni évtizedben játszódik Sydney Pollack 1973-ban for­gatott Ilyenek voltunk című filmje. Ez a tisztességes, mes. térién elkészített amerikai film a mc-chartysta Egyesült Államokban vizsgálja az esz­mék személyiségformáló, kö­zösségeket, személyeket ösz- szekapcsoló, szétválasztó ere­jét. Lényegében ez is — erre utal már a cím — egyféle szembenézés, önvizsgálat, amelyből a világnak ezen a fertályán sem ártana több. Valójában azonban itt is más témákra helyezik a fő súlyt — megfelelőbb arányok mel­lett ez nem is lenne kifogáso­landó —, épp úgy, ahogyan a Rajna partján. Két világ­sztár kettőse avatja külön élvezetessé a Pollack-filmet: a musicalekben csodált Barb­ra Streisand és a férfias, szőke Robert Redford. Az első világháború pok­lába nyújt betekintést Delbert Mann angol filmje, a német környezetben történő Nyuga­ton a helyzet változatlan. Tévés adaptáció, szintén azo­nos címen és egy híres regé­nyéből, a francia Erich Maria Remarque tollából. „Ez a tör­ténet nem vád és nem vallo­más — olvashatjuk a műsor­füzetben az író sorait. — Csak beszámoló szeretne lenni egy nemzedékről, amelyet a há­ború elpusztított, elpusztított még akkor is, ha a gránátok megkímélték.” Higgyük el, amit Remarque mond. de ne jöjjünk zavarba, ha úgy érezzük: vád ez az írás, vád/ ez a film a háború, az emberi rombolás és osto­baság ellen, kiáltás az éssze­rűségért, megértésért, az iga­zán emberi dolgokért, Olyan erőteljes a tévéfilmnek ez az üzenete, hogy háttérbe szorítja művészi fogyatékosságait, és értelmessé teszi a képernyő előtt töltött két óra hosszát. Gleb Panfilov eddigi leg­jobb filmjét sugározták szom­baton éjszaka. A tűzön nincs átkelés az 1918-as, polgárhá­borús Oroszországban játszó­dik. Harctéri regény lehetne ez is, mint Pjotr Todorovszkij egy hónapja bemutatott film­je. Itt azonban az új világ születésének tanúi vagyunk, s ennek megfelelően a film az elkötelezettség, a hit, a meg­győződés drámája. Tánya Tyotkina szanitéclányt sze­génysége, segíteni akarása viszi a bolsevikok közé, s környezetének hatásai, baj­társainak, parancsnokainak példái vezetik el a végső, tu­datos állásfoglalásig, naivan fiatalos cselekvéséig. Inna Csurikovára — 17 éve ké_ szült a film — ekkor figyel­tünk fel először, s méltán jegyeztük meg nevét. Ä háborúval foglalkozó mű­vek dömpingjének van egy veszélye: túllépi a tűréshatárt, és az emberek kikapcsolják a televíziót. Már az írás ele­jén érzékeltettem, nem vagyok híve a struccpolitikának, sze­retek szembenézni a tények­kel, valósággal. De hiszem azt is. hogy a mérték, az arány­érzék a jó szándékú műsor- szerkesztésnek sem árt. Sőt. használ, tehát érdemes hozzá­igazodni. S, végül pár sort a magán­háborúkról (remélhetőleg ké­sőbb egv külön írásban erről is szólhatok): nő és férfi kap­csolatáról. Alekszandr Gelman A pad című színműve kihűlt házasságokról. a mindkét nembeliek kölcsönös, kicsi­nyes praktikáiról tudósít. Az indulatos, tisztázó igényű termelési színművek szerzője a magánélet szférájába ki­rándult, egyelőre azonban még nem elég a lélektani is­merete, vagy az efféle drá­maírói technikai tapasztalata. Meg-megbicsaklik a cselek- ménybonvolításban, erőszakolt a jellemábrázolásban. Nemere László rendező se tudott egvebet kezdeni a darabbal, mint rábízta a két szerenlőre. de Kiss Mari és Koncz Gábor is inkább szenvedett. Annyi azonban világosan ki­derült: magánháborúink sem kevésbé gyilkosak... (sulyok) A szigetvári várbaráti kör — az írásos és tárgyi emlé­kek mellett — évek óta ku­tatja, gyűjti a Zrínyiekkel kapcsolatos zeneművészeti do­kumentumokat is. A gyűjte­mény legértékesebb darabja a horvát Zrínyi-opera 1876-os partitúrája, amelyet a jugo­szláviai Eszék egyik öreg házának padlásán találtak. Hugo Borenics neves jugo­szláv zeneszerző és zeneta­nár a szigetvári várbarátok- pak ajándékozta a ritka pél­dányt. A másfél száz oldalas művet a komponista Ivan Zajc portréja díszíti, s egy Zrínyi-operák metszet, amely az 1566-os szi­getvári drámát ábrázolja: Zrí­nyi Miklósnak és vitézeinek hősies kitörését a rommá lőtt várból. Az 1832 és 1914. kö­zött élt Ivan Zajc olyan sze­repet töltött be a horvát nem­zeti opera megteremtésében, mint nálunk Erkel Ferenc, s a szigetvári hősökről szóló zenemű ma is a legnépsze­rűbb operájuk a horvátok- nak. A várbaráti kör bir­tokába jutott továbbá a kons­tantinápolyi születésű August Adelburg 1868-ban Pesten bemutatott Zrínyi-operájának szövegkönyve és a dalmát származású Antonio Smareglia 1889-ben Becsben előadott Zrínyi-operájának partitúrá­ja. (Szigetvár hősi védelmé­ről egyébként öt opera ké­szült, valamennyi Theodor Körner német szerző „Zrínyi” című tragédiája nyomán.) Több modern magyar Zrínyi- zeneművet is őriz a várbará­ti kör, így Kodály Zoltán 1950-es évek közepén kom­ponált „Zrínyi szózata” című művének partitúráját és szö­vegkönyvét a mester saját kezűleg írt ajánlásával, vala­mint Farkas Ferenc 1966-ban bemu'atott „Szigetvár dicsére­te” című oratóriumának ere­deti zongorakivonatát. HAZA! TÁJAKON Kanázs-vár titkai Három oldalról meredek sziklaszirten, a Mátraderecs- ke és Recsk közötti hegyhát nyugati végén, a 260 méter magas Balata-bércen épült Kanázs vára. A környéken a XIII. szá­zad második felében szinte minden terület a hatalmas Aba nemzetség tulajdona volt. Az országnak királyt is adó család egyik tagja itt te­lepedett meg. Sokfelé járha­tott, méghozzá nyitott szem­mel, mert az akkortájt diva­tosnak számító lakótornyot sokszögűre, hétoldalúra ter­veztette. Ilyen a visegrádi Salamon-torony, hasonló ma­radványokat csodálhatunk meg Hollókőn és Salgó várá­ban is. Az első lépéseket további­ak követték: megkezdődött a bővítés. Bekerítették a tágas udvart, majd egy négyzet formájú épületet húztak fel, ennek sarkait szépen meg­munkált, mértékre faragott kváderkövekkel erősítették ineg, bizonyítva, hogy törek­véseiket nemcsak a célszerű­ség, hanem az esztétikai ér­zék is vezette. Ide feljutni csak kelet fe­lől lehetett, ám ez nem volt akármilyen erőpróba az el­lenség számára, hiszen szik­lába vésett kettős árokrend­szer torpantotta meg az erő­szakkal betörni óhajtókat. Az egykori út (nyomait ma s felfedezhetjük, ha Három- hányás-puszta irányából kö­zelítjük meg a titokzatos erősséget. A későbbi história nem eb­ben a jelentőségét fokozato­san elvesztő — ez a sor várt a ' korszerű fegyverekkel szemben egyre nehezebben védhető lovagvárakra — fő­úri fészekben formálódott, hanem többek között a he­gyek lábánál megbúvó két faluban. Később a törökök bevették és lerombolták a falakat. Oly­annyira, hogy többé senki se fészkelje be magát a várba, s ne fenyegethesse Allah hí- ve:nek viszonylagos nyugal­mát. A falrombolás valószí­nűleg az 1552-es nevezetes egri ostrom előtt történhe­tett, hiszen Mátraderecske ekkor hódolt be a töröknek. Bajokban, keserű fordula­tokban bővelkedő időszak! jött. Az itt élők a turbános és a magyar földesuraknak egyaránt adóztak, elsajátítva az alkalmazkodás fortélyait. A kitartásban jeleskedő, az elődök hagyományait, értékes szellemi örökségét makacsul óvó palócok ragaszkodtak a szűkebb hazához. Egyre rit­kábban jutott viszont eszükbe az Abák hajdani egyik me­nedéke. Mit bánták ők, hogy egyre inkább föld felé zsugorodnak a valaha égbe szökkenő bás­tyák. Mindennél szebb fel­adat várt rájuk: utódaik jö­vőjét alapozták, bámulatos szívóssággal. Nem hiába, épp ezért a hálás leszármazottak ünnepi alkalmakkor ma is ükapáik színpompás népvise­letét öltik magukra, s fel­csendülnek a rég volt szerel­mekről, örömökről és bána­tokról valló dalok a hajdani Kanázs vára alatt. Pécsi István Zenei krónika kednek meg a tananyagban szereplő zeneszerzőik, zenetör­téneti korszakok muzsikájá­val, közben a szereplő hang­szereiket is bemutatják a fel­lépő tanárok. Első alkalom­mal a klasszikus kor muzsi­káját ismerhették meg a ta­nulók, februárban Bach- Händel életművét mutatják be, márciusban a felsaabadu- lás 40. évfordulójára emlékez­ve, az elmúlt időszak zenei eredményeivel ismerkedhetnek a hallgatók. Májusban „Gyer­mekek a gyermekeknek” cím­mel a zeneiskola ifjúsági fú­vós- és vonószenekara ad mű­sort a Ica zári, mátraterenyei, má tramiindszen ti, sóshartyánd, karancskeszi, Mtikéi, lucfalvai és ceredi diákoknak. Szívesen járnak Salgótar­jánba a fiatal hangszeres mű­vészek és művészjelöltek, mi­vel mindig örömmel várt ven­dégei a zeneiskola „Ifjú ze­nebarátok” szervezetének. Ezek a találkozások a vendé­geknek kitűnő szereplési al­kalmakat nyújtanak egy-egy nagyobb fellépés vagy épp nemzetközi verseny előtt, a hallgatók ugyanakkor nagy­szerű zenei élményekhez jut­nak. Legutóbb, november 28-án a budapesti Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola hárfás nővén délre. Gaál Erzsébet lá­togatta meg a zeneiskola ifjú zenebarátait. A salgótarjáni zeneiskola évről évre bővíti a zenét ta­nulni vágyók választási lehe­tőségeit. Néhány éve a jazz tanszak négy hangszeren kezdte el munkáját, az el­múlt tanévben már népi hangszereket — riterát, teke- rőlanitot, népi furulyát, dudát — is választhatták a jelen t- kezőtk, néhány hónapja pedig a népi heged ülés oktatása is megkezdődött az intézmény­ben. Mindazok, akiknek ked­ve van ezt a stílust közelebb­ről megismerni, és már tanul­tak korábban hegedülni, je­lentkezzenek az iskolában, hisz a megyében működő néptánccsoportok egyre több és több népzenében járatos muzsikust igényelnek. * 1985-ben emlékeznek meg világszerte a barokk kor két nagy zeneszerzőjének, Bach és Händel születésének 300. év­fordulójáról. A salgótarjáni zeneiskola az évforduló kap­csán — elsősorban Johann Sebastian Bachra emlékezve — országos találkozót rendez a zeneiskolák és zeneművé­szeti szakközépiskolák orgo­na szakos növendékei számára. A szervező munka már elkez­dődött és bizonyára az érdek­lődés sem marad el. így a vá­ros zenei élete március 22— 24-én, a rendezvény időpont­jában ismét az országos zenei vérke r i n gés érd e Védésé n e k középpontjába kerül. V. L. Aforizmák Egyre élénkebb lesz a ze­nei évad; most már egymást érik a különböző hangverse­nyek. rendezvények. Novem­ber közepén tartották az Or­szágos Filharmónia első bér­leti hangversenyét, melyen Bacher Mihály zongoraművész lép>ett a salgótarjáni zeneis­kola hangversenytermében a város zenekedvelő közönsége elé. Műsorán Mozart- és Bee- thoven-művek szerepeltek. Bacher Mihály nem először koncertezett Salgótarjánban, legutóbb épp Kovács Dénes hegedűművésszel adott sikeres szonátaestet. Ezúttal elsősor­ban a technikai biztonság, a művek tökéletes ismerete jel­lemezte játékát, ugyanakkor a bensőséges hangulatokká'., a zene kifejező erejének bemu­tatásával, formálásával adós maradt. A közönség így is megérezte a világjáró művész játékának kisugárzását, me­lyet vastaps —, majd ráadás követett. * Negyedik alkalommal ren­deznek Szolnokon a zeneisko­láik gordonka szakos növen­dékei számára országos ver­senyt Friss Antal, a neves gordonkaművész és pedagógus emlékére. A Miskolcon tartott körzeti válogató verseny ered­ményeként a december 7—9- én sorra kerülő találkozón Nógrád megyét Abreu Eberto, a salgótarjáni zeneiskola ta­nulója, Farkas Erzsébet ta­nárnő növendéke képviseli. * A sálgóiarjáni zeneiskola tanárai — a több éves hagyo­mány szerint — újra rend­szeresen járnak az „Élő zenét a falusi iskolásoknak” mozga­lom keretében azokba az ál­talános iskolákba, ahová az Országos Filharmónia hang­versenyei nem juthatnak el. Ezeken a rendikívüli ének­órákon élő előadásban ismer­Abban a történelmi pilla­natban, amikor semmi nem függ az embertől, minden az emberen múlik és ennek az ellentmondásnak az igazsága meg különösen jól érezhető. (Czeslaw Milosz) * A megegyezés hídja nem le­het felvonóhíd. (Urszula Zybura) Ha gondolkozni akartok — álljatok meg. (Ókori maxima) * A szerelem olyan tűz, ame­lyet azért gyújtunk magunk­ban, mert azt akarjuk, hogy szeressenek bennünket; nem lehet elviselni azt, ha nem szeretnek. (Witold Gombrowicz) KOSSUTH RADIO: 8.70: Társalgó 9.44: Játsszunk a billentyűkkel! 10.05: Diákfélóra 10.55: Mi ez a gyönyörű? 10.50: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek. 11.31: Az élet komédiásai. 17. rész (ism.) 17.30: Ki nyer ma? 12.45: Kapcsoljuk a Magyar Nem­zeti Galériát 13.35: Népi hangszeres muzsika 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvost tanácsok 14.30: Dzsesszmelódták 15.00: Élő világirodalom 15.20: Wagner operáiból .16.05: Látogatóban 17.00: Ojra olvasva. Kosztolányi Dezső: Édes Anna című művéről beszél Németh G. Béla 17.30: A Philip Jones rézfúvós- együttes játszik 17.45: A Szabó család 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Közvetítés a Játékszínből 20.50: Donizetti-áriák 21.30: Tudomány és gyakorlat. Tubusba zárt gyógyvizek. 22.15: A sport időt kér! Tudósítás a sakkolimpiá­ról. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Schönberg: Egy varsói me­nekült — kantáta. 22.38: A közjó szolgálatában. 22.48: Külföldről érkezett 23.09: Zenekari muzsika 0.10: Üj dzsesszfelvételeinkből PETŐFI RADIO: 8.08: Slágermúzeum 4 NÓGRAD — 1984. december 4., kedd 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben 12.10: Fúvósesztrád 12.30: Ifj. Sánta Ferenc népi ze­nekara játszik 13.05: Pophullám 13.45: Zenés délután 14.00: Kapcsoljuk a 22-es itúdiót 14.15: Nóták 14.40: Fiatalok muzsikálnak 15.05: Dalok az ifjúságról 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Disputa. — Arról, hogy ki az értelmiségi 18.30: Gramofonalbum 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Balázs Árpád népdalfeldol­gozásaiból 20.30: Ritmus! 21.05: Hosszú hajú veszedelem. Epizódok Gárdonyi Géza regényéből VI/1. rész. 21.30: A Rádió Dalszínháza 22.4«: Fritz Kreisler hegedül. zongorán közreműködik: Carl Lamson. 23.20: Komoly zene könnyedén. 24.00: Éjféltől hajnalig MIskoLCI STÜDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Döntött a bíróság. Dr. Tímár László előadása. 17.10: Fiatalok zenés találkozója. Szer­kesztő: Beély Katalin és Zakar János. 18.00: Észak-magyarorszá­gi krónika. 18.25—18.30: Lap- és müsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tv-torna (ism.) 8.03: Iskolatévé. Angol nyelv. 8.20: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat) 8.40: Allatmesék 9.05: Orosz nyelv (ált. Isk. 4. oszt.) 10. rész. 9.15: Híres spanyol operaéneke­sek. 10.10: A hazudós. Lengyel film. 11.50: Képújság 14.40: Iskolatévé 15.20: Barangolás a szerkezet­ben III. 13.45: Adni, kapni jó. Ünnep­napok. lfi.no: Szórakaténusz Ifi.13: Hírek 16.25: A világ nagy városai. 17.15: Képújság 17.20: Dél-alföldi krónika 17.50: Tv-börze 18.00: Társadalmi vitában 18.50: Reklám 19.05: Olvassatok mindennap! 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-háadó 20.00: Szilvási Lajos: Appassio- náta. Tévéfilm. III/l. rész. 20.55: stúdió *84. 21.55: Felkínálom — népgazda­sági hasznosításra. 22.35: Tv-hiradó 3. 2. MŰSOR: 17.50: Kuckó (ism.) 18.20: képújság 18.25: ..Dók u Starinu skole bude...” 18.55: Műemléksorsok 19.25: Brahms: Klarinétötös 20.00: Interklub 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Reklám 21.15: ..Egyedi voltukban meg­rázó jellegűek...” 22.15: Beszélgetés az eltartási szerződésekről 22.40: Kéoúisáe BESZTERCEBÁNYÁI 19.30. Tv-hirado 20.00: A TASZSZ jelenti... 8. rész 21.15: A VEGA-terv. 22.00; Ez történt 24 óra alatt 22.15: Ilangversenymüsor 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 19.30 Tv-nirado 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: időszerű események 22.00; Jean Marc, avagy élet a házasságban 2. rész. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Pere­putty (14). Színes szovjet fi’m- vígiáték. — Tarján vendéglő: Kéj" nö Kaliforniába készül (16). Szink­ronizált. amerikai film. — Ko­hász: Egy tiszta nő, I—II. (14). Színes, szinkronizált francia- angol film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Modern Ro­binson és családja. Színes, szink­ronizált amerikai kalandíilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: Car­men (14). Színes, soanyol film. — Pásziói Mátra: Gyilkosok ut­cája (16). Színes, szinkronizált, francia bűnügyi film. — Nagy- bátonyi Bányász: A piszkos ti­zenkettő I—II. (14). Színes, szink­ronizált. amerikai háborús ka­landíilm. — Nagybálonyi Petőfi: Rendőrök háborúja (16). Színes, francia bűnügyi film. — Rétság: Harctéri regény (14). Színes, szovjet film. — Kisterenyei Pe­tőfi: Hófehérke és a hét törne. Színes, szinkronizált ame^kat rajzfilm. — Jobbágyi: Törvény­sértők. Színes, szinkronizált szov­jet film. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents