Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)

1984-12-22 / 300. szám

\ nUG PROLETÁRJAI/ EGYESÜLJETEK! NOGRÁD A,Z MS ZM P N Q G R AD M EGYE I BIZOTTSÁGA ES A : MEGYEI TANÁCS LAPJA ' XL. ÉVF., 300. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. DECEMBER 22., SZOMBAT Negyven éve alakult meg az ideiglenes nemzetgyűlés Ünnepség Debrecenben 1 Negyven esztendeje, 1944. december 21-én alakult meg az új, demokratikus államha­talmat megtestesítő, a magyar nép haladó, antifasiszta és forradalmi erőinek választott képviselőit tömörítő ideigle­nes nemzetgyűlés. Az évfor­duló alkalmából a demokra­tikus átalakulás kimagasló esemónyéneik akkor otthont adó1 Debrecenben pénteken ünnepi megemlékezést tartot­tak. A fellobogózott debreceni főpályaudvarra délelőtt fél ti­zenegykor gördült be a ven­dégek küiönvonata. Az érke­zőket: Kádár Jánost, a Ma- ,gvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első ■titkárát, Losonczi Pált, az El­nöki Tanács elnökét, Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét. Sarlós Istvánt, az or­szággyűlés elnökét és Gáspár Sándort, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnökét, az MSZMiP Politikai Bizott­ságának tagjait, valamint tár­sadalmi, gazdaságii és kultu­rális életünk jeles személyi­segeit a megye és a város ve­zetői fogadták. Közöttük volt Sikula György, az MSZMP Hajdú-Bi.har megyei Bizottsá­gának első titkára, Szabó Im­re, a megyei tanács elnöke, Postás Sándor, az MSZMP Debreceni városi Bizottságá­nak első titkára, Ács István, a városi tanács elnöke, Ko­lozsvári Lajos, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak elnöke és Varga Pálné, a népfront városi bizottságának elnöke. Az érkezést követően ko- «zorúzási ünnepséget rendez­tek a Vörös Hadsereg útján lé­vő felszabadulási emlékmű­nél. Az emlékművel! szemben csapatzászlóval felsorakozott a magyar néphadsereg dísz- százada. A díszelgő egység pa­rancsnoka jelentést tett Lo­sonczi Pálnak, majd az Elnö­ki Tanács elnöke Oláh István vezérezredes, honvédelmi mi­niszter társaságában ellépett az alakulat előtt A magyar és a szovjet zászlóval, s a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogójával díszített vá- roskö z-pontiban —, ahol a deb­receniek ezrei kísérték figye­lemmel az eseményt — fel­csendült a magyar és a szov­jet himnusz. Ezután a hazáink szabadságáért életüket áldozó hősök emlékének tisztelegve koszorúkat helyeztek el az emlékmű talapzatán: az Elnöki Tanács nevében Losoncai Pál és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, a Magyar Szocialista Mun­káspárt képviseletében Kádár János és Sikula György. a Minisztertanács részéről Lázár György és Köpeczi Bé­la művelődési miniszter, az országgyűlés nevében Sarlós István és Cservenka Ferencné. az országgyűlés al- elnöke koszorúzott. Az európai szocialista or­szágok nagyköve tségeinék kép­viseletében Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió, Bon- cso Mitev, a Bolgár Népköz- társaság, Milovan Zidar, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság, Nicolae Ve­res, a Román Szocialista Köz­társaság nagykövete, vala­mint a szovjet, bolgár, ju­goszláv és román nagykövet­ségék katonai és légügyi at­taséi helyezték el a megem­lékezés koszorúit. A társadalmi és tömegszer- vezebefc képviseletében Pozs- gay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gáspár Sándor, Hámori Csa­ba, a KISZ KB első titkára, Padányi Mihály, a Magyar El­lenállók, Antifasiszták Szö­vetségének elnöke és Apró Antal, az MSZBT elnöke ko- szorúzott. A Magyar Népköztársaság fegyveres erőinek nevében Oláh István vezérezredes, Horváth István belügyminisz­ter és Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancs­noka helyezte el a koszorút. Az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet déli hadse­regcsoport részéről Konsztan- tyin Kocsetov vezérezredes, a déli hadseregcsoport parancs­noka és Anatolij Makunyin vezérőrnagy, a déli hadsereg­csoport katonai tanácsának tagja koszorúzott. Fejet hajtottak az emlék­műnél a megye és a város vezetői, s elhelyezték virágai­kat a debreceni üzemek és intézmények dolgozói, a fi­atalok képviselői is. A koszorúzási ünnepség az Imternacionáilé hangjaival ért véget. Pontban 12 órakor meg- kondult a református nagy­templom Rákóczi-harangja, s „ba&ahaimától őspéterfiáig” hirdette: Debrecenben népi demókratifcus államhatalmunk születésére emlékeznék. Meg­telitek a református kollégi­um oratóriuménak: padsorai, majd — a Himnusz elhangzá­sa után — Sarlós István nyi­totta meg az országgyűlés, a kormány és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa ren­dezte ünnepi megemlékezést. Köszöntötte Kádár Jánost, Losonczi Pált, Lázár Györgyöt és Gáspár Sándort, továbbá a Központi Bizottság tagjait, az Elnöki Tanács és a kormány jelenlévő tagijait, az ország­gyűlési képviselőket, a helyi párt.-, állatná és társadalmi szervek, az egyházak, az üze­mek és intézmények küldöt­teit, s — nem utolsósorban — az ideiglenes nemzetgyűlés egykori tagjait. Külön is üd­vözölte az európai szocialista országok budapesti nagykö­vetségeinek vezetőit, tagjait. Majd rövid bevezető után fel­kérte az Elnöki Tanács elnö­két, tartsa meg ünnepi beszé­dét. Losonczi Pál ünnepi beszéde ' Tisztelt ünnepi gyűlésI Kedves elvtársak, honfitár­saim! NeVnzeti történelmünk nagy eseményére emlékezünk ma, december 21-én, távolodva tőle időben, immár negyve­nedik évfordulóján, — de kö­zeledve hozzá jelentőségének és tanulságainak mind pon­tosabb felismerésében. Népünk minden évben tisztelettel hajt fejet a fel­szabadítók emléke előtt, és megindultan tekint vissza a felszabadulásra, a nemzeti felemelkedés e kiindulópont­jára. Ezért vált április ne­gyediké hazánk legnagyobb nemzeti ünnepévé. Történel­münket kutatva, róla elmé- lyülten gondolkodva azonban egyre világosabban kirajzoló­dik a négy évtizeddel ezelőt­ti események egész láncola­ta. teljesebb összefüggése. A felszabadulás ünnepnapjával együvé sorakoznak más jeles napok is: szeptember 23., a magyarországi felszabadító harcok kezdete; december 3., a Magyar Nemzeti Függet­lenségi Front megszületése; december 21., az ideiglenes nap tiszta fényét, hanem mokratikus erőivel, még inkább felragyogtatja már nem volt más amikor válasz azt. tásuk. Történelmi pillanat Negyven éve itt, ebben a teremben jött létre a demok­A szovjet hadsereg, a szov­jet nép teremtette meg szá­munkra azt a lehetőséget, hogy a magyar nép saját ke­zébe vehesse sorsát, és de- ratikus magyar államhata- mokratikusan választott par- lom, itt alakult meg az ide- lamentje nyilváníthassa ki az iglenes nemzetgyűlés, amely ország függetlenségét. A Vő arra volt hivatva, hogy ér- fős Hadsereg megteremtette vényt szerezzen a magyar a demokratikus átalakulás nép valóságos érdekeinek, ki- feltételeit. De nem végezhet nyilvánítsa akaratát, leszá- te al az átalakulással járó moljon a múlt terhes örök­ségével, és hitet tegyen a nemzet jövője mellett. Ezerkilencszáznegyvennégy decemberében — emlékezte­tett Losonczi Pál — már a végéhez közeledett a máso-' dili világháború, Magyaror­szágon azonban még elkese­redett utóvédharcait vívta a fasiszta hadsereg, a tőkés- íöldbirtokos ellenforradalmi rendszer uralkodó körei az .utolsó percekig folytattak nemzetvesztő politikájukat. A Horthy-rendszer egész politi­kájára a nép forradalmi erői­től való félelem nyomta rá politikai feladatokat: ez s magyar nép haladó demokra­tikus, antifasiszta és forra­dalmi erőire várt. (Folytatás a 2. oldalon) A Nógrádi Sándor Múzeum esztendők óta karácsonyi meglepetéssel fogadja látogatóit. Az idén Acs Irén alkotásaiból rendeztek fotókiállítást a kisgalériában, amelyet teg­nap nyitottak Palócország cím mei. A tárlat anyagát a mű vész nemrégen megjelent fényképalbumának kollekciójából válogatták. — kulcsár — Megyei pártbizottsági ülés Növekedett gazdaságunk stabilitása Újabb, szerény mértékű fejlődés várható Salgótarjánban, a belvárosi I. számú pártszékházban tar­totta ülését tegnap a megyei pártbizottság. A testület tag­jain kívül részt vettek az állami, társadalmi, tömegszerve­zetek vezetői. A megjelenteket — köztük Gampcl Istvánt, a Központi Bizottság munkatársát — Skoda Ferenc, a me­gyei pártbizottság titkára köszöntötte, majd meleg szavak­kal emlékezett meg a nemrég elhunyt Tőzsér K. Jánosról, a megyei pártbizottság tagjáról, jegyzőkönyvben örökítve meg gazdag, sikeres forradalmi életútját, kiemelkedő moz­galmi tevékenységét. Ezután a testület egyhangúlag a kö­vetkező napirendi pontok megtárgyalását fogadta el: 1. A megye gazdálkodásának 1984. évi tapasztalatai, az 1985. évi feladatok. 2. Tájékoztató a Központi Bizottság utóbbi üléseiről. 3. Személyi kérdések, tájékoztatók. íves! Az írásban előzőleg ki­adott első napirendi pont­hoz Géczi János, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára fű­zött szóbeli kiegészítőt, a Központi Bizottság decembe­ri állásfoglalásának szelle­mében. A megye gazdaságának fej­lődése fő tendenciájában megfelelt a célkitűzéseknek. Az ipar növekedési üteme meghaladja az 1983. évit. azonban valamelyest elmarad az országostól és a tervezet­től. A termelés bővülése je­lentős részben a termelé­kenység emeléséből szárma­zik, s 1979 óta első alkalom­mal nem csökkent. hanem egy százalékkal nőtt az álla­mi iparban foglalkoztatottak száma. Kedvezően hatott a fejlődésre a gyártmányszer- kezet korszerűsítése. Igen A fejlődés ellenére az esz­tendőben a bővülő erőforrá­sokat a lehetségesnél kevés­be hatékonyan csökkenő jö­vedelmezőséggel használták ki. A belső tartalékok ki­bontakoztatása sem szolgálta eléggé a hatékonyságot, to- vábbi'a is magasak az élő- és holtmunka-ráíördítások. vál­tozatlanul nem tart lépést a követelményekkel a munka- szervezés. nem kielégítő a munkaerő- és bérgazdálko­dás. Továbbra is szerények az anyag- és energiamegta­karításban elért eredmények, a termékszerkezetben bekö­vetkezett változások alapve­tően nem módosították az üzemek termékkínálatát. az Rátérve a megye ipari üzemeinek exporttevékeny­ségére, megállapította, hogy a korábbi éveket jellemző szerény előrelépés történt az csökkenés helyett az idén fej­anyag- és energiatakarékos Ságban, a készletgazdálkodás ban. A kiemelj! ipari üze­mek valamelyest — három­négy százalékkal — csökken­tették termelésük importtar­talmát. Általában ott követke­zett be nagyobb növekedés, ahol az erőforrásokat , a ko­rábbinál hatékonyabban hasz­nálták ki. . nemzetgyűlés alakuló ülése bélyegét. Uralkodó körei ret­tegtek attól, hogy a dolgozó osztályok megdöntik a tőkés rendszert, s nekik felelniök kell népalleries és háborús bűneikért. Ez volt a fő oka annak, hogy akkor sem mer­tek összefogni az ország de­es az ideiglenes nemzeti kor­mány létrejötte; február 13., a főváros felszabadulása. Ha méltóan emlékezünk az áp­rilis negyedikéhez vezető út fontos állomásaira, ez nem­hogy halványítaná a nagy Bárányexport Négrádból Befejezték karácsonyi bá­rányexportjukat a Nógrád megyei termelőszövetkeze­tek. Az utolsó kamiont ezer- háromszáz pecsenyebárány- nyail a napokban indították útnak Ceredről Olaszország­ba. Az idei tejes- és pecsenye- bárány-kivitel a várakozáso­kat meghaladóan alakult Nógrád megyében. Az állat­tenyésztők a felszabadulási és kongresszusi münibaver- senyben vállalták, hogy az eredetileg tervezett, összesen tizenkétezer bárány exportját tíz százalékkal megtetézik. Ezt a vállalást — elsősorban a ceredi, a mátramindszenti, a kishartyáni és a cserhátsu- rányi juhászatok jó munká­jának köszönhetően — ala­posan túlszárnyalták. Végül is a húsvéti és karácsonyi szállítások során tizennyolc- ezer-nyoicszáz tizennégy-hu- szonnégy kilogrammos bá­rányt értékesítettek külföl­dön, zömmel Olaszországban. lődés következett be. Szá­mottevően növekedett a tő­késkivitel, amely megköze­líti a 2,1—2,2 milliárd forin­tot. Még dinamikusabban nőtt a rubelelszámolású ex­port. A kedvező eredmények mellett negatív jelenségek is adódtak. Az export dinami­kus bővülése nem járt együtt a gazdaságosságnak, főként pedig az egész termelés jö­vedelmezőségének javulásá­val, ami a versenyképesség, az ármunka, a költségekkel való jobb gazdálkodásra hív­ja fel a figyelmet. Ebben döntő része van a hektáronkénti rekord-búza­termelésnek, és a továbbra is dinamikusan bővülő ki­egészítő tevékenységnek. Az állattenyésztés termelése és az állati .termékek értékesí­tése összességében az elő­irányzott szerint alakult; Kedvező, hogy az üzemek egy része a nehezebb beru­házási-feltételek mellett — világbanki és exportáruala­pot növelő hitetlek igénybe­vételével — is tovább kor­szerűsítette gépparkját. nö­velte tároló- és raktárkapaci­tását. Több kezdeményezés történt a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökken­tése, a technológia korszerű­sítése, a másod-és mellékter­mékek jobb hasznosítása ér­dekében. Figyelmeztető, hogy az őszi betakaritású növények közül csak a burgonya érte el a ter­vezettet. A cukorrépa, a napra­forgó, a silókukorica és a gyümölcsfélék termése elma­rad az előirányzattól és az előző évekétől. Nem javult a tömegtakarmány-termelés színvonala, csökkent a kiegé­szítő tevékenység jövedelme­zősége, a költségráfordítás ha­tékonysága. A mérleg szerinti várható nyereség nem éri el az előző évek szintjét, sem pedig a tervezettet. Nőtt a pénzügyi zavarokkal küszködő üzemek száma, több gazdaság­ban tartóssá vált a pénzügyi feszültség. A meglévő gondok ellenére a mezőgazdsági üzemek több­sége jól alkalmazkodik a nö­vekvő követelményekhez, kor­szerű szervezési, ösztönzési, termelési módszerek ” alkal­mazásával megfelelően kihasz­nálta adottságait és lehetősé­geit. A megye lakosságának élet-' és munkakörülményei alaku­lásában az országoshoz ha­sonló tendenciák érvényesül­nek. A munkabérek az idén. a múlt évinél mérsékeltebben, a korábbinál pedig jelentő­sebben differenciálódva, át­lagosan 5.9 százalékkal nőnek. A lakosság pénzbevétele az előző évek dinamikájához A megye mezőgazdasága az hasonlóan csaknem 10—15 szá- orszagoshoz hasonlóan jó Zalákkal emelkedik. A taná-' eredményeket ért ed. A nagy- CSj fejlesztési és költségveté- üzernek termelése jelentősen gj előirányzatok, valamint a meghaladja az előző évi jó teljesítményt és a tervezettet. (Folytatás a 3. oldalon.) , ló leljesílny a K t

Next

/
Thumbnails
Contents