Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)

1984-11-09 / 263. szám

Kísérleti bérszabályozás a Karancs Termelfiszüvetkezetben (U Belevágtunk a közepébe... — Belevágtunk a közepébe •— kezdte beszélgetésünket S/.ivák János, a Karancs Me­zőgazdasági Tenrnelőszovet- keaet jól megtermett, fiatal, ősz hajszálaikkal tarkított, kedves, közvetlen közgazdasá­gi elnökhelyettese, amikor a kísérleti bérszabályozás ta­pasztalatairól érdeklődöm. — Már irodalma van — folytat­ja, — miközben az asztalán katonás rendben felhalmozott iii'ományok közül egyet kiemel es maga elé helyezi. : — Szerencsénk volt — tér Vissza csak más megközelítés­ben a bevezetőben említett gondolatokra —, mert ezzel kapcsolatos pályázatunkat az illetékesek elfogadták. Nagyon nehéz volt bejutni, de vissza­pillantva a megtett útra, ha­tározottan állítom, hogy még nehezebb bent maradni. Hosszú, és sokirányú számí­tássorozat előzte meg elhatá­rozásunkat, mert nagyon szi­gorú követelményeknek kellett eleget tennünk. Nem tehetett mást sem a szövetkezet tagsága, sem pe­dig a vezetőség, mert a kény­szerítő körülmények ebbe az irányba terelték őket. Az egyik ok,' a salgótarjáni üze­mek szakmunkáselszívó ha­tásának ellensúlyozása, a má­sik pedig a központilag éven­ként garantált 2,3 százalékos bérszínvonal növelésének elő­nyös megváltoztatása, a gyor­sabb fejlődés érdekében. Olyan szövetkezeti tag, veze­tőségi tag nem akadt, aki azt mondta volna, hogy ne pró­bálkozzunk meg a új tehető­ség kihasználásával. E tekin­tetben teljes volt az összhang. Ügy is fogalmazhatok: zöldit tat kaptunk közös el­képzelésünk, közös megvaló­sításához — pergeti vissza a szövetkezet életében, a jelan­Teljes egyetértésben * Alku alapján — vállalkozási szerződés tős, történelmi időszak ese­ménynaptárának lapjait Szi- vák János. — Egyébként a szövetkezet tevékenységi kö­re, termelési szerkezete, a tagság és a szakemberek tu­dása és akarata, új iránti ér­zékenysége, garancia volt ar­ra, ha pem csináljuk rosszul, akkor még az aszályosabb esztendőben is teljesítjük a kísérleti bérszabályozásban foglalt feltételek teljesítését; elérjük a megszabott 15 mil­lió forint nyereséget. Már csak azért is, mert az árbe­vételben a kiegészítő tevé­kenység meghalad ja a 70 szá­zalékot, s ennek 80 százaléka fix, több éves múltra vissza­tekintő nyereséget hozó ága­zatokból áll. Kivéve a kriti­kus kőbányászatot. Az itt je­lentkező bevételi és nyereség- kiesés pótlására viszont vas­ipari munkákat szereztünk. 1983-ban, az indulás évében, megmaradt a régi termékszer­kezet. mondván: ez az eszten­dő legyen a stabilizálás éve, szolgálja az 1984-es esztendő biztonságát. A szövetkezetben öt évvel ezelőtt má>r megva­lósították az önálló elszámo­láson alapuló ágazati terme­lést. gazdálkodást, amely ered­ményközpontú, és a többi között kizáró feltételként sze­repel benne a béralap-túllépés. Ennél a módszernél és gya­korlatnál viszont jóval na­gyobb eredménnyel, újabb si­kerrel kecsegtetett a kísérleti bérszabályozás adta lehetőség okos ikamatoztatása. Az úttörő szerepre a hús- marhaágazat vezetője és dol­gozói vállalkoztak. Amíg 1981- ben az ágazat jóformán nye­reség nélkül zárta az évet, addig 1983-ban, a kísérleti bérszabályozásban vállaltak teljesítésének eredményeként egymilliós nyereséget értek el. Oly módon, hogy az 1982. évi 18 fővel szemben, 1983-ban 9 fővel oldották meg.a 100 tenyészállat szaporulatával já­ró többtetfel adatokat. A meg­kötött vállalkozási szerződés­ben kölcsönös a kötelezett­ségvállalás, ami együtt jár a korábbinál nagyobb felelős­séggel és nagyobb fokú önál­lósággal. Ezért az ágazat dol­gozói maguk döntötték el: ki marad a csoportban, és ki­től vesznek búcsút. — Alku eredményéként jön létre a szerződés — érzékel­teti a módszert a közgazdasá­gi elnökhelyettes —, amely­ben a szerződő felek garanci­ákat kérnék egymástól és ad­nak egymásnak. Például a húsmairhaágazat dolgozói ki­kötötték, hogy a tápot nem kaphatják drágábban tőlünk, mintha másutt vennék. Az ál­lattenyésztőkön kívül a javí­tóüzemben, a bányászatban is kötöttünk vállalkozói szerző­dést. a faiparban pedig a vég­termékre kívántunk erő telje­sen ösztönözni. A javítómű­helyben. a fajlagos költségek csökkentésével tehetett plusz- pénzhez jutni. Ma már min­den bontásból használható al­katrészt kiszednek a tönkre­ment gépekből. felújítják, majd újra beépítik. A bányá­szatnál nehéz volt az értéke­lés, mert piaci gondjaik vol­tak, és va-nnak most is. A fa­iparban pedig még csak a kí­sérletezésnél tartunk. (Folytatjuk) Venesz Károly Rétegkofrás Nyolc-tíz négyzetkilomé­ternyi területen végeznek úgynevezett rétegkotrást 1987. végéig a Balatonon. A tó fe­nekén lévő iszapréteg felső, körülbelül 30—60 centiméter Vastag rétegét távolítsák el: szivattyúkkal a partra juttat­ják, s ott feltöltésre használják fel. Ez a tápanyagokban, fő- kémi foszforban gazdag isziap­a Balatonon réteg ugyanis rendkívül nagy mértékben veszélyezteti a tó vizét. Az idén a legkritiku­sabb helyekre — a keszthelyi és a szigligeti öböl térségére — koncentrálták a gépeiket. Együttesen mintegy 60 millió forintos költséggel több mint félmillió köbméter iszapot tá­volítottak el a tófenékről. A munkáit jövő tavasszal foly­tatják. A koordináció egy éve Első évét zárja az Ipari Mi­nisztérium kezdeményezésére 1983-ban alakult Szerelvény­ipari Koordinációs Gazdasági Társaséig. A tizenhat, ipari szerelvényeket gyártó, forgal­mazó és felhasználó vállalat közös szervezete azzal a cél­lal alakúit, hogy felmérje az ipari szerelvények iránti igé­nyeket, előmozdítsa a hazai fejlesztő munkák összehango­lását, az ipari szövetkezetekés tsz-meliéküzemá'gak bekap­csolása révén bővítse a hazad háttéripar választékát, s csökkentse a konvertibilis va­lutájú behozatalt. A társaság céljai közé tartozik az is, •hogy a KGST szerelvényipari munkacsoportjában a magyar fél munkája összehangolt abba és hatékonyabbá váljon. A kitűzött célok megvaló­sításának első lépéseiként a társaság felmérte és kiadta a hazai .szerelvénygyártó válla­latok által kínált termékek listáját. Hazáinkban ez az első olyan jegyzék, amely áttekin­tő képet ad a hazai szerel­vényekről. A kiadvány ismer­tet olyan tőkésimportból be­szerzett árukat is, amelyek hazai gyártására vállalkozókat keresnek, felvet továbbá olyan problémáikat, amelyek megoldása jelentős többlet- termelést tenne lehetővé. A szerelvényipari ..étlap” elkészítésén túl számítógéppel dolgozzák fel az utóbbi évek forgalmi és gyártási adatait; izsgálva az ipari szerelvények felhasználásának rendjét. Az adatok értékelése után arra keresik a választ, hogy mely, eddig importált termékeket lenne érdemes itthon is gyár­tani, illetve milyen irányban kívánatos bővíteni a jelenlegi választékot. A számítógépes feldolgozást az Ipari Szerel­vény- és Gépgyár kompute­rén végzik el. A szerelvény ipari koordi­nációs társasáig részt vesz az iparág VII. ötéves tervének kidolgozásában és a KGST ar­matúra-munkabizottságának munkájában is. Évi harmincezer munkaórában végez szolgáltatást a Salgótarjá­ni Autójavító Kisvállalat pásztói részlege. A felvételen Kőszegi Pál és Berták Gyula diagnosztikai beállítás közben. Burgonya — többféle módon Őrhalomból Befejeződött a burgonyaszüret Nógrád — és az ország — egyik fontos burgonyatermesztő településének határában. A terméssel elégedettek mind az őrhalmi Hazafias Nép­front Tsz-ben, mind a körülbelül négyszáz háztáji gazda­ságban. A megtermett hatezer tonnányi közös és háztáji -t~ tegyük hozzá: jó minőségű — burgonya jelentősem hozzá­járul Nógrád, Pest; és részben Heves megye, valamint a főváros közellátásához. A szövetkezet nagy mennyiségű vetőgumót is forgalmaz. Nos, 1982-ig körülbelül ennyiből is állt a tsz tevé­kenysége, már ami a burgo- nyatermesztést, -értékesí­tést illeti. Az említett évben azonban az országosan ki­emelkedő nagy termés és egy örhalomban is megjelent, a burgonya áruértekét rontó betegség miatt a megtermett áru nagy része. a tsz nyakán marádt. Ahhoz, hogy a jövőben ne érjék ilyen és ehhez hasonló váratlan meglepetések a ter­melőszövetkezetet, a vezető­ség intézkedéseket hozott a burgonyatermesztés verti­kalitásának megteremtésére. Az első sikeres lépés a Fővá­rosi Gyermekélelmezési Vál­lalattal kötött szerződés és egy gazdasági társulás meg­alakítása. Az őrhalmi közős gazdaság jelenleg évente öt­száz tonna tisztított, mosott, darabolt, csomagolt burgo­nyát szállít minden hétköz­nap hajnalán a gyermekélel­mezési vállalat konyháiba. Ez- éves burgonyatermésének máris egyhatoda. De mert a fővárosi vállalat, mint a gt tagja az őrhalmi konyhakész burgonyát árkedvezménnyel kapja, év végén pedig a közös nyereségen is osztozik, a szállí­tott mennyiség növelésére reá­lis lehetőség van. A gyermek- élelmezési vállalat konyhái­ban naponta készülő étel­adagokhoz most az összes bur- gonyaszükséglet egynegyede származik Nógrádból. Ez az arány — örhalomból nézve — két év alatt ötven száza­lékra növelhető. Ami már a termelőszövetkezeti termés egyharmadának jelent biztos és jövedelmező piacot. A fel­dolgozó üzem újabb terméke az olajban sült, csomagolt sült burgonya, amihez, a konyhakész burgonya dara­bolása közben keletkezett és másként nehezen felhasznál­ható szelet adta az öfiletet. A szükséges berendezések be­szerzése, felszerelése, kipró­bálása megtörtént. Az őszi BNV-m rendezett kóstolón az őrhalmii, „torumpliropi” si­kert aratott. Novemberben megkezdődhet a tömeggyár­tás. A burgonya, amely őszintén szólva nem túlzottan jöve­delmező mezőgazdasági áru, az említett iníékedések hatá-J sára a rentábilis termékek közé került örhalomban. Ab­ból a célból, hogy mind a termesztési-termelési, mind aa értékesítési biztonság tovább növekedjék, tavaly a tsz a burgonya-vetésterület csök­kentésére, ezzel párhuzamo-4 san pedig a termesztés iná tenziíikálására hozott intéz-4 kedést. Ez gyakorlatilag ön- tözést jelent. A hozzá vald berendezések már megérkez-* tek, a területet kijelölték! jövőre mintegy száz hektár területen öntözéses burgonya-1 termesztést vezetnek be aá Ipoly mentén. A háztáji gaz­daságokkal egyébként jő együttműködés továbbfejleszd tésében szintén további tar<^ talékok rejlenek. A tsz háJ romszáztíz hektár területéi* háromezer tonna burgonya terem — a háztáji gazdaságok ötszáz hektárnyi területén körülbelül ugyanennyi. A kö­zös gazdaság évről évre nö­veli szolgáltatásait, ő adja a vetőgumót, kedvezményed díjért szánt-vet, elvégzi a növényápolást. A kapcsolatok bővítésére a tsz vezetősége a háztáji földek tömbösítéséí ösztönzi, hogy a háztáji bur­gonyaföldeken is érvényesüld hessenek a nagyüzem! mód­szerek és a legmodernebb; nagy teljesítményű gépek, be­rendezések termesztési-gaz­dálkodási előnyei. Péntek a veszélyes? Tizennyolcmillió gépjárműkárra Századunk egyik jellemzője a közlekedés gyors ütemű fej­lődése, a gépjárművek számá­nak rohamos emelkedése. Egyre nagyobb gondot jelent a közlekedés biztonságénak megteremtése. Nem törvény­szerű, hogy a gépjárművek száméinak emelkedésével a közúti balesetek előfordulása is több legyen, d* sajnos ki­mutatható. Az Állami Biztosító gépjár- műkár-rendezési fiókjához bejelentett gépjárműkárok száma 13 százalékkal halad­ta meg az előző év azonos időszakáét. Szám szerint 3030 kárügyet regisztráltak, amiből 61 a totálkár. Október köze­péig a gépjárműkárokra kifi­zetett kártérítés megközelíti a 18 millió forintot a megyében. A nyári hónapokban átla­gosan egy napra 11 gépjármű- baleset jutott. Júniusban 357, júliusiban 360, augusztusiban 321 volt a biztosítóhoz beje­lentett gépjármű-balesetek száma. Júniusban a legtöbb baleset 21-én (csütörtökön) következett be, szám szerint 23. Július 13-án (pénteLken) 21, augusztus 17-én (pénteken) 23 gépjármű-baleset' történt. A közlekedés során a sebes­ség helyes megválasztása és a jó távolságbecslés igen fon­tos. Az elsőbbség meg nerd adása, a szabálytalan előzés, a követési távolság be nem tar­tása és a relatív gyorshajtás a gépjánműikárok bekövetke­zésének leggyakoribb oka! Sajnos még mindig eióg gya­kori az ittas vezetés. Az Állami Biztosító a ma­ga módján „hadakozik” az it- tas vezetés ellen. Kötvényfel­tételeiből kizárja az ittas ve­zető cselekménye által bekö­vetkezett károk megtérítését; illetve visszaköveteli a kárt ■ okozó helyett, a károsultnál* kifizetett kártérítés összegét; Ilyen visszakeresed ügy 35 volt Nógrádiban, az idén. A kommunista nőmozgalom élén Nagy Jánosnéra emlékezve Ivádon született tizenhá­rom gyermekes bányászcsa. Iádban. Az elemi iskola négy osztályának elvégzése után gyermeklányként munkát vállalt a Rimamurány—Sal­gótarjáni Vasmű Rt. salgó­tarjáni gyárában. Az 1920-as évek elején, sok más társá­val együtt elbocsátották a' gyárból. Más munkalehető­ség híján alkalmi munkákat vállalt. A banyai meddőhá­nyón szenet válogatott, hogy segítse a nagy család megél, hetesét. Később 1926-ban fel­vételt nyert a Budapest—Sal­gótarjáni Gépgyár és Vasön­töde Rt, salgótarjáni gyárá­ba, ahol öntvénytisztító volt, majd fúrógépen betanított munkát végzett. Emellett ta. hárította a gyár egyik mű­szaki alkalmazottjának laká­sát is. Az 1920-as évek vé. gén a gépgyárból is szanál­ták. Baglyasalján építeni kezdték a templomot, a kő­művesek mellé segédmunká­sokat kerestek. Nagy János­ai is jelentkezett. Dolgozni kellett kenyérrevalóért. Az 1930-as évek közepén ismét felvételt nyert a gépgyárba, js ott telte a dolgát a felsza­badulásig. A forradalmi munkásmoz. galommal az 1930-as évek­ben került kapcsolatba. Su­lyok András illegális kom. munista — akihez rokoni szá­lak is fűzték — megbízta; gyűjtsön a Vörös Segélynek. A pénz., élelmiszer, és ruhane­műgyűjtés során magára vonta a csendörség figyelmét, <£ya. kori zaklatással és házkuta­tással akarták e tevéknység- töl eltántorítani — sikertele­nül. A Vörös Segély-gyűjtés mellett elsősorban a nők kö­zött végzett politikai felvilá­gosító munkát. A második világháború idején terjesz­tette a moszkvai Kossuth rá­dió hireit, felhívásait. Aztán 1944 végén — vállalva a koc­kázatot — több, a nyilasok elől bujkáló kommunistának adott menedéket. Ő bújtatta Godó Lajos illegális kommu­nistát, katonaszökevényt, Ács Lajost és Pusztai Józsefet, akik részt vettek a karancs- lejtösi ellenállásban s emiatt SAS behívót kaptak, de a behívást parancsnak nem tettek eleget. A felszabadulás után elsők között léptek be a Magyar Kommunista Párt baglyosai, jai szervezetébe, s részt vett a pártszervezésben. Baglyas­alján egy sajátos politikai szervező munka aktív részese volt. Az MKP szervezésével egyidőben hozták létre a női és ifjúsági kommunista párt- szervezetet. Néhány hónapi működés után e rétegpárt­szervezetek átalakultak tö- megszervezetté, a női párt- szervezetből az MNDSZ, az ifjúsági pártszervezetből a MADISZ alakult ki. Nagy Jánosné elsősorban a nőmozgalomban fejtett ki al­kotó tevékenységet . Meggyő­jNÓGRÁD = .1984. ződéssel hitte és vallotta, hogy a társadalom átalakító, sában a nőknek is nagy sze­repük van. Haláláig tagja volt a pártnak, elnöke a Ha­zafias Népfront baglyasaljai nöbizottságának és tagja Sal­gótarján város nőbizottságá- nők. Baglyasalján az 1940-es évek végén az első termelő­szövetkezet megalakulásakor a tsz párttitkárává válasz- tották. Ezzel párhuzamosan tagja volt a község MKP-ve-, zetőségének is. Mint oly so* kan, ő is részt vett a falujáé rásban, a termelőszövetkeze­tek szervezésében, a terv- és békekölcsönök jegyeztetésé- ben. Az ö nevéhez fűződik a felszabadulás után az első óvoda megnyitása Baglyasal­ján, amelyet a volt csendőr . ségi épületben hoztak létre, Hazánk felszabadulásának 20» évfordulója alkalmából, fáradhatatlan, több évti­zedes aktív mozgalmi tévé-' kenységéért a Munka Érdem­rend arany fokozatával tün­tették ki. Kilenc esztendeje, 1975.. augusztus 24-én hunyt el Baglyasalján. Születésének 80. évforduló­ján tisztelettel emlékezünk e törékeny, de a szocializmus eszméihez szilárdan kötődött munkásasszonyra. Vonsik Ilona 9., pénteh 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents