Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-14 / 242. szám

Országgyűlési bizottságok tárgyalták

II tisztességtelen gazdasági tevékenységet tiltó törvénytervezet

Beszámoló a tanácsok munkájáról

A Parlamentben együttes ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága, valamint a jogi igazgatási és igazságügyi bizottság. Az ülésnek két napirendi pontja volt, az egyik, hogy képviselők megismerkedhessenek a törvény- hozás soron következő ülésén tárgyalandó, a. tisztességtelen gazdasági tevékenységet tiltó törvénytervezettel, a másiik, hogy meghallgassák a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának beszámolóját, amely az 1971. évi I., a tanácsokról szóló törvény végrehajtását ismerteti.

Az első napirendi pont kapcsán dr. Petriik Ferenc, igazságügyi miniszterhelyettes elmondotta, hogy a magyar jogalkotás történetében ez az első eset, hogy törvény készült a tisztességtelen gazdasági tevékenység ellen. A közelmúltban négy parlamenti bizottság javasolta ilyen törvény megfogalmazását és elfogadását. Eredetileg törvény- erejű rendeletet kívántak

ilyen céllal életbe léptem, de a képviselők egyöntetű indítványára törvény készült.

A törvénytervezet annak szellemében készült, hogy támogassa a fokozódó vállalati önállóságot és kiterjessze a felelősségi jogot. A törvény- tervezet megtilt minden olyan gazdasági tevékenységet,

amelynek alkalmazásával megkárosítható a fogyasztó — ez esetben fogyasztóként értelmezendő az egyik vállalattól vásárló másik vállalat is! — és ami által károsan befolyásolható, a természetes gazdasági folyamat. Szigorú szankciókat tartalmaz a törvény- tervezet a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés esetére, ha a vállalat a várt esetleges áremelkedést megelőzően visszatartja az árut. A törvénytervezet értelmében tilos a fogyasztót bármi módon megtéveszteni, árukat egymással kapcsolni, a természetes gazdasági versengést a másik hitelét rontó információkkal befolyásolni, tisztesQjszerű irányító testület a bányavállalatnál

Nemcsak tanácsadó tanács

Energia a jeges vízből

üzembe helyezése óta mintegy hetvenmilliárd kilowattórányit termelt a Szovjetunióban legolcsóbb villamos energiából a nureki vízerőmű, amely 1979-ben érte el teljes kapacitását.

A hatalmas Vahs folyó jeges vizének energiájából előállított villamos áram eljut három közép-ázsiai köztársaság — Tádzsikisztán, Türk- ménia és Üzbegisztán iparvállalataihoz, az építkezésekre és háztartásokba. Az ember munkájával létrehozott „nureki-tenger” medencéjében felgyűjtött vízmennyiség, ami meghaladja a tíz- milliárd köbmétert, lehetővé tette, hogy az idei év első fél évben az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva, harminc százalékkal nőjön a villamosenergia-terme- lés.

ségteienül magas árakat alkalmazni. A törvénytervezet — elfogadása esetén — keret- törvényként funkcionál majd, széles körű lehetőséget biztosít a korszerűsítésre, s a végrehajtási utasítás szellemében ugyancsak egyedi módon járhatnak el a bíróságok is a peres ügyekben.

Az együttes ülés második napirendi pontjaként dr. Buda Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést az 1971. évi tanácstörvény végrehajtását elemző — szintén a legközelebbi parlamenti ülés elé kerülő — beszámolóhoz. Elmondotta, hogy a törvény beváltotta a hozzá fűzött reményeket, jól szolgálja a benne kifejezett politikai célokat, alkalmazásával megnőtt a tanácsok szerepe. Megállapítható az is, hogy az ország megromlott gazdasági helyzete erősen befolyásolta a tanácsi gazdálkodást, kevesebb anyagi eszköz került a tanácsok kezébe, s azokat a megyed tanácsok nem minden esetben a kiadott irányelveknek megfelelően használták fél. Szólt dr. Buda Gábor arról is, hogy a jelen helyzet szerint a tanácstagok nem rendelkeznek elég, a jól végezhető munkáihoz feltétlenül szükséges információval, s ez rontja a testületi munkát, különösképpen, a lakosság legszélesebb rétegeit érintő döntések meghozatalában. Több képviselő elmondotta hozzászólásában; kívánatos lenne; a bevált, immár a demokrácia helyi fórumaivá lett falugyűléseken elhangzott problémákra. javaslatoikra kötelező jelleggel reagáljon a jövőben a tanácsi apparátus. Felhívták a figyelmet arra is, hogy nagyon 'körültekintően kell majd kialakítaini a társközségek elöljáróságait, ésszerűen és a helyi viszonyoknak megfelelően szabályozni jogkörüket és működésüket, megteremtve ezzel a lehetőségét annak, hogy egy új, folyamatosan dolgozó, éleven demokratikus intézménnyel gyarapodhassanak a falvak.

Kerámia tárcsakoiulenzátorok ezüstözését végzi Papp Ká- rolyné (fent) a KÖPORC balassagyarmati gyáregységében, l.ent: a Videotonnal közösen kialakított méréstechnológiával történik az életvédelmi kondenzátorok nagytesziilt- ségezése,

— Bár többféle döntési jogot fölsorol a szabályzat, mégis, jól látom-e, hogy ez a testület a gyakorlatban inkább egyféle konzultációs asztal- társaság?

Igen heves volt

— Ezt magától hallom először — csodálkozik el a vezérigazgató. — Talán nem figyelt fel eléggé arra, hogy az igazgató tanács a vállalati stratégia, a fejlődés, a hosz- szú távú terv szempontjából alapvető témákkal foglalkozik. Eddig több mint húsz kérdésben döntött, alakította ki a gazdasági vezetés álláspontját. Hangsúlyozom: a gazdasági vezetés álláspontjáról van szó, nem a vállalatéról, mert a tanács döntését még más, régébben meglévő fórumokkal is egyeztetni kel. A kérdésekről szavaztunk, és a többség véleményének nekem is alá kell vetnem magam, még ha a személyes véleményem eltérő is. A döntés után a megszavazott álláspontot képviselem. Egyébként tekintsen beje az eddigi ülésék jegyzőkönyvébe, és eloszlattak a kételyei. Azokból meglátja, hogy nem tanácsadó testületről van szó.

Tavaly december elsején küldött írást az Ipari Minisztérium a Nógrádi Szénbányáknak, s elrendelte az igazgató tanács megalakítását. A testület megalakult, s kilenc hónap alatt három ülést tartott. A lényeges témák közt szerepelt a bányászok átcsoportosítása egyik üzemből a másikba, két aknaüzem összevonása, valamint számos termelési, bérezési és egyéb kérdés. A vállalati központi vezetőkön és az üzemék irányi- tóin kívül két szakértő és két munkás is a tanács tagja, ők is elmondják véleményüket az átfogó kérdésekről, és felelősen szavaznak a döntés alkalmával. Szavazni nem szavazhatnak, de tanácskozási joggal részt vesznek az egyébként tizenöt tagú testület ülésein a vállalat mozgalmi tisztségviselői.

— A legutóbbi ülés igen heves volt és hosszan elhúzódott — emlékezik vissza

Kovács László, a vállalat KISZ-bizottsági titkára, aki tanácskozási joggal vett részt a fórumon. — Jellemző a demokratikus légkörié, hogy az egyik kérdésben például a vezérigazgatót is leszavazták, s az ellenszavazók közt volt egy olyan osztályvezető is, aki közvetlenül az igazgató beosztottja. Emellett most észrevehető volt az is, hogy bizonyos kérdésekhez, amelyekhez nagy gazdaság' felkészültség kell, a két munkás tanácstag kevéssé tud hozzászólni, ami bizony érthető.

— A két munkás valóban olyan témákhoz szól hozzá leginkább, amik a munkásokat közvetlenül érintik — közli dr. Szőllős Gyula jogi osztályvezető, a tanács titkára, aki ugyancsak tanácskozási joggal vesz részt az üléseken.

— Legutóbb a kányási Vá.yí László például az egyösszegű bérutalványozást javasolta, és a tanács ezt el is fogadta, egyike lett az akkor meghozott rendkívüli intézkedéseknek. Ez a módszer jöbban ösztönzi a bányászokat, tisztábban látják, mit kerestek.

Mind kockázatos i

— Ez a fórum nem arra hivatott, hogy a vállalati munkáskollektíva teljes súlyával képviselve legyen benne, hiszen a nagyobb horderejű döntéseket a szakszervezettel mindig el kell fogadtatnunk

— fejtegeti Zsuffa Miklós vezérigazgató. — Itt arról van szó, hogy a gazdasági vezetés döntései legyenek minél megalapozottabb afc, végrehajtha- tóbfoak. Kisebb legyen a tévedés lehetősége. Ezért fontos, hogy az első számú vezetőkön kívül helyet foglaljon a tanácsban néhány kiváló szakember és munkás is. Ők nem az átlagot képviselik. hanem a legaktívabbak, legfelkészültebbek közül kerülnék ki. A mi esetünkben sikerült olyan jó képességű szakembereket és munkásokat a tanácsba delegálni, akik bátran felszólalnak, és figyelmeztetnek olyan jellegű tényezőkre, amelyek nélkülük

' elkerülték volna a figyelmünket és óhatatlanul valamennyire szűk látókörűhb döntés született volna.

Még idén fontos döntései« állnak a tanács előtt: összevonják-e a kisterenyei üzemet és a tervezőirodát (most mindkettő jól működik), elhatározzák-e a zeolithányá- szatot Gyula-tárón, alapítsanak-e leányvállalatöt egy-egy most rosszul jövedelmező részlegből? Mind kockázatos döntés, és ebben a testületben nyoma marad annak, kii* miikor nyújtotta föl a kezét! A jegyzőkönyv megőrzi: ki mire vagy mi ellen szavazott, s a tévedésért anyagi felelősséggel tartozik.

— Ez is egy még nem egészen tisztázott kérdése ennék a most alakuló, tökéletesedő vezetési módBízernek — ’avat be a részleteikbe dr. Szőllős Gyula. — A munka törvény- könyve szerint másfél havi fizetésig terjed a felelősség mértéke egy-egy tanácstagnak. De csak a munkakörében okozott kárért. Ez pedig nem közvetlenül a munkaköre. Felvetődiik, nem keilene-e ezt másként szabályozni. De akkor az is felvetődik, hogy a felelősséget jelentő tisztségért tiszteletdíjat kellene fizetni. Elmondtam már egy fórumon,' hogy furcsa ellentmondá.s: a felügyelő bizottság tagjai,' akik minisztériumi emberek,1 kapnak tiszteletdíjat, holott ők évente csak egyszer üléseznek; ugyanakkor az igazgató tanács tagjait nem dotáljuk a pluszmunkáért, pedig évente négyszer üléseznek és felelős döntéseket hoznak;

Személyesen is!

— A döntési jogok köre a vezérigazgató számára szűkült! ugyanakkor a felelősség is megoszlik a közös döntésékben. Érezhetően kömnyefofoe- dett-e ezáltal a vállára nehezedő felelősség?

— Én inkább arra számítok —i felel Zsuffa Miklós —; hogy a döntéseket a jövőben jobban magúikénak érzik a tanács tagjai, és a végrehajtásban még aktívabb együttműködés fog megnyilvánulni! Mert ki-ki személyesen is felelősséget vállalt akkor, amikor a kezét szavazásra felnyújtotta.

Molnár Pál

Felszabadulásunk 40. évfordulója jegyében

Barátsági munka Nógrádban

HAZÁNK FELSZABADULÁSA 40. évfordulójának történelmi jelentőségéhez méltó megünneplésére készülünk — a tartalmas eseménysorozat már meg is kezdődött, folyamatosan zajlik —, s közeledik pártunk XIII. kongresszusa. Az 1984—85-ös jubileumi év feladataihoz kapcsolódó politikai, ideológiai tevékenység örvendetes megélénkülésének lehetünk részesei, s miként az egész társadalomban, a barátsági munkában is mind több jele van ennek. E tevékenységben is helyet kap természetesen más jubileumi program is, amelyekből itt most csupán kettőt említünk, így a hitleri fasizmus fölött aratott győzelem 40., továbbá az MSZBT jogelődje megalakulásának ugyancsak 40. évfordulóját. Megyénk MSZBT-tagcsoport- jái igényesen elkészített terveik alapján változatos és mind tartalmasabb barátsági munkával készülnek történelmünk meghatározó jelentőségű eseményeinek megünneplésére, ezzel összefüggésben pedig a hétköznapi barátsági munka hatékonyságának további elmélyítésére. Nógrád megyében jelenleg 52 MSZBT- tagcsoport veszi ki részét e tevékenységből.

Általában elmondhatjuk,' hogy tagcsoportjainkban a tervezett rendezvények és munkaformák összhangban állnak a célokkal, s mind változatosabb módszerek, eszközök alkalmazásának lehetünk tanúi a barátsági mun- »kában, különösen Salgótarjánban és Balassagyarmaton, ahol egyre több gondot fordítanak például a rétegtevékenységre, s elsősorban az ifjúság körében végzett munkára. .Ugyanakkor —, s ezt nem ünneprontásként jegyezzük meg —, esetenként és helyenként még mindig találkozhatunk formalitásokkal, a munkát meghatározó tervek egy része túlságosan is ünnepség- és rendezvényközpontú, s itt-ott több kezdeményezőkészségre lenne szükség. Mintha a testvérmegyei kapcsolatok további elmélyítésében is lenne még néhol tennivaló.

Tagcsoportjaink tevékenységének gerincét a tömegpolitikai munka, a propaganda és az agitáció képezi. Itt találkozunk a legtöbb kezdeményezéssel is, az előbb emlegetett gondok ellenére. Kívánatosnak látszik, hogy az adott munkahelyeken, a gyárakban, mezőgazdasági üzemekben, intézményekben, iskolákban működő tagcsoportok jobb munkamegosztást alakítsanak ki a tömegszervezetekkel, s továbbra is keressék a még korszerűbb és hatékonyabb formákat mind az úgynevezett előadásos propagandában, mind pedig a kiállítások, tablók, híradók stb. készítésénél. A központi feladatok és a helyi teendők közötti helyes arány kialakításával igen eredményes tevékenység végzésére adnak lehetőséget az elkövetkezendő hőnapok. Többi között jelentős vetélkedők, pályázatok, politikai, kulturális, sport- és

egyéb események sora szolgálja hatékonyan a barátsági munka elmélyítését is. Mindezzel összefüggésben szaporodhatnak a helyi kezdeményezések is, amelyekre egyébként már vannak jó példák a megyében.

Felszabadulásunk 40. évfordulója természetesen kínálja a lehetőséget arra, hogy az elkövetkezendő időben mind több szó essen a magyar— szovjet barátság kialakulásának és fejlődésének történetéről, a kapcsolatok bővüléséről, tagcsoportonkénti történetéről is. Népünk történelmi jelentőségének megfelelően igen nagyra értékeli a Szovjetunió felbecsülhetetlen érdemeit hazánk felszabadításában, támogatását hazánk és népünk talpraállításában, a magyar—szovjet kapcsolatok meghatározó jelentőségét szocialista társadalmunk építésében. Mégis —, s ezt a jelenlegi nemzetközi helyzet különösen indokolja — a megemlékezéseken ismételten is hangsúlyoznunk kell a Szovjetunió történelmi szerepét a fasizmus legyőzésében, továbbá a Szovjetunió békepolitikájának, a nemzetközi biztonságért, a békéért, a leszerelésért, az enyhülésért folytatott következetes küzdelmének jelentőségét. A magyar— szovjet kapcsolatok közös eszméken, célojton és érdekeken, kölcsönös előnyökön alapulnak, meghatározóak népünk számára. A következő hónapok tagcsoport!, városi, megyei rendezvényei és akciói lehetőséget kínálnak e gondolatok további elmélyítésére is.

UGYANAKKOR AZ ÉV FORDULÓK rangos megünneplésén kívül szükség var arra, hogy még ebben az ünnepi időszakban sem feledkezzünk meg a hétköznapi barátsági munkáról, a személye: kapcsolatok ápolásáról é: gyarapításáról, a személyes élmények semmivel sem pótolható jelentőségéről. Többi között a szovjet turistacsoportot nógrádi látogatásai, a Szovjetunióban végzett ösztöndi jasok klubjának programjai a kiterjedt levelezés a keme rovói és a nógrádi úttörői között stb. változatlanul j< lehetőséget kínálnak erre is Amikor ugyanis a propagan damunka egyéb területei között a hétköznapi barátság tevékenységről szólunk, azér is tesszük, mert e munkaí'or mában van talán ■ a legtöbt lehetőség arra, hogy a; MSZBT-tagcsoportok közművelődési szerepüket is betöltsék. S mind hatékonyabbar töltsék be. Az akcióprogra mok rendelkezésre állnak, tagcsoportjaink barátsági munkájának jó megalapozását jelentik. Ezek gazdagításával a proletár internacionalizmu: szellemében készüljünk az évfordulók méltó megünneplésére, a hétköznapi barátság munkáról se feledkezve meg T. E.

NÓGRÁD — 1984. október 14., vasárnap