Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)

1984-11-22 / 274. szám

Tihanyi Zsuzsa Fiatal keramikus. Tihanyi Zsu- csa munkáit mutatjuk be. Válto­zatos megoldásokkal formált vá- tányért, gyertyatartót, tálat, használati és dísztárgyakat. Mér­téktartó mázai harmonikusan il­leszkednek. Funkcionális tárgyai jól használhatók, ízlésesek, jó formaérzékkel tervezettek. Ked­vesek kislánya számára készített állatfigurái. Szép formájúak re- pesztett vázái, kecsesek, ötlete­sek gyertyatartói. Tihanyi Zsuzsa — aki gyerek­kora óta keramikus akart lenni — még csak most indult a pá­lyán. Néhány kiállításon már láthatta a közönség munkáit. Bé­csi tanulmányútja után tavaszi kiállításra készül. Időszerű Kossuth-kiadvóny Gombár gondolatai Lehet letenni, de eltenni nem szabad. Gombár Csaba könyvének nem a könyves­polcon, a többi kötet közé be­préselve van a helye. Hanem az asztalon, hogy nap mint nap kézügyben legyen. Kézi­könyv az Egy állampolgár gon­dolatai. Szenvedélyes esszéket, bátor publicisztikákat, tehát erősen szubjektív műfajú írá­sokat tartalmaz a 245 oldal. Ennek ellenére —, vagy épp ezért? — fontos kézikönyv, jeles tankönyv a politika ala­kítóinak, s az iránta érdeklő­dőknek a számára. Remek kezdeményezés volt a Kossuth Könyvkiadótól, hogy Gombár tizenkilenc írá­sát —, amelyek egyébként 3f*67 és 1983 között keletkez­tek és különböző folyóiratok­ban jelentek meg — most egy kötetbe gyűjtve piacra dobta. Az imponáló műveltségű ku­tató — Gombár a párt egyik kutatóintézetében tevékeny­kedik —, a hazájáért felelőssé­get érző értelmiségi olyan esz­mefuttatásokat vetett papírra, amelyek „óhatatlanul” fölélén­kítik az olvasó politikai, köz­életi gondolkodását. Alkotó gondolkodást serkent, ehhez szenvedélyével lökést ad. S kitűzi a szakszerű támpontokat is, ám nem kívánja kényszer- pályára terelni a gondolatme­netét. Nem „keretet ad”, el­lenkezőleg: kibontakoztat. S, ki vitatná, hogy nagy szükség van ilyen könyvre a reform­folyamat továbblendítésekor? Égetően időszerű tehát a Gom­bár-kötet. Időszerűsége nem csupán abból származik, hogy a poli­tika és a közélet (e kettő bem egészen ugyanaz, fejtegeti ............. f ­e gy dolgozatban) pezsdítését célozza, hanem maguk a konkrétan tárgyalt kérdések is olyanok, amilyenekkel na­ponta szembetalálkozunk. Há­rom nagyobb fejezete „A köz­életről és a politikáról”, „A demokrácia kérdéseiről” és „A politika tudományáról” címet viseli. Ezeken belül szól a magánélet és a politika ösz- szefüggéseiről, a helyi hata­lom „hermenautikájáról”, a politikai filmekről, a nemzeti érdekről (Mi fán terem a nemzeti érdek?), a politikusi erkölcsről, a politikai kultú­ráról és így tovább. Mindeze­ket a néhol talán a napi élet­ről távolra esőnek látszó té­mákat „földközelben”, azaz a törvényszerűségeket köznapi megjelenési formájukkal együtt elemzi. Az egyik izgalmas cikke —, amely tíz éve a Magyar Hír­lapban jelent meg először — azt a kérdést feszegeti: „Vissza lehet-e élni a demokráciával?” Mint Gombár írja, olykor hallhatjuk azt az állítást, hogy egyesek „visszaéltek a demok­ráciával”. Akik ilyet monda­nak, úgy látják: a vállalat jó szándékú vezetői lehetővé tet­ték az üzemi demokráciát, a dolgozók pedig visszaélve a bizalommal „túlzásba vitték” a demokráciát. „De hiszen az elemi politikai érzék azt dik­tálja — amit egyébként az alkotmány és a törvények jo­gilag rögzítenek is —. hogy bizalmat mindig a vezetettek, a választó állampolgárok elő­legeznek és nem fordítva” — érvel Gombár. A tudós szelle­mesen, eleven stílusban szedi izekre a torz hivatalnoki „lo­gikát”, amelynek hívei „a szocialista értékek képvise­letét arisztokratikusan csak maguk által tudják elképzelni és érvényesítését kizárólag csak a központi utasítások so­rán látják biztosítva”. Mint a politológus végül megállapít­ja, visszaélést azok követnek el, akik a jóhiszeműségre apellálva meg akarnak sza­badulni az őket korlátozó, el­lenőrző demokráciától. Jó mintát kínál Gombár Csaba a hazájáért tenni kí­vánó elkötelezett értelmiségi cselekvési módjára. Tiszteli mind az ügyet, mind intéz­ményeit. De a tisztelet nem homályosítja el „vigyázó sze­mét”, s észreveszi, amikor utóbbiak itt-ott károsítják az előbbit. Ilyenkor szenvedélye­sen az ügy érdekében emel szót, s óhatatlanul egziszten­ciális érdekeket sért. Ám szen­vedélyének tiszta elkötelezett­sége ad nvomatékot. Világosan látja módszerének kockáza­tát. s egyértelmű szavakkal le is ír ja azt az állampolgári bá­torság ébresztésével kapcso­latban. Érdemnek tekintjük-e ezt mi — kérdezi — „mind­azokkal együtt, akik oly sok­szor szólnak a politikai akti­vitás fontosságáról, ha azon­ban az esetleg megnyilvánul, ódzkodnak tőle, mert az min­dig és óhatatlanul személyeket és intézményeket érint.” Az Egy állampolgár gondo­latai alkalmasnak látszik arra, hogy fokozza az —, mint Gom­bár írja — állampolgári bá­torságot. Így a könyv hozzá­járulhat ahhoz, hogy fesztele­nebből, otthonosabban, tehát jobban érezzük magunkat szűkebb és tágsbb közössé­günkben. Molnár Pál Kempelen Farkas Tudós és feltaláló volt „Non omnls moriar” — hangzik a tudós magyar ezer­mester bécsi sírfelirata. Ml is kegyelettel emlékezünk Kempelen Farkasra, születésének 250., halálának 180. év­fordulója alkalmából. A sokoldalú, mechanikai zseni neve a társadalom szé­les rétegeiben ismert és nép­szerűségnek örvend ötletes és leleményes találmányai által, de tudományos munkásságá­val is feledhetetlen érdemeket szerzett. A legnagyobb hírnevet a sakkautomatának köszönhet­te. Kora divatjának megfe­lelően egy „csodagépet” szer­kesztett, és ez a szellemes, ötletes játék fél évszázadon keresztül tartotta ámulatba Európát és Amerikát. A sakk­asztal mellett egy török ru­hába öltöztetett bábu játszott és le is verte ellenfeleit, így II. Katalint és Napóleont is. A játszma után a nézők kér­déseket intézhettek a bábu­hoz, amely ujjával a táblán levő betűkre mutatva, igen szellemes választ adott. Egész Európa lázban volt. Mi lehet a titka? — Mi az. Kempe­len? — kérdezte Mária Teré­zia. ön boszorkány mester? Csoda volt-e? Sokat vitat­koztak. Nem, nem volt cso­da, csak igen ötletes, szelle­mes trükk, becsapás — mint Kempelen is beismerte. De akármi is volt, csodálatra méltó. Kempelen ügyességét, me­chanikai tehetségét számta­lan más hasznos és értékes találmánya is bizonyítja, ösz- szeállított többek közt egy tűz- és gőzmasinát, amelynek a magyarországi csatorna- építkezéseknél nagy hasznát vették. így Watt-tal egy idő­ben, de tőle függetlenül fel­fedezte a nyomtatókart. Igen figyelemre méltó kezdeménye­zés, hogy a vakok számára, elsősorban Mária Terézia vak keresztlánya részére, „nyom­daszerű” írógépet (egy sajá­tos kézinyomdát) szerkesztett, hogy a vakoknak az írás­olvasás tanítását megkönnyít­se. Nevét örök időre bevés­te a magyar művelődéstörté­netbe: a budai királyi vár át­építési munkáit ő vezette, majd 6 készítette el a Vár­színház tervrajzát is; erre a célra — II. József utasításá­ra — a régi, elhagyott kar­melita kolostort alakították át. Kevesen tudnak arról, hogy a schönbrunni kastély csodálatos vízműberendezése szintén az ő tehetségét di­cséri. Számos igen hasznos és ér­tékes találmánya közt a leg­fontosabb: beszélőgépe, amely tudományos kutatásokon, az emberi beszéd egzakt isme­retén alapszik. A legjelentősebb, ha a köz­tudatba nem is ment át, de tudományos körökben annál inkább értékelte, Kempelen nyelvészeti, azaz fonetikai munkássága. Kempelen nem­csak a magyar, de az általá­nos fonetika terén is előkelő helyet foglal el. Főműve: Az emberi beszéd mechanizmusa a beszélőgép leírásával, Bécs, 1791. Ebben a korban, a felvilágosodás Idején az ér­deklődés egyre jobban a nyelv felé fordult. Kempelent ré­gen foglalkoztatta az emberi beszéd, a nyelv eredetének a kérdése. Adelung és Herder irányzatához csatlakozva, a logikus ész érveléseivel fejti ki argumentumait. Nyelv és ész, műveltség és nyelv ösz- szefügg. Igen érdekesen, a modern nyelvtudomány szem­pontjából is helytállóan ha­tározza meg a nyelvet: „A nyelv az a képesség, hogy — a torok különbözőképpen ösz- szetett vagy egymásra követ­kező hangjaival érzéseinket és gondolatainkat közölni tudjuk másokkal”. Az állatoknak is van bizonyos fajta beszédük, ők is ki tudják fejezni ér­zéseiket, de az emberi be­széd összetett. Ez különböz­teti meg az embert az állat­tól, és ezáltal jutott az em­ber a műveltség mai fokára. Igaz ugyan, hogy némely rö­vid szavak az egyes nyelvek­ben egyeznek, de ez minden bizonnyal csak véletlen, vagy kölcsönzés. A szavak és a kiejtés az idők folyamán vál­toznak, de a nyelv felépítése aligha. A német ma így mondja: „mit der Hand”, és nem valószínű, hogy ezer év múlva „der Hand mit”-et fog mondani, mint ahogy ma a magyarban mondják. E te­kintetben annyi a különbség az egyes nyelvek között, hogy azok nem származhatnak egy és ugyanazon nyelvből. Kem­pelen azt vallja, hogy az em­bernek magának kellett a nyelvet feltalálnia. Ha fel­tételeznék, hogy az első em­berpár készen kapta a nyel­vet, akkor neki már ilyen fo­galmakat mint fa, fém, arany stb. ismerniük kellett volna, ami pedig lehetetlen, „külön­ben úgy beszélne, mint a pa­pagáj.” Kempelent régen foglalkoz­tatta az emberi beszéd után­zásának a kérdése, egy be­szélőgép megszenkesztésénék a gondolata. Kutatott egy olyan hangszer után, amelynek a hangja az emberi beszédhez a legjobban hasonlít. A vé­letlen segítette. Egy vásári bőrdudát hallva, annak a hangja egy gyermek énekére emlékeztette. „Bevallom — Ír­ja —, hogy életemben zene még Hlyen élvezetet nem oko­zott, mint ennek a megvetett dudának a nyomorúságos nyekergése”. Ezen az úton in­dult el, hogy az emberi be­szédet technikai műszeren utánozza. Kapott egy kis nád­sípot (ezzel helyettesítette az emberi hangszalagokat, a hangiadószervet), összekötötte egy fújtatható dudával (ez a tüdő, azaz a levegőadó szerv szerepét töltötte be), majd hozzóerősítette egy oboa töi- cs'rét, mely nagyjából az em­beri szájat utánozta. Elefánt­csont nyeilvecsikéíket alkalma­zott, először többet, később csak egyet, mert rájött, ha össze akarja kapcsotai a han­gokat, mindenben pontosan az emberi beszédet kell utánoz­nia. „A beszédet formálisan kellett tanulmányoznom, s kí­sérletezéseim közben a ter­mészetet is tanácsul hívnom. Ezért beszélőgépem és a nyelv­ről szóló teóriám állandóan egymás ínellett haladtak és egyik a másiknak útmutatóul szolgált.” Kutatásai kö2íben több fon­tos. a maga korában valóban úttörő megálllaipításra jutott. Például meghatározta a be­szédhangok képzéséhez szük­séges hangképző szervéket és azok működését: rámutat a rezonancia szerepére, a magán- és mássalhangzók, valamint egyes zöngés és zöngétlen mássalhangzók közötti különb­séget kortársainál helyeseb­ben és pontosabban határoz­za meg. Újszerű a hangok akusztikai vizsgálata. Első­ként adott fiziológiai magya­rázatot a hangok képzésénél, s a nyelvtörténeti és nyelvjá­rásokra vonatkozó magyaráza­taival is messze megelőzte ko­rát. Pontosan leírja az egyes hangok képzésmódját, s rá­mutat az egyes nyelvékben, illetve nyelvjárásokban mu­tatkozó eltérésekre, sőt a kép­zésükben mutatkozó hibákra is felhívja a figyelmet és taná­csot ad a kijavításukra. A bevezetésiben szerényen megemlíti, hogy műve célja és valamennyi összegyűjtött munkájának érdeme az lehet, ha sikerül a süketnemák be­széd tanítását könnyíteni és egyes emberek beszédhibáit javítani. A mechanizmus tudományo­san felépített, logikus mű, a laikus száméra is könnyen érthető, éppen mert az elmé­let és gyakorlat szoros össze­fonódásán alapszik: a tudósok számára pedig örökbecsű, örökórtélkű. Ma is. két évszá­zad után is megőrizte frisse­ségét és fiatalságát. Kempe­len munkáját ma is sok terü­leten hasznosíják, főleg a lo­gopédia terén szerzett különös érdemeket. Kempelen művét németül írta, s élete nagy részét ts Becsben töltötte. Ezért sokan — tévesen — németnek tart­ják a pozsonyi születésű, kis- nemesj családiból származó magyar lángészt. Az évfordu­ló alkalmából kegyelettel és tisztelettel emlékezünk rá. Fazakas Istvánná dr. KOSSUTH RÁDIÓ: 15.05: Latin-Amerika irodalma. 1. rész 15,30: Zenei tükör 16.05: Révkalauz 17.00: oiRT-dramafesztivál 17.36: Reflektorfényben egy operaária 18.06: Hugo Montenegro zenekara filmzenét játszik 18.25: Mai könyvajánlatunk. 18.30: Esti magazin 19.15: Halló, itt a Gyermekrádió! 20.15: Arturo Toscanini vezényli az NBC szimfonikus zenekart 21.30: Gyógyszerek helyett... II. rész 11.05: Joan Baez 1961 és 1963 Között készült koncertfelvételeiből 17.30: Tanakodó — az intézetben nevelkedő gyerekekről 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 20.00: Reklámparádé 20.03: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Kaptam 29 percet a Rádiókabarétól. 21.35: Népszerű dallamok 22.31: Gyulai Gaái Fereno szerzeményeiből 23.20: Nóták 24.00: Éjféltől hajnalig 8.20: Köznapi ügyeink 8.30: Mendelssohn: Két hangversenydarab 8.50: Nóták 9.20: Debreceni műhely 9.40: Madárház 10.05: Diákfélóra: A dalról 10.35: Labirintus, (lsm.) 10.50: Nagy mesterek — Világhírű előadóművészek 11.39: az élet komédiásai 12. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Megnyugodni vagy bele­nyugodni? Pintér István jegyzete 13.00: Iphigenia Taurisban. Részletek Gluck operájából 13.10: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót. 14.10: A magyar széppróza századai 14.25: Népzenekedvelóknek 14.55: Uhrner Ferenc fúvóspolkáiból 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 23.30: Angol dzsesszfelvételekből 0.10: spirituálék PETŐFI RADIO: 8.05: Fényes Szabolcs műveiből 8.2o: A Szabó család. (Ism.) 8.50: Tiz perc külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben 12.10: Teddy Wilson dzaessz- triója játszik 12.30: Énekeltem én: Krankela János 12.45: A sándorfalvi citera- zenekar játszik Budai Sándor vezetésével 13.05: Pophullám 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 14.15: idősebbek hullámhosszán. 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek. (Ism.) 15.45: Törvénykönyv. (Ism.) 16.00: Találkozás a stúdióban MISKOLCI STUDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Eszak-magyarországi ké­peslap. Szerkesztő: Pongrácz Ju­dit. (A tartalomból: Helyhiány az óvodákban, fordított értelemben — Nötincsi lakodalmas — Hagyo­mányőrzők — Személytelen sze­mélyiségek. Gyarmati Béla 1egy- zete.) 18.00: Eszak-magyarországi krónika. (Fa- és bútoripari napok kezdődnek Egerben.) 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tv-torna (ism.) 8.05: Iskolatévé Fizika (ált. isk. 6. oszt.) 8.35: Magyar nyelv (ált. isk. 2. oszt.) 8.45: Fizikai kísérletek l. 8.55: Angol nyelv 9.10: Galvánelemek és elektro­lízis 9.25: Deltácska 9.50: Hungária kávéház. A hír­lapíró és a halál. Tévé­film (ism.) Parancsára, hadnagy úri 4 NÖGRAD - 1934. november 22., csütörtök 10.40: Képújság 14.55: Iskolatévé. Pszichológiai csapdák II. 15.20: Systéme Internationale. 3. Idő- és szögmérés 15.35: Így nem játék. Osztály- főnöki óra (ált. isk. 3—4. oszt.) 15.55: Kamera. A film szintaxi­sa II. 16.35: Hírek 16.40: Szovjet est. Bevezető 16.45: Rajzfilmek gyerekeknek 17.10: Képújság 17.15: Kisfilmek a Szovjetunióból 17.35: Az örök fagy birodalma 17.50: Séta a Moszkva folyón túl 18.10: Dal '83. 18.30: Szergej Bondarcsuk. Portréfilm 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Bevezető 20.05: A mozi Oroszországban 2i.oo: Magánélet 22.35: Jelena Obrazcova népsze­rű dalokat énekel. 23.05: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.10: Képújság 18.15: Játék a GYIK-műhelyben 5. (ism.) 18.40: Telesport 19.05: Reklám 19.15: Barangolás a művészetek tájain 20.00: Boldogasszony ágya 20.30: Mendelssohn: Dalok szö­veg nélkül. Balettfilm. 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Tudósklub ’84. 22.25: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.05: A jelen születése 21.25; Gazdaságpolitikai magazin 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.20: Bocsánat, főorvos úr 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.05: Tiszta fehér fal 21.00: A Loire- menti kastélyok 21.30: Időszerű események 22.00: Műterem MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Jim Cralg. Színes, szink­ronizált ausztrál western. Há­romnegyed 6 és 8-tól: No9fer; (A vámpír). (18). NSZK-beli film. — Balassagyarmati Ma­dách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: A missouri fejvadász. USA film. iskolamozi: Bogáncs. — Pásztói Mátra: Gyertek el a névnapomra! (14) Színes ma­gyar film. Tanúk nélkül. (14) Színes szovjet film. Mesemozi: No, megállj csak! — Rétsági Machbeth (16) Színes angol film. — Szécsényi Rákóczi: Gandhi. I—II. (14) Színes, szink­ronizált angol—indiai szuperpro­dukció. — Kisterenyei Petőfi: Eszkimó asszony fázik. (16) Szí­nes magyar film. — Nagylóc: Óvakodj a törpétől. (16) Színes, szinkronizált USA filmvígjáték. — Jobbágyi: Betyárok. Román ka­landfilm. 21.00: Magánélet. Szovjet film

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents