Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)

1984-11-27 / 278. szám

előtti Különös házasság Mikszáth Kálmán ízes pa­lóc, meg tót anekdotáit sze­reti a közönség, kedvelik a filmesek. Sok regényéből készült mozidarab, vagy te­levíziós feldolgozás. A Külö­nös házasságból is a mosta­ni tévés adaptáció rendező­je, Zsurzs Éva irányításával. Sőt — ahogyan valahol el­hangzott, talán egy újság­nyilatkozatban — Zsurzsot éppen a jó harminc évvel ko­rábban készült filmmel való megmérközés szándéka inspi­rálta. Izgalmas vállalkozás. . A film — noha komoly eré­nyekkel bír — erősen magán viseli korának bélyegét, szü­letésének torzított szellemi körülményeit, s bizony mára már meglehetősen avíttnak, tendenciózusnak, didaktikus­nak, erőszakoltnak tűnik. Nem mintha nem lenne igaz, mert az elejétől végig, csak hát olyan, mint mikor a méz­hez cukrot keverünk, hogy még édesebb, még „mézebb” legyen. S amit elbír egy sze­mináriumi dolgozat, azt le­hányja magáról a műalkotás. Ezt érzékelte Zsurzs Éva, é* gyürkőzött neki a Mik- száth-regénynek. Az ő Különös házassága homlokegyenest más (és ez a természetes). A mozidarab körülbelül kétórás időtarta­mú, a televíziós változat — a tévé favorizálja a soroza­tokat — háromszor akkora, négyrészes. Szelleme pedig h. nyolcvanas éveké: határo­zott együttérzése, a párt­állása, és ha a fehér meg is marad ilyennek (Mikszáthnál nincs árnyalata), a fekete ve­szít egységes tónusából, mély­ségé erőtlenedik. Ez. az áb­rázolásmód v it a! ha. La 1.1 a n u 1 közelebb áll részben a "kor szelleméhez, részben a való­sához. Napjaink művészének pedig ezekhez az igényekhez szükségeltetik igazodni. Döry báró tette, a házas­ság erőszakos keresztülvitele nem elsősorban konzervatív politikai beállítottságából, szokásaiból, a kiskirályi ha­gyományokból táplálkozik. Fontos motívumként párosul vele a leánya iránti szere­tet, féltés, a világ szájától való tartózkodás. Mária sem kifejezetten erkölcstelen, go­nosz, tehetős férjet fogó bes­tia. Megtévedt, érzékeit és érzelmeit követő ifjú hölgy, aki a megszólástól még ap­jánál is .jobban tart, aki kép­telen erős akaratú, hangosko­dó apjaurával szemben az engedetlenségre. S ugyan­így vehetnénk sorra végig a történet negatív szereplőit. Valamennyien vétkeznek, hi­bát követnek el, egyikük- másikuk talán elvetemült is, de jellemük árnyalt, s visel­kedésükben az eredendő haj­lam mellett megsejdítjük a körülménvek kényszerítő sú­lyát, erkölcsi. társadalmi, gazdasági — Máriánál ké­sőbb érzelmi — erejét. Eb­ből a szempontból a tévéfilm még a Mikszáth-regénynél is hitelesebb. Mert Mikszáth legszubjektívebb regényét ír­ta meg a Különös házasság­gal, s a közti viszony ponto­san az egyszerűsítésnek ked­vezett. De, ha már e meg­jegyzést tettük, adjuk még hozzá: politikai szempontból is egyik legindulatosabb re­génye ez. Ha valamiben elmaraszta­lom Zsurzs Éva filmjét — Szántó Erikával közösen ír­ták a forgatókönyvet, tehát vétkesek benne —, akkor éppen abban teszem, hogy indulatainak nem enged sza­bad utat, a kelleténél erő­sebben tartja vissza magát. A dilemma világos, érzékel­teti az eredmény: a feldolgo­zás közelebb került ízlésünk­höz, de távolodott Mikszáth- tól. Erre már utaltam az anti- hősök kapcsán, de a megál­lapítást érvényesnek tartom Buttler János grófra is. Ke­veslem a konokságát, az igaz­ságért kiálló, jövő-menő har­cosságát. Mikszáth Buttler gróf és Dőrv Mária furcsa házassá­gáról Bernáth Dezsőtől hal­lott'. Lényegében az ebben a családban élő legendát dol­gozta fel. Mert más mesék is keringtek erről az 1792-ben megesett (az író 1810-re teszi az eseményt), különös histó­riáról, amely valójában egé­szen más volt. (A két fiatal szerette egymást, összeháza­sodott, de házasságuk gyor­san megromlott. El akartak válni, de az egyház nem haj­lott a szétválasztásra, hiába eszeltek ki egymás ellen min­denféle csalárdságot). És Mik- száthban ez a zseniális: a mesében, a valóságban meg­érezte a témát, s oda ütött, ahová a leginkább kellett. (A XIX. század végén az állam és egyház között éles csatározás folvik jogi kérdé­sekben, melyek végső soron a hatalomból való részesedés mértékére vonatkoznak.) Jekelfalussy, a szentszék el­nöke (a regényben Pyrker érsek) mondja: Ez már töb­bé nem pusztán az ön ügye. Ami öné belőle, az liliputi dolog. Ez egy hatalmas harc, amely az egyház és a pap­ságot rossz szemmel mérege­tő elemek közt folyik. Igen szomorú, hogy a hadihajón, amelyet elsüllyesztettünk, raj­ta volt az ön búzája is, de el kellett süllyesztenünk, mert rajta voltak ellenségeink is, akik a mi hajónkat roncsol­ták volna össze. E mondatok és a történet között világosodik meg Mik­száth állásfoglalása. A fel­dolgozás lírizáltságában, tom- pítottságában pedig Zsurzs reálpolitikai érzékét gyaní­tom... Lukács Lóránt operatőr gyönyörű képeket komponált. Tamássy Zdenko zenéje hí­ven igazodik a rendezői el­képzelésekhez. A .színészek — Benkö Péter halványabb — egytől-egyig jók. Amíg a Különös házasság ment a tévében, jólesett a képernyő előtt ülni. Zsurzs Éva — erről is hallhattunk — ismeri a közönség igényét, de nem puszta közönségfilmet készített. Annál többet: mert a filmrendezés munkáiét is ismeri! (sulyok) Jubileumi fv-műsorok A fasizmus felett aratott győzelem, valamint hazánk felszabadulásának 40. évfor­dulójáról számos hazai és külföldi dokumentumfilmmel, tv-játékkal és filmsorozattal emlékezik meg a Magyar Te­levízió. A televízió műhelyeiben már készül az a 7x70 perces történelmi dokumentufnfi lm­sorozat, amely á négy évtized politikai, gazdasági és kultu­rális életének legfontosabb fo­lyamatait és történéseit idézi fel. Az archív filmek és fo­tók, valamint korabeli tanúk vallomásainak felhasználásá­val készülő összeállítás fő- szerkesztője Berecz János és ftadványi Dezső, rendezője Mátrai Mihály. A világháború eseményei­re többek között két külföl­di dokumenlumfilm-sorozat is emlékezik: A győzelem című háromrészes szovjet alkotás eddig még nem publikált fel­vételeket is tartalmaz, az Op­penheimer című hatrészes BBC-sorozat pedig eredeti filmkockák segítségével ele­veníti fel az atombomba szü­letésének körülményeit. Már megkezdődtek a fel­vételei annak a tv-filmnek, amelyet. Mamcserov Frigyes készít a mártírhalált halt Steinmetz kapitányról. A film cselekményének gerincét a kapitány életútja adja, gyer­mekkorának, felnőtt éveinek és halálának története eleve­nedik meg a filmen, amely­nek főszereplője Gáti Oszkár. Mezei András írásából Havas Péter rendezésében készül a Béke hetedik napja című tv-játék, amely a felszabadu­lást követően' játszódik, s egy kamasz fiú néhány nap­ját követi nyomon. A jubi­leum évében vetítik az An­na Seghers Hetedik kereszt cí­mű művéből készült NDK fil­met, valamint azt a 13 ré­szes NDK sorozatot, amely egy titkos náci raktár anya­ga megszerzésének történe­tét a népszerű Stirlitz kaland­film stílusában dolgozza fel. Kibontakoztató közösségek A nagyság átka — és itt most méreteikről van szó — kivédhetetlenül az elszemély­telenedés. Sokam vélekednek így a „mammutiskoiláklkail” kapcsolatban. Bevallom, tő­lem sem áiil távol ez a né­zet, sok gyakorlati példát, tu­catnyi esetet láttam, hallot­tam. ami ezt igazolhatja. Té­vedés ne essék: nem csupán szülők és diákok panaszait sorolhatnám fel, a pedagógu­sok között is sokain borúlátó­ak e téren. De ahogy ők, úgy én is hozzá teszeik egy szócskát: szinte... szinte kivédhetetle­nül. Mert igenis vannak el­lenszerek, elérhető, hogy em- berfonmáió műhely legyen egy-egy iskolai közösség, akár osztáilyról, akár egy-egv szak­körről van szó. Az alábbiak­ban egy nagy iskola — ezer főnyi tanú lósereg ?eil foglal­koznak —. a salgótarjáni besz- terce-tetepi három szakköré­nek életébe próbáltunk bepil­lantani. MpliöveV — Síua’omliól Az enyv „illata” lengi be az emeleti műhelyt, kevered­ve a fűnészpor kellemesebb szagával. Láthatóan több kis csoport alakult ki, mindegyik más feladattal foglalkozik. Szükség van Lakatos Géza ta­nár türelmére, figyelmére. — Két körből kerülnék ki a gyerekék — jelenleg 16 fős a szákikor —, a műszaki te­hetséget elárulok és azok kö­züli, akiket a barkácsolás köt te leginkább, amúgy cselllen- gemének csak. Négyéves lesz még csak az új iskola — ez a szakikor aiz első hagyarnányaila<pító!k egyi­ke. Van, aki modellezni sze­ret legjobban, mások mér ko- mo'yabb munkákkal, szemlél­tető eszközök készítésével is foglalkoznak és vannak kez­dők, ötödikeseik. Legtöbbjük­nek otthon, a lakótelepi la­kásban nem tenne lehetősége fúrni-faragni, ragasztani, ka­lapálni. Amikor kérdezem, nem hosszú-e a másfél óra. egyöntetű a „nem!”, sőt, ha lehetne, több délután is itt lennének. Hogy miiként for­málja őket ez a munka (amiit szórakozásinak éreznek leg­többen. ..) ? — A tönzsfagofc közül em­lítek néhány fiút. Szabó Pis­ti például úgy került be, hogy szeret barkácsolni, de nagyon szétszórt egyéniség — úgy érzem, itt megkapta azt a pluszt, ami segít a.z igé­nyességben., a nagyobb önura­lomban; már önálló munká­kat tud végezni. Danók Sza­bolcs hajlamos volt a csavar­gásra — de ez az érdeklődé­se visszatartja őt ettől. Musztnai Ferinek igen jó a fantáziája, de kevés a türel­me — rajta is csiszoltak so­kat ezek a foglalkozások. Fe- renczi Gabi sem csak a spor­tolásinak él, hanem a kéz­ügyességét is fejleszti. De mondhatnám a többieket is, akik közösséget tailálfak itt, amire igein nagy szükségük van. A lakótelepi életmód maga is hátrányos helyzetű­vé tesz kissé minden gyere­ket, és vannak kimondottam veszélyeztet ettek is. Bár töb­beket foglalkoztathatnánk, de a hely maximum 20 gyerek­nek elég... Szabó Pista építészmérnök szeretne lenni, Danák Sza­bolcs építésszervező vagy mű­szerész. Ebben nem kis sze­repe volt az itt töltött órák­nak. Ismerd mei hazádat! — A szó legszebb értelmé­ben szeretném honismereti­nek nevezni a szakkörünket — mondja Molnár Istvánná földrajz—történelem szakos ta­nárnő. — Ha ez sikerül, ak­kor tettük a legtöbbet. „Régi motoros” vagyok ezen a té­ren, már a Rákóczi úti isko­lában volt ilyen csoportom. Régebben nagyobb lehetősége­ink voltak, a patronáló üze­mek többet tudtak segíteni anyagiakkal az országjáró tú­rához. A gazdasági helyzet változásával szerényebben kell terveznünk. A túráink csak esynaiposak, .és aura is ügye­lünk, anyagilag ne terhelje meg a családokat. 60 forint­nál többet ne kelljen befizet­ni. Ol-'-őber'ben például Eger környékét kerestük föl — a városnézés utam kimentünk Sz ilivátsvárad ra. gyalogtúrát tettünk az erdei múzeumhoz, az ősember barlangjához. Fe­lejthetetlen élmény volt a gyerekeknek: útiközben semmi mellett nem mentünk el anél­kül. hogy az értékekre, szép­ségekre ne figyelmeztessük egymást, megvitattuk megbe­széltük a látottakat. A múlt és a jelen keveredik, a gye­rekek érzelmileg is kötődnek a megismert dolgokhoz. Persze, nem csak kirándulá­sokból áil a munkájuk. Több diák írt már sikeres pályáza­tokat. ezek jutalmául újabb és újabb helyekre jutottak el: Szigetvárra. Sopronba, Sze­gedre, a „Rákóczi nyomóm” túréra. Tavaly Feld István régész járt a körükben. Be­kapcsolódtak a „Több, minit játék” múzeumi pályázatba, az iskola gyerekei 1200 tár­gyait gyűjtöttek össze a mú­zeum felhívására. Ezek kö­zött értékes, régi könyvek, a nagyszülők falusi otthonában felkutatott egykori használati tárgyak egyaránt vannak. — Örülök neki, hogy nem történelem szakkör ez, ha­nem honismereti. így színe­sebb, többet ad a gyerekek­nek: egy kis művészettörté­net, egy kis néprajz, iroda­lom éppúgy belefér, mint a természet járás. Van, aki csak közepes tanuló, van, aki ké­sőbb is szeretne történelem­mel, földrajzzal, irodalommal foglalkozni. Egyébként szigo­rú tanárnak ismernek, m°rt követetek — de itt más a lé­nyeg. Jönni, menni, látni és megszeretni a szűkebb és té- gafofo hazájukat. Cselekvő haraszerete’ Sejtettem, hogy lesz ném! rokonság, de hogy ennyire „rímeljenek” a honvédelmi szakkör céljai a honisimeréti­vel, azért nem gondoltam. Újból Lakatos Gézával be­szélgetünk, ennék is ő a „gazda ja”. — Két alapvető célom van: a diákok ismerjék meg minél iobb.an környéküket, a szülő­földet és természetesen a hon­védelmi testületek, a határ­őrség munkáját. A légfegyve­rei gyakorlatiban is. a többi­vel a bemutatókon ismerked­tek meg. Fontos a térképis­meret, foglalkoztunk a tájé­kozódással, a, domborzati vi­szonyok hadászati jelentősé­gével, és azzal, hogyan segít­heti az egyszerű állampolgár a határőrök munkáját. Idén a felszabadulási évforduló kö­ré csoportosítottuk a témákat. Voltunk Forgácson az emlék­műnél. megnéztük a kolónia maradványait. A szakkör most a felszabadulási vetélkedő anyagát állítja össze. Sokat segítenek a szülők — eljön­nek velünk túráikra. egyes témáikról ők tartanak elő­adást. Univerzális érdeklődé­sű, tudású például Majchner Péter — nem katana, a pos­ta központi garázsának veze­tője, de hobbiból sok terűié­ben elmélyedt. Visszajár sok régi taní tván vom is G. Kiss Magdolna Közel négyszáz diák tanul tizcnháromíajta hangszeren a Bátonyierenyei Állami Zeneiskolában. Az intézet oktatói zenei előképzőt és zeneóvodai foglalkozásokat is tartanak. KOSSUTH RADIO: 8.20: Társalgó 9.44: Találkozás a Hangvillá­ban J«.05: Diákfélóra 10.35: Éneklő ifjúság 30.53: Nótacsokor 11.39: Az élet komédiásai, 14. rész 12.3«: Ki nyer ma? 12.45: A Rádió Dalszínháza 13.3«: Radowan Wlatkovics (kiirt-) és Mirna Nochtová (zon­gora-) hangversenye 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok a fog­fájásról. 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Élő világirodalom 15.20: Három Vivaldi-szonáta 15.50: A Csepel Művek fúvószene­kara játszik 16.05: A Nyitnikék postája 17.00: Világablak 17.30: Filmzene 17.45: A Szabó család 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Gondolat 20.00: Böngészde 21.00: Házak és vallomások 21.10: Gershwin-művek 21.40: Miért írta meg... 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kórusmuzsika 22.49: A közjó szolgálatában 22.59: Évszázadok mesterművei 0.10: A Budapesti rézfúvós- kvintett játszik PETŐFI RADIO'S 8.08: Slágerműzeum 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben Közben: 4 NÚGRÁD - ,1984. november 27^ kedd 10.00: sportvilág 10.25: Fülszöveg 10.45: Láttuk, hallottuk 12.10: Francia sanzonok 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: zenés délután 14.15: Népdalkörök pódiuma 14.40: Hangos szótár: allergia, szimptoma, hipochondria 15.05: Szőnyi Olga és Bende Zsolt operettfelvételeiből 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.05: A Csúcsforgalom folyta­17.30: Tinitonik 18.30: Táncházi muzsika 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Zsebrádiószínház 20.18: Bemutatjuk Wynton Mar­salis „Hot House Flowers” című lemezét 31.05: Vidám népmesék 21.30: Népzenekedvelőknek 22.00: Kurt Weill zenés játékai­ból 33.20: A tegnap slágereiből 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STUDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.06: Kulturális kalei- (4 tartaiombolfl Csoat­váry képzőművészeti naptár. — A gyújtogató bemutatója a Miskol­ci Nemzeti Színházban — Irodal­mi szakkör az iskolában. — Hely- történeti gyűjtemények Boldog­kőváralján.) Szerkesztő: Pong­rácz Judit. 18.00: Észak-magyar­országi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.10: Tévétorna 8.15: Iskolatévé 8.40: Deltácska 9.00: Orosz nyelv 9.10: Fizika 9.35: Magyar irodalom 9.55; Kincsek titkos dossziéja. Francia film 10.45: Híres spanyol opera­énekesek 11.40: Képújság 14.40: iskolatévé 15.20: Csupajóvár 15.50: A spártai állam és a thermopülai ütközet 16.25: Hírek 16.30: A világ nagy városai. Madrid. (Ism.) 17.20: Egészségünkéit 17.30: Képújság 17.35: Megújuló energiaforrás; a biomassza &8.2fci Agrárvilág 18.50: Mini Stúdió ’84. 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A pad. Tévéjáték 21.05: Stúdió ’84. 22.05: Messze északon. Svédország 22.55: Tv-híradó, 3. 2. MŰSOR: 18.05: Képúlság 18.10: zsebtévé (Ism.) 18.40: Az ötvenes évek odaát 19.30; A drezdai filharmoniku­sok hangversenye 21.30: Tv-híradó. 2. 21.50: Reklám 21.55: Halálodra magad maradsz NDK tévéfilmsorozat. IV 1. rész. 23.10; Képújság BESZTERCEBÁNYA*. 19.30: Tv-híradó 20.00: A TA.SZSZ jelenti, fi. rész 21.05: Ne feledkezzenek el Bej rútról 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Kamarahangverseny B3.INM Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tévéklubja 21.30: Időszerű események 22.00: Francoise, avagy élet a házasságban MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.* Fél 4. háromnegyed 6 és 8-tól: ,lim Craig. Színes, szinkronizált auszt­rál western. — Tarján vendéglő: Kóma. (16) Szinkronizált USA bűnügyi film. — Kohász: Gandhi. I—II. (14) Színes. szinrf-onizáJt angol—indiai szuperprodukció. — Balassagyarmati Madách: Szép­lány ajándékba. (14) Színes, szinkronizált francia—olasz film­vígjáték. — Pásztói Mitra: Twist Olivér. (14) Színes, szinkronizé t angol film. — Nagybátonvi Bá­nyász- Gyertek el a névnapom­ra! Színes magyar film. — Nagy-' bátonyi Petőfi: Utószinkron. Szí­nes szovjet film. — Rétság; Gyer­tek el a névnapomra! (141 Színes, szinkronizált ausztrál—íVj-zéU.nd! kalandfilm. — Kistéren y;i Pető­fi: O. kedves Harry! Színes, szinkronizált NSZK-beli bűnüsvi filmvígjáték. — Jobbágyi: Felsza­badítás. I—II. Színéé szovjet filaH t eposz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents