Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)

1984-12-24 / 302. szám

Kínai—szovjet megállapodások Arhipov vidéki útra indul Befejeződött az iszlám Sarkadi Kovács Ferenc, az )WTf tudósítója jelenti: Kína és a Szovjetunió meg­állapodott abban, hogy a jö­vő év első felében 1990-ig •zóló gazdasági és keres­kedelmi megállapodást Ír­nak alá. Ez az időszak egy­beesik a 7. kínai ötéves terv időszakával. Megvitatták to­vábbá annak lehetőségét is, hogy külön egyezményeket írnak alá gazdasági-kereske­delmi, valamint tudományos- rnűszaki együttműködésről, gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos vegyes bizottságot állítanak fel. A megállapodások Jao Ji- lin kínai miniszterelnök- helyettes és Ivan Arhipov szovjet első miniszterelnök- helyettes pekingi tárgyalásain születtek. A két államférfi összesen háromszor tárgyalt egymással, a harmadik for­dulóra vasárnap délelőtt ke­rült sor. E megbeszéléseken kívül a két ország szakembe­rei csoportokban is megvitat­ták a gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés bővítésének lehetőségeit. Ivan Arhipov küldöttség élén pénteken érkezett a kí­nai kormány meghívására Pekingbe. Személyében 15 év óta a legmagasabb ran­gú szovjet politikust látja vendégül Kína. Arhipovot vasárnap délután fogadta Csao Ce-jang miniszterelnök, majd hétfőn találkozik Csen Jün-nel, Kína vezető közgaz­dászával, akivel Arhipov még az ötvenes években kötött is­meretséget, amikor vezető gazdasági tanácsadóként dol­gozott Kínában. A kínai szó­vivői tájékoztatás szerint Ar­hipov az elmúlt három nap­ban is találkozott már régi ismerőseivel. A szóvivő be­jelentette, hogy Arhipov Pe- kingen kívül ellátogat Vuhan- ba, a dél-kínai Kantonba és a sencseni különleges gazda­sági övezetbe is. A kínai külügyminisztéri­um illetékese Jao Ji-lin és / Thatcher—Reagan találkozó Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Általános jellegű ígérete­ket kapott Margaret Thatcher brit miniszterelnöknő Reagan elnöktől arra, hogy az Egye­sült Államok figyelembe ve­szi európai szövetségesei ál­láspontját a Szovjetunióval folytatandó tárgyalásokon, mindenekelőtt Gromiko szov­jet és Shultz amerikai kül­ügyminiszter januári genfi találkozóján. Reagan cseré­be megkapta Thatcher asz- szony nyilvános támogatását ahhoz, hogy az Egyesült Ál­lamok folytassa űrfegyverke- lési programját. A szombaton, a Washington közelében levő elnöki rezi­dencián, Camp Davidben tar­tott háromórás találkozón Reagan csupán arra tett ígé­retet, hogy az Egyesült Álla­mok csak akkor telepít fegy­vereket a világűrbe, ha előbb tárgyalásokat folytat a Szov­jetunióval a rakétaelhárító fegyverekről korábban meg­kötött SALT—I. szerződésről, Illetve a világűr fegyvermen- tesítéséről létrejött nemzet­közi egyezményről, s e tár­gyalások nem vezetnek ered­ményre. Ugyanakkor a két fél egyetértett abban, hogy az űrfegyverkezési kutatá­sokat folytatni kell. Re-igan azt is megígérte a brit kor­mányfőnek, hogy az Egyesült Államok egyrészt változatla­nul elkötelezi magát az „erő­teljes nukleáris elrettentés” folytatása mellett, másrészt az esetleges új leszerelési tár­gyalásokon törekedni fog a nukleáris fegyverek számá­nak jelentős csökkentésére. Az előbbi ígéret azért fon­tos, mert Ny ugat-Európa az űrfegyverkezési tervek egyik következményét abban lát­ja, hogy az Egyesült Államok ezzel mintegy „szétkapcsolná” azt az európai partnereihez fűződő kapcsolatot, amely a „nukleáris elrettentés” politi­kájából származik, s amely a jelenlegi NATO-stratégiá- ban a legfőbb biztosíték ez európai országok számára, hogy Washington adott eset­ben nem hagyja magukra őket. Ugyanígy nyugtalansá­got okoz Nyugat-Európában a nukleáris fegyverek számá­nak növekedése is, és az űr­fegyverkezés! program mi­att attól tartanak, hogy ezt a problémát Washington fi­gyelmén kívül hagyja. Az általános ígéretek elle­nében a brit miniszterelnök­nő egyetértéséről biztosította az amerikai kormány politi­káját, beleértve a genfi ta­lálkozóra történő előkészüle­teket is. Margaret Thatcher a tár­gyaláson ismertette azoknak a megbeszéléseknek tapasz­talatait, amelyeket Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­jával folytatott és tájékozta­tást adott pekinki tárgyalá­sairól is. Arhipov tárgyalásait úgy jel­lemezte, hogy azok a barát­ság, a kölcsönös megértés építő szellemű légkörében, zökkenőmentesen zajlottak, a három nap alatt összesen négy órán át tárgyaltak. Mindkét fél kifejezésre jut­tatta azt a kívánságát, hogy bővíteni kell a kínai—szov­jet gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködést. Jao Ji-lin kifejtette, hogy egyelőre a jó kezdetnél tartanak, de a nagy lehetőségeket figyelem­be véve a jelenlegi szint egy­általán nem kielégítő A jel­zett területeken széles távla­tok nyílnak, a lehetőségek valóra váltása haszonnal szol­gálná a két nép alapvető ér­dekeit. Jao Ji-lin és Ivan Arhipov tájékoztatta egymást a kínai és a szovjet gazda­sági helyzetről, véleményt cseréltek vétoldalú kérdések­ről és kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi prob­lémákról is. Újabb halottak Orangevilleben Ojabb bányászholttesteket találtak meg szombaton a mentőalakulatok az Utah ál­lamban lévő Orangeville Wil­berg szénbányájában, ahol szerda este tűz ütött ki és hu­szonheten lenn rekedtek az egyik vágatban. A halálos áldozatok száma ezzel huszonötre emelkedett. A Reuter legfrissebb jelen­tése szerint a mentőalakulatok lemondtak a még meg nem talált két bányász felkutatásá­ról. A bánya szóvivője el­mondotta, hogy a mentők min. den lehetséges helyet átvizs­gáltak, ahol még túlélők tar­tózkodhattak volna A kutatás eredménytelenül fejeződött be, így a bányatársaság illetékesei arra a meggyőződésre jutot­tak, hogy mindannyian a tűz­vész áldozatai lettek. (MTI) konferencia Szombaton befejezte mun­káját az észak-jemeni fővá­rosban az iszlám konferen­cia szervezetének éves kül­ügyminiszteri értekezlete. A tanácskozás végül is nem tu­dott érdemi haladást elérni két tagországa — Irak és Irán — több mint négy éve tartó háborújának befejezése érdekében. A külügyminiszterek elfo­gadtak ugyan egy olyan ha­tározatot, amely felszólítja a két hadban álió felet, hogy konfliktusuk rendezése érde­kében működjenek együtt a szervezet békéltető bizottsá­gával. Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter azon­ban egy nappal később kije­lentette. hogy országa a tel­jes győzelemig folytatja a háborút. Meeismételte kor­mánya korábbi követeléseit, amelyeket a háború befeje­zésének előfeltételként sza­bott: Irán ragaszkodik a h* borús kártérítéshez, Szad- dam Husszein iraki elnök el­távolításához és ahhoz a bagdadi beismeréshez, hogy Irak robbantotta ki a hábo­rút. Az iszlám szervezet a ta- \ nácskozás végén kiadott zá­róközleményében újból el­ítélte az egyiptomi—izrael' különalkut és támogatásáról biztosította a Palesztinái Fel- S7.a:badf+ási Szervezetet az ön­álló, füsgetlen palesztin ál­lam eléréséért folytatott harc­ban. A záróközleménv ál­lást fog’alt az ENSZ fennha- tós"°a el’tt rendezendő nem­zetközi közel-ke’et értekezlet megtartása mellett és hatá­rozottan visszautasította a Reagan-féle rendezési tervet. Az iszlám országok élesen bí­rálták az Egvesült Államo­kat, mert figyelmen kívül hagyja a palesztin nép jo­gait és katonai erő révén ura­lomra tör a közel-keleti tér­ségben. A külügyminiszterek elha­tározták, hogy in millió dol­láros alapot hoznak létre a szárazsák sújtotta afrikai or­szágok megsegítésére. Az iszlám konferencia szer­vezetének jövő évi külügy­miniszteri értekezletét Marok­kóban rendezik meg. (MTI) Gazdag szünidei program Színes programmal várják könyvtári foglalkozásokat, szá- a gyerekeket a téli vakáció mítógépes játékokat szervez­ország nyolcvan út- nej{ Több úttörőházban a torohazaban. Szinte minden intézményben lesz játszóház, kisdiákokat vetélkedőkre, nyílt szakköri programokat, táncversenyre, kirándulásra, műsorokat, filmvetítéseket, sportjátékokra invitálják. Dmitrij Usztyinov temetésére küldöttség utazott Moszkvába Dmitrij Usztyinov, a Szov­jetunió marsallja, a SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere temetésére vasárnap reggel delegáció utazott Moszkvába. A küldöttséget Oláh István vezérezredes, honvédelmi mi­niszter vezeti. Tagjai: Mó- rocz Lajos altábornagy, hon­védelmi minisztériumi állam­titkár és Kárpáti Ferenc al­tábornagy, politikai főcsoport- főnök, miniszterhelyettes. A gyászszertartáson és a teme­tésen részt vevő delegációhoz Moszkvában csatlakozik Raj­nai Sándor, hazánk moszk­vai nagykövete. * . Vasárnap is folytatódott a szovjet emberek búcsúvétele Dmitrij Usztyinov marsall- tól, a Szovjetunió december 20-án elhunyt honvédelmi miniszterétől. A szakszervezetek házá­nak oszlopcsarnokában, ahol Usztyinov marsall ravatalát felállították, ugyancsak va­sárnap tisztelegtek az elhunyt emléke előtt a temetésére Moszkvába érkezett külföldi delegációk. Az Oláh István vezérezredes, honvédelmi mi­niszter vezetésével a szovjet fővárosban tartózkodó ma­gyar küldöttség is lerótta ke­gyeletét a ravatalnál, s ko­szorút helyezett el a M?"''ar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága. a Mae r Népköztársaság kormánva és a magyar népiadsereg nevé­ben. Lemondott Dom Mintoff Lemondott Dominic Min- toff máltai miniszterelnök. A kormányzó munkáspárt Car- melo Mifsud Bonniéi minisz­terelnök-helyettest és közok­tatási minisztert választotta utódjául a kormányfői poszt­ra. Mintoff szombaton este a , parlament előtt mondott be- ! szédében jelentette be távo­zását a kormány éléről. A 68 éves politikus nem indokolta meg döntését, megfigyelők azonban tudni vélik, hogy már hónapok óta készült a távozásra. Továbbra is par­lamenti képviselő és a kor­mányzó munkáspárt vezére maradt. Az 52 éves új miniszterel­nök nyomában letette a hiva­tali esküt. Bonniéi viszony­lag újonc az aktív politikai életben. Tavaly kooptálták a parlamentbe és röviddé' ez­után miniszterelnök-hc et- tessé nevezték ki. A máltai rádió egyenes adásban közve­títette Mintoff lemondási be­szédét és az új kormányfő beiktatását. Dom Mintoff 1949 óta ve­zette a máltai munkáspártot és 1971 óta állt a munkás­párti kormány élén. (1955— 58 között is ő töltötte be a kormányfői posztot.) Nevé­hez fűződik a brit katonai jelenlét felszámolása a kis szigeten. Az el nem kötele­zett politika híveként jó kap­csolatok kialakítására töre­kedett a szocialista országok­kal. Az arab államokkal. így Líbiával ápolt kapcsolatok révén pedig mintegy a híd szerepét szánta Máltának Nyugat-Európa és az arab országok között. (MTI) A forgalmiadó-rendszer továbbfe Az adórendszer fokozatos to­vábbfejlesztésének keretében a Pénzügyminisztérium január l-től egyes fogyasztási cikkekre — ci­garetta, sör, különböző ékszerek, kozmetikai cikkek, exkluzív .jel­legű arc- és ajakápoló készítmé­nyek, játékkártya — bevezeti a fogyasztási adót. Ez a korábban magas forgalmi adókulccsal ter­helt termékeket érinti. A fo­gyasztási adó bevezetésével egy­idejűleg ezek forgalmi adója csökken, e cikkek fogyasztói ára nem emelkedik. A fogyasztási adó bevezetése kedvező feltételeket teremi az ármechanizmus fokozatos tovább­fejlesztéséhez; ahhoz, hogy az érintett termékkörben a terme­lői és a fogyasztói árak ésszerű­en egyiitl mozogjanak. A fo­gyasztási adó bevezetése egyút­tal lehetővé teszi az egyszerűbb és áttekinthetőbb forgalmiadó-rend­szer kialakítását. Ebben ugyanis a fogyasztási cikkek jeleulős ré­szénél a jelenleginél kevesebb adókulcsot alkalmaznának. jlesztése Az adókulcsok száma jelenleg túlságosan sok, — a költségve­tés által nem támogalott termé­keknél is — meghaladja a szá­zat. Gond az is, hogy egyes termékek árában magas adó ér­vényesül, mások adója viszont, indokolatlanul alacsony, vagy egyáltalán nem is adózik a cikk, ami kedvezőtlenül befolyásolja a fogyasztási szerkezetet és meg­akadályozza, hogy a fogyasztót értékeiét érvényesüljön példá­ul a kereskedelmi kínálat alakí­tásánál. Ezért a fogyasztási adó bevezetése mellett — további lé­pésként — hozzáláttak olyan mó­dosított forgalmiadó-rendszer ki­dolgozásához, amely a támoga­tott termékeken kívül csak né­hány — a javaslat szerint négy — adókulcsot alkalmazna. Az ilyen rendszerben az egymást helyettesítő cikkek fogyaszISi árarányainak alakítása során a forgalmi adó szerepe lényegében megszűnik, a legfontosabb té­nyezővé a piaci viszonyok és 9, termelői költségek lépnek elő. A’* ér végéhez közeledve a nemzetközi életben is elérkezett a számvetés Ideje: mit hozott 1984.? Moz­galmas, aktív esztendő volt ez, ezzé tette mindenekelőtt a •zocialista közösség országai­nak megannyi kezdeményezé­se annak érdekében, hogy vé­get érjen a nemzetközi viszo­nyok romlása, és megkezdőd­hessék a visszatérés az eny­hülés útjára. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak kongresszusi irányelvei hangot adnak pártunk és né­pünk aggodalmának a nem­zetközi politikai és katonai feszültség fennmaradását, sok tekintetben további növekedé­sét jelző irányzatok miatt. Ugyanakkor az irányelvek ki­fejezésre juttatják azt a meg­győződésünket is, hogy a fe­szültebb nemzetközi viszonyok közepette megkülönböztetett jelentősége van az eltérő társadalmi rendszerű országok párbeszéde folytatásának, a kölcsönösen előnyös kapcsola­tok megőrzésének és tovább­fejlesztésének. A Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal együtt valljuk, ahogy az a Varsói Szerződés tagállamai­nak már az 1983 januárjában elfogadott politikai nyilatko­zatában is megfogalmazódott: „... Bármilyen nehéz is a helyzet a világban, megvan a Az enyhülés pártján állunk írta: Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes lehetősége annak, hogy túl­jussunk a nemzetközi kapcso­latokban uralkodó nehéz idő­szakon. Az események jelen­legi menetét meg lehet és meg is kell állítani, az események fejlődését pedig a népek óha­jának megfelelő irányba lehet és kell is terelmi”. A nemzetközi helyzet eny­hülése a hidegháború hosszú é6 veszélyekkel terhes korsza­ka után tartósnak, és kivétel gyengíti pozícióikat. Ez a kö­vetkeztetés alapvetően torz, a kapitalizmus problémái nem az enyhülésből erednek. Ügy jellemezhetnénk a ne­gatív folyamatokat, hogy azok 1984-ben döntően a fegyver­kezés ellenőrzése és a lesze­relés ellen működő tendenci­kodásokkal, s —, ahogy az tozatlanul azok az erők hatá- elmúlt év java részében a rozzák meg, amelyek az űr­nyugati sajtó is jellemezte — fegyverkezési program fenn- „goromba retorika” . kísérte tartására, az általános fegy- azoknak az amerikai körök- verkezési verseny folytatása nek a lépéseit, amelyek nyíl­tan az enyhülés ellenfeleinek vallották magukat. A negatívumok ellenére ákban nyilvánultak meg. Az mai helyzet bizonyos remé­Egyesült Államokban napi rendre tűzték egy hosszabb távú űrfegyverkezési program nélkül minden nép és ország megvalósítását, amely viszony­számára hasznosnak bizonyult. A legkézzelfoghatóbb ered­mények itt Európában je­lentkeztek, azon a kontinen­sen, amely magának az eny­hülésnek is kiindulópontja. Az enyhülés tartalmában nem más, mint normális, a kölcsö­nös előnyökre alapozott, kor­rekt kapcsolat és együttműkö­dés a különböző társadalmi rendszerű országok között. Az enyhülési politika ered­ményei ma is hatnak. Meg­torpanásának egyértelműen az az oka, hogy annak legélesebb ellenzői, a szélsőséges politi­kát folytató imperialista kö­rök olyan következtetést von­tak le az enyhülés időszaká­ból, hogy az keresztezi elkép­zeléseiket, politikai céljaikat, lag rövid időn belül kísérleti szakaszába léphet. A NATO vezető körei, akárcsak a ko­rábbi években, most is a fegy­verkezési verseny felgyorsítá­sát kényszerítették a világra. A negatív jelenségek közé tartozik, hogy évek óta ugyan­ezek a körök lehetetlenné tet­ték a két legnagyobb hatalom, a Szovjetunió és az Egyesült nyekre feljogosító, és az érdé- . mi tárgyalások újrakezdésére utaló új eleme a két nagyha­talom közötti érintkezés újra- felvétele. Andrej Gromiko. amerikai útja az ENSZ köz­gyűlése megnyitása alkalmá­ból. az Egyesült Államok ve­zetőivel folytatott tárgyalásai egy ilyen folyamat kezdetét jelzik. Mint ismeretes, Andrej Gromiko és George Shultz amerikai külügyminiszter 1985. január 7—8-án találkozik Genfben. az erről kiadott kö­NÓGRAD — 1984. december 24., hétfő Államok érdemi táravalásait. zös közlemény szerint annak érdekében, hogy meghatároz­zák a szovjet—amerikai tár­gyalások újrakezdésének cél­jait és tartalmát. Űj, a nukleá­ris fegyverzetek kérdésének egész komplexumát átfogó tárgyalásokról van szó. A Ma­gyar Népköztársaság üdvözli ezeket a fejleményeket, támo­gatja a Szovjetunió kezdemé­nyezéseit. Tudjuk, hogy a tár­gyalások nehezek lesznek, hi­szen a NATO politikáját vál­Az lőttj-ban megkezdett nyu­gat-európai rakétatelepítési programmal megtorpedózták a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokat, amelyek egy­részről kontinensünk nukleá­ris fegyverkezésének korláto­zását, másrészről a stratégiai nukleáris fegyverzet csökken­tését szolgálták. Ez a politika értelemszerűen együtt járt a Szovjetunió és a szocialista országokkal tMtihenj vádöfi­mellett vannak. Ennek ellené­re bízunk abban, hogy újra­kezdődnek és eredményesek lesznek a szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozások és le­szerelési tárgyalások. Folytatjuk erőfeszítéseinket a helsinki záróokmányban fog­laltak érvényesítéséért. Ezek sorában a kapcsolatok fenn­tartására és fejlesztésére tö­rekszünk az eltérő társadalmi berendezkedésű országokkal. Tesszük mindezt elvi alapo­kon, a saját szövetségi rend­szerünkön belül egyeztetett irányvonallal összhangban. Feladatnak és egyben népünk szolgálatának tekintjük, hogy a magunk eszközeivel is hoz­zájáruljunk olyan feltételek megteremtéséhez, amelyek a konfrontáció visszaszorítását segítik, és előmozdítják a pár­beszédet, az enyhüléshez való viszatérést, ami nem csupán kormányközi viszony, hanem a néptömegek életét is befo­lyásoló, vagy éppen meghatá­rozó tényező. Az enyhülés az emberi kapcsolatok fejlődését, a turizmus, a nemzetközi áru­forgalom, a kulturális éri kék cseréjének felvirágzását is magával hozza. Itt tehát nem­csak államérdekekről, hanem a legáltalánosabb emberi ér­dekekről Is szó van. Ennek tudatában tevékenykedik kül­döttségünk a stockholmi kon­ferencián, s készülünk az eu­rópai kulturális fórum meg­rendezésére 1985 őszén Buda­pesten. K észek vagyunk a kapcso­latok fejlesztésére min­den országgal, amely tiszteletben tartja társadalmi rendszerünket, szövetségi elkö­telezettségünket. Ugyanakkor fellépünk az imperialista kö­rök agresszív törekvéseivel, az erőegyensúly megbontására irányuló kísérletekkel szem­ben. Célunk a biztonság és a béke megőrzése, hogy szo­cialista építőmunkánkhoz a lehető legkedvezőbb külső feltételeket biztosíthassuk. Ezek az elvek jellemzik 1985- ben is azt a felelősségteljes szolgálatot, amit a Magyar Népköztársaság külpolitikai feladatainak megvalósítása je­lent. Azok az eredmények, amelyeket- pártunk politikája, dolgozó népünk munkája ré­vén a .szocializmus építésében elértünk, megbecsült helvet biztosítanak a Magyar Népköz­társaság számára a világban. Ez az alapja annak a bizako­dásunknak, hogy hazánk a jövő évben is eredményesen és aktívan tud majd tevé­kenykedni a békés nemzetközi viszonyok erősítéséért, két­oldalú kapcsolataink fejleszté­séért. I

Next

/
Thumbnails
Contents