Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)

1984-11-01 / 257. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NOGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANAGS LAPJA XL. ÉVF., 257. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. NOVEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Rátermett bizalmiak, rendszeres szakszervezeti munka SZMT-elnöksági ülés a Volán 2. sz. Vállalatnál Á Volán 2. sz. Vállalatnál tartotta meg tegnap kihelye­zett ülését a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának elnöksége. A tanácskozáson tájékoztatást kapott a testü­let a Volánnál működő szak- szervezeti vezető testületek munkájáról, a bizalmijog- és hatáskör érvényesülésének tapasztalatairól. A tömegközlekedési eszkö­zöket igénybe vevő utasok egyre emelkedő igényeit mind nehezebb feltételek kö­zött iparkodik kielégíteni a Volán Vállalat. Az alapvető utazási igényeket, a munikás- és diákszállítást súlyosabb gondok nélkül teljesíti a vál­lalat, a nullára leírt jármű­vek számának évről évre va­ló emelkedése miatt azonban egyelőre nincs kilátás a ma­gasabb minőségi igények ki­elégítésére, esetenként a ko­csipark műszaki állapotának fenntartása is nagy erőfeszí­tésekbe kerül. A fejlesztési alapok szűkössége a jármű­vek esztétikai megjelenésére is hatással van, s ezt az uta­zóközönség is gyakran érzé­keli. Mindezek ellenére a megyeszékhely közlekedési színvonala ma eléri, sőt, több szempontból meg is haladja a kiemelt nagyvárosokra jel­lemző szintet. A vállalati szakszervezeti szervek felépítése a gazda­sági tagoltsághoz igazodik. A szakszervezeti munkában meghatározó a bizalmiak fel- készültsége, a dolgozókkal ki­épített kapcsolatuk. A szak- szervezeti tisztségekben mind több a rátermett ember, ok­tatásukra nagy gondot fordí­tanak. Majd mindegyikük el­végezte a reszorttanfolyamot, a szakszervezeti politikai ok­tatáson több mint hatszázan vesznek részt, közülük csak­nem százkilencven bizalmi. Alkalmatlanság miatt egyet­len bizalmit sem kellett visz- szahívni tisztségéből. A bizalmiak informálása a demokratikus fórumok, a szakszervezeti híradó és a tisztségviselők útján történik. A munkájukhoz szükséges tájékoztatást a munkabeosz­tásból eredő nehézségek elle­nére is megkapják. A szak- szervezeti csoportok teljes egészében a szocialista brigá­dokra épülnek — a Volán­nál bevált gyakorlat ez, egy­aránt jó hatással van a szak­szervezeti munkára és a bri­gádmozgalomra. A bizalmiak egyetértési jo­ga kitüntetési javaslat, bér­emelés esetén egyértelműen érvényesül, . nem mondható viszont el ugyanez az új fel­vételes dolgozók alapbérének megállapításáról. A bizalmi jog- és hatáskörök érvényesü­lését sajátos volénos intéz­kedéssel megkönnyítették: miután egy-egy gazdasági ve­zetőnek esetenként nvolc-tíz bizalmival is tartani kellene a partnerkapcsolatot. Salgó­tarjánban kialakították a ve­zető bizalmi rendszert. A lé­nyeges, átfogó kérdésekben a vezető bizalmi ül le a gazda­sági vezetővel a tárgyalóasz­talhoz. Az egy esztendeje be­vezetett vezető bizalmi rend­szert most értékelték, s úgy találták, hogy érdemes kiter­jeszteni más területekre is. A Volán 2. sz. Vállalatnál dolgozó bizalmiak egyre ha­tározottabban élnek jogaik­kal. Van példa arra is, ami­kor a gazdasági vezető ja­vaslatára nemet mond a bizalmi, s a vitás kérdésben a szakszervezeti csoport dönt szavazással. Tégla-elővásárlás fuvardíjkedvezménnyel A tégla- és cserépipari gyá­rak dolgozói az év első ki­lenc hónapjában a szombat­vasárnapi munkával, időará­nyos tervük túlteljesítesével segítették a sajátház-építők ép i tőanyage 1 Iá t ásá nak javítá­sát. Az ország nagy részén így is nagyobb a kereslet a kínálatnál, de néhány Tiszán túli gyár körzetében már ér­tékesítési gondok keletkez­tek. Az idei építési idény be­fejezéséhez közeledve ugyan­is mérséklődtek a vásárlások, s szeptember közepétől any- nyiira felduzzadtak a készle­tek ezekben a gyárakban, ,hogy most már nincs elegen- ' dő helyük a folyamatosan megtermelt termék tárolásá­ra. A helyhiány miatt csök­kenteni kellene a termelést, pedig az ország más körze­teiben szívesen megvásárol­nák ezeket a termékeket, és később is jól jönne ez az áru. mert a hazai termelés jövőre is csak jelentős im­porttal együtt, fedezheti az igényeket. A gondok gyors áthidalá­sára összehangolt intézkedé­sekben állapodtak meg az építésügyi és a belkereske­delmi tárca, valamint a Tég­la- és Cserépipari Tröszt ve­zetői. A sajátház-építők jövő évi elővásárlásainak ösztönzésére a Tégla- és Cserépipari Tröszt november 1-től — amíg a kész­let tart — az ér in,tett öt üzemben: a szentesi gyárban a Poroton, a békéscsabai 4. számú gyárban az Uniform, a körösladámyi, a dévaványai és az orosházi gyárban pedig a kisméretű tégla vásárlói­nak fuvardíjkedvezményt ad. Aradiak a vásárlónak, aki TÜ- ZÉP-utálvány>t hoz, a gyár­ban készpénzben fizetik meg a fuvardíjkedvezmény össze­gét. A felmérésék szerint mintegy tízmillió tégla hal­mozódott fel ezekben a gyá­rakban. A megyei HEB ülése: Fejlődött a tömegközlekedés A Nógrád megyei Népi El­lenőrzési Bizottság szerdai ülésén összegezte annak a vizsgálatnak a tapasztalatait, amelyben a balassagyarmati, a pásztói és a rétsági bizottsá­gokkal együtt a tömegközle­kedés kulturáltságát elemezte. A négyéves időszakot felölelő vizsgálat a MÁV és a Volán mellett kiterjedt több tanács­ra, számos ipari üzemre, szö­vetkezetre, valamint oktatási intézményre is, A megye földrajzi szerkeze­téből adódó aprófalvas tele­pülések sajátos közlekedés- szervezést igényelnek, erre is figyelemmel rendszerezték a vizsgálat tanulságait. E sze­rint megállapították, hogy a megye tömegközlekedése ja­vult. a Volán a tanácsokkal együtt jelentős erőfeszítéseket tett a színvonal emelése ér­dekében. A fejlődés csaknem minden területen érezhető, bár akadnak még gondok is. Az autóbuszállomások például nem elégítik ki az igényeket, néhány településen egyáltalán nincs állomás, a meglévők egyrészében pedig hiányos a felszereltség. A megállapítá­sok szerint jelentős feszültsé­get okoz, hogy nem rendező­dött —, s ez országosan is igaz — a helyi járatú közleke­dés kiterjesztése az egyesült és csatolt településeken. A megyei NEB éppen ez ügyben tette meg számos javaslatai­nak egyikét, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak. Fel­hívták a népi ellenőrök fi­gyelmet, az autóbuszok el­öregedésére, s az emiatt vár­ható negatív következmények­re is, ' tói György előadása a Politikai Akadémián A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak Politikai Akadémiáján szerdán Aczél György, az MSZMP. Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára tartott előadást „Művészetpolitikánk időszerű kérdései” címmel. Az előadáson megjelenteket — politikai, ideológiai, kultu­rális és művészeti életünk képviselőit — Lakatos Ernő, a Központi Bizottság agitáci- ós és propagandaosztályának vezetője köszöntötte. Az előadás anyagát a Kos­suth Könyvkiadó megjelenteti. Ismerkedés a szolgáltatásokkal és a lakásépítéssel Pásztora és vonzáskörzetébe látogatott a besztercebányai tanácsi delegáció \ Közép-szlovákiai tanácsi delegáció .lan Pikula vezetésével (középen) tegnap Pásztora látogatott, ahol többek közt megtekintették a Kemerovo-kertvárost. — bencze — A Közép-szlovákiai kerületi Nemzeti Bizottság Nógrád me­gyében tartózkodó küldöttsége szerdán pásztói látogatással kezdte a programot, a dele­gációt — arneiy 't Jan Pikula, a Közép-szlovákiai kerületi Nemzeti B'zottsag elnöke ve­zet — a látogatásra elkísérte Géczi János, az M^ZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és I)-;vcsics Miklós, a Nógrád megyei Ta­nács elnöke. A Besztercebányáról érke­zett vendégeket a városi ta­nács épületében Szilágyi Al­bert, a városi pártbizottság titkára és Kovács Ferenc, a városi tanács elnöke fogadta. Kovács Ferenc átfogó tájé­koztatóban ismertette meg a vendégekkel Pásztó történelmi múltját, majd részletesen elemezte a város és vonzás- körzete jelenét. A vendégek nagy érdeklődéssel fogadták a közigazgatás korszerűsítésé­ből adódó feladatok vázolását, a városi tanács elnöke szólt ugyanakkor a településfej-, lesztésről és az ellátásról is. Az utóbbi- kapcsán hangsú­lyozta a népességmegtartó szerep fokozását, valamint Pásztó kiemelt fejlesztésének biztosítását. Az oktatás és a művelődés tényeinek ismerte­tésekor aláhúzta: különösen a gyermekintézmények fejlőd­tek látványosan. Az ipart, a mezőgazdaságot, a tanácsi munkát egyaránt elemző tá­jékoztató után térkép segítsé­gével mutatta be Kovács Fe­renc: milyen főbb feladatok adódnak Pásztó fejlesztéséből. A tájékoztató után Jan Pi­kula számos részletkérdésről kért alaposabb információt, így a többi között a pásztói ipar termékei, a mezőgazda­sági szövetkezetek kiegészítő tevékenysége, valamint az iskolai oktatás feltételei iránt érdeklődött. A delegáció tagjai és kí­sérőik ezt követően megte­kintették a történelmi város­magot, majd megismerkedtek a kereskedelmi és szolgáltató hálózat főbb létesítményeivel. Az áruházban Mezővári Jó­zsef, a pásztói áfész elnöke kalauzolta a vendégeket. A Nógrádi Sándor-lakótelepen elismeréssel szóltak a delegáció tagjai a szolgáltató létesítmé­nyek színvonaláról, az áru­ellátásról. a tájékoztatásban itt Dombi András, a Nógrád megyei Vendéglátóipari Válla­lat igazgatója segített a pász­tói házigazdáknak. A városné­zés következő színhelye a pásztói Kemerovo-kertváros volt. Moór Mátyás városi fő­építész rövid tájékoztatója után záporoztak a kérdések: milyen lakások épülnek1,' mennyibe kerülnek, milyen a vállalati támogatás, hogyan segíti az építkezést a telekel- látással és közművesítéssel at városi tanács, és így tovább. A Senior Váci Kötöttáru-* gyár pásztói gyárában Erkt Dénes mutatta be a gyártási folyamatot, a gyár termékeit, majd kérdésekre válaszolva arról beszélt: milyen létesít­mények segítik a munkájukat végző gyári dolgozókat. A tá­jékoztató egy kérdés nyomán kitért arra is, hogy a jelentős; export révén a világ mély pontjain ismertek a gyár termékei. Délután a pásztói vonzást körzet öt szlovákok lakta te­lepüléseinek egyikén, Vanyar-'. con folytatta munkáját a besztercebányai delegáció. Itt Hugyecz Andrásné, a községi tanács elnöke és Tbomka Ala- dárné. az új általános iskola igazgatója volt a kalauz. A község életével való megis­merkedés után a Mátraaljai Állami Gazdaság sziráki üzemegységében fejeződött ba a delegáció szerdai munka­napja, ahol többek között a gyógynövénytermesztéssel és csomagolással összefüggő munkáról, s az exporttevé­kenységről kaptak tájékozta-' tást. Tökéletes radiátorfestés a FŰTŐBER-nél Anyagtakarékosság a munkaversenyben A vállalati kollektíváik, szo­cialista brigádok sorra telje­sítik kongresszusi és felsza­badulási munikaverseny-fel- ajánlásaifkat. Legfőbb cél mindenütt a hatékonyabb ter­melés, amelyet egyebek között körültekintő és ésszerű taka­rékossággal érhetnek el. Sok­helyütt máris jelentős ered­ményeket könyvelhetnek el péidául a gépipari termékek súlyának csökkentésében, a színesfémekkel, a drága fe­lületkezelő anyagokkal, festé­kekkel való takarékosságiban, az import alapanyagok haza­iakkal történő helyettesítésé­ben. A gyakran még az elő­zetes várakozást is felülmúló eredményeket a technológiák átállításával, sok-sok értékes ötlet, újítás gyors alkalmazá­sával sikerült elérni — tájé­koztatták gz MTI munkatár­sait, akik több' nagyvállalat­nál érdeklődtek az anyagta- karékosság tapasztalatairól. A Tungsram Rt-ben több gyáregység brigádjai fogtak össze és vállalásuknak meg­felelően megkezdték a fény­források gyártásához impor­tált rézszalagofc - helyettesí­tését hazai alumínium szala­gokkal. Ily módon az idén eddig egyharmadával mérsé­kelték a sárgaréz-íeihaszná- lást, mintegy ezer tonnát, megtakarítva az értékes fém­ből. E jelentős mennyiség he­lyettesítésére 600 tonna is elegendőnek bizonyult az ol­csóbb és hazad alumíniumból. Kiderült az is, hogy az így készülő fényforrásfejek leg­alább olyan tartósak, mint a korábbi rezfejek. A Diósgyőri Gépgyárban er­re az évre 32 millió forintos anyagmegtakarítást1 terveztek, s a szocialista brigádok ösz- szefogásával a vállalást már az első háromnegyed év alatt túlteljesítették: több mint 40 millió forintnyi alapanyagot takarítottak meg. A gépgyá-- riak hőkezelő és kovácsoló brigádjai módosították techno­lógiáikat, egyszerűsítették az úgynevezett elöalakítást, programot készítettek a hul­ladékok felhasználására, szi­gorították a darabolási tűrés­határokat, új, takarékos he­gesztési módszereket terjesz­tettek el. A Mátravidéki Fémművek- ben fiatal szakemberek egy csoportja számításokat vég­zett: hogyan lehetne megta­karítást elérni az alumínium tubusok és palackok falvas­tagságának csökkentésével úgy, hogy ez ne menjen a minőség és a használhatóság rovására. A kidolgozott ter­vek alapjain megváltoztatták az anyagnormákat, átállítot­ták a gyártósorokat, s az ered­mény nem maradt el: ugyan­annyi termék gyártásához a korábbi 4200 tonna nyers­anyag helyett az idén 3700 tonna alumíniumot használ­nak fel.' A festéstechnológia felülvizsgálata 10 százalékos anyagmegíakarítással járt, s a korábban importból beszer­zett festékek többségét .máf a Budalakiktól vásárolják. Ezekkel az intézkedésekkel csupán a tubusok és, palac­kok készítésében 3—10 millió forint megtakarítással szá­molnak. * ­Jelen tős a n ya g takarékosság i eredményeket értek el a FÜ- TÖBER bátonylerenyei gyá­rában is. Az egyik új termé­kük. a kitűnő termodinamikai tulajdonságú lapradiátor mi­nőségét eddig rontotta, hogy a készülékek festésének ko­rábbi módszere sem esztétd- kailag, sem pedig a korrózió­védelem szempontjából nem volt megfelelő. Az üzem ezért elektrosztatikus porszóró be­rendezést vásárolt, s a nagy­üzemi próbák igazolták a számításokat. A 20 ezer volt feszültséggel gerjesztett mág­neses térben a festékpor (Folytatás a 2. oldalonA

Next

/
Thumbnails
Contents