Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)

1984-11-02 / 258. szám

Hiányok és hátrányok ellen BeszéSgetés a dolgozók általános iskolájában Filmjegyzet Egy csipetnyi fekete hu­morral úgy fogalmazhatnánk: idén negatív jubileumot ül a salgótarjáni dolgozók általá­nos iskolája (és bizonyára számos testvérintézménye is...) Ugyanis tíz esztendővel ezélőtt, az 1974 75-ös tanév­ben értek a hullámhegy csúcsára: akkor 900 körül volt a beiratkozott hallgatók száma. Ekkortól indult a „le­szálló ág”. Hol tartanak most? Immár harmadik esztendeje 130—140- en jelentkeztek. Illetve. ez nem is ilyen egyszerű: ennyi­en iratkoznak be a szívós, lelkiismeretes szervező mun­ka után. Az intézmény igazgatója, Nagy Imre érthetően nem derűs elégedettséggel beszélget mind­erről. De nem élkeseredett, nem pesszimista. Hiszen — bármennyit nehezedtek a kö­rülmények — erre az iskola­típusra szükség van. A két főállású és a hat óraadó pe­dagógus ezt tartja szem előtt a munka során a felesleges sopáti/kodés helyett „TANULÖTOBORZÁS” — TÖBB MENETBEN-r- A szervezéshez tulajdon­képpen mindig már májusban hozzákezdünk. A vállalatok­nak a városi tanács elnöke és a pártbizottság titkára ír körlevelet, hogy mérjék föl, dolgozóik között hányán vannak. hiányos alapképzett­ség üek.' analfabéták (mi idén is alapismeretitől a nyolcadi­kig mindent tanítunk). Júli­usban összehívtuk az üzemi oktatási felelősöket egy meg­beszélésre. Ezen őszintén el­mondtuk, mit hozott a lezá­ruló tanév, milyen eredmé­nyeink és miilyen problémá­ink voltak.' És természetesen a segítségüket kértük a kö­vetkező tanév beiskolázási munká jához. Augusztus elején már tőlünk, az iskolából men­tek a levelek: felkértük őket, fogjanak hozzá a szervezés­hez. Aztán augusztus 20-a után Cziene Gyuláné igazga­tóhelyettessel együtt több mint hatvan üzemet bejár­tunk. Ahol nem nagyon szá­míthattunk tanulóra, oda csak telefonon szóltunk. Vé­gül .meghirdettük a beiratko­zási lehetőségeket az újság­ban is. Mindez szeptember 10 körül ér véget, akkor tartjuk általában a tanévnyi­tót. dekeltség. Van, aki azért pó­tolja hiányzó osztályait, mert csak úgy juthat eiöre szak­mailag. Van. aki gépko­csit szeretne venni és a jo­gosítványhoz kell. Ám a munkahelyen közvetlen anya­gi érdeke szinte senkinek nem származik abból, ha elvégzi a nyolc osztályt — az -egy­szeri jutalmat, ugye nem te­kinthetjük ennék. Mégis, több üzemben, vál­lalatnál van jó példa arra, hogy komolyan törődnek a beiskolázással — ha az ered­mény nem is olyan jelentős. —. Üzemenként más és más a gyakorlat. Az SKÜ-ben jól látják, hogy az oktatási fele­lős egymagában nem sokat tehet: a szakszervezet és az üzemi művelődési bizottság brigádvezetőkön és a bizal­miakon keresztül bővíti a körtr hiszen kint, a közvetlen munkahelyen lehet igazán megbeszélni az emberekkel, miért lenne jó tanulniuk, mit tudnak tenni annak érdeké­ben, hogy segítsék ezt (mű- szakcserék. csúsztatás, a ta­nulásban, felkészülésben való támogatás st'b). Ebben az év­ben a vasöntöde és tűzhely­gyár volt a legeredménye­sebb: negyvenen írták alá a jelentkezési lapot. Húsz körül már. el is jöttek. A > létszá­mukhoz képest szintén jó­nak mondhatók a Nógrád megyei Vendéglátóipari Vál­lalat beiskolázási adatai. Az ötvözetigyárban úgy döntöt­tek, hogy — ismerve dolgo­zóik húzódozását az iskolába való bejárástól — kihelyezett osztályt indítottak, vállalva ennek anyagi terheit is. Biz­tosítják a tanítás feltételeit, mi pedig kijárunk. KALLÓDÓ FIATALOK Csöppet sem meglepő, hogy mind a ..hallgatók”, mind , a „tanulók” ódzkodnak attól, hogy. iskolapadba üljenek (az előző csoportba a felnőttek, az utóbbiba a fiatalok tartoz­nak: körülbelül 50 illetve 80 fő). Szinte mindegyiküknek valamikor konfliktusa volt az iskolával, kudarcélményeket jelentett számukra a tanulás. Nagyon sokan hátrányos hely­zetűek, többségüket az ottho­ni környezet nemhogy segí­tené, inkább akadályozza a tanulásban. Nagy Imre külö­nösen a fiatalokról beszélt sok aggodalommal; éreztetve veszel yeztetet t ségü két. — A legtöbb gyérekkel alig foglalkoznak a szülők. Van aki csak itt, heti két délután tölti közösségben az időt. mert 35 fiatalnak nincs mun­kahelye. Akkor kelnek föl, amikor akarnak, a semmitte­vés pedig rossz dolgokra ve­zethet. Pedagógusainknak az alapvető feladatai közé tar­tozik, hogy fölébresszék ben­nük az akarást és hogy mi­nél jobban foglalkoztassák őket. Felnőtteknél, gyerekek­nél egyaránt nagy gond az igen gyér szókincs — még ha meg is értik az anyagot, csak pár szavas válaszokat, feleleteket tudnak adni. Az igénytelenség, a kultúra Irán­ti közöny ellen keveset te­hetünk az itt töltött rövid idő alatt, de amit lehet, megpróbálunk. Ezért tartjuk a közművelődési órákat — könyvtárba, egy-egy tárlatra visszük el őket, jogi, ügyin­tézési alapokról is szó esik — de ez jól tudjuk, nagyon- naigyon kevés. ,.A pénzem így is, úgy is megvan, más nem érdekel.” — vallják so­kan. A fiatalok munkafegyel­mét. szemléletmód iát mi ma­gunk nem tudjuk formálni — igyekszünk kapcsolatot ke­resni a szülőkkel. eljárunk családlátogatásra, beszélünk a munkahelyi KISZ-szervezet képviselőivel —. de gyakran ez is kevés. A pőre igazság az. hogv néhány kivétellel csak a minimum szintet tud­ják elérni, negyven százalé­kuk pedig sajnos, lemorzso­lódik. Azért nem adiuk fel: próbáltunk minden útom-mó- don a gyakorlathoz kapcsolód­ni. sokat beszélgetni, egy­szerűen. közérthetően ma­gyarázni. Ha a színvonal eme­lésére nincs is lehetőség, tar­tani igyekszünk egy a!ap- mércét — ez is csak plusz ráfordítással megy. Nem vé­letlen, hogy a 'kollégák, kö­zött van hivatásos -pártfogó, a GYIVI-ben dolgozó is. A hiányok és hátrányok, ellen nem könnyű felvenni a har­cot. Ezért keressük a kapcso­latokat mindenkivel, aki se­gíthet. G. Kiss Magdolna t O, kedves Harry! A vetítés után sietve ülök írógépem elé. Versenyt kell gépelnem az idővel, mert tu­dom, hogy perceim meg van­nak számlálva. Érzem, hogy perceken belül mindent elfe­lejtek. Pedig a szűk másfél óra alatt nem unatkoztam az „Ö, kedves Harry!” című fil­men. Ha jól em'ékszem (Iám máris késésben vagyok!), meg nevettem is néhány gegjén. Például, amikor a főhős elcseréli a bőröndöket. Ja, nem is a bőröndöket — az egy másik filmben volt —, itt a nyúlketrecek cserélnek gazdát. De az tényleg jó volt, amikor az autóval felborítot­ták a halaskofa pultját.., Vagy azt sem ebben a film­ben láttam? Nem, valóban, itt egy kempingsátorba sza­ladtak bele... .. .Elkéstem. A recenzens számára így eevet’en lehető­ség marad, eltűnődni azon a kérdésen: miért, hogy míg egyes vígjátékok maradandó élménvként rögzülnek az em­lékezetben,. addig az „Ó, kedves Harry!” képsorai — sok mással együtt — oly gyorsan illannak el? El lehetne intézni azzal is a dolgot, hogy a Jean Gi- rau.lt rendezte film történe­tében az eredetiség legcseké­lyebb szikrája sem fedezhető fel Ez azonban — bármily furcsa — nem elégséges érv. Az ,.Ö, kedves Harry!” ugyanis egyértelműen ahhoí á bűnügyi vígiátéktípushoz tartoz'k, amit a szakirodalom jelesül iildözéses-Vígjátéknak titu’ál. Márpedig e filmtípus alaphelyzete, sémája csak kevéssé variálható, tekintve, hogy — Szalay Károly eszté­ta megfogalmazásával élve — az üldözés ezekben a filmek­ben nem a bűnügyi izgalmat szolgálja, hanem a komikus hatást. A burleszk. a bohó- zatszerűséa nem kísérőjelen­sége az üldözéses helyzetek­nek, hanem lényege. Természetesen ismerünk jó néhány olyan produkciót is, melyekben az izgalomkeltés válik dominánssá. (Lásd: (Száguldás gyilkosságokkal), de ezek inkább szabályt erő­sítő kivételek, semmint cáfo­latai az üldözése* vísiátékok klasszikus dramaturgiájának. Ahol tehát a burleszkele­mek., a filmi poénok — gégék — összesége a lényeg, ott maga a történet úgyszólván mellékes. Az „Ö, kedves Har- ry!”-ban például egy ügyet­len magándetektívet bíz meg kiállításra szánt tenyésznyu- lának őrizetével egy idős hölgy, de mert a „testőr” le- kési a vonatot, máris a film lényegénél vagyunk: az ül­dözésnél. Ha pedig egy óvat­lan pillanatban a nyúl kisza­badul kerecéből, melynek al­só rekeszébe vagyont érő festményt csempésznek a papnak öltözött képtolvajok, akkor az üldözés immár több irányban prolongálható a hátralevő egy óra erejéig. A néző már tudja, hogy rövidesen egy megtévesztésig hasonló nyúl és nyúlketrec is előkerül valahonnan, s hogy a szereplők bizonyára több­ször cserélnek majd álruhát, továbbá, hogy az üldözők is lehetnek később üldözöttek. És tudja azt is, hogy a nyúl- ketrec lehetne pénzzel teil bőrönd, ékszereket rejtő ze­nélő bili vagy bármi mát. a magándetektív pedig valódi nyomozó, . újságíró vagy tu­dós, hogy csak á leggyakrab­ban szerepeltetett „üldöző”- foglalkozásokat említsük. Ettől kezdve tehát nem az érdekli a nézőt, hogy mi fog történni, hanen* az, hogy „hogyan”'. AHÁNY ÜZEM, ANNYI SZOKÁS Alki csak egy kicsit isme­rője az oktatási felelősök fel­adatkörének, tudja: munká­juknak csupán egy része az ál-talános isik ollót nem vég­lett dolgozóik felkutatása, be­iskolázásuk szervezése. Ám talán a legnehezebb — több törődést, megértésit, segítő­készséget igényel, mint tör­ténetesen a középiskolai to­vábbtanulás, a szakmai tan­folyamok, betanító tanfolya­mok szervezése. Mert mond­juk ki őszintén: ezen a téren kisebb az ösztönzés, a mamap- Bág oly sokat emlegetett ér­Országos diáknapok A KISZ Központi Bizottsá­ga a Művelődési Minisztéri­ummal és az Állami Ifjúsági Bizottsággal közösen ismét meghirdeti az országos diák­napokat, amelyeken diákfesz­tiválokat és az amatőr művé­szeti csoportoknak minősítő bemutatókat rendeznek. A rendezvény képet kíván adni a tizenévesek iskolai és iskolán kívüli folyamatos kulturális tevékenységéről, a diákművelődés eredményei­ről, s lehetőséget teremt a közművelődésben élenjáró di­ákok, iskolák és pedagógusok tevékenységének elismerésé­re. Az 1984—85. évi országos diáknapok eseménysorozata tartalmában kötődik hazánk felszabadulásának 40. évfor­dulójához, s a rendezők szán­déka szerint hozzá kíván já­rulni ahhoz, hogy a fiatalok megismerjék az elmúlt négy évtizedben megtett történel­mi utunk eredményeit, a szo­cialista fejlődés kulturális és közösségi értékeit. A rendez­vénysorozat alkalmat nyújt arra, hogy a tanulók a mű­vészetek eszközeivel fogal­mazzák meg, fejezzék ki a vi­lágról, a társadalomról alko­tott véleményüket. Segíti a ré­gi diákszokások, iskolai ha­gyományok felelevenítését, s példát adhat a szabad idő hasznos eltöltéséhez, a kul­turált szórakozási szokások kialakításához. Az iskolai diáknapok prog­ramjának kialakításához ajánlják: a tanintézeti KISZ- bizottságok törekedjenek ar­ra, hogy a tanulók bemutat­hassák diákköri, amatőr mű­vészeti tevékenységüket, s a műsorokban kapjon bőven he­lyet a vidámság, a diákhu­mor. A megyei KlSZ-bizott- ságok és a megyei tanácsok művelődési osztályai művé­szeti kategóriánként minősítő bemutatókat szerveznek. Ezekre minden középfokú tanintézetben tanuló diák, il­letve közösség — szólista és művészeti csoport — jelent­kezhet. Az országos diákna­pokat a következő művészeti kategóriákban hirdetik meg: énekkar, kamarakórus, szóló­ének, szólóhangszer, ka­marazene, népzene, polbeat, folkbeat, rock, dzsessz, néptánc, diákszínpad, bábjáték, vers- és prózamon­dás. Jelentkezni a megyei KISZ-bizottságokon lehet de­cember 20-ig. A bemutatókat 1985 február—márciusában rendezik meg, s a produkci­ók valamennyi kategóriában arany, ezüst, bronz fokozattal minősíthetők. Az országos diáknapokat meghirdető szervek 1985. áp-, rilis 25. és 28. között diákna­pi fesztiválokat rendeznek az ország hét városában, Eger­ben, Sárospatakon, Gyulán, Keszthelyen, Sopronban, Szé­kesfehérvárott és Pécsett. A „Fesztiváldíjat” a diáktanács döntése alapján az a megye kapja, amelyik a legszínesebb, a középiskolai és a szakmun­kásképző intézetek kulturális munkáiról egyaránt képet- adó műsort mutatja be. Nos, az „O. kedves Harry!” épp a hogyan tekintetében marad adósunk. Lássuk elébb az üldözések helyszíneit: vo­nat, auóút, kórház,'szálloda. Ugye ismerős valamennyi? De ismerősek a színhelyek tárgyai, berendezései, a hu­mor szolgálatába állítható eszközei is. Csakhogy ez még mindig nem zárná ki a hely­zetkomikum kínálta gégékből a friss, új ötleteket. Hiszen a ráma film korszak legjelentő­sebb burleszkjeinek is meg­voltak a maguk állandó rek- vizitumai. gondoljunk csak a habos tortákra. A hatás, a siker, azon dőlt el — es ma is elsősorban azon múlik. — hogy a film ké­pes-e a közismert szituációk­ból. helyszínekből és eszkö­zökből újabb, eredeti poéno­kat „kihozni”. Ez idővel két­ségkívül nehéz, de még hol­nap sem lesz lehetetlen fel­adat. Mert, igaz. hogy az autókkal, a vonaton, a kór­házakban, szállodákban mar szinte minden elképzelhető hu- morfórrást kiaknáztak a ren­dezők, de még á régi poénók is feljavíthatok azáltal, hegy más-más komikus karakterrel esnek meg a képtelenebbnel- képtelervebb gégék. Magyarán; az üldözéses vígjátékok hely­zetkomikuma csak jellemko- mikümmal fűszerezve képes emlékezetesen megmozgatni a nézők rekeszizmát. Ezzel el is érkeztünk az „Ó, kedves Harry!” legfőbb fogyatékosságához. Főhőse — a televízió „Nonstop non­szensz” című sorozatának Di­dijeként közismert — Dieter Hallervorden ugyanis nem igazi komikus egyéniség. Mint ahogy egyetlen külsődleges eszközökkel dolgozó ripars sem az. Inkább hülyének tű­nik, semmint kétbalkezesnek, az pedig igen olcsó humor- torrás. ha a hülyék hülyén viselkednek Dieter Haller­vorden mentségére legyen mondva, hogy partnernöje — a csinos Iris Derben, — ha lehet még jellegtelenebb. Arctalan figurák hajszolják egymást a vásznon, ezenköz­ben a nagy számok törvé­nyéből következik, hogy oly­kor-olykor egy újszerű geg emlékezteti a nézőt; lehetne ezt így is. Mondjuk, — csak nyulakkal. — pintér — KOSSUTH RÁDIÓI [•.20: Cseppböl a tengert LJ | (ism.) it.SO: Haydnt C-dúr szimfónia. I No. 90. 1.1*: Muzsika Zsuzsika mesél *.33: Járom az új várómat S.53: Lottósorsolás *0.03: ........megkeresem magam­f aragta fejfád” 10.to: Hétszínvtrág 10.40: Iránytű 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Szabó Gyula: Mátyus macskája 12.55: Kedves lemezeim (lsm.) 14.10: Sziklai Erika énekel 14.55: Erről beszéltünk ... 15.25: cigánydalok, csárdások 16.05: Misa — a szovjet gyermek- folyóirat rádiós melléklete. 11.00: Rég! könyvek Illatáról. Riport 17.25: Elisabeth Schwarzkopf és Anton Dermota operaáriá­kat énekel IS.12: Hol volt, hol nem volt,., 19.15: Magyaropszág '84. Tisza­kécske 20.15: Itzhak Perlman népszerű műveket hegedül 20.48 : örökzöld dallamok (ism.) 21.30: Vezetés és vállalkozás 22.20: Tíz pero külpolitika 22.30: Magvari Imre népi zeneka­ra játszik 22.50: Emlékezetes hangverse­nyek: Theo Adam dalestje 0.10: A Mertens rézfúvósegyüt- tes játszik 4 NÖGRAD c 1984. november 2-, géntelt PETŐFI RADIO: 8.05: Gésák. Részletek Jones operettjéből 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) S.05: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: Alpár Gitta Ábrahám Pál' Bál a Savoyban című ope­rettjéből énekel 12.25: Édes anyanyelvűnk (ism.) 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig 15.30: Könyvről könyvért 15.40: Egészségünkért! 16.25: Beszélő város 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 20.00: Régi nóta, híres nóta 31.05: Rádiószínház. Cortez visz- szatér 32.01: Bagoly 14.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Péntek este Eszak- Magyarországon (A tartalomból: Virágok a lakásban — Látogató­ban az Iskolafogászaton -- Mun­kahelyi könyvtárak — Hét végi Ptogruagjaalat.) Szei&etztói Ja; kab Mária. 18.oo: Eszak-magyar- országi krónika. !8.25—18.30: Lap­és műsorelőzetes MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: Tv-torna (ism.) 8.10: Iskolatévé 8.30: Kémia 8.35: Magyar Irodalom S.OO: Magyar nyelv (ált. lsk. 3. oszt.) ».10: Földrajz (ált. lsk. 5. oszt.) 9.20: Német nyelv 9.40: Sir Khan, Bagira és a töb­biek 10.30: Játékos időtöltések, XIII/l. rész: Kanadai esz­kimók (ism.) 10.55: Képújság 15.00: Iskolatévé 15.20: Egy osztályba járunk 15.45: Az anyag körforgása 16.10: Játék műalkotásokkal. 16.35: Hírek 16.40: 100 híres festmény 16.50: Vezetés ősszel 17.00: Égi postások. vi/3. rész: Irány Dél-Ame- rika 17.50: Képújság 17.55: Reklám 18.00: Ablak 19,00; Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Linda. A szattr. Tévéfilm. 21.10: Unokáink sem fogják látni 21.40: Szép magyar tánc. Forgatós. 21.45: Gyere vissza kicsi Shéba 23.15: Tv-hiradó 2. 2. MŰSOR: 18.25: Képújság 18.30: Don Quijote. XXXIX/4. rész: A szélmalomharo 18.55: Az állatok nyomában. XIII/2. rész: Só és iszap 19.10: Ékes tárgyak. Román rö­vidfilm (ism.) 19.20: A sakálok napja. Angol dokumentumfilm. (ism.) 20.00: Fejezetek a magyar kép­írás történetéből. 20.40: Tv-híradó 2. 21.00: A magyar nép tudása 22.10: Charles Aznavour. 23.10: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Jihlava '84. 21.15: Profik. Angol bűnügyi té- yeiiimsorozai 22.05: Ez történt 24 ára alatt 22.20: Naplemente déloea 23.50: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-nirado 20.00: Tévégaléria 20.10: Ballada. Tévéjáték. I. rés* 21.30: Időszerű események 22.00: Ballada. Tévéjátés. I. rísa MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Há­romnegyed 6 és 8-tól: A szenzá­ció áldozata. Szines, szinkronizált amerikai film. ISKOLAMOZI: Sü­ni a ködben. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Indiánkaland Ontarióban (14). Szines francia- román—angol kalandfilm. Három­negyed 6 és 8-tól: Szentivánéjl szexkomédia (16). Színes amerikai fUmvlgjáték. ISKOLAMOZI: Kincs­kereső kisködmön — Pásztói Mátra: Boldogságkeresők. Színes szovjet filmballada — Szécsénvl Rákóczi: Megtalálni és ártalmat­lanná tenni. Színes szovjet bűn­ügyi film. — Rétság: vértestvé­rek. Színes NDK indiánfilm. — Érsekvadkert: Szerelem receptre. Szines, szinkronizált szovjet film. - Nagylőc: Szomszéd szeretők (14). Színes, szinkronizált francia lila.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents