Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)
1984-10-13 / 241. szám
Az országgyűlés külügyi H SZOT elnHltsésének Olése Fontos törekvés a reálbér Amerika! kafonapolltlka Aranyeső csökkenésének megállítása Felavatták a paksi atomerőmű második reaktorblokkját Befejeződött az ENSZ-közgyűlés általános vitája Változn ak a szerepek Ribicsics a rotációs rendszerről a fiatalok környezetvédelmi ismereteinek bővítését és mozgósítsanak az emberi környezet megóvására, fejlesztésere A szakszervezeti aktivisták figyeljenek éberen a környezet rendellenességeire, jelezzék a gondokat, s javaslataikkal és tevékeny közreműködéssel segítsék a problémák megoldását. Alapvető feladat, hogy a szakszervezeti mozgalmi munkában komplex módon kapjon helyet a környezetvédelem. Szükség van arra is, hogy a jövőben szorosabb összhangban kapcsolódjanak a környezetvédelmi feladatok az éves és a középtávú népgazdasági tervekhez, a beruházásokhoz, továbbá a terület- és település- fejlesztéshez egyaránt. A SZOT elnöksége részletesen meghatározta a szak- szervezeti testületek környezetvédelmi feladatait. Szorgalmazza. hogy ebben a munkában javítsák együttműködésüket az állami és társadalmi szervezetékkel, segítsék a környezetvédelem fejlesztését szolgáló társadalmi összefogást. A jövőben a szakszervezeti testületek többet tehetnek a környezetkímélő és hulladékszegény technológiák kidolgozása érdekébén. Kezdeményezzék a munkahelyi zaj- és vibrációs ártalmak, a levegő és a viz szennyeződésének csökkentését, megszüntetését. (MTI) Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezér- igazgatója jelentette a kormány elnökhelyettesének, hogy a szeptember 6 óta energiát szolgáltató második reaktor- blokk működése kifogástalan, és a 440 megawatt teljesítményű berendezések biztonságból is jól vizsgáztak az elmúlt időszak alatt. Ezután Marjai József mondott beszédet. rend bevezetését szorgalmazták. Éles bírálatok érték Izrael agressziós politikáját és a dél-afrikai fajüldöző rezsimet. . Az Egyesült Államok és szövetségesei meghiúsítják a nemzetközi fejlesztési stratégia megvalósításának értékelésével foglalkozó ENSZ-bi- zottság munkáját — hangsúlyozza az a közös nyilatkozat, amelyet Belorusszia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyar- ország, Mongólia, az NDK, a Szovjetunió és Ukrajna képviselői írtak alá. (MTI) bizottságának ülése Pénteken a Parlamentben Ülésezett az országgyűlés külügyi bizottsága. A tanácskozáson — amelyet Gyenes 'András, a bizottság elnöke vezetett — jelen volt Péter tJános, az országgyűlés alel- nöke. A képviselőket Várko- Inyi Péter külügyminiszter tá- fiékoztatta a nemzetközi poli- íikai helyzetről, az ENSZ 39. közgyűlésének munkájáról, a kormány külpolitikai tevékenységéről. Az előadást követően felszólalt: Barcs Sán- 'dor (Budapest), Darvasi István (Budapest), a bizottság ti lkára, Gosztonyi János (Vas), 'Kelen Béla (Budapest), Lukács János (Zala), Mezei Kászló (Budapest), Nánási Kászló (Szolnok), Németh Pál (Borsod), Pethő Tibor (Budapest), Reidl János (Somogy), Sebesi Lászlóné (Békés) és Stock János (Veszprém) kép- yiselők. (MTI) Merénylet Brightonban ' Pénteken hajnalban ismeretlen tettesek pokolgépet robbantottak a brightoni Grand Hotelben, a kongresz- szusa befejezésére készülő Brit Konzervatív Párt vezetőinek főhadiszállásán. Két ember meghalt, több mint 20 megsebesült. A sebesültek közöt van Norman Tebbit kereskedelmi és ipari miniszter is, aki a hírek szerint lábát törte. Margaret Thatcher miniszterelnök, aki az éjszaka folyamán kongresszusi beszédén dolgozott, sértetlen, dacára annak, hogy igen súlyos károk estek a szálloda legfelső két emeletében. Az „Ír Köztársasági Hadsereg” (IRA) egy pénteken kiadott dublini nyilatkozatban magára vállalta a hajnali dublini merénylet elkövetését. Az IRA közleményében az állt, hogy egy ötvenkilós bombát „irányoztak a kabinetre és a háborús. uszítókra”. Az IRA háborúban állónak tekinti magát Nagy-Britanni- ával. (MTI) Csökken González népszerűsége r A legújabb madridi közvélemény-kutatás szerint a Spanyol Szocialista Munkáspárt népszerűsége két évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta, napjainkra mélypontra süly- lyedt. A közzétett adatokból kitűnik, hogy a szocialisták egy most megrendezendő választáson egynegyedével kevesebb szavazatot kapnának, mint amennyit 1982-ben megszereztek. Ugyanakkora kommunista párt szavazóinak tábora megduplázódna. Felipe González min'szter- elnök személyes népszerűsége csaktíem 30 százalékkal csökkent. Szorosan nyomában van a volt kormányfő, Ádolfo Suarez, akinek népszerűsége az utóbbi két évben 37 százalékkal nőtt. Egyes sajtókom men Iá rak a közvélemény-kutatás eredményét kommentálva utalnak arra, hogy a González-ikor- mány alapvető választási ígéreteiből eddig lényegében egyet sem teljesített. Bár 800 ezer új munkahely .élesítését ígérte, a valóságban félmillióval nőtt a munkát keresők száma. A korábbi nagy fogadkozás — az ország kivezetése a NATO-ból — a hivatalos politika szintjén egyre elfelejtettebb téma. (MTI) A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteki ülésén megtárgyalta és véleményezte a jövő évi nép- gazdasági terv kidolgozásának irányelveit. Az elnökség támogatásáról biztosította azt a gazdaságpolitikai törekvést, hogy 1965- ben erőteljesebben fejlődjek népgazdaságunk, mivel csakis a további eredmények teszik lehetővé a dolgozók jövedelmének növekedését, a rea.oér csökkenésének megállítását, az ellátás és a szociális gondoskodás színvonalának fenntartását. A testület fontosnak tartja, hogy az 1985. évi terv céljainak elérését az egész társadalom támogassa. Ezért a szak- szervezetek aktívan kívánnak részt venni a terv előkészítésének további munkálataiban, majd a végrehajtásban is. A terv teljesítéséhez a dolgozók kongresszusi és felszabadulási munkaversenye is jelentősen hozzájárul, ám arra van szükség, hogy a munkaverseny szervezésében jobb munka- megosztás alakuljon ki az állami és társadalmi szervek között, üzemi és ágazati szinten egyaránt. Az elnclcség különösen fontosnak iartja. hogy gazdasági törekvéseink összhangban legyenek a nehezebb helyzetben léé6 rétegek gondjainak mérséklésével. A testület helyesli és szükségesnek tartja a népességpoPénteken ünnepélyesen felavatták a paksi atomerőmű második reaktorblokkját, hazánk legújabb villamosenergia-termelő bázisát. Az ország legnagyobb beruházásán az egyik üzemcsarnokban tartott munkásgyűlésen megjelentek az építő- és szerelővállalatok munkásai, műszaki dolgozói s a már üzemelő két reaktorblokk irányító és ellenőrző szakemberei. A munA tervezettnél egy nappal korábban, csütörtökön fejezte be az általános vitát az ENSZ- közgyűlés 39. ülésszaka. A világszervezet 159 tagja közül 150 állam képviselője fejtette ki véleményét a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A három hétig tartó vitában felszólalt nyolc államfő, nyolc miniszterelnök és 117 külügyminiszter. Az Egyesült Államok álláspontját Ronald Reagan elnök ismertette, míg a Szovjetunió elképzeléseit és javaslatait Andrej Gromiko, a Szovjetunió Kopreda Dezső, az MTI tudósítója jelenti: A tisztségviselők egyéves megbízatási idejű rendszerének felülvizsgálását szorgalmazta egy vezető jugoszláv politikus. A „Nin” című belgrádi hetilap beszámolója szerint Mitja Ribicsics, a JKSZ KB elnökségének tagja a népírontjellegű szocialista szövetség elnökségi ülésén a káderpolitika hiányosságait bíráló felszólalásában tette meg az úgynevezett rotációs rendszerrel kapcsolatos észrevételeit. Ribicsics megállapította: az egyéves mandátumra vonatkozó titói elképzelés megfelelő eszköznek bizonyult ahhoz, hogy elejét vegyék az esetleges hatalmi viszályoklitikai intézkedéseket, amelyek kialakításában maguk a szakszervezetek is részt vettek. Ugyanakkor hangsúlyozta : szükségesnek tekinti a szociálpolitika hosszú távú programjának kidolgozását, amely lehetővé teszi a törekvések átfogóbb áttekintését. Az elnökség összességében egyetértett a jövő évi nép- gazdasági terv irányelveiben foglaltakkal. Munkatervénék megfelelően a SZOT plénuma decemberben vitatja meg a terv célkitűzéseit és a végrehajtást segítő szaluszervezeti feladatokat. A testület áttekintette a textilipari szakszervezet szakmunkástanulói alapszervezeteinek működésében szerzett tapasztalatokat. Megállapította, hogy a szakmunkástanulók körében végzett szakszervezeti munka elősegítette a fiatalok szakmai nevelését, világnézetük formálását és hatékonyabb érdekvédelmét. Az ülésen megtárgyalták a környezetvédelem helyzetét, tennivalóit is. A vita után az elnökség határozatot hozott a szakszervezetek környezetvédelmi feladatairól. Ebben hangsúlyozzák: a szakszervezeti mozgalom segítse elő, hogy a környezetvédelem a társadalmi közgondolkodás mind fontosabb részévé váljék. A szakszervezetek segítsék a dolgozók és különösen kásgyűlés elnökségében foglalt helyet Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kapolyi László ipar!, Somogyi László építési és városfejlesztési miniszter, Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete, ott voltak továbbá a testvérországok képviselői, Tolna megye párt- és állami vezetői. első miniszterelnök-helyettese, külügyminiszter terjesztette elő. Magyarország képviseletében Várkonyi Péter külügyminiszter mondott beszédet. Az általános vitában részt vevő államférfiak között számos kétoldalú találkozóra került sor. A felszólalók legtöbbje kiemelten foglalkozott a világbéke megőrzésével, a nemzetközi biztonsággal, a fegyverzetellenőrzéssel, a kelet—nyugati kapcsolatokkal. A fejlődő országok képviselői szóvá tették az eladósodás problémáját és új gazdasági világnak a Tito utáni korszakban. Mára azonban szerepe már kimerült. „Most azonban elemeznünk kell az egész kérdést,, hogy felmérhessük, mi a jó, mi a rossz benne, de nem vihetünk magunkkal tovább egy olyan rendszert, amely nem felel meg egy modern társadalomnak, amely béklyóba köti a káderek kezdeményezéseit” — mondta. Ribicsics hozzátette, hogy az egyéves megbízatási idejű rendszer felülvizsgálatánál nemcsak a köztársaságok és tartományok gyakorlatára gondol, hanem a szövetségi szervekre is. „A föderációban ugyan valószínűleg úgy fogunk dönteni, hogy a JSZSZK elnökségében és a JKSZ KB elnökségében fenn kel] tartani az egyéves mandátumot, de elemeznünk kell a kérdést és a XIII. kongresszuson döntenünk kell a szervezeti szabályzatot illetően” — jelentette ki a JKSZ KB elnökségének tagja. Ribicsics bírálóan szólt az úgynevezett nemzetiségi kulcs — az egyes jugoszláviai nemzetek és nemzetiségek pontosan meghatározott számarányú képviselete — alkalmazási módjáról is a föderációban. Hangoztatta, hogy természetesen nem a köztársaságok és tartományok egyenrangúságának és azonos feltételeinek megkérdőjelezésére gondol, de — mint mondotta — „az egyenrangúság nem abban fejeződik ki, hogy jogod van tehetségtelen embert küldeni a föderációs intézménybe. Márpedig ebben már az abszurdumig jutottunk el, egyáltalán nincs például pályázati rendszerű káderkiválasztás”. 2t NOGRÁD — 1984. október 13., szombat a fegyvergyártóknak Ronald Reagan, az Egyesült Államok történelmének 40. elnöke, ha a fegyverkezés fokozásáról volt szó, eddig még mindig beváltotta adott szavát. Nem sokkal azután, hogy 1981 januárjában hivatalba lépett, kormányának katonai programjában minden korábbi rekordot túlszárnyaló 1500—1600 milliárd dolláros hadikiadást irányzott előt az 1982-től 1986-ig terjedő időszakra. Az eddig eltelt négyéves reagani időszak világosan megmutatta, milyen célok elérésére összpontosították az ország anyagi-pénzügyi erőforrásait: az általános rendeltetésű erők, különösen pedig a hadászati támadó rakéta-nukleáris eszközök nagyarányú fejlesztésével a washingtoni adminisztráció a szovjet—amerikai eevensúiy megbontására, az egyoldalú fölény kivívására. s ezzel effvütt az első csanásmérési kénesség megszerzésére törekszik. ELNÖKCSINÁLÓK REMÉNYEI Az elnök a republikánusok dallasi konvencióján elmondott beszédében határozott ígéretet tett az eddigi konf- rontációs, háborús fenyegetéssel terhes irányvonalának folytatására. így hát egyáltalán nem meglepő, hogy a köztársaságpárt ultrakonzervatív szárnyát képviselő elnökcsinálók és a mögöttük álló katonai-hadiipari körök —, amelyek szinte teljesen biztosak Reagan újbóli győzelmében — egységesen sorakoztak fel az e politika végrehajtására legalkalmasabbnak tartott jelöltjük támogatására. Az újabb aranyesőre számító fegyvergyártó konszernek nem feledkeztek meg arról, hogy a Pentagon közvetítésével az utóbbi években 150 milliárd dolláros katonai megrendeléseket kaptak. Számos mammutvállalat tiszta haszna elérte a 200, másoké pedig az 500 százalékot. A növekedés csak úgy volt lehetséges, hogy az állami költségvetésből minden negyedik dollárt a hadiiparba pumpáltak. Reagan most azt ígéri: amennyiben újraválasztják, 1985-ben már minden harmadik dollár ezekbe a csatornákba kerül majd (függetlenül az államháztartás egyensúlyát veszélyeztető költségvetési deficit növekedésétől — szerk.). Mint a hírügynökségi jelentésekből kitűnik, a Pentagon az október elsejével kezdődött 198Í— 85-ös pénzügyi évre több mint 300 milliárd dollárt kért a korábban elhatározott katonai fejlesztési tervek finanszírozására. ' A törvényhozás az előirányzatokból egyes tételeket törölt, másokat valamelyest megkurtított, de a kongresszusban még így is 297 milliárdos (!) hadügyi büdzsét szavaztak meg. Ez a döntés sokkal világosabban, egyértelműbben jelzi az Egyesült Államoknak a jövőben várható tényleges katonapolitikai törekvéseit, mint az elnökválasztási kampányban elhangzott, békülékenyebbnek tűnő hivatalos megnyilatkozások. Végül is nem a szavak, hanem a tettek alapján lehet reálisan megítélni az amerikai vezető körök valóságos szándékait. MX, MIDGETMAN, ROBOTREPÜLÖGÉP A neves demokrata politikus, Matthew Flinn alighanem az igazságra tapintott, amikdr figyelmeztetett: Washingtonban az állami politika érvényesítésének hagyományos diplomáciai eszköztára az utóbbi időben csaknem teljesen a háttérbe szorult, a helyét átvette a leg- nyersebb erőre való támaszkodás, azaz a katonai tényező mértéktelen felértékelése. „Az embernek az az érzése — mondotta —, hogy a fékek többé nem működnek”, utalva ezzel a fegyverkezés új fordulójának megindulására. Az elnök még 1982 májusában aláírta azt a 32. számú titkos direktívát, amelyben utasította a Pentagont a „korlátozott” és az „elhúzódó” nukleáris háború kérdéseinek tanulmányozására, sőt az ehhez szükséges előkészületek meggyorsítására. Ezt az utasítást azóta sem vonta vissza, sőt — amint ez az új költségvetésből kiviláglik — az eddiginél is nagyobb lendületet vesz az Egyesült Államok agressziós képességének fokozása. Nézzük a tényeket! Bár az eredetileg tervezettnél lassítottabb ütemben, változatlanul folytatják az egyenként tíz atom-robbanótöltettel felszerelhető MX típusjelzésű interkontinentális, ballisztikus rakéták szolgálatba állítását. Ezek igen nagy találati pontossáaúak, egy-e^v rakétával célba juttatható töltetek robbanóereie 230- szor múlja felül a Hirosima- bomba rombolóereiét — a Washington Post szerint — „ez az egvetlen olvan megsemmisítő eszköz, amellvei ki lehetne kancsotoi a szovjet naev rakétákat”. Az MX-programmal együtt folyik az esv nukleáris rob- banófeiiel ellátható ,.M'd«et- man” rakéta f°ii°sztzse (pusztító ereie körülbelül 20-szo- rosa a hirosimainak), erre ^ cá'ra mintegy 70 milliárd dollárt szánnak. Az előmunkálatokat várhatóan, 1987re fpieanék be és a rendszerbe állításra az 1990-es évek eleién kerülne sor. Párhuzamosan ezzel 18 milliárd dollárt irányoztak elő onoo darab — lé®i. szárazföldi és tengeri indítású _ robotre- nülőgén legyártására. ame- Iveknek mindo<*vike ion—*>nn kilotonnás tö'+etet juttathat el az előre beprogramozott célpontokra. I HÁBORÚ A CSILLAGOKBÓL Az itt felsorolt példák is alátámasztják az óceánon túl nemrégiben nyilvánosságra hozott „Az USA nukleáris erői és lehetőségei” című tanulmány végkövetkeztetését: „A 90-es évek közepéig az Egyesült Államok gyakorlatilag az atomfegyverek új nemzedékével váltja fel a régebbi egész arzenálját”. Ehhez járul azután a Reagan által 1983 márciusában ismertetett „csillagháborús” elképzelés, a fegyverkezés ki- terjesztése a világűrre, amiről a konzervatív Business Week, az üzleti körök lapja azt írta, hogy „ez lesz a legradikálisabb stratégiai változás a második világháború óta”. A fogalmazás így nem egészen pontos ugyan, de tagadhatatlan, hogy az ebben az irányban már megindított kísérletek és előkészületek új minőségi jegyeket hordoznak. Minden bizonnyal igaz* van Richard Garwinnek, a neves amerikai katonai szakértőnek, aki úgy véli, a „kozmikus háború nem a földi háború valamiféle alternatívája lenne, hanem az utóbbi előjátéka”. A 119. számú elnöki direktívában Reagan már pontosabban körvonalazta az űrhadviseléssel kapcsolatos teendőket és a múlt év decemberében az 1984-1988- as időszakra 2,1 milliárd dollárt kért a kongresszustól erre a célra. A közelmúltban lezajlott Gromiko—Shultz, illetve a Gromiko—Reagan találkozó után leszűrt szovjet következtetések szerint egyelőre nem mutatkozik semmi érdemleges jele annak, hogy az Egyesült Államok kormányzata módosítani kívánná, eddigi, az erőpolitikára és a konfrontációra épülő irányvonalát. A mintegy 300 milliárdos katonai költségvetés jóváhagyása nem adhat alapot derűlátásra, csak remélni lehet, hogy a „totális szembenállás” amerikai irracionalitásain — rövidebb, vagy hosszabb távon — az emberi értelem, a józanság kerekedik majd felül... Serfőző László •lezredM
