Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)
1984-12-30 / 305. szám
TTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI.BIZOTTSÁGA ÉS A, MEGYEI TANAC ki MSZMP N 0 G R_A XL. ÉVF., 305. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. DECEMBER 30., VASÁRNAP Busz helyett szervezés ...a boldogtalanság legyűrhető" FeEedy Gyula grafikusművész kiállítása — „Rohanó korunkban — csendülitek fel a kiállítás megnyitó első, ünnepélyes pillanataiban Czinke Ferenc grafikus, érdemes művész lírai fogan látású szavai —, amikor a féltés emberarcú szívritmusává válik a világnak, amikor a természet, a fák, vizek, virágok, a szép formájú kavicsok, az elúszó bárányfelhők mind-mind életünk szirmaivá nőttek, akkor itt nagy a felelősség”. Feledy Gyula, Kossuth-dí- jas grafikus, érdemes művész „Rajzok” című kiállítását jelen tetté be tegnap így a salgótarjáni alkotótárs. Régebbinek nevezhető hagyomány ugyanis már, hogy így szilveszter tájékán egy kisebb kamarafciállítást szentelnek a Karancs, az Ipoly vidékéhez több szempontból is kötődő országos hírű grafikus alkotóművész számára. Elsősorban azoknak a szocialista brigádoknak a kezdeményezését dicsérhetjük ezért, akik négy-öt évvel ezelőtt felkeresték a Miskolcon élő művészt, hogy a rangosabb krakkói, velencei, római, tokiói kiállításokon, bemutatkozásokon túl, volna-e kedve a salgótarjáni közönség számára is bemutatkozni? Hogy volt-e? Azóta már fél tucat kisebb kiállítás jelzi, hogy a három szocialista brigád, az OTP, valamint a Nógrádi Sándor Múzeum közös kezdeményezése sikerrel járt. Ide kívánkozik a nevük is: az OTP Nógrád megyei Igazgatóságának Fáy András, vállalati kiváló címmel kitüntetett szocialista brigádja; a síküveggyár Dallos Ida aranykoszorús brigádja; valamint a Magyar Népköztársaság Kiváló szocialista brigádja címmel kitüntetett, MÁV—Volán színeket képviselő komplex munkahelyi közösség, a „Május 1.” Szocialista Brigád. Mindenképpen szerencsésnek mondható, hogy a kiállítás házigazdájának közvetlen szerepét az OTP Nógrád megyei Igazgatósága vállalta magára. Nem azért, mivel a többiek közül mondjuk éppen az itt dolgozók volnának a legalkalmasabbak arra, hogy betöltsék ezt a szerepet, hanem egyszerűen az intézmény fekvése miatt. Mint a kiállításmegnyitó során utaltak erre, nagyon sokan tekinthetik meg azok közül is a január 5-ig tartó kis kiállítást, akik nem kifejezetten ezért, hanem más ügyes-bajos gondjuk miatt keresik fel az OTP-t. Balra a pénzügyek, jobbra a tanácstereimben pedig a kiállítás. Mindössze két lépés. Tallózó bemutatkozás ez a mostani is. Megnyitójának színvonalát nagymértékben emelték a Liszt Ferenc kamarakórus, valamint Patakiné Kemer Edit versmondó mű- sorszámai. „Rajzok” — hirdeti egyszerűen a cím, mégis Feledy Gyula koncepciózus művészete mutatkozik meg abban, hogy mind a Babits-sorozat, mind pedig a többi „rajz” messze túllép ezen. Valóban, elnéaegetve ezeket a megtekintésre váró grafikákat, hitelesnék tűnik az, amit Czinke Ferenc, a pályatárs, a tegnap rendezett megnyitón fogalmazott meg: „Ezt a Feledy-kiáilítást az álmok örökké való kutatása és megvalósítása jellemzi. Egy nagy művész üzenete, ahol különféle álmok népesítik be az emberek varázsszőnyegeit, ahol az emberi élet újat hozó és megőrző ígérete a legértékesebb a ma élő ember számára, ahol a jó feltétlenül győz, s a boldogtalanság legyűrhető. ..” Az alapellátás Magyarnándorban fimi van és ami hiányzik G ondok vannak vidéki városaink tömegközlekedésével. Adódhatnak ezek a városok eltérő sajátságaiból, a város szerkezetéből, annak hagyományaiból, a korábbi évek kellőképpen át nem gondolt közlekedéspolitikai döntéseiből. Egy gond azonban vissza-visszaköszön a a városok tömegközlekedésében: nincs elég autóbusz az egyre növekvő igények kielégítésére. A buszuk fölött eljárt az Idő. A buszmennyiség fele nullára leírt jármű. Ez a fogalom ugyanannyit és nem többet jelent, mint azt, hogy az értékcsökkenési leírás elérte a busz teljes értékét, de az is igaz, ezek a gépek már annyit futottak, hogy beértek a tisztes öregkorba. Műszakilag ugyan még megfelelőek, legalábbis nem balesetveszélyesek — akkor nem is vehetnének részt a forgalomban, — de állapotuk ilyen színvonalon tartása is egyre többe kerül. Kevésbé megbízhatóak Is az ilyen buszok, miattuk sok a járatkimaradás. Az elaggott buszok pótlására általában nincsenek meg a kellő anyagi eszközeik sem a városoknak, sem a vállalatoknak. Hogyan lehetne mégis a növekvő igények elébe menni? Csak a szervezés javítása jöhet számba. E szervezés kétirányú lehet. Ha a vállalatnál jobban tisztába jönnek az igényekkel, fel tudják mérni, mikor és hol keli sűrűbbé tenni a járatokat, azonos mennyiségű busz- pzaí több utas is szállítható. Pécsett például lassan kialakul a számítógéppel irányított hálózat, amelyben a beérkező adatok alapján a számítógép „mondja” majd meg, mi-kor, hol kell az erősítés, a tartalékok bevetése, az átcsoportosítás. Szegeden már évek óta, Debrecenben a jövő év közepétől kezdve trolibusz is javítja a városi közlekedési lehetőségeket. Utóbbi városban, noha ez nem egyszerűen csak szervezési feladat, — igen sokba kerülő beruházással jár; — a tócóskerti lakótelep közlekedésében attól várható gyökeres változás, hogy a lakótelepet és a belvárost elválasztó vasútvonalat kitelepítik a városból. A szervezés másik iránya nem a közlekedési vállalatoktól függ. A sokat emlegetett lépcsőzetes munkakezdésről van szó. amelyet évekkel ezelőtt bevezettek vidéki nagyvárosainkban. Sajnos, sok helyen lassan, észrevétlenül visz. szaálltak a régi kezdési időpontokra, így szűkült az az időszak, amelyben a városi közlekedés a csúcsterhelést kapja. Az ötnapos munkahéttel megnövekedett napi munkaidő is szűkítette azt az időhatárt, amelyben a műszakkezdésnek és végzésnek el kell férnie. Mindez azonban nem mentheti fel ennek a közlekedési gondokat enyhítő munkaidő-szabályozási rendszernek az alkalmazása alól a vállalatokat. A rugalmas munkaidő bevezetésében bátortalanok a vállalatok. T ény: az emberek közérzetét Nógrádban is alapvetően befolyásolja. hogy naponta mennyi időt tökének el közlekedéssel, s milyen színvonalon tehetik ezt. Ezért minden rendelkezésre álló eszközzel, — ha anyagiak híján vagyunk, a munka- és üzemszervezés eszközeivel is — arra kell törekednünk, hogy javítsuk a városi tömegközJek sd?s színvonalát. Magyarnándor az új köz- igazgatási „rendben” kiemelten fejlesztendő alsófokú közporit rangot kapott, még a hozzátartozó Mohora, Cser- háthaláp és Debercsény alsófokú településekké lettek. Az itt élő népesség számára ebben az ötéves tervben is fontos feladat volt a megfelelő számú lakás biztosítása, amelyhez elegendő telket csupán Magyarnándorban nem sikerült kialakítani, bár a megyei tanács pályázatához kapcsolódva már itt is csők. kentek a gondok. VILLANY, GAZ, VÍZ A négy esztendeje átadott magyarnándori vízmű a mo- horaiak vízgondját is megoldotta, bár. itt. szükségessé válik újabb kutak fúrása. Debercsény kútjamak viza jól iható, Cserháthalápban is kifogástalan a vízminőség, ám gyakori a vízhiány. A vonzáskörzet minden településén folyamatosan bővítik a villanyhálózatot, az otthonok jó részében megtalálható a propán-bután gáz. Az infrastrukturális feltételek tehát adottak Magyarnándorban és környékén, a községi lakásépítést is gyorsítaná a mainál jobb telekkínálat és építőanyag-ellátás. BUSSZAL ÉS VASÚTON A közlekedési viszonyok megfelelőek, hiszen a közeli Balassagyarmatra több tucat járat biztosítja a megfelelő kapcsolatot, szintúgy Pásztora is beutazhat, akinek ott van a munkahete, vagy épp vásárolni szándékozik. Autóbusz és yonat a nap minden szakában közlekedik a társközségek között is, a tömegközlekedés tehát kielégíti a terület igényeit. VEVŐK ÉS KERESKEDŐK A négy településen öt áfész és egy magánbolt biztosítja a lakosság ellátását, mellettük hat vendéglátó egység is található. Magyarnándorban és Mohorán —, mint azt a tanács megállapította — az üzleteket bővíteni és korszerűsíteni szükséges. Az áru- választék évről évre javul, de a szállítási késedelmek és a rendelési hiányosságok miatt néhány fontos termékből akadozik az ellátás. Az áfész igyekezete dicséretes, de kétségkívül még sokat kell tenniük az itt élők még jobb ellátásáért, A Trombitás koktél A szilveszteri kellékek biztos ítpttak, csak megfelelő arányban kell íket mixelni. Trombita nélkül nincs éjfél. .. Finom hidegtálak készül- Minden eddiginél nagyobb tek a „vendéglátósok" tar- a kínálat pezsgőb 51. De jani üzemében inni csak mértékkel hangulatos! Soha ennyi juhbeles virslit nem töltöttek a KARANCS- HŰS-nál. Még jókívánság is jutott belőle. Forró kemencékben sültek a péksütemények. Forró szü- veszterezéstl
