Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)
1984-11-07 / 262. szám
Régimódi, hosszú lábú, keskeny asztalunkat ha másra nem tudjuk használni a lakásban, két hátsó lábát fűrészeljük le, alsó lapját borítsuk fémlemezzel, és a fal felé eső •zélét két helyen csapolással a falra rögzített léchez erősítsük. Így nemcsak a fűtőtestet takarjuk el, hanem a helyet duplán kihasználhatjuk, mert több holmi elfér az asztalkán. INCFOCAS Főként a műanyag szálas (vagy nagyobb részt azt tartalmazó) ingeket célszerű vállfán szárítani. Akkor száradás ntán nem kell vasalni, a ruha „kilógja magát”, száradás közben. Több inget is száríthatunk egyszerre, kis helyen, ha egy vállfába horgos csavarokat hajtunk, s azokra akaszthatjuk a szintén vállfákra tett ingeket, vékony pulóvereket, és más, műanyag szálas alsónemüket. H.—D. Desszertek INDIAI DESSZERT Hozzávalók: 24 dkg sárgarépa 12 dkg cukor 1.5 dl tej 5.5 dkg zsír 3 dkg szárított gyümölcs és itió. Reszeljük le a sárgarépát, lés tegyük a tejbe főni. Amikor a tej már elforrt, tegyük egy serpenyőbe, és zsiradékon pároljuk meg. Tegyünk bele cukrot, szárított gyümölcsöt és diót. PUNCSKOCKA Hozzávalók: 18 dkg vaj vagy margarin 20 dkg cukor 1 csomag vaníliáscukor 3 tojás 10 dkg reszelt mandula 18 dkg liszt fél kávéskanál sütőpor 1 dl rum 1 citrom leve fél ponár málnalekvár 2 tojás fehérje 20 dkg porcukor 1 kávéskanál nesseafé 16 szem babkávé A zsiradékból, vaníliáscukorból, a tojásokból sütőporral, liszttel és mandulával tésztát készítünk. A sütőlapra zsírpapírt teszünk, és rátesszük a tésztát. Előmelegített, sütőben kb. 25—30 percig sütjük. A tésztát kétfelé választjuk, egyik felét meglocsoljuk citromlével, rummal és megkenjük málnalekvárrai, majd a másik felét ráhelyezzük. A tojás fehérjét felverjük, poi cukorral édesítjük. A nesseaíét egy kávéskanál forró vízzel elkeverjük. A tésztát 3x3 cm nagyságú kockára vágjuk. Tetejét leöntjük tojásfehérjével elke vert kávéval, és kávészemekkel díszítjük. TÖLTÖTT SÜLTALMA Két almát félbevágunk, és a magházát' eltávolítjuk. A magház helyét megtöltjük mézzel elkevert tehéntúróval, és megszórjuk resist /mogyoróval vagy dióval. Sütőbe (grillsütőbe) tesszük és kb. 20 percig sütjük. TÖLTÖTT KÖRTE Hozzávalók: 2 nagy érett körte 2 evőkanál dió, darálva, 1 evőkanál narancslekvár 1,5 dl fehérbor A körtét meghámozzuk, és hosszában felvágjuk, a magházát eltávolítjuk. Egymás mellé helyezzük egy tűzálló tálba. A lekvárba belekeverjük a diót, és megtöltjük a körte magházának helyét. Ráöntjük a bort, és sütőben 15 percig átsütjük. u NŰCRÁD - 1984. november 7., szerda A mama hazaköltözik A mama 73 éves. Tulajdonképpen nem beteg, „csak” erős reumatikus fájdalmai miatt időnként nem tud lábra állni, tehát ilyenkor nem tudja ellátni magát. Egyszem fia, menye, unokája nagyon szeretik a mamát, és úgy gondolták, legjobb lesz, ha kis lakásukat nagyobbra cserélik, és a mama hozzájuk költözik. Szerencsére a fia óvatos volt: azt mondta, inkább vállaljanak anyagi áldozatot, köl- csönterhet, de a mama kis egyszobás lakását (úgysem számíthatnának sokat érte) ne vegyék figyelembe a lakáscserénél. Érezze a mama, hogy van hová mennie, ha mégis úgy akarja. Titokban persze abban bíztak, hogy erre nem kerül sor, nemcsak, mert szeretik a mamát, hanem mert nekik is könnyebb, ha ott van velük, külön kis szobában, és nem kell a város másik végére szaladgálni hozzá. A mama oda is költözött, azután két hónap után visz- szament a kicsi lakásába. Most a mama sír, a fia haragszik a mamára, talán a menye az, aki valamit megért belőle. A mama azért sír, mert ő dehogyis akarja megbántani a fiatalokat, de neki valahogyan mégis jobb az ötven éve megszokott kuckójában, mint a szép, központi fű- léses, összkomfortos lakásban. Fűteni tud. amió+a bevezették a cserépkályhába a gázt, mosógépe is van. a konyhában is meleg víz folyik a bojlerből. Ha pedig rossz az idő, akkor valamelyik szomszéd- asszony kimegy, és bevásárol neki is. . Nem szereti a mama a gyerekeit? Dehogynem szereti! Nem szeretik őt a gyerekek? Dehogynem szeretik! Csak azt értik meg nehezen, hogy a mamának miért jobb a sokkal egyszerűbb kis lakásban — egyedül. Én azt hiszem, nem is fogják megérteni, amíg ők maguk is meg nem öregszenek. Kell a segítség, kell a figyelem, kell a jó szó, de amíg csak valakinek a szíve, lába bírja, érthető, ha a maga kis fészkében érzi jól magát. Akkor kel fel, amikor jólesik, akkor fekszik le, amikor kezdődik a tv-híradó. és az ágyból nézi a televíziót. Akkor eszik, amikor éhes, és abba sem szól bele senki, hogy miért dolgozik annyit, vagy éppen miért nézi naphosszat a mennyezetet. A mama sír. Sír, mert tudja, hogy a fiatalok nem értik meg, miért költözött haza. És most nem tudja, mit csináljon : költözzön vissza a gyerekeihez. vagy vállalja a meg nem értést. Azt hiszem — ha nem is a szívükkel, az eszükkel — ezt kellene a fiataloknak megér- teniök. S. M. Autósoknak Ráfutásos balesetek A mai 'zsúfolt forgalomban az egyik leggyakoribb baleset, amikor a hirtelen fékezni kényszerülő kocsiba hátulról belefut az őt követő jármű. Többnyire nem súlyos következményekkel jár ez, ám az anyagi kár többnyire tetemes. Főként az útkeresztező- desekben fordul elő, hogy a vezető az utolsó pillanatban vészi észre, hogy neki kell elsőbbséget adni a keresztező forgalomnak, vagy azt, hogy elsőbbsége van, azt nem fogják számára biztosítani. Emiatt aztán fékeznie kell. A hirtelen lelassuló kocsi mögött érkező másik járművezető erre nem számít, és menthetetlenül nekifut. Az útkereszteződésekben ugyanis — éppen a forgalom miatt — nincs jnód arra, vagy csak ritkábban, hogy a kormány félrehúzásával ki lehessen kerülni a hirtelen leálló járművet. Alapelvek lehetnének az ilvenfajta balesetek elkerüléséhez a következők: az útkereszteződésnek a közelléte, s ne az előttünk haladó sebessége szabja meg azt, hogy lassítunk-e vagy sem. Ha útkereszteződéshez érünk, eleve számítsunk arra, hogy áthaladási elsőbbsége esak annak van, aki azt meg is kapta! Vagyis sohasem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy az előttünk haladónak keli, vagy nem kel] hirtelen fékeznie. Kellő távolságtartással, a gáz visszavételével, esetleg azzal, hogy lábunkat a fékpedál fölé emeljük, elegendő előkészületet tesziink arra, hogy ha szükséges, időben mi is meg tudjunk állni; ha viszont az előttünk járó akadálytalanul továbbhajt, akkor miden idő- veszteség nélkül mi magunk is azonnal gyorsíthassunk. Nem keli tehát feltétlenül lefékeznünk a járművünket. Ha elemeltük a lábunkat a gázpedálról. a motorfék már működni kezd, s ez a köznapi esetekben elegendő egy-egy váratlan helyzet biztonságos megoldásához. Az elöl haladó jármű vezetője is sokat tehet azért, hogy az ilyen ráfutásos balesetek ne következzenek be. Az útkereszteződéshez elsőként érkező számára különösen fontos a meggyőződés arról, hogy akadálytalanul és veszély nélkül tud-e továbbhaladni. A körbetekintésnek, a meggyőződésnek idejére okos dolog, ha az őt követőnek jelzéseket is ad. A stoplámpa néhányszor! felvillantása jelzi a követő jármű vezetőjének, hogy a7. elöl haladó még nem tudja biztosan eldönteni: le kell-e fékeznie, vagy tovább mehet-e. Ezzel a módszerrel még azokat a mögöttünk érkezőket is figyelmeztethetjük a kellő óvatosságra, akik különben elfeledkeznek ilyen helyeken a megfelelő követési távolság megőrzéséről. Bizonyára jóval kevesebb lesz majd a ráfutásos^balesetek száma, ha minden gépjárműben lesz már egy kis radarkészülék, amely a járművezető „hatodik érzéke” lehet. Az autóradar, a kocsi díszrácsain elhelyezett készülék a sebességnek és a kocsik közti távolság váltakozásának megfelelően az 1 sm-es rövidhullámsávra modulálva dolgozik. A radarjeleket egy kis mikroprocesszor villámgyorsan feldolgozza, és azonnal vezényli a gázadást, valamint a fékrendszert. A szerelvény- falon hallható és látható információkat kap minderről a vezető is, és ennek nyomán maga is tovább fékezhet vagy gyorsíthat. Az autóradar ködben és rossz látási viszonyok között is felbecsülhetetlen segítséget ad majd a vezetőnek. B. I. Micsoda madár ? A rajzon egy nagyon szép, nálunk kevésbé ismert madárfajta látható. Ha sikerül * rejtvényt helyesen megfejteni, a vastagon bekeretezett koe- kák betűit lefelé olvasva, kiderül micsoda madárról van szó. 1. Elhízott 2. Cirkuszi porond 3 Ivóeszköz 4. Gyorsan 5. Aki másokat becsap 6. Törlőgumi 7. Félős természetű 8. Növendék tyúk Gondolatok A 1gyógyítós művészetének célja az egészség, a hajóépítés művészetének célja a hajó, « vezetés művészetének célja a győzelem., a gazdálkodás művészetének célja a gazdagság. (Arisztotelész) * A legmhezebb ellenfél a halálraítélt, akinek nincs lehetősége elmenekülni, akinek semmilyen más kiútja nincs. (Emanuel Lasker) * Legyünk tapintatosak, ve kérdezzük meg az emberektől, élnek-e. (Stanislaw Jerzy Lee) * Boldogok azok, akik a szerelem útján áttör eilen akadályba ütköznek. (Philippe Hérial) * Egy olyan új törvényről álmodozom, amelynek alapján mindenkinek meglenne a maga korlátozott napi szóadagja. (Wojtek Bartoszewski) * Ne azt csináld, ami a legnehezebb, ne is azt, ami a legkönnyebb, hanem azt, ami a leghelyesebb — azt tedd, amit tenni tudsz, hogy ne kelljen ezt mondanod: nem tudtam véghezvinni, amit akartam, mert túl jól és túl szépen akartam megcsinálni. Nem azt kell elvetned, amit akarsz, hanem azt, ami kisarjad. (Stanislaw Brzozowski) Gyermekeknek , \ A paraszt, a medve, a farkas és a ni/út (Lett népmese) Egy paraszt teknőt ácsolt az erdőben. Alighogy a teknő elkészült, nagy ijedtségére azt látja, hogy közel hozzá egy medve cammog. — Hová menjen? Felmásszon a fára? A medve utána mászna. — Nem, inkább gyorsan a földre veti magát, és magára borítja a teknőt. A teknőben pedig összekuporodik, ahogy csak tud. Odaér a medve, ráül a teknőre, és észre sem veszi, hogy a teknő alatt egy ember van. Amint így a tek- nőn üldögél a medve, arra jön a farkas. — Hová sietsz? Mi olyan sietős? — szólítja a medve —, gyere csak, hadd parolázzunk egy kicsit! — Jól van. Nemsokára arra ugrándozik a nyúl is. Hová, hová oly sietve? — szólítja a medve. — Gyere, gyere, hadd beszélgetünk egy kicsit! — Jól van, beszélgetnek mind a hárman. Most a farkasnak ötlete támad: — Halljátok, mit mondok: valami jó ennivaló kellene nekünk! Én lopok a paraszt istállójából egy birkát. És te. mackó mester, mire tudnál szert tenni?' — Én egy egész méhkast, tele mézzel hozok majd. És te nyúl, mit tudsz te hozni ? ’ — Én majd egy káposztafejet szerzek. És meg is tették. A farkas elmegy birkát zsákmányolni, a medve a méz után megy, a nyúl a káposztafejért indul. De ezalatt a paraszt kimászik a teknő alól, és kerülő úton a farkas elé megy. Az asz- szonnyal forró vizet hozat, és az istálló sarkára áll lesben. Nem tartott sokáig, megérkezik a farkas, és az istállóba surran birkát lopni. De alig kerül beljebb, a paraszt máris becsapja az ajtót, és teli torokból kiált: „Asszony, forró vizet, forró vizet ide!” — Az asszony sebtiben ott terem a jókora nagy vödörrel. A paraszt kinyitja az ajtót, és amikor a farkas odaér, forró vizet zúdít a nyakába, és úgy leforrázza, hogy a farkas majd’ odavész. Csak nagy nehezen hordja el magát, ezalatt a paraszt kerülő úton újra visz- szaszalad a teknőhöz, és elbújik alatta. Már legfőbb ideje is volt, mert kisvártatva már a medve is cipelte'a nagy méhkast, a nyúl meg a káposztafejet, de a farkasnak még a nyoma sem volt. Aztán messziről látták, hogy lassan vánszorog. Ekkor megszólal a medve: „Nézzétek csak, mekkora terhet cipel a farkas, alig tud vele moccanni.” De amikor közelebb ér, — hát semmilyen terhet sem cipel, csak éppen a lábai nem szolgálják. A másik kettő csodálkozik, de a farkas a mesébe kezd: „Kedves barátaim, majd’odavesztem, éppen csak, hogy megmenekültem. Bizony, bizony akkor kell vigyázni nagyon, ha azt mondják: Asz- szony, forró vizet, forró vizet ide! Én mondom nektek, ha ezt halljátok, ne időzzetek, hanem szaladjatok, ahogy csak tudtok.” Alighogy a farkas a mon- dókájának a végére ért, a paraszt a teknő alól tele torokkal kiáltotta: — Asszony, forró vizet, forró vizet ide! Ahogy ezt a farkas, a medve és a nyúl meghallotta, mintha a csepübe tűz ütött volna, úgy futottak, szerteszét, ki merre látott, egyenesen a bokorba. És a paraszt nagy örömmel fogta a mézet, a káposztafejet, és fejére kapta teknőjét is, és énekelve, vígan dalolva hazament. Fordított* Zoltán Aránk*
