Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)

1984-12-29 / 304. szám

VILÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NOGRÁD az mszmp.nograd megyei bizottsága es a megyei tanács lapja XL ÉVF., 304. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. DECEMBER 29., SZOMBAT Ülést tartott Elnöki Tanács Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. A testület megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Vietnami Szocialista Köz­társaság között Hanoiban 1984. november 21-én aláírt — a két ország kapcsolatá­nak további fejlődése szem­pontjából nagy jelentőségű — barátsági és együttműkö­dési szerződést. Az Elnöki Tanács a gazda­ságirányítási rendszer to­vábbfejlesztése és a gazdál­kodás önállóságának érdeké­ben módosította a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. számú törvény- erejű rendeletet; majd a to­vábbiakban kiegészítette a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény egyes rendelkezéseit. Határozatot hozott a testü­let a Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat jogállásá­ról és állami felügyeletéről. Ennek értelmében a jövőben a társulat társadalmi szer­vezetként fejti ki tevékeny­ségét. Ezzel növekszik önál­lósága és szélesebbé válik vá­lasztott testületéinek jogköre. A társulat feletti állami fel­ügyeletet a Minisztertanács megbízásából a művelődési miniszter látja el. Az Elnöki Tanács végül bí­rákat mentett fel és válasz­tott meg. (MTI) Negyven éve történt Tefjesitette tervét a hazai szénbányászat Pénteken teljesítették éves, 24.9 millió tonnás mennyisé­gi tervüket a szénbányászok. Az év végéig várhatóan még 200 000 tonna szenet külde­nek a felszínre. Rendkívül nehéz évet hagytak maguk mögött a szénbányászok. A különféle természeti és termelési prob­lémák, valamint a súlyosbo­dó létszámhelyzet miatt (a szükségesnél 3000-rel keveseb­ben dolgoznak a bányákban), szeptember végéig 300 000 tonnára emelkedett a szén­bányászat elmaradása. Az év utolsó negyedében viszont si­került a bányák egy részében fokozni a termelést. Szerepet játszott ebben több, hatásos műszaki intézkedés csakúgy, mint & bányászok áldozatvál­lalása. Az ősz eleje óta ugyanis minden szombaton és vasárnap dolgoztak. Decem­ber 24-én és 26-án is termel­tek és szilveszterkor is tarta­nak egy-egy rendkívüli mű­szakot több bányavállalatnál. Ilyen erőfeszítések árán tud­ta határidő előtt teljesíteni éves mennyiségi tervét a ha­zai szénbányászat. A lakosság közvetlen ellá­tására az eredetileg vállalt 4.9 millió tonna tüzelőanyag helyett 5 millió tonnát adtak át a belkereskedelemnek. En­nek ellenére nem volt min­denütt és mindig zavartalan a lakosság ellátása. Ennek oka az, hogy a népgazdaság szén­igénye magasabb, mint »meny­nyit jelenleg képes adni a bányászat. ■ Az éves terv teljesítéséből különösen a dorogi, a veszp­rémi, és az oroszlányi bánya- vállalatok dolgozói vették ki részüket. Átlagon felüli telje­sítményt produkáltak a Tho- rez bányaüzem dolgozói is, akik több mint 7 millió ton­na tüzelőanyagot fejtettek le, és még egyetlen évben sem leemeltek olyan jó minőségű szenet, mint az idén. Az óriá­si erőfeszítések ellenére sem tudja éves tervét teljesíteni a borsodi és a mecseki szén­bányavállalat. A népgazdaság szénigénye jövőre nem csökken, ezért az év első negyedében a mosta­nihoz hasonló tempóban és ismét sok szabadnapi terme­léssel kell dolgozni a bányák­ban. Ugyancsak fontos feladat a vágathajtás meggyorsítása. Sok helyen ugyanis az elővá­jó. az új frontokat előkészítő brigádokat is a széntermelő munkahelyekre voltak kény­telenek beosztani, s ezért el­maradt a vágathajtás, csök­kent a termelésre előkészített ezénvagyon. A következő hó­napokban több időt fordíta­nak az elhasználódott gépek, berendezések alaposabb kar­bantartására is. ... Növekedett a kivitel Sikerült a belföldi igényeket Nincs veszteséges vállalat a kohászatban A vaskohászati vállalatok — az előzetes adatok szerint — túlteljesítették tervcélkitű­zéseiket. A belföldi ellátás és az exportképesség javítása ér­dekében fokozták az értéke­sebb termékek előállítását, új, hatékonyabb kereskedelmi módszereket vezettek be, ha­tékonyabban gazdálkodtak, így — a tavalyi két vállalat­tal szemben — most egyetlen vaskohászati vállalat sem zár­ja az évet veszteséggel. A Magyar Vas- és Acélipa­ri Egyesülésnél elmondták, hogy 1984-ben nyersvasból 2,1 millió tonnát, nyers-acél­ból 3,7 millió tonnát, henge­reltáruból pedig 2,9 millió tonnát gyártottak, valameny- nviből többet, mint azt ter­vezték. Sikerült a belföldi igénye­ket kielégíteni., Lemezáruból például 2 százalékkal, úgy­nevezett másod- és harmad­termékekből, köztük huzalok­ból, csőfélékből, drótkötelek­ből, állványelemekbő] és gör­gős pályákból mintegy más­fél százalékkal többet szállí­tottak partnereiknek, mint az előző évben. Más termékekből mérséklődött a termelés, de mivel az igény is csökkent, azt maradéktalanul kielégí­tették. köztük a házgyári épí­téseknél használatos beton­acélokból. táwezetékoszlo- ookiból, spirálcsövekből. Álta­lában csökkentek a visszaiga­zol ás i határidők, néhány ter­méket leszámítva a korábbi negyedévenkénti ütemezés he­lyett már havonta fogadták a megrendeléseket, így a feldol­gozóiparnak nem kellett kész­leteznie nagyobb mennyiségű alapanyagot. Növekedett a vaskohászat exportja. A szocialista orszá­gokba 7—8 százalékkal töb­bet szállítottak mint egy év­vel korábban, a szállítmányo­kat pontosan ütemezve adták fel. A kohászüzemek számos gazdaságszervező intézkedés­sel javították gazdálkodásuk hatékonyságát. Anyagból és energiából megközelítően 1.4 milliárd forintot takarítottak meg. Közelebb került egymáshoz a kohászati termelők kínála­ta és a gépipari felhasználók igénye. Néhány hónappal ez­előtt 12 munkabizottságot hoz­lak létre az Ipari Minisztéri­um közreműködésével, ezek­ben mintegy 200 kohász és ipari szakember dolgozik együtt. Egy-egy szakbizottság konkrét feladatok megoldásá­ra vállalkozott, például az egyik műszaki megoldásokat keres a lemezáruk zománco­zására, egy másik csoport az ötvözött acélok ipari elter­jesztésén fáradozik, egy har­madik a kovácsolt termékek súlycsökkentésére dolgoz ki javaslatokat, A munkabizott­ságok feladata az is, hogy összehangolják a termelők és felhasználók igényeit és le­hetőségeit és megteremtsék a közös érdekeltséget, például a termelői árak alakulásában vagy az importtermékek he­lyettesítésében. (MTI) A lölszaMulásra emisNezlek Szécsényben A magyar és a szovjet himnuszok eléneklésével kezdődött az emlékünnepség. Tegnap délután a négy évtizeddel ezelőtti események­re emlékeztek a városi jogú nagyközség rangját megkapott Szécsényben. Zászlókat lengetett a szél a mind szebb, mind városiasabb nagyközségben 40 esztendővel azután, hogy egykoron, 1944. december 28-án, hajnalban, a szovjet csa­patok nem kevés áldozat árán megkezdték ennek a tele­pülésnek a felszabadítását. A nagyközség szép általános iskolájában, amely a II. Rákóczi Ferenc nevet viseli ott ült az ünnepi emlékülés elnökségében Skoda Ferenc, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, Berki Mihály, a megyei tanács el­nökhelyettese, a nagyközség párt-, állami, társadalmi szer­vezeteinek képviselőivel együtt.. Földi László tanácselnök köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót a városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkárának Batta Lászlónak. A pártbizottság első titkára többek között a következőket mondotta: — Kép; Bencze —5 nek az életében egyenek folytatása volt az 1705-ös egy­kori országgyűlésnek, amely a magyar államiság történetében új fejezetet nyitott. — Igaz, voltak buktatók»’1 kitérők, az út nem volt menJ teíj nehézségektől, ellentmon­dásoktól, tragikus tévedéseké tői sem. — mondotta Batta László. — Visszatekintve a megtett út joggal tölthet el bennünket a siker örömével.1 Kötelességünk, hogy az utób­bi négy évtized történelmi ta­pasztalatait a következő évek-» ben is hasznosítsuk, minde- nekelőtt történelmi ismerete-' —— Vonzáskörzetünkbe de- Az iskola aulájában egybe- bővítésében, szocialista cemtoer 5-én lépett a szovjet gyűltek előtt a pártbizottság ij,emzettudatunk elmélyítésében,' hadsereg és 31-én fejezte be első titkára a nagyközség ia- a r€^j;s társadalmi önismeret a vidék védelmére alaposan kóinak elmondta, hogy az el- gazdagításában, szocialista fölkészült németek kiszorítá- múlt években a négy évti- erkölcsi, politikai ér­sát. Elkeseredett, véres küz- zeddel ezelőtti sorsfordító ese- tékeink őrzésében. A várossá delem után 28.-án hajnalban a mények nyomán megkezdőd- nyilvánítás óta eltelt 650 év szovjet csapatok megkerülő hetety az új élet, a szocializ- történelmi folyamatába nagv- hadművelettel átvágták a Szé- mus építése. A mai Szécsény községünk új, szocialista 40 csény—Endreíalva közötti mű- lakói nem feledkeznek meg a éve a legragyogóbb lapokat, utat, négy oldalról rohamoz- felszabadító harcokban el- írja_ Községünk lakói büsz- va. szinte minden házért, épü- esett szovjet és román kato- j^k elődeink régi és közel­letért harcolva kora délután- nőkről, rájuk gondolnak ak- múlt történelmi érdemeire, ra fölszabadították települé- k°r is, mikor mindennapi ezért is végeznek évente 8—10 sünket. Az itt élő emberek munkájukat végzik, szépítik, miHjós értékű társadalmi jól tudják, hogy a Káprások, gyarapítják lakóhelyüket. ^ munkát, ezért ültettek a vár- nagyközségünk földjei a fel- — Negyven évvel ezelőtt kertbe az évfordulóra 650 fa­szabadító szovjet katonák vé- kezdődött el Szécsény új éle- csemetét, ezért kezdeményez­rétől áztatottak. Ezért itt ná- te — mondotta Batta László. ték a 059 percet Szécsény- lunk az elesett hősök iránti — Ma is felemelő, erőt adó ért” mozgalmat kegyelet jobban él a lelkek- az a tény, hogy Nógrád me- ben, a tisztelet virágai min- gyében, Salgótarján után,., dig színesebben pompáznak. Művelődési bizottsági ütés Feladat az együttműködés „Ha a vita ideje van, vi­tatkozzunk, de ha a cselek­vésre kerül a sor, cseleked­jünk!” Nem véletlenül kí­vánkozik ennek a megyei művelődési bizottsági ülésről szóló tudósításnak az élére e nyomatékosnak tőnő idézet: dr. Horváth Istvánnak, a me­gyei tanács vb művelődési osztály vezetőjének a szavai. Tegnapi ülésén ugyanis va­lóban hangsúlyos témát tár­gyalt a bizottság. Salgótar­ján és Balassagyarmat kul­turális ellátottságának tar­talmi feladatairól és szerve­zeti feltételeiről esett szó. Az idei esztendőre — mint erre szóbeli kiegészítőjében Fábián Jánosné, a Balassa­gyarmati városi Tanács osz­tályvezetője utalt, valóban a közművelődésben is megmu­tatkozó szervezeti korszerű­sítés és ezzel párhuzamosan az integráció volt a jellem­ző. Balassagyarmaton példá­ul sikeresnek bizonyult a könyvtár, a művelődési köz­pont, valamint az ifjúsági és úttörőház összevonása. Sal­gótarjánban is eredménnyel járt a különböző művelődési intézmények egy megyei-vá­rosi jogú szervezeti egységbe történő összevonása. A kon­centrált anyagi feltételek, jó gazdálkodás mellett ugyanis megnövekedett lehetőségeket jelentenek. Berki Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese, a művelődési bizottság vezető­je hangsúlyozta: a koordiná­ció állami feladat, előbbre kell lépnünk minden szinten. Ez a záloga annak is, hogy a tartalmi feladatainkat ma­radéktalanul megvalósítsuk. Hol tartunk például a világ­nézeti nevelésben? Serken­ti-e például a közművelődés a társadalmi cselekvőkészsé­get? Vagy például minden rendben van-e azzal a szán­dékkal, hogy azt adjuk, ar­ra építsünk, amire a lakos­ságnak, - a közönségnek igé­nye van? Valóban tartalmas, jelen­tős feladatok. Mindehhez vi­szont az is kell, hogy a mű­velődési igazgatásban jelent­kező integrációt minden szin­ten kiegészitse egy másik, ugyancsak latin szóval ismert folyamat is: az együttműkö­dés, a koordináció.., másodikként a mi települé­sünkön alakult meg és kezdett működni a Magyar Kommunista Párt helyi szer­vezete. A hat és fél évszázada vá­rosi rangot kapott település ünnepének szónoka ezután a közelmúlt fontosabb esemé­nyeit fölsorolva szólt a föld­művesszövetkezet megalakulá. A tegnapi, ünnepen a rég­múlt és a közelmúlt fontos történelmi eseményei talál­koztak, s e kettős ünnepre a városi jogú nagyközség nem­csak az ünneppel, hanem a hétköznapokkal is fölkészült. Számtalan lakója akadt a te-' lepülésnek, aki önzetlenül tett a jobbításért, a szebbítésért. Ezért adhatta át Földi. László tanácselnök hat kollektívának és 50 szécsényi lakosnak azt sáról, a téglagyár, a tejüzem , , . , . .... , . , iáira’indulásáról. A település: “ okle^t e? «nlekplafcet- lakói tudják, hogy az elmúlt e ' amelfet azert adomanyoz- 40 esztendőben munkájukkal, ak> m,er az arra érdemesül - önzetlenségükkel egyre in- tek sokat Szecsenyben kább méltóbbá teszik Szé- a,.muunka’ a ku tura es a sPort csényt, hogy egyszer ismét elorehaladasa térén, városi rangot nyerjen. A ma Az^ünnepi emlékülésen egy- Szécsényében élők tudják, begyűltek a felszabadulási hogy elődeik szorgalmas és emlékműhöz vonultak, ahol áldozatos munkával évszáza- egykori hősökre emlékezvén, dós elmaradást pótoltak, virág- koszorúkat helyeztek el. zó szabad életet teremtettek. A felszabadulási emlékmű A négy évtized alatt bejárt előtt felállított kandeláber útra visszatekintve, joggal és lángját gyújtották meg a me- büszkén állapíthatják meg a gyéből érkezett úttörők, s helybeliek, hogy ez az idő a most már április 4-ig Szé- felemelkedés útja volt, része- csényben őrzik a szabadság annak a küzdelemnek, melyet lángját, hogy majd akkor jut- a magyar nemzet legjobb erői tassák el Nemesmedvesre, ar- századokon át folytattak a ra a településre, amelyik haza függetlenségéért, sza- utolsóként szabadult fel ha- badságáért, a nemzet jogaiért, zánkban a fasiszta elnyomás Ez az idő ennek a település- alól.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents