Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)

1984-11-22 / 274. szám

Hogyan jár el a döntőbizottság? Válasz a FŰTÖBER.főI Elítéljük az esetet F J. kérelmet nyújtott be a vállalati döntőbizottság­hoz, ugyanis őt munkahelyi vezetője fegyelmi büntetésben — szigorú megrovásban — részesítette. A fegyelmi hatá­rozattal azonban nem ért egyet, sérelmesnek tartja, mert az — véleménye szerint — nem a valós tényállás alap­ján született. Kérelmét a fegyelmi büntetés ellen már egy hónapja benyújtotta, azonban ügyében még döntés nem született, ügyéről semmiféle értesítést nem kapott. Kérdé­se: mennyi idő alatt kell az ügyben a vállalati döntőbi­zottságnak döntenie, és addig „érvényes-e” a fegyelmi bün- te‘ ■’se? A dolgozó és a vállalat között a munkaviszonyból ere­dő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben felmerült munkaügyi vitában első fokon a vállalati munkaügyi dön­tőbizottság jár el. A fegyelmi határozatnak mindig tar­talmaznia kell azt a rendelkezést, hogy a határozat ellen a dolgozó 15 napon belül kérelmet nyújthat be a mun­kaügyi döntőbizottsághoz. F. J. ügyében is elsőként azt vizsgálja a döntőbizott­ság, hogy a dolgozó határidőben nyújtotta-e be a kérel­met, A munkaügyi döntőbizottság elnökének az ügyet tár­gyalásra kell kitűznie, és ezzel egyidőben kell ellenőriz­ni, hogy rendelkezésre állanak-e a munkaügyi vita elbí­rálásához szükséges iratok. A munkaügyi döntőbizottság elnöke (elnökhelyettese), a tárgyalás előkészítése céljából iratokat, adatokat szerezhet be a felektől, más szervektől vagy hatóságtól. A tárgyalás kitűzése írásbeli idézés útján történik. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az ügy a kérelem előter­jesztésétől számított nyolc napon belül elbírálható legyen, továbbá a felek és képviselőik, valamint a megidézettek az idézést a tárgyalás megtartása előtt legalább 48 órával kézhez kapják. A tárgyalás során a kérelem elbírálása'háromtagú ta­nácsban történik, a döntőbizottság tanácsa csak szabály­szerűen megválasztott (kooptált) elnökből (elnökhelyettes­ből) és két tagból állhat. A munkaügyi döntőbizottságnak az ügyet tárgyaláson kell elbírálnia. A munkaügyi vitát eldöntő határozatot a tárgyalás után zárt tanácskozásban kell meghoznia. A határozathozatal alatt a döntőbizottság háromtagú tanácsán kívül csak a jegyzőkönyvvezető ma­radhat a tárgyalóhelyiségben. A határozatot meghozatala után, a tárgyalás befejezéseként ki kell hirdetni, majd a felekkel három napon belül írásban kell közölni. A hatá­rozatnak tartalmaznia kell a jogorvoslati lehetőséget is, azaz, hogy a döntőbizottság határozata ellen a felek har­minc napon belül keresettel fordulhatnak a munkaügyi bí­rósághoz. F J. esetében — mivel a kérelmet már egy hónapja benyújtotta — a döntőbizottságnak a tárgyalást már ki kellett volna tűznie. A kitűzés elmaradásának okáról cél­szerű a döntőbizottság elnökénél érdeklődni, avagy a vál­lalati szakszervezeti bizottságnál, ugyanis a döntőbizott­sági tisztségviselőket a vállalat és a vállalat szakszerve­zeti szerve együttes javaslata alapján a dolgozók választ­ják. A választás szabályainak betartásával visszahívásnak is van helye, mégpedig akkor, ha a tisztségviselő köteles­ségeit hanyagul látja el. A fegyelmi büntetés „érvényességével” kapcsolatos kér­désre azt kell válaszolni, hogy a fegyelmi határozat ellen a döntőbizottsághoz benyújtott kérelemnek halasztó hatá­lya van, ami azt jelenti, hogy amíg a döntőbizottság — vagy kereset esetén — a munkaügyi bíróság az ügyet jog­erősen el nem bírálja, addig a fegyelmi büntetés még nem „érvényes.” Dr. Zs. A. Egészségnevelési előadás űrhalomban Miklósik Ignácné, a balassa­gyarmati és vonzáskörzetének vöröskeresztes titkára rende­zésében értékes előadást hall­gattak az örhalmi községi kö­zös Tanács területén élő em­berek. Az előadás az általános iskola egyik nagytermében került megrendezésre. Száz­harminc ember ismerete gya­rapodott. a helyes gyermek- nevelésről és a korszerű táp- lá'kozásról, a betegségek meg­előzéséről. Az előadók: dr. Ta­kács Mária gyermekgyógyász és dr. Németh György belgyó­gyász, a balassagyarmati kór­ház Orvosai. Az értékes or­vosi előadások után Látkóczi Bálint, a gabonaforgalmi vál­lalat osztályvezetője tartott előadást a gabonaipari termé­kek felhasználásáról. Utána az iskola zsibongójában a hosszú asztalokon sorakoztak a finoman elkészített diétás ételkülönlegességek, amit az óvodai konyhában készítettek el. A kóstoló után az egyik teremben vásárolni lehetett gabonaipari termékeket. Rendkívül hasznosnak tar­tom a Vöröskereszt rende­zését. mert ismereteinket bő­vítette, elgondolkoztat élet­vitelünkről, hasznos tanácso­kat kaptunk gyermeknevelés­ről. gyermek és felnőtt étke­zéséről, a betegségek megelő­zéséről. Űj termékekkel is­merkedtünk meg, és azonnal kóstolhattuk a belőle elkészí­tett ételeket. Dr. Mészáros Ferencnc községi Vk. vezetőségi tagja Örhalom Vetélkedőt hirdettek Szécsényben Kellemes környezet fogadja mindazokat, akik Szécsény­ben a Krúdy Gyula Könyv­tárba látogatnak. Ugyanis a könyvtár dolgozói szívesen állnak rendelkezésre, bármi­lyen témában, vagy könyvvel kapcsolatban . kérnek az ol­vasók tájékoztatást. A könyv­tárban mintegy 35 ezer da­rab könyv található, de emel­lett folyóiratok, különböző k adványok is megtalálhatók. Rendszeresek az író-olvasó ta'álkozók, valamint kíilönbö. ző irodalombarát-körök tag­jai adnak egymásnak találko­zót. A könyvtárnak jelenleg 1340 rendszeres olvasója van, kik elsősorban Hálálok, szak­középiskolások. középkorúak és nem utolsósorban az idő­sebb korosztály képviselői. A könyvtár kapcsolatot tart a napközi otthonnal, az ott la­kók olvasási igényeinek ellá­tását is igyekszik biztosítani. Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére vetélkedőt hirdettek meg „Szocialista jelenünk az iro­dalomban" címmel, melyet a helyi vezető szervekkel eevüt tesen kívánnak lebonyolítani december 20-án. A vetélke­désre eddig már hét község olvasóközönsége nevezett — tájékoztatott Fasching Ká- rolyné, a könyvtár vezetője. takácsáé — így éreztük, így láttuk A pásztói nyugdíjasklub­ban élénk az élet. Az utóbbi időben a szüreti mulatság ho­zott lázba mindannyiunkat. Már régebben érlelődött ez a dolog, míg a művelődési köz­pont dolgozói elhatározták, hogy szüreti mulatságot ren­deznek, az idősek és a fiata­lok nagy örömére. A fiatal generáció csak elbeszélések­ből ismeri ezt a színes, humo­ros mulatságot. Nagy érdek­lődés, vitatkozás alakult ki a klubban, mindenki azért akart tenni valamit, hogy minél szí­nesebb legyen, és mennél ere­detibb a szüreti felvonulás. A szereplők zöme azokból a családokból került ki, akik 20 év távlatában mint mamák, illetve nagymamák alkották a szüreti menetet. Nagy volt az izgalom, lesz-e nézőközönség. Kérést továbbítunk Bérlet van, Minit ismeretes a Voláin 2. sz. Válilala't két helyi járatot is közlekedtet a Csizmadia-tele­pen és a Somilyóbányán lakók számára, őszi menetrend lé­vén mégis ez problémát okoz az itt lakóknak. A délutáni műszakba indulóknak mind a két jelzésű helyúijárat (2 és 2/A) azonos időpontban indul a városközpont felé, ami gon­got okoz a tűzhelygyárba és az öblösüveggyárba igyekvő dolgozóknak. Szeretnének az üzemi konyhán megebédelni, de sajnos ez nem Jér bele az idejükbe, ment mindkét járat fél kettő utóm ér be, a mun­kakezdés pedig 13.50-kor van. A továbbutazók igen sokat gyalog mennek a helyi járati buszmegállóból, mert nem ér­nének be időben a csatlako­zásra várva. Az előtte induló járat túl korai, munkakezdésig több mint egy órát kellene vá­rakozni. Szép, derült időre ébredtünk, délután csak úgy hömpöly- gött, a jó nép ünneplőbe öl­tözve. A fiatalok is kitettek magukért. Magyar ruhába öl­tözött lányok, csikósruhába öltözött fiúkkal vitték a szü­reti koszorút, énekszó hang­zott, vidámság mindenfelől, a színes nagy kavalkád több község fiataljait ölelte magá­ba: Palotás, Hasznos, Szur­dokpüspöki, Mátraszőlős stb. A klubból ott volt a Rozma­ring dalkör, a munkáskórus, a fiatalok énekelve táncoltak, jó hogy győzték szusszal, de még az iskolások is, de szé­pek voltak. Szemet gyönyör­ködtető, szívet melengető volt nézni őket. De sorolhatnám tovább még ki tudja meddig a szüreti felvonulás színfolt­jait. busz nincs... — Minek akkor a bérletünk, ha a fél utat gyalog tesszük meg a munkahelyig? —mon­dogatják egymásnak az SKÜ- be továbbutazók. Az esti órákban a buszpályaudvarról indulón (21.40 óra) alig van egy-két utas, később csak 22.30-kor jön helyijérat, így a hazaérkezés a késő esti órá­kiig is elhúzódik, a vidékre (távolabbra) utazók előbb ér­nek haza, mint az itt lakó helybeliek. Kérnénk a Volán Illetékes szakembereit ezekkel a prob­lémáikkal kapcsolatban —, ha lehetséges még egy buszt be­indítani, vagy változtatni az induláson — intézkedni szí­veskedjenek, ne csak a nyári idényben a telekre utazóknak állítsanak be másik helyi já­ratot Bcrze Vendel Salgótarján Húszféle termék Pásztoréi Húszféle terméket készítenek jelenleg a pásztói Béke Ter­melőszövetkezet műanyagüzemében. Az ország minden ré­szébe havonta egymillió forint értékű árut szállítanak. Pásztori A közelmúltban újabb él­ményben volt részünk, már­mint a nyugdíjasklub tagjai­nak Pásztón. Lukács Ida bőr­gyógyász főorvos tartott elő­adást a bőrbetegségekről, an­nak felismeréséről, a követ­kezményeiről és a komolyabb bajok megelőzéséről. Kérdés­felelet alapon sokat tanul­tunk, tanácsokat kaptunk. Oly’ gyorsan repült az idő! Kanyó Pálné, a városi és te­rületi Vöröskereszt titkára mondott köszönetét, Alapi La- josné zongorázott egy kis dalt, mintegy kedveskedett a főorvosnak azért, hogy Sal­gótarjánból eljött közénk. Mi nyugdíjasok pedig ezúton kö­szönünk mindent! Bogácsi Istvánná Hozzászólás Kik a népszerűt­lenek? című cikkünkhöz Örömmel olvastam a NŐG- RÁD-ban a „Kik a népszerűt­lenek” című ciklket, amely a november 1-i Olvasók fóru­mában jelent meg. Régen fi­gyelem a helyijáratokon dol­gozó ellenőrök munkáját és sokszor elgondolkozom azon, hogy vajon én el tudnám-e látni ugyanazt a feladatot. Ugyanis egy agresszív, bru­tális utas vérig sérti, megaláz­za, bemocskolja őket és ők csak nyelnek, eltűnik a sok butaságot, gorombaságot. Egy­két másodperc után, a követ­kező utasnál már mosolyog­nak, kedvesek, udvariasak! Sokan ezt úgy nyugtázzák, hogy „naplopók — nem, hogy mennének a gyárba dolgozni! — több hasznuk lenne”. Az egyik voiános ismerősöm elmesélte, hogy a menetdíjbói bejövő pénzből javítják a fel­hasított üléseket, az összekar­colt üvegeket, ebből vásárol­ják a tisztán tartáshoz szüksé­ges mosószert stb.-t, tehát mindez nekünk utasoknak fontos elsősorban. Nem tu­dom, hogy kinek mekkora ér­téket jelent az a fogalom, hogy becsület —, de rengete­gen nézik jótékonysága intéz­ménynek a helyijáratot! Akár­milyen nehéz egyeseknek fel­fogni, hogy az autóbusz üze­meltetése pénzbe kerül, és amit a Volán kiad, azt csak a korábban beszedettből tudja kiadni. Ha nem fizetne senki menetdíjat, nem lenne üzem­képes busz és mehetnénk mindenhova gyalog. Még a jegyadó gépes korszakból em­lékszem egy zöld gépre, ame­lyikre fel volt írva: „Aki jegy nélkül utazik, szolgáltatást lop!” — csak sajnos, nemsoká­ra leragasztották. Hát ez a teljes igazság! Aki az üzletből fizetés nélkül kihoz valamit, az lop, így az is lop, aki nem fizeti meg az utazásának az ellenértékét. Az ilyenek meg­érdemelnék, hogy a nevük megjelenjen a NÓGRÁD-ban! Nem tudom, hogy ha az in­gyen utazóknak kellene üze­meltetni a saíát autóbuszukat, vajon engednék-e ingyen utazni az emberéket! Ha en­gednék, miből tudnának meg­élni? összefoglalva azt tudnám mondani, hogy azért vannak ellenőrök, mert olyanok is van­nak. akik lelkiismeret-furda- lás nélkül képeséi? jegy nélkül utazni. Amíg ilyenék lesznek, addig ellenőrök is lesznek! Ez raitunk. utalókon múlik. Be­csület! Vajon kinek mennyit ér? Nagy István, nyugdíjas Salgótarján Lapunk november 10-i szá­mában megjelent „EZ NEM BANK” című cikkel kapcso­latban a FŰTÖBER bátony- terenyei gyárának szb-íitká- ra, Sándor János az alábbi reagálást küldte meg lapunk­nak: — Messzemenően egyetér­tünk a cikkben megfogalma­zottakkal és elítéljük az ilyen hozzáállást. Gyárunk szak- szervezeti munkájára nem ez a stílus a jellemző, ez egy személynek a nagyon rossz hozzáállása volt. Az esetből levontuk a kel­lő tanulságokat és megtettük a megfelelő intézkedéseket. A jövőben jobban ügyelünk, hogy ilyen elítélendő eset ne kö­vetkezhessen be. Nem magyarázatként, da megjegyezni kívánjuk, hogy dolgozóink ügyeivel ennél sokkal másalbb stílusban fog­lalkozunk. Ha csak említést teszünk erről, a következőket jegyezhetjük le. A szóban forgó dolgozónk lakáskérelmét támogattuk, és az elintézést nyert. Betegsége által könnyebb munkakörbe helyeztük. 1975 óta betegségé­re való tekintettel 7000 forint szociális segélyben részesítet­tük. Tisztelt szerkesztőség! Erzsiké, a mindenes A salgótarjáni Beszterce» lakótelepen tevékenykedő hír­lapkézbesítőnek, Lukács Im- rénének szeretnénk köszöne­tét mondani: — írják Szilá­gyi Tiborné, Barta Miklósné,. Tóth Béláné és Szilágyi Lászlóné olvasóink. Erzsiké, akit ezúttal névünnepén is köszönteni szeretnénk, oly kedves nekünk, mert hűsé­gesen hordja az újságokat. De bármivel megbízzuk, min­dent elintéz. Például pénz­feladás, telefonszámla-befize­tés, tv-adóbefizetés stb. Kö­szöntjük névünnepén, s ar­ra kérjük, hogy a jövőben is végezze munkáját ilyen szor­galommal és odaadással! Hírek Borsosberényből Borsosberényben november a Vöröskereszt jegyében telik el. Másodikén a véradók tisz­teletére ünnepséget rendez­tek, úgy mint az előző évek­hez hasonlóan. Négyen: ifj. Pribeli Józsefné, Dénes Ist­vánná Kálmán Lajosné, Bar­na Mihályné kapták meg tíz­szeres véradásukért a kitün­tető bronz fokozatot. November 8-án önkéntes véradónap volt, ahol 1>8 helyi lakos jelentkezett és 55-en adták életmentő vérüket. November 21-én idősek napját rendezett a helyi Vö­röskereszt-szervezet és a kö­zös tanács az állami gazdaság, anyagi segítségével. 200 idős korú személyt hívtak meg a hangulatos estre. Ifj. Pribeli Józsefné véradó­felelős kimagasló aktivistája az alapszervezetnek. Százhúsz darab Családi Lap jár és eb­ből 8o darabot ő szervez, il­letve ad el a faluban. A soraimban említett tár­sadalmi munkásokat úgy ér­zem elismerés illeti, ezért is írtam meg a t. szerkesztőség­nek! Liszka Lászlóné Vk.-alapszerv. vez. tag. Borsosberény Összeállította: Tóth Jolán NÖGRÁD ,1984. november 22., csütörtök 5

Next

/
Thumbnails
Contents