Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)

1984-11-20 / 272. szám

Az emlékezés örömös kínjai ' Szeretem az életrajzokat, hz írók, festők, szobrászok, színészek visszaemlékezése­it. Ügy vélem, révükön kö­zelebb kerülök a nagy titok­hoz, az alkotás titkához, ka­rakteresen fejük fel burká­ból a személyiség, s így mint­ha jobb értőjévé is lennék a művésznek és a műnek. Ép­pen ezért fontosnak tartom ezt a műfajt, és televíziós megfelelőit: a Foglalkozása: színész című sorozatot, az írók, költők szülőföldi útika- ilauzát. S, az említetteken túlmenően még egy további okból: az emlékezések, a vallomások — több-kevesebb szélességben, mélységben — meztelenítik a kort is, amely­ben az emlékezők gyermek-, vagy ifjú éveiket töltötték, amelyben sikeres művészpá­lyájuk elindult, formálódott. A hét közepén a színész- teorozatban Komlós Juci ava­tott be színészi, emberi sorsá­ba. Az ötvenes évek végén a ÍFilm, Színház, Muzsika lapjain ismertem meg a nevét, hal­lottam rádiójátékokban, az­tán, már középiskolás ka­maszfővel a televízió jóvol­tából képi, fizikai megjelené­sében is szemügyre vehet­tem éi hanggal, alakkal együtt hódolhattam művészetének. Két évtizede rengeteg szín­házi közvetítés zajlott' — még egyenes adásban, hosszú fel- vonásközi szünetekkel — a televízióban. Akkoriban lát­hattuk sikeres és kevésbé sikeres szerepeiben, például Sardou Szókimondó asszony­ságának címszerepében, Ros­tand Cirandojának Roxan ja­ként. Filmekben, tévéjátékok­ban is feltűnt; mostanság Zsurzs Éva Különös házassá­gában Bemát Zsiga édesany­ját formázza meg a szűkre szabott pillanatokban is tel­jes életet feltáró sugárzással. A szomorú nevettető, Kom­lós Vilmos lányának — de­rült ki az emlékezésből — alaposan meg kellett dolgoz­nia a sikerért, amely országos bizonyossággá az említett év­tizedekben vált. A világhá­ború előtt különböző vidéki truppokban játszott, majd a náci és nyilas őrület kétségbe­esett fokozódásával, szárma­zási okok miatt, leparancsol­ták a színpadról. Sajnos, nem csak őt — kitűnő művészek zázait. Komlós Juci játékos, színes arca ekkor kezd elko­morulni, s kezdi kedélyét át­járni a keserűség, a szomo­rúság (a közöttük legtehetsé­gesebbnek tartott testvérét. Komlós Lászlót a borzalmak közt veszítették el), hogy az­tán tartós legyen, kissé le­blokkolva a rokonszenves kérdező pályatársat, Szatmá­ri Istvánt, a Szatyit, egészen az ötvenes évekbeli, fővárosi befutásig. A színésznő manapság el­vétve kap megbízatást. Csa­ládjának él: leánya Földessy Margit a szinkronstúdió szí­nésze, egy héten három-négy este is hallhatjuk hangját va­lamelyik tévécsatornán, oly­kor a kettőn egyszerre is; unokája Márk. A héten két fontos futball­meccs zajlott (VB-selejtezők Ausztria és Hollandia, Ma­gyarország és Ciprus között), s Komlós Juci mintha meg­érezte volna, hogy ezek kö­zé szerkesztik portréműsorát (netán focirajongó), stílszerű hasonlattal fejezte be emlé­kezéseit: labda nélkül nincs foci, labdát kívánok magam­nak. Ami annyit tesz, hogy színészetének még vannak forrásai, csak szerep kellene! Gion Nándor (1941-ben szü­letett), a vajdasági magyar irodalom egyik jeles képvi­selője. Szülőföldem, Szentta­más címmel Eck T. Imre ren­dezett riportfilmet Gion és családja —, bár nyugodtan írhatjuk: az egész falu — életéről. Az író jó szemű, a történéseket megbízhatóan, érdekesen elemző, szintetizá­ló, körültekintő idegenvezető­nek mutatkozott. Saját és mások — például a német dédapa, Stefan Krebs, a 92 éves nagymama és férje — emlékeinek segítségével jár­juk be térben és időben a lapályos Szenttamást, az em­beri eszmélés színhelyét, Sza­badkát — itt jutott géplaka­tos-bizonyítványhoz —, a je­lenkor fészkét. Üjvidéket, ahol elvégezte a magyar nyelvű bölcsészkart. Évekig dolgo­zott a Magyar Szó újságírója­ként, máig tíz könyve jelent meg. A hetvenes évek elején napvilágot látott Testvérem, Joáb kisvárosi környezetben játszódik, íelfosztva a korrup­ciós hálózatot; Gion Nándort a jugoszláviai irodalom élvo­nalába emeli. Pár évvel ké­sőbb az Ezen az oldalon című szenttamási regény megerősí­ti ezt a pozícióját. A műsorból élményteli ké­pet kaptunk a több nemzeti­ségű Vajdaság múltjáról, je­lenéről, hétköznapjairól. Együtt él itt, Szenttamáson magyar, szerb és német, örö­möktől boldogítva, fáradtságos munkával, napi küzdelmektől keserítve. A föld biztosította, és alapozza ma is a megélhe­tést. Vele telik el az élet, ha tragédiákkal terhesen is, de becsületben, a tisztesség re­ményében, ahogyan az író maga is újraéli, újrateremti műveiben. Gion Nándornak sem kell attól tartania, hogy élményei­nek, művészetének forrásai kiapadnak. Sok kötetre való elmondanivaló rejtezik még a szenttamási laposon, a Kál­vária-dombon, a falu és szü­lötte viszonyában. Egyik ősé­ről, Török Ádámról elkészült a trilógia két kötete: a Vi­rágos katona és a Rózsaméz. A befejező rész még várat magára, s reméljük — az író­val — Gion Nándornak lesz a megíráshoz ideje, ereje (jelenleg filmgyári vezető Újvidéken). Mindehhez még egy meg­jegyzést tennék: a hatkötetes magyar irodalomtörténet egyik pótkötete úgy tudja, a triló­gia befejező kötete elkészült, éppen elsőként s az a ’test­vérem Joáb. (Viesek Károly ebből készült filmjét ebben a hónapban mutatják be a magyar mozik.) Gion Nándor a rinortfilmben nem ezt erő­sítette meg, amiből követke­zik, hogy néha egy tévé­műsornak van önmagán túl­mutató haszna. Ez a többlet­ráadás! (sulyok) K a r b o g é I r Egy svéd cég olyan eljá­rást dolgozott ki, amellyel a szén olj'an péppé vagy géllé alakítható át, amelyben mór nincsenek szennyezők (ne­hézfémek, szervetlen eredetű kén), és szinte egyáltalán n-ncs környezetet veszélyez­tető anyag sem. A szenet először nedves­őrléssel 40—50 mikron nagy­ságú részecskékre aprítják fel, majd vizet adnak hozza, valamint 0,3 százalékos arány - ban egy különleges vegyszert, amely a szénport gelesíti, s megakadályozza abban, hogy leülepedjen. A szén szeny- nyeződéseit az őrlés során mechanikai úton leválaszt­juk; ezt az említett különle­ges készítmény segíti. Egy kevés kalciumhidroxidot is hozzáadnak, hogy az elégetés alatt gyorsítsák a szerves kénnek a kicsapódását. Az így kapott karbogélnek nevezett tüzelőanyag könnyen kezelhető, és a hagyományos olajelosztó berendezésekben (tankautókban, tartályokban, szivattyúkban) olcsón szál­lítható. A széngélt keringte- tóégöben égetik, a gél meggyújtására olajat használ­nak. A klubtitkár Bélák Ödön, a pásztói vá­rosi MHSZ honvédelmi klub tótkára 56 éves. Pásztó és kör­zete legnagyobb számú és az egyik legeredményesebben te­vékenykedő kolektíva fele­lősségteljes munkáját irányít­ja. A Zagyvavidéki Vízügyi Társulás gépkocsivezetője mö­gött kemény, hosszú munká­ban eltelt évek vannak. Mun­kahelyi és társadalmi tevé­kenysége példamutató. Em­berségét, segíteni akarását szin­te napról napra tapasztalhat­juk. Az MHSZ-ben végzett munkájáról is csak felsőfo­kon lehet beszélni, hiszen a klub két — lövésztömegsport és a tartalékos — szakosztá­lyával versenyeken, rendezvé­nyeken a legjobb eredménye­ket éri el. Klubtifkári tevé­kenységének legnagyobb sike­re a szlovákiai Safarikovo vá­rosi SWAZARM honvédelmi klubbal való kapcsolatfelvétel. Az együttműködés során a két klub titkára kölcsönösen se­gíti egymás munkáját. Bélák Ödön nem szereti, ha népszerűsítik, mivel ezt a feladatot, társadalmi megbí­zatást önként vállalta, párt- feladatként végzi. Munkater­vében kitűzött feladatokat — versenyek, rendezvények bo­nyolítását, klubhelyiség és lő­terek folyamatos rendben tar­tósát, klubszervezettség növe­lését — évről évre eredmé­nyesen oldja meg munkatár­saival. A klubtitkári megbízatását az MHSZ honvédelmi klubok átszervezésekor kapta. Addig a területi tartalékosklub tit­kára volt. Jelenleg 160 fős kollektíva munkáját irányítja. Lelkiismeretességéért a szö­vetség vezetői több oklevéllel, kitüntetéssel jutalmazták. Munkahelyén kollégái kor­rekt, igazi, becsületes mun­ka sembemek ismerik, szívesen dolgoznak vele és hívására egyre többen lépnek a szö­vetség tagjai sorába. A városi MHSZ-ititkár vé­leménye alapján a terület egyik legjobb, legaktívabb klubtitkára, aki az új klub­titkárokat segíti, rendszeresen átadja tapasztalatait, tájékoz­tatja őket vezetési módszerei­ről. — kerekes — Kollégiumi előadássorozat Magyar filmek nemzetközi fesztiválokon Magyar filmeket is bemu­tatnak azon a nemzetközi filmfesztiválon, amelyet Lon­donban a hónap második fe­lében rendeznek meg. A de­cember 2-ig tartó eseményen Mészáros Márta „Napló gyer­mekeimnek” című produkció­ját vetítik, a „Zágráb leg­jobbjai” elnevezésű a zág­rábi animációs rövidfilm­fesztivál legsikeresebb alkotá­sait bemutató szekcióban pe­dig Varga Csaba Auguszta szépítkezik című animációs filmjét láthatja a közönség. Az olaszországi Sulmoná- ban november 19—25. között magyar filmhetet tartanak. Ezen Gyöngyössy—Kabay „Jób lázadása” Dobnay György „Vérszerződés”, Szörény Re­zső „Boldog születésnapot, Marilyn!”, Sándor Pál „Sze­rencsés Dániel”, valamint Gothár Péter „Ajándék ez a nap” és „Megáll az idő” cí­mű filmjét, valamint Kézdi- Kovács Zsolt „Visszaesők”, Sós Mária „Boldogtalan ka­lap”, Mészáros Márta „Ki­lenc hónap” című alkotását, és Bacsó Péter a „Zongora a levegőben” a „Ki beszél itt szerelemről?”, a „Forró vi­zet a kopaszra”, a „Tegnap­előtt” és a „Te rongyos élet” című alkotásait vetítik. A Mexico Cityben novem­ber 22.—december 12. között megtartandó nemzetközi film- bemutatón Horváth Mária „Ajtó 8-as” című produkció­ját láthatja a közönség. A kollégiumokban is, akár­csak az iskolákban, vállala­toknál és a termelőüzemek­ben, már most megkezdődött a hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulójára való készülődés. Ennek része az az előadássorozat, amely Magyarország 1945 utáni tör­ténelmével ismerteti meg a megye összes középiskolás­kollégiumának lakóit. A TIT által szervezett so­rozat első előadását dr. Gyür- ky Zoltán, az MSZMP Nóg- rád megyei Oktatási Igazga­tóságának munkásmozgalmi tanszékvezetője tartotta a második világháború főbb következményeiről. Dr. Ban- dur Károly, az oktatási igaz­gatóság vezetője, hazánk fel- szabadulásáról, a népi de­mokratikus forradalom ki­bontakozásáról, a proletár- diktatúra politikai rendszeré­nek kiépítéséről beszélt a di­ákoknak. A továbbiakban még hat előadásra kerül sor, melyek során megismerked­nek az 1956-os politikai vál­ság problémáival, a rend­szer további fejlődésével, a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével. Kiemelt téma lesz az MSZMP szerepének vizsgálata az adott időszak­ban. Napjaink ellentmondá­sainak megértéséhez fog nagy segítséget nyújtani a népgaz­daság mostani helyzetéről, gazdaságpolitikai céljainkról szóló előadás. Végül ideoló­giai és kultúrális életünk kérdéseit érintik majd. A gazdaságpolitikai előadás ki­vételével, melyet dr. Horváth József, a megyei TIT igazga­tója tart, a foglalkozások elő­adója dr. Bandur Károly lesz. A sorozat kezdeményezése nemcsak azért örvendetes, mert a kollégisták a nagy tu­dású szakemberek segítségé­vel alaposabban megismerik az utóbbi negyven év törté­netét, hanem azért is, mert lehetőséget ad arra, hogy a felvetődött kérdéseket a diá­kok a primer közösségek po­litikai foglalkozásain tovább­gondolják. A fa szárítása A faanyag természetes ki­szárítása viszonylag hosszú ideig tart, a mesterséges szá­rításhoz pedig sok energia kell. Franciaországban két kí­sérteti berendezésen vizsgál­ják, hogyan száríthatnák a fát napenergiával. A szárító szabályozható szellőzőnyila­sokkal ellátott zárt helyiség: a teteje a napsugarak elnye­réséra alkalmas — feketere festett alumínium lemez. Mesterséges szellőztetés gon­doskodik arról, hogy a fák napenergiával között kellően keringjen a levegő. A kísérleteket különböző vastagságú fenyő- és tölgy­fákkal végezték. A fenyőfa szárítása általában tovább tartott, mint a természetes száradása, viszont a kemény, lombhullató fák gyorsabban száradtak a berendezésben. A végső nedvességtartalom az cssszes kísérletben kisebb volt, s csak a hatodára-tize- dére volt szükség az egyén mesterséges szárítások ener­giafogyasztásának. KOSSUTH RÁDIÓ: «.15: Mai kulturális programok 8.20: Társalgó 9.44: Álmodozás 10.05: iskolarádió 10.35: Éneklő ifjúság 10 50: Operafinálék 11.40: Az élet komédiásai 11. rész. (Ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát 13.41: Népdalok 14.10: Magyarán szólva... 14.25: Kórusainkat ajánljuk 15.00: Élő világirodalom 15.20: Kabalevszkij: Három orosz tánc a. Nyikita Varsinyin című operából 15.34: Daloló, muzsikáló tájak 1«.05: Kérhetek .valamit? 17.00: Társadalom és iskola 17.30: Az RCA szimfonikus zene­kar filmzenét játszik 17.42: Reklám 17.45: A Szabó család 18.25: Mai könyvajánlatunk. 18.30: Esti magazin 19.15: Kilátó 20.00: Emlékezetes Hangverse­nyek 21.30: Tudomány és gyakorlat. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Világslágerek 22.50: A közjó szolgálatában 23.00: Zenekari muzsika 0.10: Faragó ,,Judy” István gitározik PETŐFI RADIO: 8.08: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika (Ism.) 9.05: Napközben. . . 12.10: A Budapesti koncert fúvószenekar játszik 12.30: Cigánydalok, csárdások 13.05: Pophullám 14.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 14.15: Operetthármasok 14.40: Zeneiskolásoknak 14.52: Loránd István—Kövesdy János: Páratlan kis szvit gyerekkarra 15.01: Nóták 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.27: Reklám 17.30: Kamasz-panasz 18.30: Gramofonsztárok 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Böngészde a zenei antikváriumban. 21.05: Vidám népmesék 21.27: A Rádió Dalszínháza: Sybill. 22.44: Régi magyar táncmuzsika 23.20: A mai dzsessz. 24.0«: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Művészportrék, színháztörténeti érdekességek. Dr. Gyárfás Agnes előadása. 17.13: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János. 18.00: Észak-ma­gyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé. Angol nyelv. 8.20: Deltácska 8.40: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 3—4 oszt.) 9.05: Orosz nyelv (ált. tsk. 4. oszt.) 8. rész 9.15: Magyar irodalom (ált. isk. 5. oszt.) 9.40: A kis és nagy hokijátékos 11.00: Híres spanyol operaéne­kesek 11.45: Képújság 15.00: Iskolatévé. Origami, a tiszta szív művészete (ism.) 15.40: Szórakaténusz lfi.OO: Adni, kapni jó 16.15: Vulkáni működés. 36.30: Hírek 16.35: A világ nagy városai Róma. (ism.) 17.30: Lottóhistória 17.50: Sportmúzeum 18.10: Képújság 18.15: Reklám 18.20: Agrárvilág. Áru, piac, érték. 18.50: Mini Stúdió ’84. 18.55: Reklám 19.10.; Tv-tonia 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Különös házasság. Tévéfilm IV/3. rész. 21.15: Stúdió 84. 22.15: Kockázat 22.50: Tv-tükör 23.00: Tv-híradó 2. MŰSOR: 18.20: Yxilon show (ism.) 18.50: Képújság 18.55: Mi és a komputer (ism.) 19.25: A George Gruntz Concert Jazz Band a Pori jazz 1984 fesztiválon. 20.00: Kínai tájak és emberek. VIII/8. rész (ism.) 20.40: Rajzfilmek kedvelőinek 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Reklám 21.15: Hollópolka 22.30: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: A TASZSZ jelenti... 21.05: Egy időszerű témáról 21.30: Népi muzsika 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Musica Viva. 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 20.00: Áldozat. Angol bűnügyi film. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: 3­tól: Napló gyermekeimnek (14). Színes magyar filmdráma. Há­romnegyed 6 es 8-iqI; Harctéri regény (14). Színes szovjet film. — Tarján vendéglő: Balfácán. Szinkronizált francia filmvígjá­ték. — Kohász: Nehéz fiúk. Szí­nes szovjet film. — Balassagyar­mati Madách: Háromnegyed 6 és 8-tól: Szemben önmagunkkal (14). Színes USA—svéd film. 2-től: Tanúk nélkül. (14). Színes szov­jet film. MESEMOZI: Púpos lo­vacska. — Pásztói Mátra: Grog (14). Színes olasz bűnügyi film. — Nagybátonyi Bányász: Tekin­tetek és mosolyok (14). Szinkro­nizált angol film. — Nagybáto­nyi Petőfi: Bombanő (16). Szí­nes, szinkronizált amerikai film­vígjáték. — Rétság: Kicsi és pi­ci (14). Színes, szinkronizált olasz filmszatíra. — Kisterenyei Petőfi: Arany a tó fenekén. Szí­nes, szinkronizált ausztrál—új- zélandi kalandfilm. — Jobbágyi: Szuperexpressz (14). Színes, szinkronizált japán katasztrófa­film. 4 NÓGRAD - 1934. november 20., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents