Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-05 / 234. szám

labdarúgás Utódok kerestetnek (I.) Volt egyszer egy középpályás sor... A legendás tarjám trió tagjainak titkairól Fordulóról fordulóra Nógrád megye egyik leg­eredményesebb élsportolója volt Szalay Miklós, aki rö­vidnek mondható labdarúgó­pályafutása alatt, nyolc éven keresztül közel kétszázszor szerepelt az NB I-es csapat­ban, és ezalatt harminc gólt sikerült szereznie a fekete­fehér mezben. Eljutott a vá­logatottságig is, ahol egyszer szerepelt, de egy szervi be­tegség és súlyos sérülés kö­vetkeztében abba kellett hagynia az általa oly annyira szeretett labdarúgást. A focitól nem szakadt el végleg, hiszen szakedző-képe­sítéssel rendelkezik. Hét éven át. az SBTC-nél edzősködött, ahol a serdülőktől a íegjsb- bakig valamennyi korosztály­ival dolgozott. Később Szarva­son, majd az elmúlt két év­ben Hatvan csapatánál mű- .köciöít. Jelenleg a szénbányák vállalatnál dolgozik, és' má­sodállásban a Cered gárdáját edzi. — Mint a legtöbb gyerek­nek, nekem is volt egy ál­mom: focista szerettem volna lenni — kezd az emlékei, kö­zött kutatni Szalay Miklós. — Alig voltam tízéves, amikor jelentkeztem az SBTC serdü­lőcsapatánál, de onnan elta­nácsoltak, alacsony termetem miatt, és mondták: inkább a pingpongozóknál jelentkez­zek. Meg is fogadtam taná­csukat és négy éven keresz­tül pörgettem a labdát, ahol egy seregnyi versenyen in­dultam, és sikerült is helye­zéseket elérnem. Később kézilabdáztarp az Építőknél, de amikor tehet­tem, beálltam a labdarúgók közé, Iparitanuló-éveim alatt kétszer játszottam országos döntőt, és mindkétszer a Diósgyőri VTK mögött let­tünk másodikok. Vigaszkép­pen az ipari tanulók válogatott csapatával elméhettem az NDK-ba, ahol öt mecsset ját­szottunk és mind az ötször nyertünk. Az SKSE 1964 őszen igazolt le, alig hogy „megme­legedtem”, jelentkezett Gro- sts Gyula, ag ^kkori. tarjáni bányászcsapat -edzője,- és visz- szakerültérn 'ahhoz a klüöhoTf; ahol fél évtizeddel korábban eltanácsoltak a labdarúgástól. Alig múltam tizennyolc éves. amikor behívtak sorka­tonai szolgálatra.* Egerbe kerültem a sportszázadhoz, ahol a válogatott sportolók tucatjai voltak a társaim kü­lönböző sportágakból. Lesze­relésem után röviddel debü­táltam az NB I-ben, a Vasas ellen, és döntetlent játszot­tunk a későbbi bajnokcsapat­tal. — A bányászcsapat színei­ben a kapus kivételével vala­mennyi poszton játszott. Me­lyiket szerette a legjobban? — Közel tucatnyi edzőm volt, akikre ma is hálás szív­vel gondolok. Amilyen fel­adatot rámbiztak, azt igyekez­tem ’•maximálisan teljesíteni. Talán ennek is köszönhetem, hogy tagja voltam az után­pótlás-válogatottnak és az l!)H8-ban Mexikóban szerepelt olimpiai csapatnak is, amely aranyéremmel tért haza. Együtt voltam az 1972-ben Dél- és Közép-Amerikában portyázó válogatott csapattal, és egy alkalommal szerepel­tem a legjobbak között, címe­res mezben Jó szellemű csa­pattal . és segítőkész játéko­sokkal voltam körülvéve, de legtöbbet a beilleszkedésnél a Dózso-játékosok segítettek. Ügy érzem, hogy ott jó erő­ben és jó formában is voltam. A túra befejezése után a szö­vetségi kapitány biztatott is, hogy a jövőben feltétlenül számít rám. Aztán jött a baj: Sturovó- ban, a válogatott egyik edző­mérkőzésén súlyosan megsé­rültem. Később kiderült, hogy nem csak a lábammal van gond, hanem a vesémmel is — mondja elkeseredve a ki­váló sportember. — Tudomá­sul kellett vennem, hogy nincs tovább: a versenyszerű sportot abba kell hagynom. Szerettem ezt a gyönyörű já­tékot, amire az életemet tet­tem fel, és emellett rengeteg élményt nvújtott: sok olyan utat, ahová más ember nem igen jut el. A Bányász színeiben is sok szép emléket gyűjtöttem Vol­tunk bronzérmesek úgy, hogy csak jobb gólarányával elő­zött meg bennünket a Bp. Honvéd. Az idő tájt nyolcezres volt az átlagnézőszám, és így visszagondolva, úgy vé­lem, jó játékkal meg is hálál­tuk azoknak, akik kijöttek a mérkőzésekre. Annakidején úgy éreztük, hogy a tarjáni focinak hagyományai vannak, és ezt nekünk ápolni kell. — Szakedzői képesítése van. Hogyan tovább? — Játékoskoromban is több nagy egyesület keresett meg, hogy igazoljak át hozzájuk, lényegesen kedvezőbb anyagi feltételek mellett. De engem a család, a barátok, a roko- hok, ismerősök mind ide­kötnek a városba. Az SBTC- nél hét évig edzősködtem, majd három éven keresztül vidéken, de a családom min­dig Salgótarjánban maradt. Most is hívjak NB-s csapatok edzőnek, de nem mentem, fő­leg az utazgatások miatt. Tíz­éves edzőségem alatt általá­ban jó szellemű együtteseknél dolgoztam, ahol a vezetés is segített.. Az, hogy egy csapaton be­lül klikkek alakulnak, vala­hogy természetszerű is, addig, amíg két-három csoportnál nincs több. Ha egy társaság­ba tömörül a kapus a védők­kel, csatár a középpályások­kal, véleményem szerint az nem baj. Én annakidején jobboldali középpályást ját­szottam, és Gecse Feri so­kat segített abban, hogy az ellenfél kapujához közeifér- kőzzek, mert biztosította a te­ret számomra. Az, hogy tizen-, egy ember „egy húron pen- düljön”, az a mai körülmé­nyek között elképzelhetetlen — vélekedik a korábbi ked­venc. — Mint egykori labdarúgó, miként látja az újonnan ala­kult SBTC helyzetét? — Bármerre vitt és visz a sors. a labdarúgással kapcsola­tos szép emlékek mindig meg­maradtak és megmaradnak. Az utóbbi években,, amikor , más csapatoknál edzősködtem, min­dig figyelemmel kísértem a tarjáni focisták szereplését, szorítottam értük. Azt, hogy a városnak mikor lesz újra el­ső osztályú labdarúgócsapata, nehéz így megmondani, de én bizakodó vagyok — fejezte be visszaemlékezéseit á szurko­lók egykori kedvence, Szalay Miklós. Kukely Mihály Tekeeredmények NB II., nők: Somoskőújfalui Tsz SK— Szanki Olajbányász 5—3 (2369—2282 fa). Somos: Szabó 378, Tóth 416, Bereiné 380, Huszár 372, Kor­mány 418, Oláh 405. Szánk: Fehérné 395, Nagyné 355, Pa- tyi 371, Harnóczi 413, Törtezi 365, Török 383. Férfiak: Törökszentmiklósi SK—So­moskőújfalu 2—6 (2313—2416 fa). Törkszentmiklós: Sziráki 388, Csicsai 379, Ács 401. Pin­tve 399, Szécsi 385, Szekeres 361, Somos: Szabó 389, Né­meth 398, Kéri 389, Fancsik 418, Balázs 401, Molnár 421. Debreceni MVSC—St. Sík- tiveg 6—2 (2486—2480 fa). Debrecen: Rigó 442, Széles 420, Haiker 390, Géterszegi 418. Szabó 402, Vass 414. St. Síküveg: Jakus J. 414, id. Dá­vid Imre 407, Kohuth 402, Dá­vid István 389, Huram 407, Jakus L. 461. NB III: Ormosbányai B. SE—Mátra- nováki Vasas 2—6 (2350—2404 fa). Ormosbánya: Morács 365, Makkai 355, Schmith F. 350, Schmith S. 326, Szabó 358, Forgács 377. Mátranovák: Mis­kei 383, Kozma 353, Nádasdi J 369, id. Kecskés 346, Fodor 412. Nádasdi I. 396. Nádújfalu KSE—Ózdi Sp. 2—6 (2350—2404 fa). Nádújfalu: Jankuly 425, Kotroczó T. 362, Nagy 389, Czene 374. Fodor 389, Kotro­czó M. 411 Ózd: Kornács 417, Iráés 413, Molnár 419. Koós 359. Magvar 393. Kájel 403 Pásztó csapata er;ínyerő volt — pauchli — Öt korábbi kupavédő kiesett Nagy meglepetéseket hozott az 1984—85. évi európai nem­zetközi labdarúgókupak első fordulója. Az várható volt, hogy több, sorozatosan gyen­gén szereplő ország (Ciprus, Írország, Izland, Luxemburg, Norvégia) már az elején el­veszti csapatait, arra azonban néni sokan számíthattak, hogy már az első nekifutásnál öf korábbi kupavédő kiesik. A BEK-től elbúcsúzott az 1983. évi KEK-győztes skót Aberdeen, a korábban BEK-et és UEFA Kupát is nyert Fe- yenoord, idegenben szerzett két gól előny után bukott el hazai pályán a korábbi KEK- és UEFA Kupa-győztes Bar-, celona a kupagyőztesek ver­senyében, míg az UEFA Kupa második fordulóját, vagyis a legjobb 32-t nem érte el a két BEK-ben is diadalmasko­dott angol Noltingham, továb­bá a 22 évvel ezelőtti KEK- győztes Atletico Madrid. 1 Ritka a kupák történetében, hogy Spanyolország hat rajt­hoz állt együtteséből ötöt már az első fordulóban elveszített — csak a Real Madrid ma­radt versenyben —, Svédor­szág sem lehet büszke arra, hogy csupán a Göteborg ma­radt versenyben, s a megtor­pant NSZK labdarúgás újabb szégyenfoltja, hogy bajnokuk és egyik UEFA Kupa-csapa­tuk már kiesett. Ezzel szemben Olaszország és a Szovjetunió mind a négy, Görögország pedig mind a há­rom csapatát továbbvitte az első fordulóból. Angliának öt klubja versenyez tovább, de ők héttel próbálhattak sze­rencsét. Százszázalékos Wales is: egy csapatot indíthatott (Wrexham), s az tovább játsz­hat. Végül is 25 ország klubjai maradtak versenyben. Mind a három kupában Anglia, Ausztria, Bulgária, Cseh­szlovákia, Franciaország, Gö­rögország, az NDK, Olaszor­szág, Svájc és a Szovjetunió érdekelt. Ritkaság, hogy a ver­senyben maradt országok kö­zött van — egy csapattal — Málta is. Nyílt túra A megyei természetbarát­szövetség az aradi vértanúk és az 1848-as, sikeres tavaszi hadjárat emlékére, annak szín­helyére: Isaszegre vezeti tú­ráját. Az emléktúrán bárki Isaszegre részt vehet. Találkozás októ­ber 6-án Salgótarjánban, a főtéri vasútállomáson, reggel 9 órakor induló vonatnál, ha­zaérkezés a kora esti órákban. Túravezető: Vongrey Béla. A területi bajnokság Mál- ra-csoportjának VII. forduló­ja a pályaválasztó csapatok sikerét hozta. A nyolc össze­csapás közül hét találkozón a hazai együttesek diadal­maskodtak. Vendégként mind­össze a Síküveggyárnak sike­rült pontot rabolnia a Nógrád megyei rangadón. A Rom­hány vesztett állásból fordí­tott a miskolci vasutasok ei­len; újabb győzelmével sokat javított helyzetén. A fordulóban 21 gól szüle­tett, (ebből 16-ot a hazai csatárok szereztek); mindezt tizenhét játékos érte el. A Ganz-os Kováésnak, az MVSC-s Kissnek és a füzes­abonyi Barthának sikerült dupláznia, a Borsodi Építők Volán balhátvédje, Lugosi vi­szont igyekezetében saját ka­pujába fejelte a labdát. Ez az idei bajnokság harmadik ön­gólja volt. A góllövőlista él­lovasai közül csak a gyöngyö­si Nagy G. volt eredményes, így már egyedül vezeti az üldözőbolyt. A góllövőlista állása hét forduló után: 7 gólos: Juhász (Hatvan), 5 gólos: Nagy G. (Gyöngyös), 4 gólos: Kovács (Bélapátfalva), Suszter (BKV Előre), Kovács (Romhány), Szedlák (Romhány), Sági (Romhány), Weiland (Ganz- MÁVAG). A forduló mérkőzéseit 4700 néző látta. A legtöbben (ez­ren) Edelényben, a legkeve­sebben (százan) Budapesten, a Kőbányai úton szurkoltak kedvenceiknek. A játékveze­tők négy alkalommal mutat­tak fel piros lapot, ameiy ben a BKV Előre játékosa' jártak „élen”: közülük három játékos is a kiállítás sorsára hűtött. A forduló válogatottja: Koncsik (Síküveggyár) — Cséki (Nagybátony), Zagyvái (Romhány), Maksó (Recsk), Sebők (Sajóbábony) — Hegyi (Hatvan), Simon (H. Papp J. SE), Csomány (Gyöngyös) — Szekula (Síküveggyár), Bartha (Füzesabony), Kovács A. (Ganz-MÁVAG). A megyei bajnokságban a hatodik fordulót játszották, öt mérkőzés hazai, egy ta­lálkozó vendégsikert hozott. Két összecsapás hozott döntet­len eredményt. A forduló rangadóját a Szőnyi SE nyer­te. Győzelmével meg is előz­te riválisát, a Karancslapujtő gárdáját. A Balassagyarmat a Cered felett aratott nagyará­nyú és könnyű győzelmével már „tisztán” vezeti a baj­noki tabellát. A meglepő eredmények közé tartozik a Balassi SE pásztói győzelme és a Terenye zagyvarónai pontszerzése. A többi össze­csapáson papírforma-eredmény született. A nyolc találkozón 29 gól­nak tapsolhattak a szurko­lók. Ebből Balassagyarmaton kilenc találat esett. Az eltil-- tása után visszatérő Tóth Fe­renc (Bgy. SE), négyszer ta­lált a kapuba. A góllövőlista élcsoportjának állása hat forduló után: 8 gólos: Petre (Szőnyi SE), 5 gólos: Taskó (Bgy. SE), Bér­ezi (Balassi SE), Orosz AJ (Karan cslapujtő), 4 gólos: Tóth F. (Bgy. SE), Számpor P. (Erdőkürt), Lakatos - (Mát-, ranovák), Fleischer (Nézsa), 3 gólos: Tóth J. (Bgy. SE), Szűcs (Bgy. SE), Keresztes (Érsekvadkert), Romhányi (Karancslapujtó). Csikós (Mátranovák), Gáli (Nézsa), Majoros (Szécsény). Az ősziesre fordult, hideg idő otthon tartotta a szurko­lókat. A nyolc találkozót ösz- szesen 2000 néző látta, amely az idei bajnokság minimum- csúcsa. A forduló válogatottja: Smiá da (Somos) —■ Nyerges (Ba­lassi) Szomszéd (Terenye), Tóth F. (3gy. SE), Mezei (Mátranovák) — Dénes Zs. (St. Volán), Szűcs (Bgy. SE), Gáli, (Nézsa) — Kordics (Ér­sekvadkert), Petre (Szőnyi1 SE), Gáspár (Pásztó). — pilinyi — Kézilabda megyei bajnokság Pásztó az élen A megyei kézilabda-bajnokság őszi negyedik forduló­ját játszották a csapatok, s még egy van hátra. Utána kö­vetkezik a rájátszás, amely a végső sorrendet hivatott el­dönteni. Az elmúlt forduló rangadó mérkőzést hozott a férfiak­nál, ahol az első és második helyezett Bgy. Kábel és a Pásztó mérte össze erejét, tudását. A találkozó a vártnál simább hazai sikert hozott. Ezzel a győzelmével a Pásztó jobb gólkülönbsége révén átvette a vezetési. Az St. BRG a Szőnyi elleír kemény küzdelemben bizonyult jobbnak. A Nagybátony—Tereske találkozó is hazai sikert hozott. A férfi ifjúságiaknál a pont­veszteség nélkül álió Bgy. Kábel most is remekül ját­szott és nyert a Pásztó ellen. A nőknél a Síküveggyár mind­két csapata fölényes győzel­met ért el. A Nagybátony az utolsó percben lőtt góllal bi­zonyult jobbnak a Pásztónál, A női ifjúságiaknál viszont a pásztóiak voltak eredmé­nyesebbek: A nagybátony! fiatalokat fölényes biztonság­gal győzték le. Részletes eredmények, fér­fiak: Pásztó SE—Bgy. Kábel SE 26—22 (18—11) Vezette: Bánáti—Kővári. Ld.: Sándor 9, ill.: Kürtössy 12. Az első félidő első és utol­só 5 perce egyértelmű hazai fölényt hozott. Igaz, a Ká­bel csapata a II. félidőben „megcsipkedte” magát, s csök­kentette is a hátrányát, de a nagy gólkülönbségű hátrányt nem tudta ledolgozni. St. BRG SE—Szőnyi H. SE 25—22 (14—12) Vezette: Hukics—Kővári, ld.: Németh 11, ill,: Varga 10. Fej fej mellett haladt a két csapat. A szoros találko­zó végül a BRG csapatának győzelmét hozta, az utolsó 10 percben nyújtott eredménye­sebb játéka révén. Nagyba ton v—Tereske 34—25 (15—13) Vezette: Bánkúti—Kővá­ri. Ld.: Pazdera 13, ill.: Fran- ka 12. Az első félidő még nem holott meggyőző bátonvi fö­lényt. Szünet után viszont volta,k periódusok, amikor a bányászcsapat sorozatban sze­rezte góljait, s végül bizto­san győzött. (Az Érsekvadkert—Diósjenő mérkőzés jegyzőkönyve nem érkezett meg.). A bajnokság állása 1. Pásztói SE 13 10 - 3 352-277 20 2. Bgy. Kábel 13 10 - 3 373-305 20 3. St. BRG 13 9 - 4 312-300 18 4. E.-vadkert 12 7 - 5 311-291 14 5. Szőnyi SE* 13 7 - 6 339-272 13 6. N.-bátony 13 5 - 8 274-296 10 7. Diósjenő** 12 2 - 10 130-212 2 8. Tereske 13 1 - 12 262-400 2 A góllövőlista élmezőnye: 1. Sándor István (Pásztói SE) 146, 2. Kovácspál István (É.- vadkert) 128, 3. Kürtössy Ala­dár (Bgy. Kábel SE) 121, 4. Varga László (Szőnyi M. SE) 115, 5. Szlávik Viktor (St. BRG) 99 góllal. Férfi ifjúságiak: Pásztói SE—Bgy. Kábel SE 15—26 (6—13) Vezette: Bánáti—Kővári. Ld.: Káposzta 7, Molnár 4, ill.: Németh 10, Somlói 5. A listavezető Bgy. Kábel fi­ataljainak nem okozott gon­dot a 2. helyen álló pásztói ifik feletti, sima győzelem. A kábelgyáriak biztos bajno­kok. A bajnokság állása 1. Bgv* Kábel 6 6 - - 120- 56 12 2. Pásztói SE 6 3 - 3 104- 96 6 3. Tereske 6 3 - 3 64- 8« 6 4. É.-vadkert 6 - - 6 67-115 6 A góllövőlista élmezőnye: 1. Káposzta (Pásztói SE) 42, 2. Urbán Ottó (Bgy. Kábel SE) 27. 3. Stolcz Péter (Bgv. Kábel SE) 23, 4. Budenszki Gábor (É.-vadkert) 22, 5. Szi- vák László (Pásztói SE) 19 góllal. Nők: St. Síküveggyár I.— St. Építők 22—12 (10—5) Vezette: Csoór—Földi. Ld.: Tóth és Tarjáni 5—5, ill.: Polaneczky 6. A minden csapatrészében jobb listavezető csapata si­mán gvőzött a mindössze 7 akciógólt elérő St. Enítők el­len. akik öt büntetőt értéke­sítettek és ugyanennyit ki­hagylak, Nagybátony—Pásztói SE 15—14 (8—7) Vezette: Hukics' Imre. Ld.: Szőke 6, ill.: Dancsák 8. A sok apró szabálytalan­sággal széttördelt találkozó alacsony színvonalú volt. A hazai, nagybátonyi lányok tulajdonképpen a mérkőzés egészében vezetésre álltak, mégis csak az utolsó percben lőtt góllal sikerült győzniük. St. Síküveggyár II.— Rétsági SE 24—6 (8—3) Vezette: Csoór—Földi. Ld.: Tóth É. 12, ill.: Vinczéné és Ferencsik 2—2. A vendég rétságiak „kiüté­ses” vereséget szenvedtek a Síküveggyár II. otthonában. Mindkét együttes sok bünte­tőt dobhatott és sok büntetőt hibázott. A Síküveggyár legeredményesebb játékosa Tóth Éva volt, aki 12 gólt szerzett. Ebből ötöt büntető­dobásból. A bajnokság állása 1. St. sfkü, I. 14 13 1 - 317-174 27 2. N.-batony 14 7 2 5 219-215 16 3. St, Építők 14 7 2 5 186-184 16 4. St. Síkü. II. 14 5 - 9 193-211 10 5. Pásztói SE 14 5 - 9 189-252 10 6. Rétsági SE* 14 2 1 11 15—227 4 A góllövőlista élmezőnye: 1—2 Ferencsik Melinda (Rét­sági SE és Szőke Judit (Nagy­bátony) 74, 3. Kiss Lászlóné (St. Síküveggyár I.) 73. 4. Po­laneczky Judit (St, Építők) 72, 5. Pádár Katalin (Nagy­bátony) 68 góllal. Női ifjúságiak: Nagybátony—Pásztói SE 3—25 (2—12) Vezette: Hukics Imre. Ld.) Ágoston 2, ill.: Podonyi 11. A vendég pásztói lányok egy fővel kevesebben érkez­tek a mérkőzésre, de még így sem okozott gondot a nagyon lelkes, de fiatal és rutintalan gárdából álló hazai fiatalok legyőzése. A bajnokság állása 1. Rétsági SE 9 7 - 2 130- 65 14 2. Pásztói SE* 9 6 12 118- 61 12 3. St. Síküveg, 8 2 1 5 58- 84 5 4. N.-bátony 8 1 - 7 23-120 2 A góllövőlista élmezőnye: 1. Podonyi Piroska (Pásztói SE) 44. 2. Oláh Mária (Rét­sági SE) 30, 3. Tari Emília (Pásztói SE) 27. 4 Brozán Zsuzsanna (Rétsági SE) 23, 5. Csik Hajnalka (St. Síküveg­gyár 21 góllal.) i

Next

/
Thumbnails
Contents