Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)
1984-11-21 / 273. szám
Losonczi Pál tárgyalásai Hanoiban Baracs Dénes, az MTI ki~ küldött tudósítója jelenti: Kedden kegyelete« aktussal folytatódott a magyar párt-és állami küldöttség hivatalos baráti látogatása a Vietnami Szocialista Köztársaságban. A Losonczi Pál vezette delegáció Hanoiban megkoszorúzta Ho Si Mirnh mauzóleumát, majd az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja meglátogatta a vietnami nép legendás vezetőjének közeli emlékmúzeumát. Losonczi Pált végigkalauzolták a Hanoi közepén elterülő festői parkban, s bemutatták neki azt a kétszintes, szerény faházilkót, amelyben Ho Si Minh élt és dolgozott élete utolsó évtizedeiben. Az itteni szokásoknak megfelelően Losonczi Pált is elvezették a ház melletti tavacskához, ahol a vietnami vezető kedvenc halait etette — az Elnöki Tanács elnöke is dobott most nekik néhány marék kukoricát. Ezt követően megkezdődtek a hivatalos magyar—vietnami tárgyalások. Ugyancsak kedden délelőtt Nguyen Co Thach, a VKP KB PB póttagja, a VSZK külügyminisztere találkozott a Losonczi Pál kíséretében Hanoiiba érkezett magyar újságírókkal és válaszolt kérdéseikre. A négyórás tárgyalás során, amelyet meleg, őszinte, baráti légkör jellemzett, Truong Chinh részletes tájékoztatást adott a Vietnami Szocialista Köztársaság belső helyzetéről, gazdasági erőfeszítéseiről, elemezte. Vietnam nemzetközi törekvéseit és méltatta a kétoldalú kapcsolatok gyümölcsöző fejlődését. Losonczi Pál ugyancsak tájékoztatta a vietnami partnereket belpoliitikai helyzetünkről, gazdaságpolitikánk fő célkitűzéseiről. Ismertette hazánknak az államok közötti bizalom és együttműködés helyreállítására, a leszerelésre. a béke megőrzésére irányuló külpolitikai tevékenységét. Átadta az MSZMP KB, az Elnöki Tanács, a magyar kormány, egész népünk üdvözletét, jókívánságait, kifejezte reményét, hogy a Magyar Népköztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság hagyományos jó kapcsolatai a mostani látogatás eredményeként tovább erősödnek. Befejezte látogatását a belga miniszterelnök (Folytatás az 1. oldalról) kiegyensúlyozottabbá válhatnak. Szólt arról, hogy a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket részletesen megvizsgálták a két ország gazdasági és műszaki-tudományos vegyes bizottságának nemrégiben Brüsszelben megtartott ülésén. A belga külügyminiszter tavaly novemberi budapesti tárgyalásain ugyancsak lehetőség nyílott a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztését, kiegyensúlyozottabbá tételét célzó konkrét feladatok egyeztetésére. KiBefejezésül arról szólt, hogy kát. Két területet jelölt meg, megítélése szerint látogatása ahol jelentős előrelépési le- új szakaszt nyitott a kétől- hetőségek kínálkoznak: közös dalú kapcsolatokban. vállalatok létesítését és a harA belga miniszterelnök ez- madik piaci együttműködést, után válaszolt az újságírók Az MTI kérdésére válaszol- kérdéseire. Az enyhülési fo- va felidézte a Tungsram— lyamat esélyeiről szólva Schréder magyar—belga kö- hangsúlyozta, hogy annak zös vállalatnál szerzett ta napjainkban „bátorító és po- pasztalatait. A további együtt- zitív jeleit” tapasztalja. Ez- működés követhető példája- zel kapcsolatban ismételten ként említette ezt a koope- kiemelte: Magyarország és rációt, mert — mint mondot- Belgium, amely egyaránt ta — az üzemben magasan megbízható tagja saját sző- kvalifikált szakemberek, fej vetségi rendszerének, érdé- lett technológiát kezelve a vi- kelt abban, hogy oldódjék a lágpiacon is jól értékesíthető tért arra is hogy kulturális jelenlegi fagyos nemzetközi termékeket állítanak elő. kapcsolataink további fejlesz- légkör. A két ország folya- A délutánt Budapest meg tését körvonalazza az idén matos diplomáciai érintkezé- tekintésével töltötte a belga szeptemberben Budapesten sein túl rendszeressé váltak a kormányfő és felesége, aláírt, az 1985—87-es évekre vezetők közötti magas szintű Ezután a vendégek a Feri- szóló magyar—belga csere- találkozók — állapította meg, hegyi repülőtérre hajtattak, egyezmény. Mint mondotta, a párbeszéd fontosságát ahol ünnepélyesen búcsúztat- Belgiumban nagy várakozás hangsúlyozva. Tindemans kül- ták Wilfried Martenst, fele előzi meg az 1985 őszén Bu- ügyminiszter tavalyi ma- ségét, valamint a kíséret tag- dapesten sorra kerülő európai gyarországi útját követte a jait. A búcsúztatáson megje- kulturális fórumot, amely miniszterelnöki látogatás, lent Lázár György és felesé- remélhetőleg hozzájárul majd amely — fejtette ki a belga ge, Várkonyi Péter külügy- a kelet—nyugati kapcsolatok kormányfő — nemcsak a két- miniszter, továbbá politikai megjavításához is. oldalú kapcsolatok fejleszté- és gazdasági életünk több — Tárgyalásainkon a leg- séhez, hanem a Kelet és Nyu- rnás vezető személyisége, több szó a kelet—nyugati gat közötti viszony javításá- A magyar és belga zászhoz is hozzájárulhat. lókkal díszített légikikötőbe. Martens a magyar—belga tonján csapatzászlóval felső- gazdasági kapcsolatok erősí- rakozott a néphadsereg dísz. téséről szólva elmondta, hogy százada. Parancsnoka jelen- a szakemberek nemrég 200 tést tett a belga kormányfő’ témakört tartalmazó listát nek, majd felcsendültek i állítottak össze, a javaslato- két ország himnuszának kát a közeljövőben kormány- hangjai. A magyar és a belkapcsolatokról esett, különösképpen arról, hogy újra kezdődjenek a tárgyalások a lefegyverzésről és a fegyverzetek csökkentéséről — hangsúlyozna Wilfried Martens, utalva arra, hogy a legutóbbi időben pozitív jelek mutatkoznak a két nagyhata- szervek kölcsönösen elemzik ga vezetők, a vendégek és a lom közötti párbeszéd tatód ásának. foly- majd, hogy mihamarabb házigazdák konkretizálni lehessen azo. mástól. elköszöntek egv- (MTI) Á vietnami külügyminiszter nyilatkozata Losonczi Pál látogatásától azt várjuk, hogy erősíteni és fejleszteni fogja a testvéri együttműködést a béke és a szocializmus közös ügye érdekében — mondotta Nguyen Co Thach, a VKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a VSZK külügyminisztere, aki kedden Hanoiban fogadta az Elnöki Tanács elnöke sajtókíséretének tagjait. Az indokínai térség problémáiról szólva a vietnami diplomácia vezetője leszögezte: Az indokinai államok katonai, politikai és gazdasági helyzete az utóbbi háromnégy évben javult, s ez lehetővé teszi majd a vietnami önkéntesek kivonásának folytatását Kambodzsából. Emlékeztetett arra, hogy országa jó kapcsolatokra törekszik az ASEAN tagállamaival. Bár ezt a célt még nem érte el, mégis, ma e téren sokkal jobb a helyzet, mint az előző évtizedben és Thach a jövőben a viszony további javulására számít. Ami a vietnami—kínai viszonyt illeti, a mirilszter ismét hangoztatta, hogy kormánya kész a kapcsolatok normalizálására, sokszor javasolt tűzszünetet, tárgyalásokat, de nem fogad el előfeltételeket. A Kambodzsa és Thaiföld közötti fegyvermentes övezet létrehozására vonatkozó indokínai és ASEAN-javaslato- kat összehasonlítva, rámutatott: míg Vietnam, Laosz és Kambodzsa közös indítványa a kambodzsai—thaiföldi határ mindkét oldalán szükségesnek tartana egy biztonsági zónát, addig az ASEAN- országok ezt csak kambodzsai területre terveznék. Ami a Washingtonnal való párbeszédet illeti, Nguyen Co Thach megjegyezte: Vietnam hajlandó humanitárius kérdésekben megbeszélést folytatni az amerikai kormány kép viselőivel, s kész lenne a kapcsolatok normalizálására. Ehhez azonban a másik fél jóakaratára is szükség lenne. (MTI) Varsó’ tárgyalások: Lesz-e gazdasági áttörés ? Október és november két- Csakhogy Lengyelország és ségtelen áttörést hozott Len- a nyugati tőkésországok gaz- gyelország és Nyugat-Európa dasági kapcsolatainak fejlő politikai kapcsolataiban. Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter szerdán kezdődő varsói útja, amit rövidesen olasz kollégája Giulio Andreotti látogatása követ, kétségtelenül megkülönböztetett figyelmet érdemel. Már csak azért is, mert hiszen annak a két országnak a külügyminiszterei érkeznek Varsóba, amelyek 1982-ben az elsők között csatlakoztak a Lengyel- ország politikai és gazdasági elszigetelését célul tűző embargós politikához. A korábbi látogatóknak, Andreasz Papandreu görög miniszterelnöknek és Leopold Gratz osztrák külügyminiszternek nem kellett különös erőfeszítéseket tenniök a kapcsolatok újrafelvételére, hiszen azok a lengyelországi szükségállapot 1981-es bevezetését követően sem szakadtak meg. E két ország nem csatlakozott a lengyelellénes nyugati tömbhöz. A Nagy- Britanniát képviselő Malcolm Rifkind államminiszter november eleji látogatása pedig egyszerűen azt az űrt töltötte be, amelyet a 80-as években az Egyesült Államok és Franciaország — Lengyelország két legfontosabb tőkés gazdasási partnere — hagyott maga után. A szükségállapot felszámolása. az amnesztiarendelet, a kétségtelen belpolitikai konszolidáció, a nagy részvételi aránnyal megtartott választások után ma már a nyugati kommentárok sem a látogatások politikai jelentőségét taglalják elsősorban, hanem a következő lépés, a normális gazdasági kapcsolatok helyre- állításának esélyeit latolgatják. A nyugatnémet és az olasz külügyminiszter tehát nem kis mértékben e lehetőségek felderítésének feladatára is vállalkozik Varsóban. Nagy-Britannia 1981 után fokozatosan növelte szerepét lengyel külkereskedelemben és, az Idei évre tervezett 400 millió dolláros exportjával az NSZK után a második legfontosabb szállítóvá lépett elő, megelőzve az Egyesült Éllamokat és Franciaországot. Az NSZK pedig még ma Apró epizódok: Ragyolcon Miklós Lászlló állatorvos fázik. Rendes ember, szimpatizáns. A jelentés úgy szól, „...az álilatórvos urat megfagyás fenyegeti”. „Segíteni kelilene!” És a partizánok szenet visznek. Ne fázzon az... „aki velünk érez!” Két vagon lőszer van a vasútállomáson. Meg kell szervezni. Nem mindet, de legalább egy részét, hogy pótolják a sokféle felszereléshez a muníciót. És újra megindul az akció: hátizsákban hordják az állomásról a lőszert a harcálláspontra. Csöre-puszta: — Jankó, csahol a kutya, ki járkál odakint? — Megnézem. Németek! Az úton egy páncélautó áll és teherkocsik sorakoznak mögötte. A teherautókról németek ugrálnak le farkaskutyáikkal, és azonnal megkezdőik a vadászatot. A pusztán gyorsan terjed a hír: — Partizánokat keresnek. Valáki így válaszol: Itt? Nincsenek! Azokat ugyan kereshetik. Pedig... éppen az ő házában bújtak meg a felderítők. Ki volt? Negyven esztendő múltával ugyan k,i emlékezik a nevére, de hogy így volt, az biztos. Különben a felderítő« nem tudtak volna olyan eredményes munkát végezni. A puszta néhány ház csupán. Ha baj van. „riadót fújnak” a maguk módján: házról házra jár, hogy kutatnak a németek és a csendőrök. A „házról házra” itt azt jelen, tette, hogy a Marcsa felkötő tPartizánok nyomában (15.) A harcálláspont áthelyezése te a kendőt és átszaladt a következő házhoz (jó fél kilométer) és félrehúzta az asz- szonyt: — Vigyázzatok: — A uram már az erdőben! Mert erdőben talált menedéket, akit a németek és a tábori csendőrök kerestek. Szintén György Béla mesélte: — Egyszer a németek alaposan megugrasztoitak. Beszaladtak a tanyára és már any- nyj időnk se volt, hogy rendesen összeszedjük magunkat, Márpedig menni kellett tovább, hogy a feladatot végrehajtva jelenthessük az eredményt. A németek farkaskutyákkal jöttek. Futottunk a fagy-bari, Istenemre, nem éreztük s fagyot. Nagy-on is melege volt a talpunknak. Amikor kiértünk a biztonságos útra, egy erdei csapásra egymást kérdezgettük: — Fázol ? — Bolond, csurog a víz rajtam. És akkor vették észre, hogy mind a ketten mezítláb tettek meg jó két kilométert a hó-- ban. Mikor visszatértek a harc- álláspontra, azonnal jelentetNÚGRAD - 1984. november 21., szerda ték Nógrádi Sándor elvtárs- na.k: — Német egységbe ütköztünk. — Veszteség? — Semmi! Kicsúsztunk. A napi jelentésnek a végére odakerült: A partizá-negy- ség járőre nem bocsátkozott harcba a németekkel. Nem fedték fel tartózkodási helyüket. Ez is hozzátartozott a par tizán-harcmodorhoz. A Nógrádi-egység Karancs- berényből elköltözött Abron- csos-pusztára. Légvonalban nincs messze a két hely egymástól és a partizánok mindig a legrövidebb utat választották. A Légrády-kastélyban — miint már arról szó esett — csak az öreg bakák maradtaik vissza 1885-ös mintájú puskájukkal, pár darab lőszerrel, és elegendő élelemmel ahhoz, hogy a szovjet csapatokat bevárják. Mi lett velük? György Béla: Nem kaptunk hírt később róluk. Néhány nap múlva már ideérkezett a front. Tőzsér Pál: Én sem tudom, hová lették, egyik sem jelentkezett közülük a háború után. Nógrádi Sándor sem említi őket egyik könyvében sem. Valószínű a feltevés, hogy a szovjet csapatok felszabadították őket es hazatértek családjukhoz. Ennyi a mai ismeret róluk! A harcálláspont áthelyezésére azért került sor 1944. december második felében, amikor már küszöbönállt Salgótarján és környékének felszabadítása, mert a németek, a magyar hadvezetéssel közösen elhatározták az erdőben levő partizánegység felszámolását. Ebből a célból jól képzett partizán-vadász-egység érkezett a Somoskőújfalui laktanyába. A csoport kicsi volt, de csatlakozott hozzá a Salgótarjánban állomásozó tábori csendőrség, a nógrádi csen dőrőrsöfc tagjai és a németek farkaskutyákkal. így a létszáma meghaladta a kétszáz főt Tűzerejűk pedig messze felülmúlta a partizánegység erejét. A csendőrök Kovács Kálmán erdészt kérték fel, hogy — mint a környező hegyek és erdők jó ismerője — segítsen nekik a partizánok felkutatásában. Az erdész akkor már szoros kapcsolatban állt a Nóg rádi-partizáncsoport tail és azonnal értesítette őket a tervről. így és ezért költöztek partizánok a Monosza-hegy aljába, Abroncsospusztára ahol jobban védhető, harc- cselekmények szempontjából megfelelőbb álláspontot tudtak kialakítani maguknak. Nem volt utolsó szempont az sem, hogy a puszta lakói már idős Ban du r Gyula és csoportja ott-tartőzkodása idején is bebizonyították: teljes erővel támogatják a partizánokat... (Folytatjuk) C. Cy. dése előtt még ma is két igen jelentős akadály tornyosul. Az egyik az, hogy Lengyelország adósságai, az adósságszolgálatokkal együtt —, a lengyel statisztikai hivatal adatai szerint — az idei év közepére immár 26,4 milliárd dollárra emelkednek. A másik akadály a vele szemben alkalmazott hitelblokád. E hatalmas ösz- szeg nagyobb részét Varsó a hetvenes években a nyugati országok kormányainak garanciája mellett kapta, miközben 1974—79, között a lengyel import évente 2—3 milliárd dollárral múlta felül a tőkésexportot. Mára ugyan a helyzet lényegesen megváltozott és 1981 óta Lengyelország pozitív külkereskedelmi szaldót mutat fel a tőkésországokkal folytatott kereskedelmében, de e többlet messze nem elegendő a kötelezettségek folyamatos teljesítéséhez. A 17 hitelező ország azonban máig nem hajlandó komoly tárgyalásokat kezdeni az adósságok átütemezéséről, a visszafizetési feltételek mindkét fél számára elfogadható rendezéséről. Az utóbbi hónapok félhivatalos puhatolózásai egyelőre nem vezettek eredményre. Eltekintve az Egyesült Államok politikai megfontolásokon alapuló ellentétes irányú nyomásától, a nézetek lényegében „csak” a sorrendben térnek el: Varsó előbb szeretné elérni a normális kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok helyreállítását, majd erre alapozva kíván megállapodni a hitelek reális visszafizetési feltételeiben, míg a Nyugat kötelezettségek vállalása nélkül a lehető legrövidebb időn belül szeretné viszontlátni a kölcsönöket. A kör itt bezáródni látszik. Amíg Lengyelország nem kap a többi országhoz hasonló feltételeket a nyugati kereskedelemben, addig a feketeszén, a réz, a kén, más nyersanyagok, mezőgazdasági és félkész termékek kivitelével nem lesz képes olyan kereskedelmi többletet elérni, amely lehetővé teszi a tartozások fizetését. A helyzet normalizálására is 16—17 százalékkal részese- mindenképpen kétoldalú dik a lengyel tőkésimportból - - - - és továbbra is a legtöbbet vásárol Lengyelországtól, miközben a két ország kereskedelme évről évre —, ha lassan is —, de növekszik. A tények alapján tehát nehéz lenne figyelmen kívül hagyni Nyugat-Európa ..megértő közeledésének” gazdasági mozgatórugóit. A 37 millió lakosú és gigantikus —. bár most részben kihasználatlan — ipari kapacitással és komoly felvevő piaccal rendelkező Lengyel-ország aligha elhanyagolható gazdasági partner. erőfeszítésekre lesz szükség. Ezt Varsóban már régen pontosan látják, és úgy vélik mpst a másik fél belátásán múlik a megoldás. Ez egyáltalán nem olyan elképzelhetetlen, hiszen a Lengyel- országnak kölcsönöket folyósító kereskedelmi bankok már több sikeres átütemezési megállapodást kötöttek. Öl? ugyanis, kormányuk „garanciái”, vagy talán politikai nyomása nélkül, egészséges gazdasági érdekeik alapián döntöttek. Zsebesi Zsolt Kazimierz Hiial letartóztatása A varsói vajdasági ügyészség bejelentette, hogy a belügyminisztérium rendelkezése értelmében előzetes letartóztatásba helyezték Kazimierz Mijait. Azzal vádolják, hogy egy illegális csoport tagjaként, nyugtalanság keltésének céljával publikál dókat készített és terjesztett, amelyekben rágalmazta a Lengyel Népköztársaság társadalmi rendszerét és az államhatalom legfelsőbb szerveit. Megállapították, hogy illegálisan lépte ót a lengyel határt. Ügyében a nyomozás folytatódik. Kazimierz Mijal az ötvenes években a kormány és a LEMP Központi Bizottságának tagja volt. 1966-ban Albániába távozott és ott Lengyel Kommunista Párt néven szervezetet alapított, amelynek vezetője volt. Éveken át aktív propagandatevékenységet fejtett ki a Lengyel Nép- köztársaság és a LEMP politikája ellen. (MTI) Kínai csatlakozás Kína november 15-én letétbe helyezte az Egyesült Államoknál, a Szovjetuniónál és Nagy-Britanniánál a baktérium- (biológiai) és a vegyi fegyverek fejlesztésének. gyártásának és raktározásának eltiltásáról, illetve a készletek megsemmisítéséről rendelkező nemzetközi egyezmény ratifikációs okmányát, s ezzel kötelezőnek ismerte el magára nézve az egyezmény rendelkezéseit — jelentették be kedd este P«. kingben.
