Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)

1984-12-04 / 284. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

NOGRÁD

AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA V

XL. ÉVF., 284. SZÁM

ÁRA: 1,40 FORINT

1984. DECEMBER 4., KEDD

Illett tart a ElHagyar Szocialista iUfunlcäspcir« B€ozg>onti Bizottsága

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését december 4-re összehívták.

A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg az időszerű

nemzetközi kérdésekről, valamint az 1985. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló előterjesztést.

(MTI)

Végrehajtó bizottsági ülésekről

Hrellenorzesi tapasztalatok

EUSílyen a vendéglátás ?

Az árelilenőrzések tapasztalatait tűzte napirendjére Salgótarján város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága hétfői ülésén a termelés-ellátásfel- ügyeleti és a műszaki osztály előterjesztésében. Mint elhangzott, az árellenőrzési feladatok ellátása javult az elmúlt két évben, mindkét osztályon önálló ál-ellen őr végzi e munkát, melynek során e.lsőd- ileges cél a szabályozó rendelkezések betartásának segítése, a szabálytalanságok megelőzése s az esetleges felelősségre vonás kezdeményezése.

Az ipari ágazatiban a vizsgálatok zömét a kisüzemi termelők telephelyein végeztéik, la 160 ellenőrzés során mtod- bssze két ízben került sor (szankcióik alkalmazására. Ez a (szám is jelzi; hogy e területen a jogszabáilyok betartása (javuló tendenciát mulat, hits zen korábban gyakrabban kezdeményezték a felelősségre vonásokat. A feltárt szabálytalanságok nagy része az árképzési szabályok formai lelőírásainak hiányosságaiból eredt, jogtalan magasabb ármegállapítással elvétve találkoztak. A kereskedelemben — az állami, szövetkezeti és a magánkereskedőik körében — közel 120 ellenőrzést tartottak az év eddig eltelt hónapjaiban s 75 esetben Ikezde-mé- myeztók a felelősségre vonást. Az áraik kiírásainak elmulasztása, a rossz méréseik, vásárlói megkárosítások, lejárt szavatosságú termékek árusítása •— ezek szerepelnek a leggyakrabban a feltárt hiányosságok között.

Megtárgyalta a testület a is/.oció lis követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásának helyzetét, illetve ennek további teendőit. Minit ismeretes, az 1975. végen elfogadott lafcásfejlesztési ‘program csaknem 1500 elavult lakás pótlásáról, felszámoló- Bárói rendelkezett. Az ötödik b réves tervidőszakban 356, •1931—84. között pedig 140 iá- írást szüntettek meg, e számok azonban elmaradnak a tervezettől s így várhatóan a tervidőszak végén, tehát 1986 januárjában 606 bányász-, 258 üzemi kolóniái lakás vár még megszüntetésre. E napirend •után dr. Balogh Miklós táji á csel n ök -he lyet les eiőter jes z- tésében az iíjűsáiepoiHtiikai célkitűzések megvalósítására elfogadott intézkedési terv végrehajtásáról esett szó, majd egyebeiket tárgyalt a testület.

*

Pásztó város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága a családvédelem helyzetét vitatta jmeg hétfői tanácskozásán. Áttekintette a testület a legutóbbi, ezzel kapcsolatos vb- ‘határozat időarányos teljesítését, majd sorra vette a családvédelmi feladatokat. Egyebek között, az időskorúak gondozásáról megállapította, hogy körükben a szeretet, a generációk közötti összetartozás hiánya jobban tetten érhető, irtot például az anyagi

problémák. Hangsúlyozták: a rászorulók helyzete javításának feltétele a társadalmi szervek, gazdálkodó egységek, a szocialista munikakolilekti- vák, az úttörők és a KISZ- esék együttműködése.

A város művelődési intézményeinek együttműködéséről a végrehajtó bizottság megállapította, hogy nem használják ki kellőképpen a lehetséges formákat, jóllehet vannak kezdeményezések, próbálkozások. A helyzet jobbítására a testület konkrét feladatokat határozott meg, majd a GA- MESZ tevékenységéről, valamint a város területén működő sportegyesületek munkájáról hallgatott meg beszámolót.

*

A vendéglátás és a gyermekélelmezés helyzetét tűzte napirendjére Bátonyterenye városi jogú nagyközségi Tanácsának Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén. A Nográd megyei Vendéglátó Vállalat előterjesztéséhez a tanács ipari, kereskedelmi és kommunális bizottsága fűzött kiegészítést, amely megemlíti, hogy a nagyiközség területén összesen 28 vendéglátóegység működik. Az utóbbi időben kedvezően változott a fogyasztás, nőtt az ételek forgalma, elsősorban az üzemi és a gyemekétikeztetéS'ben. Mindezen tendenciák ellenére, a lakossági áruellátás leggyengébb pontja Bátonyterenyén a vendéglátás. „A nagyközség területén a lakossági igényeknek megfelelő színvonalú, kulturált vendégiá tóegység nincs, túlsúlyban vannak az italboltok, s a hasonló jellegű egységek...” — olvasható az előterjesztésben. A bizottság javasolta, hogy a vállalat a szerződésekben foglalt kötelezettségeit vizsgálja felül s szerezzen annak érvényt. Ezt követően az öregek napközi otthonának működéséről, az időskorúakról való gondoskodás helyzetéiről hallgatott beszámolót a végrehajtó bizottság.

*

Rétságon a városi jogú nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága az ez évii művelődési terv végrehajtását tárgyalta. Áttekintették a közoktatás és a -művelődés helyi tapasztalatait. Mint elhangzott: kiemelten foglalkoztak az ifjúsági korosztállyal, a munkások és a parasztok művelődési lehetőségeinek szélesítésével. illetve a nemzetiségi lakosság anyanyelvi kultúrájának, művelődési aktivitásának növelésével. Szó esett a végrehajtó bizottsági ülésen a közös költségvetési üzem 1985. évi feladattervéről js, amelyben kiemelt helyen szerepel a lakossági szolgáltatások növelése. A vb-ü'lés egyéb, szervezeti kérdések tárgyalásával ért véget.

Könyvbarátok a kollégiumban

A kazári Tőzsér Mária és a salgótarjáni Balogh Judit is lakója a balassagyarmati Geisler Eta leánykollégiumnak. A 176 személyes diákszállóban a város négy középfokú iskolájának tanulói kapnak otthont. Azon túl. hogy elszállásolásuk és tanulásuk korszerű feltételei biztosítottak, a szabadidős-tevékenységük hasznos eltöltéséről is gondoskodnak. Az akvarisztikát, csillagászatot, zenét kedvelők körén túl lehetőség nyílik a művészi tornára, szalontáncra, kézimunkázásra is. Rendszeresen cserélik ki a klubban gondolataikat világnézeti kérdésekről, az olvasóteremben — képünkön — a könyv barátok találkoznak. — kulcsár

A vállalati érdekek érvényesítése

Beck Tamásnak, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökének nyilatkozata

A Magyar Kereskedelmi Kamara fontos feladata a vállalati érdekek képviselete, az irányítás és a vállalatvezetés érdekeinek egyeztetése. A szabályozók változásának előkészítése, az új rendeletek megismertetése a kamara jelentős próbatétele. A munkáról Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke Pichler Ferencnek, az MTI munkatársának elmondta:

— 1981 óta mind intenzívebben veszünk részt a szabályozó rendszer korszerűsítésének előkészítésében, a munka 1983-ban és 1984-ben lényegesen felgyorsult. A kamara munkatársai a szabályozóváltozás kidolgozásával foglalkozó valamennyi munkabizottságban tevékenykedtek, képviselve a vállalatok

Gyorsmérleg az egészségnevelési hetekről

Nem kampányról van szó

Téma: fog, test, táplálkozás — Mi legyen a zö'd asztalon — Előadások,

Évről évre nemes feladatot vállal a megyei KÖJÁL egészségnevelési osztálya és a Vöröskereszt azzal, hogy október derekától november végéig megszervezik az őszi egészségnevelési heteket. Az idei gyorsmérleg bizonyította, hogy egyre szélesebb kört öltött ez a mozgalom, amelybe bekapcsolódnak gyárak, üzemek, iskolák, mezőgazdasági szövetkezetek egyaránt.

Az idén célul tűzték ki a szervezők az ifjúság és a felnőtt lakosság egészségügyi kúltúrájának fejlesztését, az egeszségneveiésben részt vevő szakemberek módszertani felkészítését, a helyes életvitellel kapcsolatos ismeretek bővítését, elfogadtatását. Három témara helyezték a hangsúlyt: a fog- és testápolásra, valamint a korszerű táplálkozásra.

Mint a Nográd megyei KÖJÁL egészségnevelési osztályán elmondották, mind mennyiségében, mind minőségében az idei rendezvénysorozat fölülmúlta a korábbiakat. Fölsorolni is nehéz lenne, hol, milyen esemeveiélkedök, kiállítások

nyék zajlottak le az egészségnevelési hetek keretében. Csupán néhány közülük; Pásztón az oktatási-nevelesi intézményekben, üzemekben, gyárakban, számos előadásra került sor, amelyek főként, a fogápolás, és a helyes életmód kérdéseit tűzték napirendre. Cserhátsurányban, Magyarnándorban, Bátonyterenyén, Balassagyarmaton, a megye több öregek napközi otthonában, óvodákban, iskolákban ugyancsak rendezvények kapcsolódtak a megyei kezdeményezéshez. Voltak, akik táplálkozási szokásaiméról, mások a baleset-megelőzésről, az elsősegélynyújtásról, a lelki egészségről, vagy éppen a dohányzás és az alkoholfogyasztás veszélyeiről tartottak különféle összejöveteleket. Nagy részt vállaltak az egészségnevelési feladatokból a fogorvosok, a bőrgyógyászok, a körzeti orvosok, akik időt, energiát nem sajnálva jártak az előadásokra. Több üzem is sort kerített • hasonló eseményekre, így a Centrum Áruházban, a távközlési üzemnél, a vendéglátó-vállalatnál, az SVT-nél rendeztek egészségügyi előadásokat, kiállításokat. Vetélkedtek, bemutatókat szerveztek az úttörők, az Iskolások, kiknek programjaiba a rendőrök is gyakran besegítettek. Étkezési szokásainkat igyekezett helyes mederbe terelni az úgynevezett „zöld asztal mozgalom”, amely az egészséges étrend kialakítását szorgalmazza. Számos kiadvány is megjelent,- így például gyerekeknek szól „A mi fogaink egészségesek!”, tanulóknak „Az egészség — érték”, felnőtteknek a „Terítéken a saláta" című brosúra, amely több ezer példányban jutott el az érdekeltekhez.

Az egészségnevelési hetek szervezői hangsúlyozták, hogy nem kampányról van szó, hanem olyan rendezvénysorozatról, amely mindennapi életünk nagyon fontos kérdéseire irányítja a figyelmet. Mert az egészség védelme, épségének őrzése nemcsak az illetékesek, hanem mindany- nyiunk érdeke is!

véleményét, érdekeit. Olyan feltételrendszer kialakítását támogattuk, amelyben a gazdálkodó szervezetek tevékenységükről önállóan dönthetnek, s ezért a felelősséget is vállalják. A tervezés továbbfejlesztésében azt tartottuk fontosnak: a vállalati terv ne a minisztériumi beszámoltatás, számonkérés dokumentuma, hanem a vállalati gazdálkodás eszköze legyen. Kívánatosnak tartottuk, hogy a gazdasági szabályozás a korábbinál egyszerűbbé, s kiszámíthatóbbá'váljék, és nagyobb mozgásteret biztosítson a vállalatoknak, növelje döntési szabadságukat. Támogattuk az új vállalatirányítási formák kidolgozását, mivel ezektől is remélhető a vállalati önállóság, . a tulajdonosi funkciók erősödése. Éppen ezért szorgalmazzuk, hogy a vállalatok besorolása, az irányítási forma megválasztása ne kijelölés alapján történjen, hanem a döntés a felügyeleti szerv mellett az illetékes szakmai szakszervezet, a kamara és a vállalat vezetőinek bevonásával szülessék meg. j

— Az árrendszer továbbfejlesztése teljes mértákoen megfelel a kamara által képviselt álláspontnak. Eddig a versenyszférába tartozó vállalatok belföldi áraikat a tőkésexportban elért árszínvonal és jövedelmezőség iigye- lembevételével képezhették. Régóta hangoztatjuk, -hogy a feldolgozóipari versenyárak képzésénél elegendő, ha csak az úgynevezett árszintkorlá- tot alkalmazzák, a jövedelmezőségi korlát ugyanis károsan hat az export bővítésére. Kedvező az is, hogy bővült az úgynevezett „árklubban” részt vevő vállalatok köre. Ezeknek a gazdálkodóknak már az árszintkorlátot sem kell érvényesíteniük ha- - zai áraikban, szabadon, a piaci viszonyok alakulása szerint állapíthatják meg termékeik árát, ami tovább erősíti a piacközpontú gazdálkodást.

— A jövedelemszabályozás előkészítése során a kamara az úgynevezett értéknövekedési típusú adórendszer be- vézetését javasolta, amelyben a hozzáadott érték alapján adóztatnák a vállalatokat, illetve termékeiket. Ezt a módszert több szempontból is előnyösnek tartjuk, mivel egyebek között jól áttekinthető és segítheti a gazdaság dinamikus növekedését, az export fokozását. Ám az ilyen adórendszer bevezetésére csak hosszabb távon kerülhet sor, további feladatunk a rendszer kialakításához szükséges előfeltételek vizsgálata, s a bevezetés lehetőségeinek elemzése.

— A jelenlegi adózási rendszer több fokozatban alakult ki. A vállalatok számos próbaszámítást végeztek, s véleményeiket, javaslataikat a* irányító szervek értékelték. Ebben a munkában jelentős szerepet vállalt a kamara is. Azon voltunk, hogy az új adórendszer életbe léptetésével ne bővüljön a forráshiányos vállalatok köre. A többi között ennek tudható be, hogy a magas' bérhányadú vállalatoknál a béradó mértékét végül is alacsonyabban állapították meg, s így fokozatosan alkalmazkodhatnak a növekvő terhekhez.

— A kamara is jelezte: milyen jelentős károkat okoz a vállalati pénzek úgynevezett „pántlikázása”, a különböző pénzalapoknak a vállalaton belüli elkülönítése. Támogattuk azt az elgondolást, hogy a fejlesztési és a részesedési alapok helyett a vállalatok csak egységes érdekeltségi alapot képezzenek; jövőre ez így is lesz. Az alapot növeli az értékcsökkenési leírás is,' amelynek központosítása január 1-től megszűnik. Ezek olyan intézkedések, amelyek nagyban segíthetik a szabadabb és ésszerűbb vállalati gazdálkodást.

(Folytatás a 2. oldatott