Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)

1984-11-10 / 264. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD N.>uKAjWrtcüYci Ö.2ÜYÍoA<JA fc' XL. ÉVF., 264. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984 NOVEMBER 10., SZOMBAT Budapesten tárgyalt Wojciech Jaruzelski 8€HzE©m®Riur a lä%fi&n«afäBsrsil A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János első titkár meghívására november 9-én baráti munkalátogatás: tett Budapesten Wojciech Ja­ruzelski hadsereg tábor nők, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztár­saság miniszterelnöke. A látogatás során Kádár János és Lázár György mi­niszterelnök véleménycserét folytatott Wo.iciech Jaruzels- kivel. Részt vett Horn Gyula és Katona István, a Központi Bizottság osztályvezetője. Ká­dár János ebédet adott a len­gyel vendég tiszteletére, ame­lyen részt vett Lázár György, Aczél György, Gáspár Sándor. Havasi Ferenc, Korom Mi­hály, Németh Károly, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos honvé­delmi miniszter, Horn Gyula és Katona István. A látoga­tás programjában részt vett Biczó György, a Magyar Nép-, köztársaság varsói, és Jerzy Zielinski, a Ledgyel Népköz- társaság budapesti nagyköve­te. Kádár János és Wojciech Jaruzelski a munkatalálkozó keretében négyszemközti meg­beszélést tartott. Kádár János a megbeszélé­seken tájékoztatást adott a Magyar Népiköztársaság belső helyzetéről, a szocialista épí­tőmunka napirenden lévő fel­adatairól, az MSZMP 1985 ta­vaszára tervezett XIII. kong­resszusának előkészületeiről. Megerősítette, az MSZMP, a magyar nép szolidaritását az­zal a következetes küzdelem­mel, amelyet a Lengyel Egye­sült Munkáspárt, a lengyel hazafiak, folytatnak a szoci­alista kibontakozás útján. (Folytatás a 3. oldalon) Tantárgy a vállalkozás ' l.Csödbe jutottam” — jött át István a kisebb szobából a nagyobbá. „Nem tudom felépíteni a házam, börtönbe ys kerülök, ha nem fizetem ki az adósságaimat” — mondta. A füle, az arca kipirulva. Igaz, levertségnek semmi nyo­mát nem vette volna észre senki rajta. Töprengéséből a mama kérdése rázta fél: „Na és a leckéd?” István tízéves, és ebben a helyzetben, még kért fél órát, hogy a gazdálkodójátékban bebizonyíthassa — ott a ki­sebb szobában — baratai előtt: nem is olyan rossz üzlet­ember. A történtek akkor, jutottak eszembe, amikor az ország legnagyobb papírgyártó üzemében e1 mesélték, hogy a gyá­ri gyerekeknek — szüleik a vállalattá! dolgoznak — min­den évben megmutatják a gépeket, a berendezéseket, s mindezek után dolgozatot írnak a lurkók arról, amit lát­tak; ezeket értékelik a vendéglátók, sőt jutalmazzák is. Így bizonyos: közelebb kerülnek a kisebb-nagyobb apró­ságok ahhoz, hogy tudják, mit csinálnak a sz,üleik, egy ilyen üzemben. Az említett példa meglehetősen ritka. A gyerekek, a fia­talok többsége jobbára csak elszólásokból tudja,^ mi zajlik egy vállalatnál. Arról pedig a középiskolás kordáknak _ is csak halvány sejtelmük van, hogy a gazdálkodás kockáza­tokkal jár, hogy a befolyó és kimenő pénzeket meghatá­rozott szisztéma szerint csoportosítják, hogy a vállalkozás buktatókat és sikerélményeket rejt, s alkalmasint büszke­séggel töltheti el az embert. Az egyik hetilapunk beszámol arról, hogy külföldöm az oktatási rendszer elemei közé becsempészik azokat a fel­adatokat, amelyek a kezdeményező-, vállalkozóképességet fejlesztik. Olyan játékokat találnak ki, amelyekben a gye­rekek, kiosztva a szerepeket, elosztva az anyagi javakat, gazdálkodást játszanak, vállalatokat szerveznek, munkatár­sakat toboroznak. Félreértés ne essék, nem egy divatos külföldi cikknek, a Monopoly nevű játéknak akarok propagandát csinálni. In­kább annak, hogy hazai viszonylatban is elkelne még olyan játék — a Gazdálkodj okosan mellett — és olyan szemlé­let, amely már gyermekkorban felkelti az iskolások érdek­lődését, bővíti ismereteiket a felnőttek szemében is több­ször száraznak, unalmasnak tartott, de mindennapi életün­ket egyébként jelentősen meghatározó vállalkozások iránt. Miért? Amikor a kockázat vállalásáról, egyáltalán vállalkozásról beszélünk, többnyire a munkahelyi vezetők, vagy a sajá­tos munkaterületen dolgozók — piackutatók, műszaki fej­lesztők, tervezők — kerülnek szóba, vagy azok az ötletek­kel rendelkező emberek, akik elképzeléseiket megvalósí­tandó üzletet nyitnak, gazdasági munkaközösségek tagjai lesznek. A kreativitás azonban nem szűkíthető bizonyos munkakörökre, speciális munkaterületekre. Kezdeményei zésnek egy üzemben ma még többnyire az számít, ha va­laki újít, ésszerűsít. A vállalkozó azonban, ma már bizo­nyos, az is jellemzi, hogy képes az átlagosnál többet nyúj­tani, ismeretei szélesebb körűek. Egy üzleti elképzelés megvalósítása —, vagy annak ku­darca — nem csupán a munkahelyi vezetők ügye. Ma már sokszor hallani olyan szállításról, amelynek sajátos törté­nete úgy kezdődött: „Az igazgató lejött és azt mondta...” Példák tucatját lehetne sorolni, ami azt bizonyítja, milyen sokat számít egy döntés sikerénél a „hátország”, hogy a műhelyekben, az üzemcsarnokokban mire képesek, mennyi idő alatt és milyen minőségben tudnak eleget ten­ni egy-egy megrendelésnek. Ha valamikor, akkor most igazán nagy szükség van a kezdeményező, vállalkozó emberekre, beosztottakra és ve­zetőkre egyaránt. A körülmények rnifid jobban tudatosítják ezt a magyar- országi üzemekben is. Ha viszont így van, a jövőre gon­dolva szükséges olyan feltételeket, eszközöket teremteni, metódusokat kitalálni, amelyek segítik, hogy a mai iskolá­sok mind nagyobb hányada — akár játék közben is — ilyen emberré váljon. Mindezek mellé csak annyit: István megnyerte a má­sodik játszmát. Mert tanult az elsőből] , ’ H. 3k ­Nagy érdeklődés övezi Balassagyarmaton az elmúlt hetekben nyílt Horváth Endre-cm- lékszobát és -kiállítást. A helytörténeti gyűjteménytár épületében a grafikusművész bútorait, művészeti hagyatékát helyezték cl, amelyet Horváth Endre nővére ajándéko­zott az Ipoly-parti városnak. / — kép: kulcsár — Vb-ülés a megyeszékhelyen Ingatlanközvetítés és lakásgazdálkodás Mai számun kból: Színe és fonákja * * II rang kötelez * * Irodalmi melléklet A Salgótarjáni városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága j pénteken tartotta soron követ­kező ülését, amelyen a többi között jelentés hangzott el az ingatlankezelő vállalat in­gatlanközvetítő- és lakásgaz­dálkodási osztályának tevé­kenységéről. A tanácsi vállalatnak leg­régebbi tevékenysége a for­galmi értékbecslés. Tavaiy például 634 esetben került erre sor, az idei első fél év­ben 344 alkalommal. Az ér­tékbecslési munka a korábbi évekhez képesít csökkenő, hi­szen megszűnt a kötelező ér­tékbecslés. Az osztály hatás­körébe tartozik viszont a la­kásgazdálkodás. Tavaly 121 lakáscserét bonyolítottak le a névjegyzéken kívül, közre­működtek azoknak az ügye­iknek az intézésénél, akik 1 tanácsi bérlakás helyett ta­nácsi értékesítésű lakáshoz szerettek volna jutni, 74 eset­ben vettek részt az állampol­gárok egymás közötti lakás­cseréjében. Emellett foglal­koznak az állami ingatlanok elidegenítésével, bár e terü­leten dolgukat nehezíti, hogy az értékesítésre kijelölt in­gatlanok bérlői alacsony nyugdíjjal rendelkeznek, s nem kívánnak élni elővásár­lási jogukkal. A névjegyzék mellőzésével történő lakáscserék számá­nak növekedését viszont az akadályozza, hogy a kisebb lakásra várók lépcsőzetes cse­réjéhez a rendelkezésre álló lakásalap minimálisan fedezi az igényeket. Igyekeznek eleget tenni az állami tulajdonban álló épí­tési telkek tartós használatba adásával kapcsolatos felada­taiknak is. A tanács műsza-’ ki osztálya az idén 44 ingat­lan tartós használatbavételé­re adott megbízást, amiből az első háromnegyed évben tizenhármat értékesített az osztály. Sikerült megterem­teni a magánlakás-építéssel összefüggő tanácsadás tárgyi 'feltételeit. ' Együttműködési megállapodás született az Építésügyi Tájékoztatási Köz­ponttal az ajánlott tervek és katalógusok értékesítésére, kezdeményezést tettek épí­tőgép-kölcsönzésre, rendel­kezésre áll a magánlakás, építésre jogosult kivitelezők jegyzéke. A továbbiakban ar­ra törekednek, hogy szerve­zettebben végezzék szerte­ágazó tevékenységüket, na­gyobb propagandát fejtsenek ki az állampolgárok közötti lakáscserék számának növe­lése érdekében. TESZÖV-küldöttközgyűlés Salgótarjónban Napirenden ca műszaki fejlesztés és a uagyonuédelem A megye termelőszövetke­zetei és közös vállalatainak küldöttei értekeztek tegnap Salgótarjánban, az SZMT székhazában. A küldöttköz­gyűlésen részt vett és felszó­lalt Szabó István, a megyei pár tb i zottsá g ősz tá ly1vezet ő je. Fóti Gábor, a TOT főosztály- vezetője, valamint Halaj Ig­nác, a megyei tanács osztály- vezetője. A megye közös gaz­daságait és társulásaikat 85 küldött képviselte. Cseh Adolfnak, a területi szövetség titkárának beveze­tője után dr. Bencze Barna a TESZÖV elnöke tartotta meg szóbeli előterjesztését a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek műszaki fejlesztésé­ről. Segíts magadon! A tervidőszak eddigi szá­mainak ismeretében a terve­zett beruházások időarányo­san teljesültek, szerkezetük­ben azonban módosulás kö­vetkezett he. Az évirőlt-évre csökkenő tendencia ellenére a beruházások értéke a tervoik- lusban meghaladja a 2 mil­liárd forintot. a • megyében. Abban, hogy- a nagyüzemek eredményesen 'teljesítik gaz­dálkodási feladataikat nagy szerepe van a megvalósított műszaki • fejlesztéseknek, s ezek javuló színvonalú üze­meltetésének. Igaz, egyes te­rületeken — főként a gépesí­tésben — lelassult a fejlesz­tés, megnövekedett az - eszkö­zök üzemben tartási ideje, s ezáltal nőttek az üzemeltetési és javítási költségek. A mint­egy másfél milliárd forintér­tékű géppark tervszerű kar­bantartása, szervizelése elma­rad a követelményéktől. Az előterjesztést követő vi­tában Számos hozzászólás hangzott el. Gergely Sándor, a karancs- lapujtői termelőszö vetkezet el­nöke az erdőgazdasággal és faiparral foglalkozó nagyüze­mek' műszaki ellátottságát az­zal jellemezte velősen, hogy matuzsálemi korú, 30—50 éves gatterjaifchoz képest a nö­vénytermesztés tízéves trak­torai valóságos tinédzserek. Ebben a helyzetben segíthet­ne az energiaarányos faár, de ennek jelenleg mindössze egy­negyede üti a szövetkezetek markát. Mivel a jövőben még kevesebb fejlesztési pénzre van kilátás, ők megpróbáltak az érdekeltség megteremtésé­vel kedvezőbb helyzetet te­remteni. Az eddigiék alapján, úgy tűnik, ez a gazdálkodás több területén sikerült is. Agócs József, a szécsényi termelőszövetkezet főmérnö­ke a jól szervezett, lelkiisme­retes gépjavítás szerepéről szólt. Ehhez Szécsénybem meg is teremtették a feltételeket, úgy műszakilag, minit szak­mailag. Ennek következtében biztonságosabbá vált a mun­kavégzés, csökkentek az üze­meltetési költségek és a ko­rábbinál kevesebb üzemanyag fogy. Kiemelte az alkatrész-, felújítás gazdasági hasznát és a nagy értékű gépek korrózió- védelmének fontosságát, Mayer Antal, a drégelypa- lániki közös gazdaság elnöké, majd Gombos' Antal, a GITR palotáshalmi alközpontjának! vezetője, ezt' követően Szabii István szólt hozzá ' a vitához! Minősíti a vezetést — A műszaki fejlesztés 4 gazdálkodás egyik leglényege­sebb mozzanata —• hangsú­lyozta a megyei pártbizottság osztályvezetője —, vele szem­ben egyre magasabb . követel­mények érvényesülnék, hiszen gazdasági életünkben, mint a jövő igényeinek tudomásul­vétele, kulcsszerepet tölt be] Az alacsony hatékonyságú és hozamú befektetések ideje egyszer s mindenkorra lejárt, a műszaki fejlesztés szigorú racionalitást követel. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy niinöu siti a vezetés 'előrelátását, ér­zékenységét, következetessé­gét, s mint ilyen, egyúttal az irányítás színvonálát is -meg­határozza a egyes gazdálkodó . (Folytatás a 2, oldalon),

Next

/
Thumbnails
Contents