Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)
1984-12-15 / 294. szám
) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRÁD M MS.dMH .JO'ímAŰ MliűVSI, 8ROTTSAI’,A ÉbA .WS.GYEI T A ft A C i, LAPJA XL. ÉVF., 294. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1984. DECEMBER 15., SZOMBAT Ipari aktíva A párt gaztiaságirányitó tevékenysége — a gazdaságirányítási rendszer működése és továbbfejlesztése Tegnap Salgótarjánban, a 2. sz. körzeti pártszékház nagytermében ipari aktívát tartottak, ameíyen részt vettek a városi, városi jogú pártbizottságok első titkárai, titkárai, a megye kiemelt nagyüzemeinek pártbizottsági» pártvezetőségi, alapszervezeti titkárai, a vállalatok igazgatói, szakszervezeti és KISZ-bizottsági titkárok. Az egybegyűlteket Géczi János, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Ozs- várt József, a megyei pártbizottság titkára tartott beszámolót a párt gazdaságirányító tevékenységével, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatban. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy a párt társadalmat és a gazdaságot irányító szerepe a szocializmus teljes és egész építése időszakában megmarad. A párt kötelessége —, vezető szerepéből adódóan —, hogy meghatározza a társadalmi, gazdasági fejlődés fő irányait és megteremtse a megvalósításhoz szükséges politikai, cselekvési egységet, érvényesítse a gazdasággal szemben támasztott követelményeket. A gyakorlat bizonyította, hogy a párt eddig is mindig elébe ment a feladatoknak és kijelölte a fő irányokat. Ä párbirányítás eddigi gyakorlata alapelveit megtartva, a pártszerveknek a jövőben az intenzív gazdálkodást kell szolgálniok. Ennek szellemében sok új feladatot kell megoldaniuk, melynek során figyelembe kell venniük a nemzetközi helyzetet és a lehetőségeket. Elmondta, hogy a pártnak kötelessége operatívan és konkrétan beavatkozni a gazdasági folyamatokba, ha azok nem a kitűzött céloknak megfelelő irányba haladnak. Egyébként a politikai eszközökkel történő, valamint a konkrét irányítás jól megfér a gyakorlatban, egymást kiegészíti. Ennek kapcsán utalt arra, hogy a párt a testületi munkán, valamint a kommunistákon keresztül érvényesíti befolyását. Ez kötelessége is. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatban a helyes szemlélet kialakítására utalva megállapította. hogy folyamatos feladatról van szó. A szabályozókat említve pedig elmondta, hogy ne azok milyenségét és méreteit vitassák meg a gazdálkodó egységek vezetői, hanem a lehetőségeken belül az adottságokat tudatosan használják fel a közös feladatok minél eredményesebb végrehajtására. Amennyiben e téren gazdagabbak lesznek a tapasztalatok, akkor lehetséges annak értékelése, és a problémák felsőbb szervekhez való továbbítása. A pártszervezetek új feladatai elsősorban abban jelentkeznek, hogy alapvetően megnő az irányító szerepük és felelősségük, a vállalatok önállóságának bővülésével együtt. Csökken a központi irányítás szerepe és hatása, s ebből adódik, hogy a pártszervezetekre hárul a nagy politika megértetése, elfogadtatása, ugyanakkor részt kell venniük a helyi politika kialakításában- megértetésében, elfogadtatásában, a dolgozók mozgósításában, a végrehajtást pedig politikai eszközök kel kell segíteniük és ellenőrizniük. A feladatok kialakításakor növeljék a követel- (Folytatás o 2, oldalon.) Napirenden a jövő évi terv A Szakszervezetek Országos Tanácsának ütése Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa, amely az 1985. évi népgazdasági tervet és az azzal kapcsolatos szakszervezeti feladatokat vitatta meg. A tanácskozáson részt vett Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke is. Bukta László, a SZOT titkára, a napirendi pont előadója az 1979 óta folytatott gazdaságpolitika eredményeként értékelte a gazdasági életben tapasztalható élénkülést, a gazdaságfejlesztés 1984-re tervezett fő előirányzatainak sikeres teljesítését. Szólt a dolgozók helytállásáról, versenyvállalásai- ról, amelyek helyi és országos célokat egyaránt szolgálnak. Bérpolitikai kérdésekről szólva emlékeztetett arra, hogy a szakszervezeteik és a kormányzati szervek megállapodása alapján az év során végrehajtott központi bérpolitikai intézkedések nagyrészt az anyagi termelés területeit érintették. 350 ezer három és több műszakban dolgozó műszakpótléka emelkedett, az -idén több mint 40 ezer dolgozó számára vezették be a melegüzemi pótlékot, körülbelül 85 ezer élelmiszer-kereskedelmi dolgozót érintett a (július 1-i béremelés, szeptember 1-től több mint 160 ezer pedagógus részesült béremelésben. Béremelések voltak a ruhaiparban és az egészségügyi intézményekben is. Az új bértarifaremdszer- b»n a korábbiaknál kedvezőbb helyzetbe kerültek a nehéz és egészségre ártalmas munkaikörülmények között dolgozóik, és javultak a kiemelkedő münkát végzők bérezési feltételei is. A jövő évi feladatokról szólva a gazdaságirányítás vábbfejlesztésének nagy jelentősegét hangsúlyozta az előadó. E folyamaton belül a legtöbb teendőt a vállalatvezetés új kollektív formáinak bevezetése jelenti a szakszervezetek számára. A különbőzé szintű szakszervezeti szervek a vállalatok átsorolására vonatkozó előzetes állásfoglalás kialakításától az új vállalati vezető szervek megalakulásáig a folyamat valamennyi fázisában kezdeményező és szervező szerepet töltenek be. A szakszervezetek segítik az új vállalatvezetési formák bevezetését, mert ez növelj a dolgozókollektívák szerepét a vállalati döntésekben, támogatják a vezető testületekbe megválasztott dolgozókat munkájuk eredményes ellátásában. Nagyon jelentősnek mondotta az előadó a jövő évi_ tervnek azt a célját, hogy 1985-ben már se a beruházási és műszaki fejlesztési ráfordítások, se a reálbérek ne csökkenjenek, ez mintegy bevezetője a következő évek kibontakozó fejlődésének. Ez a folyamat megköveteli gazdasági erőforrásaink teljesebb kihasználását, mindenekelőtt a műszak; fejlesztést, a versenyképesség javítását, a termékszerkezet gvorsabb korszerűsítését, az élőmunka ter- r délienységének növelését. Részletesebben is szólt az ésszerű munkaerő-gazdálkodásról, mely rendkívül fontos tényezője a gazdasági feilődés- nek. Továbbra is alapvető feladat a teljes foglalkoztatás megőrzése. ugyanakkor azzal is számolni kell. hogy egyes helyeken feleslegessé válnak dolgozók, akiket másutt viszont szívesen alkalmaznak. A népgazdasági szintű teljes foglalkoztatásnak egyik fontos feltétele, hogy a termelőágazatokból felszabaduló dolgozókat a munkaerő- hiánnyal küzdő nem termelő ágazatok megfelelő bérezéssel tudják fogadni. Mindenesetre a foglalkoztatást is érintő átszervezéseket a szakszervezetek fokozott közreműködésével kell végrehajtani. A továbbiakban arról szólt, hogy a jó munka anyagi elismeréséhez a szabályozórendszer továbbfejlesztése nyomán kedvezőbbek lesznek a feltételek, mint eddig. Jobb helyzetbe kerülnek azok a dinamikusan fejlődő vállalatok, ahol eddig a bérezési rendszer miatt nem tudták kellőiképpen megfizetni a több és jobb munkát. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy egyes vállalatoknál, ahol (Folytatás a 2. oldalon.) Salgótarján felszabadulásának 40. évfordulójához közeledve, az ebből az alkalomból rendezendő ünnepségekhez kötődve tegnap szoboravató ünnepségre került sor a 211. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola parkjában. Beek András — Franciaországban élő művész — ifjúmunkást ábrázoló bronzszobrát. Budapest főváros Tanácsának ajándékát Berki Mihály, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettese adta át az intézmény diákságának. — kép: kulcsár — Megújult változatosság, korszerű üzemelési tormák Tanácskozott a MÉSZÖV megyei küldöttközgyűlése A megye fogyasztási szövetkezeteinek halódik ötéves tervi és erre az esztendőre eső fejlődését, ezen belül is kiemelten az új üzemeltetési formák alkalmazása és a kiegészítő tevékenységek hatását tekintette át tegnapi salgótarjáni tanácskozásán a MÉSZÖV küldöttközgyűlése. A 95 ezer fő- nyi szövetkezeti tag képviseletében mintegy ötven küldött folytatott felelős eszmecserét a fogyasztási szövetkezetek jövőjét is meghatározó, fontos kérdésekről. Mint az írásos előterjesztésből és a szóbeli kiegészítőből is kitűnt, az áfészek a forgalmazásban többek között dinamikus forgalomnövekedéssel, a piaci verseny éleződésével» az ellátás elért színvonalának megőrzésével, javításával számoltak. A bolti kiskereskedelem változatlan áron számolva, egy százalékkal növelte forgalmát, az élelmiszerek vásárlása 2—3 százalékkal, a vegyes iparcikkeké fél, egy százalékkal emelkedett, a ruházati cikkeké viszont csökkent. Élelmiszerekből az ellátás kiegyensúlyozott volt, noha kisebb zavarok az év során jelentkeztek. Ami a burgonya-, zöldség- és gyümölcsellátást illeti, a szövetkezetek igyekeztek a forgalmazásban bekövetkezett szervezeti változásoknak megfelelő követelVéget ért a stockholmi konferencia negyedik fordulója A két munkacsoport létre- szágok nagy jelentőségű ja- hozása, ami módot ad, mind vaslatai álltak, amelyek célja a politikai, mind pedig' a ka- az európai politikai légkör tonai természetű bizalomerő- egészségesebbé tétele. Ilyen sítő intézkedések egyenlő ala- javaslat például az, hogy az pon való áttekintésére, lehe- államok mondjanak le a nuk- tővé teszi, hogy megkezdőd- leáris fegyver elsőként törtéjenek a konkrét tárgyalások nő alkalmazásáról, és kösse- Stockholmban — jelentette ki nek szerződést a katonai erő- Oleg Grinyevszkij nagykövet, szak kiiktatásáról. Hozzáfűz- a szovjet küldöttség vezetője te: az Egyesült Államoknak a svéd fővárosban, ahol pénteken véget ért az európai bizalom- és biztonságerősítő, valamint leszerelési konferencia negyedik fodulója. A jelenlegi forduló eredményeit összegezve Grinyevszkij aláhúzta, hogy a munka középpontjában a Szovjetunió és más szocialista or; és más NATO-országoknak nem sikerült háttérbe szorítani e javaslatok megvitatását. Ezek továbbra is a napirenden maradnak, s nagy érdeklődésre tartanak számot mind a konferencia, mind pedig a közvélemény részéről. (MTI) ményeket teljesíteni, ám az átszervezés kezdeti időszakában e törekvés nem minden áfész esetében járt sikerrel. A ruházati termékeknél a szövetkezetek kiemelt figyelmet fordítottak a gyermek- ruházati cikkek és az olcsó termékek kínálatának javítására. Több kezdeményezés történt a vegyes iparcikkek választékának javítására, ennek ellenére több területen észlelhető az ellátási feszültség. A felvásárlás árbevétele 18 százalékkal növekedett- jelentős mértékben a Zöldért- tevékenység átvételének betudhatóan. A teljesítmények azonban szövetkezetenként és termékcsoportonként erőteljesen szóródnak, és semmiképpen sem fedik el azokat a gondokat, melyek e területen figyelmeztető erejűek. Az áfészek felvásárlási árbevétele négy éve fokozatosan csökken, részesedése az összes bevételből tavaly már csak 7 százalékot tett ki. Az objektív ökok mellett elsősorban azok a szubjektív előidézők érdemelnek nagyobb gondosságot, melyeken a fogyasztási szövetkezetek javítani tudnak: a termelésszervező tevékenység, az integrációs munka lanyhulása, a mezőgazda- sági szakcsoportokkal való alaposabb foglalkozás, a fel- vásárlási dolgozók anyagi érdekeltségének korszerűtlensége, valamint az, hogy nem sikerült megtalálni a kistermelők kellő érdekeltségi formáját, ezáltal a termelői szerződések veszítettek jelentőségükből. Az áfészek tevékenvsége mindig is változatos volt. ennek megújításához nyújtottak segítséget az új üzemelési és Vállalkozási formák, s kínáltak további lehetőséget a viszonylag szerény fejlettségű ipari tevékenység bővítéséhez, szélesítéséhez. Az új üzemelési formák közül a szerződéses üzemeltetés, a jövedelemérdekeltségi és a költségtérítéses forma, a kisvállalkozások közül az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok terjednek Nógrád megyében. A szerződéses forma elsősorban a vendéglátásban népszerű, a bolti kiskereskedelemben az alacsonyabb jövedelmezőség következtében jóval lassabban terjed. A költségtérítéses formát jelenleg öt szövetkezet összesen 438 egységére alkalmazza. alapvetően a fűtési költségekre. Haszna az észszerűbb, takarékosabb fűtő-1 anyag-gazdálkodásban mérhető. A jövedelemérdekeltségi formától mindeddig — két szövetkezet kivételével —• tartózkodtak az áfészek, s ez az idegenkedés csak részben magyarázható a nagyobb egységek viszonylag csekély számával. öt szövetkezet kebeleben ez idő szerint tíz ipart) szolgáltató szakcsoport működik, változatos tevékenységi körrel. A szövetkezetek nyereségéhez tavaly 2.8 millió forinttal járultak hozzá, idén ennek csaknem háromszorosa várható. Számtalan kiegészítő szolgáltatást vezettek ba az utóbbi időben a megye takarékszövetkezetei is, sőt. újabban Idegenforgalmi tevékenységet is végeznpk. A megye fogyasztási szövetkezeteinek idei összes ár.' bevétele rendkívül nagy ütemben, az előirányzottnál is gyorsabban emelkedett) ugyanakkor a tevékenységek nyeresége a számítottnál nagyobb arányban csökkent: valamennyi üzemág eredménye elmarad a tavalyitól. Mindez újólag is felhívja a figyel-) met a jövedelmező munkáld arányának növelésére, a korszerű üzemelési és irányítási módszerek minél gyorsabb elterjesztésére, valamint — ahogyan ez a küldöttközgyűlés vitájában is kidomboroJ dott — a fogyasztási szövetkezetek egyittműködéséneii erősítésére.
