Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)

1984-11-21 / 273. szám

SZÍNHÁZI ESTEK Sarah, avagy a languszta sikolya A Budapesti Nemzeti Szín- a pár száz oldalas, kisebb Iá- azt a két remek színészire, ház nem első ízben vendég- legzetű munkáikat. Psota Irénre és Sinkovits Im­aaerepel Salgótarjániban, a Jó- John Murrel és Georges rére. A sikerben nekik orosz- ■sef Attila Művelődési Köz- Wilson a francia tragika em- lánrész jut, noha egyértel- pont szín,párián, ám először léktratai alapján alkotta meg mű elismerés illet minden fordul elő, hogy játékával tel- a maga Sarah Bemhardtját, közreműködőt, nevezetesen jes élményben, maradéktalan ..Művésznőjét”. Egy élete al- Csikós Attila díszlet-, Vágó örömben részesít. A korábbi konyán áLló matróna jelenik NeLly jelmeztervezőt, Mártha előadások — Molnár Ferenc meg előttünk, az átéltek dör- István zenei összeállítót, M. Olympia, Shaw A szerelem zsöltségével, tapasztalatával, Kecskés András és Reinthal- ára, Verebes István Üzenet, tele kíváncsisággal, érzelem- ler Éva koreográfust, ők olyan Sárospatakv István Boldog- mel, emberi és asszonyi ele- mozgást találtak ki a mű vég- sóigkeresők — érdeklődést kel- settséggel, ellenszenves ke- taggal járó színésznő és a kacs­tettek ugyan (hiszen élvonal- vélységgel és akannoksággal, kalábú titkár számára, beli színészéket láthattunk), de követhetetlen női szeszéllyel, amely természetesen eljátsz- végeredményben kiélégítetle- Az ember és a művész ötvö- ható, jellemző erejű, egymás- nül hagytak. Most viszont úgy ződik ebben az alakban, metlettiségükben is helytálló, érzem, telibe találtak: az elő- olyan szerves összetartozással, Psota Irén végigszínészlkedi adás minden ízében a nagy hogy a kettőt el sem lehet a két felvonást, és ezúttal ez Sarah Benruhardtot idézi, a választani. Ezáltal válik hite- a megjegyzésünk a legtelje- aseniális ripiacsot, akinek mo- lessé és meggyőzővé a drama- sebb elismerést jelenti. Sarah sólyáért hercegek versengtek, turgiai lelemény: az emlék- Bernhardt 1923-ban halt meg hatásvadász szenvedélyes já- iratait diktáló színésznő újra- — 79 évesen —, csak olvas- tékát ezrek csodálták. éli — el is játsza mintegy tarn róla, de valahogyan úgy emlékezete frissítéséül — képzelem el, ahogyan Psota A kamaradrámák az utóbbi múltját, családi kapcsolatait, eljátszotta. Dekiaimál, ti.rádá- időben virágkorukat élik. Or- szerelmeit, házasságát, leghí- zik, liheg, szemet villogtat, szág-, világszerte. Nemcsak a resebb szerepeit-. Emiatt ío- hajszolja a hatást. Művészete hivatásos színházakban, oly- gadjuik el természetesnek a — egyes kortársai, például annyira nem, hogy a halas- szüntelen időbeli váltást, és G. B. Shaw, már észlelték — sagyarmati országos amatőr (esz egyben természetessé va- átlátszó, hamis hangokkal te- színjátszófesztivált .a ^ télen (amennyi szituáció. lített, mégis magával ragadó, már a kamaradrámáknak, szén- g amilyen találóan sikerült Sarah nem hitte el, hogy el­fcelitéfe. megalkotni a szerzőknek Sa- i*'rt felette az idő, a XX. szá­Ha a jelenség okát kéllene rah Bernhardt alakját, ugyan- zsd új stílust követel, de megmagyaráznom, igencsak olyan ügyesen sikerült kiegé- Psota elhiteti velünk, vakaróznék. Valószínűnek tar- szítőjét, ellenpontját megfor- Jól érzi magát a titkár sze- tom azonban, hogy összefügg mázni. Az emlékiratok lejegy- repében Sinkovits Imre is. a kor szellemével, változásai- zöjéről, Georges Pitoúról van Több mint húsz éve A három val, s ú>gy tűnik számomra, szó. Esetlenül férfias, sután és testőr című Dumas-adaptáció- az adott időben szívesebben hamiskásan szolgálatkész, egy- ban alakított sokféle figurát, és jobban tudunk koncentrál- szerre balek és kiválasztott parádésan. Ma ^ az érett mű- ná a kevés szereplős, ös&zefo- ember; az előbbi azért, mert vész es iszol tságá1 val bújik gottább szerkezetű darabokra, tűri kenyéradója zuhatagos egyik figura bőréből a másik- Ugyainákkor e dramaturgiai szeszélyeit, míg az utóbbi ka, legyen férfi vagy nő az sajátosságok — ha valóban azért, mert jelentős személyi- illető. átgondolt, művészi a darab, séget szolgálhat, lehet dicső- S a végére hagytam egyel­sz előadás — nem befolyásol- ségének részese. Kettőjük vi- Ier1 elmarasztaló megjegyzése- ják kedvezőtlenül az élmény szonyában olyasmit sejtetnek me‘: az előadás befejezését el- erejét, teljes értékű műélve- meg a szerzők, minit amilyet a Hagyottnak, közhelyesnék ér­zetet adnak. Hasonlít hát ez a férfi és nő Ádámtól és Évá- aeim- Ez alapvetően a darab, színházi jelenség az olvasási tói, örök időktől fogva érez- aaaz az íróik hibája, aztán a szokásokban tapasztaltakhoz: hét: vele, de nélküled nem... rendezőé. E formáiban a vég az ezeroldalas regényfolya- Mrsán János rendező a ki- súlytalan, kiváltképpen az inatokat mind kevesebben ve- nálkozó lehetőségék közül a- éóző jelenetsorokhoz képest, szik kézbe, legyenek akármi- legkedvezőbbet választotta: YaSy talán éppen ezért tűnik Íven jelentős esztétikai érté- igyekezett minél kevesebbszer ilyennek?! kék is, sokkal inkább keresik beavatkozni a játékba, rábízta Sulyok László ............. _ - — . s ■ O /gierd Lukaszewicz A közelmúltban fejezték, be a televízió szá­mára Goethe Vonzások és választások című műve adaptációjának forgatását. Deák Krisz­tina rendező a klasszikus műből készült té­véjáték egyik főszerepére a neves és kitűnő lengyel művészt, Olgierd Lukaszewiczet hív­ta meg. Lukaszewicz 38 esztendős, generációjának egyik legtehetségesebb, legnépszerűbb színé­sze hazájában. Krakkóban tanult és már fő­iskolásként filmezett. A krakkói Rozmaitosc Színház tagja lett, ott aratta első jelentős színpadi sikerét Brecht A szecsuani jólélek című darabjában. 1970-ben hívták Varsóba, ahol először a Drámai, majd a Kortárs, 1974- től pedig az Általános Színház tagja. Cybuls- ki-díjjal — hazájának legjelentősebb film­díjával — tüntették ki 1970-ben. Érdeklődéssel várjuk a Vonzások és vá­lasztások megjelentetését a képernyőn, és a viszontlátást Olgierd Lukaszewiczcsel. (erdős) Nem boszorkányság: állandó nyelvközelség Beszélgetés egy kísérletről Nehéz lenne eldönteni, mi okozott nagyobb örömet a no­vember 7-i ünnepségen Bory Imrénének: az-e, hogy az an­gol—orosz idegen nyelvi munkaközösség gárdájának mun­káját szép együttes jutalommal ismerték el, vagy az, hogy e munkát író dolgozatáért külön célprémiumot kapott,.. De gyanakszom arra is, hogy ezeken a tényeken túl maga a tevékenység, mellyel már egy éve igyekeznek a nyelvokta­tás hatékonyságát javítani. Igen zsúfolt napok után csak az ünnep délutánján sike­rült megszervezni a randevút lakásukon. A férj — aki szin­tén a salgótarjáni Bolyai Gimnázium tanára — és a gye­rekek éppen házon kívül vannak, így senki sem zavarja a beszélgetést. A fiatal tanárnő láthatóan szívesen szól kísér­letükről, az előzményeket, az eddig vezető utat is felidézve. — A hagyományosnál in­tenzívebb foglalkozásokat, több tanári szabadságot igé­nyel a bevezetett forma, de ha végiggondoljuk, semmi rendkívüli nincs benne, kül­földön sok helyütt ez bevált gyakorlat. Kedvezett nekünk, hogy a művelődésirányítás­ban a utóbbi időben egyre fontosabbnak tartják az ide­gen nyelvek oktatásának kér­dését. A gimnáziumi reform meg számunkra ad nagyobb szabadságot. Régóta foglal­koztatott bennünket: mit le­hetne tenni azért, hogy ne legyen kárba veszett idő a nyelvtanulással eltöltött 8— ló év. Leérettségiznek a fia­talok, sokan még a főiskolán, egyetemen is folytatják a nyelvtanulást, mégis igen ala­csony szintű a beszédkészsé­gük. Ma már negyediktől ta­nulnak oroszt, de amikor be­kerülnek a középiskolába, szinte elölről kezdhetjük ve­lük a munkát... — És a nyugati nyelvek? — Él egy hiedelem: ezeket jobban szeretik a gyerekek — ez nem így van: az angolhoz is éppúgy sok idő, gyakorlás kell és ez nincs a diákok többségének kedvére. Mi lehet a megoldás? Ügy éreztük, a TTT intenzív tanfolyamainak példájára kellene megújítani a tanítás módszereit, az eddi­ginél sokkal állandóbb nyelv- közelséget biztosítani. Az is­kolánkban sok a fiatal nyelv­tanár és az igazgatónknak. He­rold Lászlónak is szívügye volt ez a kérdés. így tavaly engedélyt kértünk a minisz­tériumtól egy tömbösített forma kialakításához. Közben nem vártak ölbe tett kézzel — meséli, maga is végigolvasta évekre vissza­menőleg az idegen nyelvek tanításával foglalkozó folyó­iratokat, kiadványokat. Sőt, nem kevesebb, mint száz év­re visszapillantva, átnézte az egykori tanterveket! Sok-sok alkalommal beszélgettek a munkaközösségen belül a le­hetőségekről, ötleteket vetett föl mindenki, óraterveket ké­szítettek. — A beszélgetések során mindig oda értünk vissza: napjainkban egyre nagyobb az igény az idegen nyelveket ismerő és beszélő emberekre, ez derül ki az álláshirdeté­sekből is. Legyen valaki mű­szaki ember, vagy közgaz­dász, lemarad a legfrissebb eredményekről, ha csak for­dításban jut hozzá az újdon­ságokhoz, hiszen ez csak egy töredéke annak, amit máshol már kitaláltak. És a mai gaz­dasági helyzetben luxus, hogy egy szakemberrel egv-egy tol­mács menjen külföldre, mert nem tárgyalóképes egyedül nyelvtudás híján. Tavaly egy második osz­tállyal kezdtek: akkor Bory- nén kívül Kiss Ernőné. Szé­kiné Sztrémi Melinda és Var­ga Erzsébet vettek részt á munkában, idén egy első és egy második osztályban Hor­váth Ilona, Gubán Ákosné és Zsiberáné Fekete Borbála is bekapcsolódott, miután Var­ga Erzsébet Budapestre ment dolgozni. Ami a legérdeke­sebb a kísérletben: az óra­szám nem lett több, csak in­tenzívebben, egy-egy tömbben adják le az anyagot. A gya­korlatban ez úgy fest, hogy két hét „bemelegítés” után 30—30 órán át csak oroszt, vagy csak angolt tanítanak, majd félév előtt újra mind­kettőt, hogy lezárhassák a je­gyeket. Persze, ez túl egy­szerű lenne így: komoly mód­szertani megújulásra volt szükség az óratervek kialakí­tásához. Arra törekszenek, ne maradjon a 30 órás blokkokon belül félbe egy anyag sem, sok-sok segédanyagot használ­nak, sokat beszélgetnek. Ami az elmúlt száz év ma­gyarországi nyelvtanításá­nak legnagyobb gyengéje volt, az a túlzott nyelvtanközpon­túság, a „latinos” módszer — ezen szeretnének túllépni. — Megfigyeltük. hogy a gyengébbek és a legjobbak szeretik igazán az új formát, számukra előnyösebb. De nem igazolódott be a félelmünk, hogy unalmas lesz a diákok­nak ez a „töményebb” nyelv­közelség. a korábbinál min­denki jobbnak érzi. Nem csu­pán ők vannak így ezzel: fel- pezsdülést hozott számunk­ra is. Értelmesebbnek, hasz­nosabbnak látjuk a nyelvok­tatást. Persze, még sok a fi- nomítanivaló a módszereken —, de szívesen foglalkozunk vele. Valószínűleg az erről írt dolgozatom — legalábbis részletei — megjelenhetnek valamelyik szakmai folyóirat­ban. így talán mások is hasz­nosíthatják, amit értékesnek tartanak belőle. A jutalom mellett ez is nagy öröm szá­momra. i ■ / G. Kiss Magdolna Jubileumi folósorozai Alkalmi levelezőlap A Magyar Posta a Buda­pesti Városszépítö Egyesület közgyűlése alkalmából no­vember 22-én, csütörtökön 1 forint értékbenyomású, 1,40 forint eladási áru, alkalmi le­velezőlapot bocsát forgalom­ba. A lap Eszes Róbert gra­fikusművész terve alapján olszetpapíron, több színű of- szetnyomással 50 000 pél­dányban készült az Állami Nyomdában. A bélyegképen a városi kul­túra ápolója, Paliasz Athé­né szobra, baloldalt ko­rabeli városképen egy lám­pagyújtogató látható. Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából 40 lapból álló fotósorozatol adott közre az MTI prc.. pagandafőosztálya. Az ünnepi megemlékezésekhez, dekorá­ciókhoz, faliújságokhoz, tab­lókhoz felhasználható főlek 1S44. március 19-től, az or­szág némei megszállásától napjainkig követik nyomon hazánk történelmét. Doku­mentumértékű fényképek tu­dósítanak a Vörös Hadse­reg felszabadító harcairól, a háború utáni élet újraindu­lásáról, a hároméves és az ötéves tervek megvalósítás a során született létesítmények­ről, eredményekről. Több fo­to mutatja be a korszerű, nagyüzemi mezőgazdaság ki­alakulását, a KGST segítsé­gével megvalósult nagy ipari beruházásokat, a külföldön is hírnevet szerzett magyar ter­mékeket, a tudományos és a kulturális élet fejlődését, je­lentősebb mozzanatait. KOSSUTH RADIO: 8.15: Mai kulturális programok 8.20: Kövek és emberek. Kulcsár István alma-atai úti jegyzete 8.40: Füvösze ie 8.50: Kis magyar néprajz 8.55: Évszázadok mesterművei 9.49: Goossens: Kaleidoszkóp 10.05: Sorsfordító pillanaí.ok 10.5«: Mi ez a gyönyörű? 10.51: Ruttkai Éva sanzon­felvételeiből 11.08: Utak és i lányok TT. rész. 12.30: Ki nyer ma? Játék Cs muzsika tíz percben 12.40: Reklá n 12.45: Törvénykönyv: Titkos határozatok 13.00: Bizet: C-dar szimfónia 13.29: Régi inagya'ok új hazában 14.10: A magyar széppróza századai. Laskai János (Ism.) H.2G: Operaslagcrek 15.01: A Nép'.MCI Hangos t'jf.ég mellék' ele 16.05: MR 10—11. 17.00: Vizsgi'aiok nyomában Riport 17.30: Schubert: Moments muß jrtux 18.02: Krit'kusDk fóruma 18.12: Reklám 18.25: Mai könyvajánlatunk. (Ism.) 18.30: Esti magazin 19.15: Világirodalmi Dekameron. (Ism.) 19.53: A Magyar Állami Hang­versenyzenekar hang­versenye 21.30: Amiről a világ vitatkozik 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Barlay Zsuzsa opera­áriákat énekel 22.45: A XXI. század anyagai 23.00: Budapesti fúvósötös felvételeiből 0.10: Komár László táncdalaiból PETŐFI RADIO: 8.05: Idősebbek hullámhosszán (Ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Erich Kunz operett­felvételeiből 12.30: Lakatos Sándor népi zenekara játszik 13.05: Reklám 13.10: Pophullám 14.00: Uralkodók és komédiások. II. rész. 14.50: Tudósítás a DMVSC—FTC Eger—PMSC, és a Békés­csaba—ZTE bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről 15.05: Nemcsak zene 4 NÓGRÁD - 1984. november 21., szerda 15.49: En nem hiszem, hogy ,,hatvanas” vagyok. Születésnapi beszélgetés Kibédi Ervinnel 16.48: Diákfoci 17.05: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről 17.50: ötödik sebesség 18.30: Ifj. Lakatos Vince népi zenekara játszik 17.05: Mesél a bécsi erdő 20.05: Dió énekel 20.50: Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus című folyóiratban? 21.05: Árnyak és rejtélyek 22.12: Nosztalgiahullám 22.49: Kőmíves Kelemen — Ballada 23.2o: Huszka Jenő műveiből 24.00: Éjféltől hajnalig. MISKOLCI STUDIO: 17:00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Hangversenykró- nika. 17.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. 17.30: In­dex. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Beruházás a BEM-ben. — Svájci licenc az al- sózsolcai házgyárban. — Mun­kás- és szakmunkás-fiatalok egyetemi továbbtanulása Bor­sodban.) Felelős szerkesztő: Pau- lovits Ágoston. Szerkesztő: Tol­nai Attila. — Sport. 18.00: Eszak- magyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tv-torna (ism.) 8.30: Iskolatévé 9.00: Kémia (ált. Isk. 7. oszt.) 9.25: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat) 9.40: Delta (ism.) 10.05: Húzd ki magad, Delfina. Jugoszláv film 11.40: Képújság 14.35: Iskolatévé. Pedagógusok fóruma (ism.) 15.10: Az öt testvér I. 15.35: Tündér Erzséböt 16.00: Afrika lakói. Elet Afri­kában. 16.10: Hírek 16.25: Zeman őrnagy. Cseh­szlovák film. Kálvária. 17.45: Képújság 17.50: Reklám 18.00: Pulzus 18.50: A Közönségszolgálat tájé­koztatója 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Fórum 21.35: Televíziós rendezőportrék. Zsurzs Éva. 22.35: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 17.45: Perpetuum mobile. 18.25: Képújság 18.30: Szaldó. Gazdaságpolitikai újság. 19.10: Nas ekran 19.30: Párizsi zsánerképek (ism.) 20.00: Én. te és a telihold. NDK tévéfilm. 21.15: Tv-híradó 2. 21.35: Reklám 21.40: Iskolák a főváros árnyé­kában. 22.10: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Dokumentumfilm. 8. rész. 20.35: Medve 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Találkozás szovjet művé­szekkel 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Szerelem, szerelem 20.55: Lépésről lépésre 21.30: Időszerű események 22.00: Monológ a színházról MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Há­romnegyed 6 és 8-tól: Harctéri regény (14). Színes szovjet film. Fél 4-től: A vadon szava. Szí­nes, szinkronizált angol kaland- film. — József Attila: Gyertek el a névnapomra! (14). Színes ma­gyar film. — Balassagyarmati Madách: 2 és 8-tól: Tanuk nél­kül (14). Színes szovjet film. — Pásztói Mátra: Grog (14). Színes olasz bűnügyi film. — Nagybá- tonyi Bányász: Tekintetek és mosolyok (14). Szinkronizált an­gol film. — Petőfi: Vassza I—ír. (14). Színes szovjet film. — Ka- rancslapujtő: Mi. büszke magya­rok. A mi iskolánk. Magyar do- kumentumfilm. 16.25; Zeman őrnagy, csehszlovák film; Kálvária

Next

/
Thumbnails
Contents