Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)
1984-12-19 / 297. szám
A réeri főutca házairól már csak a fényképek mesélnek. Határainkon túl elismert a városközpont építészet Hói évtizede szabad Salgótarján Megsárgult papírok, egykori fényképek sorjáznak az asztalon — egy város korhű dokumentumai. Emlékek, történelmi események hűséges őrzői. Igaz, zömükről nem készülhetett felvétel — hiszen a technika e csodája jó ideig váratott magára —, ám számos írás tanúskodik arról, hogy a hajdanvolt határőrszállás mentéből hogyan vált az évszázadok során Európa-hírű város. A múlt század derekán alig nyolcszáz lelket számláltak e vidéken, most ötvenezret jegyeznek. Az egykori rozoga, rideg kolóniák helyén modern, korszerű- távfűtéses, minden kényelmet nyújtó lakóházak sorakoznak. Az üveggyári, a bányász, a kályhagyári füstös, egészségtelen, s embertelenül nehéz üzemi körülményeket fölváltották a gépek, az automatika vívmányai, a modern szociális létesítmények. A szabadidő szegényes lehetőségeit nyújtó egy-két létesítmény helyett ma hatalmas, jól fölszerelt művelődési házak, klubok várják a város lakóit. .. . Sorolhatnánk, szinte végtelenül a tényeket, melyek azt bizonyítják, hatalmas ívet futott be ez a város! Mégis, az igazi mérföldkövet az 1944-es esztendő karácsonya jelentette. Akkor érkezett el a remény, amikor már sok-sok emberöltő művét, a város létét fenyegette a rombolás veszélye. És valamiféle karácsonyi ajándékként a város ezen a napon együtt ünnepelhette a szeretet és a szabadság ünnepét. Hiszen az érkező, fölszabadító szovjet csapatok egy eleddig elképzelhetetlen fejlődés reményét is hozták: a szocialista városépítés lehetőségét. Bőség zavarával küzd a krónikás, ha papírra kell vetnie néhány mondatban az elmúlt négy évtized vívmányait, eredményeit. A lehetetlenség kísérlete ez, annál is inkább, mert ez a város olyat produkált az urbanizálódás terén, amire ország-világ odafigyelt. S itt nemcsak az építészeti remekekre kell gondolnunk, a sokat emlegetett városközpontra, vagy a hegytetők pazar látványt nyújtó lakóépületeire, az ezreknek otthont nyújtó lakótelepekre, hanem mindarra. ami az itt élőknek kenyeret, kereseti lehetőséget, örömet, egyszóval: boldog szülőföldet jelentett. Salgótarjáninak lenni, manapság rangot jelent. S hogy ez valóban így van, azt példázza az is, hogy évről évre ezrek és ezrek dolgoznak társadalmi munkában a városért, szépítik, csinosítják. Magukénak érzik, magukénak vallják. S erre az ünnep előestéjén, a felszabadulási évforduló közeledtével különösen gondolni kell. Mert ez egyben a jövő zálogát is jelenti Egy még szebb, még boldogabb eljövendő korét! ,.. j nem térkép e táj ... ’ d ..J A z Arany János utca új otthonai A városépítés tovább folytatódik í#SS!WI#i P fr/WfBI "**W| P.»»P m* , : n m •:-& sí mm m££ A Beszterce-lakó telep a megyeszekhely legszebb városrésze. Felszabadulásunk jelképévé váltak az új épületek. —képek: kulcsár józsef— i
