Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-14 / 242. szám

Országgyűlési bizottságok tárgyalták II tisztességtelen gazdasági tevékenységet tiltó törvénytervezet Beszámoló a tanácsok munkájáról A Parlamentben együttes ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizott­sága, valamint a jogi igazgatási és igazságügyi bizottság. Az ülésnek két napirendi pontja volt, az egyik, hogy képviselők meg­ismerkedhessenek a törvény- hozás soron következő ülésén tárgyalandó, a. tisztességtelen gazdasági tevékenységet tiltó törvénytervezettel, a másiik, hogy meghallgassák a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalának beszámolóját, amely az 1971. évi I., a tanácsokról szóló törvény végrehajtását ismer­teti. Az első napirendi pont kapcsán dr. Petriik Ferenc, igazságügyi miniszterhelyettes elmondotta, hogy a magyar jogalkotás történetében ez az első eset, hogy törvény ké­szült a tisztességtelen gazdasá­gi tevékenység ellen. A kö­zelmúltban négy parlamenti bizottság javasolta ilyen tör­vény megfogalmazását és el­fogadását. Eredetileg törvény- erejű rendeletet kívántak ilyen céllal életbe léptem, de a képviselők egyöntetű indít­ványára törvény készült. A törvénytervezet annak szellemében készült, hogy tá­mogassa a fokozódó vállalati önállóságot és kiterjessze a felelősségi jogot. A törvény- tervezet megtilt minden olyan gazdasági tevékenységet, amelynek alkalmazásával meg­károsítható a fogyasztó — ez esetben fogyasztóként értel­mezendő az egyik vállalattól vásárló másik vállalat is! — és ami által károsan befolyá­solható, a természetes gazda­sági folyamat. Szigorú szank­ciókat tartalmaz a törvény- tervezet a gazdasági erőfö­lénnyel való visszaélés eseté­re, ha a vállalat a várt eset­leges áremelkedést megelőző­en visszatartja az árut. A törvénytervezet értelmében ti­los a fogyasztót bármi módon megtéveszteni, árukat egy­mással kapcsolni, a természe­tes gazdasági versengést a másik hitelét rontó informá­ciókkal befolyásolni, tisztes­Qjszerű irányító testület a bányavállalatnál Nemcsak tanácsadó tanács Energia a jeges vízből üzembe helyezése óta mintegy hetvenmilliárd ki­lowattórányit termelt a Szov­jetunióban legolcsóbb villa­mos energiából a nureki víz­erőmű, amely 1979-ben érte el teljes kapacitását. A hatalmas Vahs folyó je­ges vizének energiájából elő­állított villamos áram eljut három közép-ázsiai köztársa­ság — Tádzsikisztán, Türk- ménia és Üzbegisztán ipar­vállalataihoz, az építkezések­re és háztartásokba. Az em­ber munkájával létrehozott „nureki-tenger” medencéjé­ben felgyűjtött vízmennyi­ség, ami meghaladja a tíz- milliárd köbmétert, lehetővé tette, hogy az idei év első fél évben az elmúlt év ha­sonló időszakához viszonyít­va, harminc százalékkal nő­jön a villamosenergia-terme- lés. ségteienül magas árakat al­kalmazni. A törvénytervezet — elfogadása esetén — keret- törvényként funkcionál majd, széles körű lehetőséget bizto­sít a korszerűsítésre, s a vég­rehajtási utasítás szellemé­ben ugyancsak egyedi módon járhatnak el a bíróságok is a peres ügyekben. Az együttes ülés második napirendi pontjaként dr. Buda Gábor, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának elnökhe­lyettese fűzött szóbeli kiegé­szítést az 1971. évi tanácstör­vény végrehajtását elemző — szintén a legközelebbi parla­menti ülés elé kerülő — be­számolóhoz. Elmondotta, hogy a törvény beváltotta a hozzá fűzött reményeket, jól szol­gálja a benne kifejezett poli­tikai célokat, alkalmazásával megnőtt a tanácsok szerepe. Megállapítható az is, hogy az ország megromlott gazdasági helyzete erősen befolyásolta a tanácsi gazdálkodást, keve­sebb anyagi eszköz került a tanácsok kezébe, s azokat a megyed tanácsok nem min­den esetben a kiadott irány­elveknek megfelelően hasz­nálták fél. Szólt dr. Buda Gá­bor arról is, hogy a jelen helyzet szerint a tanácstagok nem rendelkeznek elég, a jól végezhető munkáihoz feltét­lenül szükséges információ­val, s ez rontja a testületi munkát, különösképpen, a la­kosság legszélesebb rétegeit érintő döntések meghozatalá­ban. Több képviselő elmondot­ta hozzászólásában; kívánatos lenne; a bevált, immár a de­mokrácia helyi fórumaivá lett falugyűléseken elhangzott problémákra. javaslatoikra kötelező jelleggel reagáljon a jövőben a tanácsi apparátus. Felhívták a figyelmet arra is, hogy nagyon 'körültekintően kell majd kialakítaini a társ­községek elöljáróságait, éssze­rűen és a helyi viszonyoknak megfelelően szabályozni jog­körüket és működésüket, meg­teremtve ezzel a lehetőségét annak, hogy egy új, folyama­tosan dolgozó, éleven demok­ratikus intézménnyel gyara­podhassanak a falvak. Kerámia tárcsakoiulenzátorok ezüstözését végzi Papp Ká- rolyné (fent) a KÖPORC balassagyarmati gyáregységében, l.ent: a Videotonnal közösen kialakított méréstechnoló­giával történik az életvédelmi kondenzátorok nagytesziilt- ségezése, — Bár többféle döntési jo­got fölsorol a szabályzat, még­is, jól látom-e, hogy ez a tes­tület a gyakorlatban inkább egyféle konzultációs asztal- társaság? Igen heves volt — Ezt magától hallom elő­ször — csodálkozik el a ve­zérigazgató. — Talán nem fi­gyelt fel eléggé arra, hogy az igazgató tanács a vállalati stratégia, a fejlődés, a hosz- szú távú terv szempontjából alapvető témákkal foglalkozik. Eddig több mint húsz kérdés­ben döntött, alakította ki a gazdasági vezetés álláspont­ját. Hangsúlyozom: a gazda­sági vezetés álláspontjáról van szó, nem a vállalatéról, mert a tanács döntését még más, régébben meglévő fórumokkal is egyeztetni kel. A kérdések­ről szavaztunk, és a többség véleményének nekem is alá kell vetnem magam, még ha a személyes véleményem elté­rő is. A döntés után a meg­szavazott álláspontot képvise­lem. Egyébként tekintsen be­je az eddigi ülésék jegyző­könyvébe, és eloszlattak a ké­telyei. Azokból meglátja, hogy nem tanácsadó testületről van szó. Tavaly december elsején küldött írást az Ipari Minisz­térium a Nógrádi Szénbányák­nak, s elrendelte az igazgató tanács megalakítását. A tes­tület megalakult, s kilenc hó­nap alatt három ülést tartott. A lényeges témák közt sze­repelt a bányászok átcsopor­tosítása egyik üzemből a másikba, két aknaüzem össze­vonása, valamint számos ter­melési, bérezési és egyéb kér­dés. A vállalati központi ve­zetőkön és az üzemék irányi- tóin kívül két szakértő és két munkás is a tanács tagja, ők is elmondják véleményüket az átfogó kérdésekről, és fe­lelősen szavaznak a döntés alkalmával. Szavazni nem sza­vazhatnak, de tanácskozási joggal részt vesznek az egyéb­ként tizenöt tagú testület ülé­sein a vállalat mozgalmi tiszt­ségviselői. — A legutóbbi ülés igen heves volt és hosszan elhú­zódott — emlékezik vissza Kovács László, a vállalat KISZ-bizottsági titkára, aki tanácskozási joggal vett részt a fórumon. — Jellemző a de­mokratikus légkörié, hogy az egyik kérdésben például a ve­zérigazgatót is leszavazták, s az ellenszavazók közt volt egy olyan osztályvezető is, aki közvetlenül az igazgató beosztottja. Emellett most ész­revehető volt az is, hogy bi­zonyos kérdésekhez, amelyek­hez nagy gazdaság' felkészült­ség kell, a két munkás ta­nácstag kevéssé tud hozzá­szólni, ami bizony érthető. — A két munkás valóban olyan témákhoz szól hozzá leginkább, amik a munkáso­kat közvetlenül érintik — közli dr. Szőllős Gyula jogi osztályvezető, a tanács titká­ra, aki ugyancsak tanácskozási joggal vesz részt az üléseken. — Legutóbb a kányási Vá.yí László például az egyösszegű bérutalványozást javasolta, és a tanács ezt el is fogadta, egyike lett az akkor meghozott rendkívüli intézkedéseknek. Ez a módszer jöbban ösztön­zi a bányászokat, tisztábban látják, mit kerestek. Mind kockázatos i — Ez a fórum nem arra hivatott, hogy a vállalati mun­káskollektíva teljes súlyával képviselve legyen benne, hi­szen a nagyobb horderejű döntéseket a szakszervezettel mindig el kell fogadtatnunk — fejtegeti Zsuffa Miklós ve­zérigazgató. — Itt arról van szó, hogy a gazdasági vezetés döntései legyenek minél meg­alapozottabb afc, végrehajtha- tóbfoak. Kisebb legyen a té­vedés lehetősége. Ezért fon­tos, hogy az első számú ve­zetőkön kívül helyet foglal­jon a tanácsban néhány ki­váló szakember és munkás is. Ők nem az átlagot képvi­selik. hanem a legaktívabbak, legfelkészültebbek közül kerül­nék ki. A mi esetünkben si­került olyan jó képességű szakembereket és munkásokat a tanácsba delegálni, akik bátran felszólalnak, és figyel­meztetnek olyan jellegű té­nyezőkre, amelyek nélkülük ' elkerülték volna a figyel­münket és óhatatlanul vala­mennyire szűk látókörűhb döntés született volna. Még idén fontos döntései« állnak a tanács előtt: össze­vonják-e a kisterenyei üze­met és a tervezőirodát (most mindkettő jól működik), el­határozzák-e a zeolithányá- szatot Gyula-tárón, alapítsa­nak-e leányvállalatöt egy-egy most rosszul jövedelmező részlegből? Mind kockázatos döntés, és ebben a testület­ben nyoma marad annak, kii* miikor nyújtotta föl a kezét! A jegyzőkönyv megőrzi: ki mire vagy mi ellen szavazott, s a tévedésért anyagi felelős­séggel tartozik. — Ez is egy még nem egé­szen tisztázott kérdése ennék a most alakuló, tökéletesedő vezetési módBízernek — ’avat be a részleteikbe dr. Szőllős Gyula. — A munka törvény- könyve szerint másfél havi fizetésig terjed a felelősség mértéke egy-egy tanácstag­nak. De csak a munkakörében okozott kárért. Ez pedig nem közvetlenül a munkaköre. Felvetődiik, nem keilene-e ezt másként szabályozni. De ak­kor az is felvetődik, hogy a felelősséget jelentő tisztségért tiszteletdíjat kellene fizetni. Elmondtam már egy fórumon,' hogy furcsa ellentmondá.s: a felügyelő bizottság tagjai,' akik minisztériumi emberek,1 kapnak tiszteletdíjat, holott ők évente csak egyszer ülé­seznek; ugyanakkor az igaz­gató tanács tagjait nem do­táljuk a pluszmunkáért, pe­dig évente négyszer üléseznek és felelős döntéseket hoznak; Személyesen is! — A döntési jogok köre a vezérigazgató számára szűkült! ugyanakkor a felelősség is megoszlik a közös döntésék­ben. Érezhetően kömnyefofoe- dett-e ezáltal a vállára nehe­zedő felelősség? — Én inkább arra számí­tok —i felel Zsuffa Miklós —; hogy a döntéseket a jövőben jobban magúikénak érzik a tanács tagjai, és a végrehaj­tásban még aktívabb együtt­működés fog megnyilvánulni! Mert ki-ki személyesen is fe­lelősséget vállalt akkor, ami­kor a kezét szavazásra fel­nyújtotta. Molnár Pál Felszabadulásunk 40. évfordulója jegyében Barátsági munka Nógrádban HAZÁNK FELSZABADU­LÁSA 40. évfordulójának történelmi jelentőségéhez mél­tó megünneplésére készülünk — a tartalmas eseménysoro­zat már meg is kezdődött, fo­lyamatosan zajlik —, s köze­ledik pártunk XIII. kong­resszusa. Az 1984—85-ös ju­bileumi év feladataihoz kap­csolódó politikai, ideológiai tevékenység örvendetes meg­élénkülésének lehetünk ré­szesei, s miként az egész tár­sadalomban, a barátsági mun­kában is mind több jele van ennek. E tevékenységben is helyet kap természetesen más jubileumi program is, ame­lyekből itt most csupán ket­tőt említünk, így a hitleri fa­sizmus fölött aratott győze­lem 40., továbbá az MSZBT jogelődje megalakulásának ugyancsak 40. évfordulóját. Megyénk MSZBT-tagcsoport- jái igényesen elkészített ter­veik alapján változatos és mind tartalmasabb barátsági munkával készülnek történel­münk meghatározó jelentősé­gű eseményeinek megünnep­lésére, ezzel összefüggésben pedig a hétköznapi barátsági munka hatékonyságának to­vábbi elmélyítésére. Nógrád megyében jelenleg 52 MSZBT- tagcsoport veszi ki részét e tevékenységből. Általában elmondhatjuk,' hogy tagcsoportjainkban a ter­vezett rendezvények és mun­kaformák összhangban áll­nak a célokkal, s mind válto­zatosabb módszerek, eszközök alkalmazásának lehetünk tanúi a barátsági mun- »kában, különösen Salgótar­jánban és Balassagyarmaton, ahol egyre több gondot fordí­tanak például a rétegtevé­kenységre, s elsősorban az if­júság körében végzett mun­kára. .Ugyanakkor —, s ezt nem ünneprontásként jegyez­zük meg —, esetenként és he­lyenként még mindig találkoz­hatunk formalitásokkal, a munkát meghatározó tervek egy része túlságosan is ün­nepség- és rendezvényköz­pontú, s itt-ott több kezde­ményezőkészségre lenne szük­ség. Mintha a testvérmegyei kapcsolatok további elmélyí­tésében is lenne még néhol tennivaló. Tagcsoportjaink tevékeny­ségének gerincét a tömegpo­litikai munka, a propaganda és az agitáció képezi. Itt ta­lálkozunk a legtöbb kezde­ményezéssel is, az előbb em­legetett gondok ellenére. Kí­vánatosnak látszik, hogy az adott munkahelyeken, a gyá­rakban, mezőgazdasági üze­mekben, intézményekben, is­kolákban működő tagcso­portok jobb munkamegosztást alakítsanak ki a tömegszer­vezetekkel, s továbbra is ke­ressék a még korszerűbb és hatékonyabb formákat mind az úgynevezett előadásos pro­pagandában, mind pedig a kiállítások, tablók, híradók stb. készítésénél. A központi feladatok és a helyi teendők közötti helyes arány kialakí­tásával igen eredményes te­vékenység végzésére adnak le­hetőséget az elkövetkezendő hőnapok. Többi között jelen­tős vetélkedők, pályázatok, politikai, kulturális, sport- és egyéb események sora szolgál­ja hatékonyan a barátsági munka elmélyítését is. Mind­ezzel összefüggésben szaporod­hatnak a helyi kezdeményezé­sek is, amelyekre egyébként már vannak jó példák a me­gyében. Felszabadulásunk 40. évfor­dulója természetesen kínálja a lehetőséget arra, hogy az el­következendő időben mind több szó essen a magyar— szovjet barátság kialakulásá­nak és fejlődésének történe­téről, a kapcsolatok bővülésé­ről, tagcsoportonkénti történe­téről is. Népünk történelmi jelentőségének megfelelően igen nagyra értékeli a Szov­jetunió felbecsülhetetlen ér­demeit hazánk felszabadítá­sában, támogatását hazánk és népünk talpraállításában, a magyar—szovjet kapcsolatok meghatározó jelentőségét szo­cialista társadalmunk építé­sében. Mégis —, s ezt a je­lenlegi nemzetközi helyzet kü­lönösen indokolja — a meg­emlékezéseken ismételten is hangsúlyoznunk kell a Szov­jetunió történelmi szerepét a fasizmus legyőzésében, to­vábbá a Szovjetunió békepoli­tikájának, a nemzetközi biz­tonságért, a békéért, a lesze­relésért, az enyhülésért foly­tatott következetes küzdelmé­nek jelentőségét. A magyar— szovjet kapcsolatok közös esz­méken, célojton és érdekeken, kölcsönös előnyökön alapul­nak, meghatározóak népünk számára. A következő hóna­pok tagcsoport!, városi, me­gyei rendezvényei és akciói lehetőséget kínálnak e gon­dolatok további elmélyítésére is. UGYANAKKOR AZ ÉV FORDULÓK rangos megün­neplésén kívül szükség var arra, hogy még ebben az ün­nepi időszakban sem feledkez­zünk meg a hétköznapi ba­rátsági munkáról, a személye: kapcsolatok ápolásáról é: gyarapításáról, a személyes él­mények semmivel sem pótol­ható jelentőségéről. Többi kö­zött a szovjet turistacsoportot nógrádi látogatásai, a Szov­jetunióban végzett ösztöndi jasok klubjának programjai a kiterjedt levelezés a keme rovói és a nógrádi úttörői között stb. változatlanul j< lehetőséget kínálnak erre is Amikor ugyanis a propagan damunka egyéb területei kö­zött a hétköznapi barátság tevékenységről szólunk, azér is tesszük, mert e munkaí'or mában van talán ■ a legtöbt lehetőség arra, hogy a; MSZBT-tagcsoportok közmű­velődési szerepüket is betölt­sék. S mind hatékonyabbar töltsék be. Az akcióprogra mok rendelkezésre állnak, tag­csoportjaink barátsági mun­kájának jó megalapozását je­lentik. Ezek gazdagításával a proletár internacionalizmu: szellemében készüljünk az év­fordulók méltó megünneplésé­re, a hétköznapi barátság munkáról se feledkezve meg T. E. NÓGRÁD — 1984. október 14., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents