Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-31 / 256. szám

Bérrendezési tapasztalatok a pedagógusoknál Borítékban a jogos juss Hit kínál a megyei művelődési központ Régi óhaja teljesült az el­múlt nyár végén a pedagó­gusoknak. Olyan óhaj, amely legutóbb 1977-ben valósulha­tott meg s amely a társadal­mi egyetértéssel is találko­zott. Nevezetesen: ne csak szavakban ismerjük el az ifjabb nemzedék nevelését- ektatását végzők munkáját, hanem forintokban is. Már hónapokkal korábban beszéi- íték-susmogták országszerte a hírt, noha biztosat senki sem tudott — végül is a huszon­negyedik órában megérkezett a miniszteri utasítás is. Nem sokat teketóriáztak az illeté­kesek, két héten belül dön­töttek a pénz sorsáról s mint az azóta eltelt két hónap bi­zonyítja, e nem könnyű kér­désben sikerült megközelíte­ni az optimális elosztást. — Milyen szempontokra hívták fel az intézményveze­tők figyelmét? — kérdeztük dr. Balogh Miklóst, Salgótar­ján város Tanácsa művelő­dési osztályának vezetőjét. — Több szempontot is em­lítettünk, például azt, hogy a bérrendezés nem csak a vég­zett munka szerinti differen­ciálást, hanem szociálpolitikai célokat is szolgál. Továbbá, hogy a kötelező személyi alapbéremelés amely körül­belül a rendelkezésre bocsá­tott összeg 7—7,5 százaléka, minden pedagógust megilleti, munkájától függetlenül! Azt is kértük, éljenek a differen­ciálás lehetőségével ott, ahol erre lehetőség van s használ­ják fel a jövedelmi feszültsé­gek enyhítésére. —• Mely rétegekre gondol, tok akkor, amikor a szociál­politikai szempontokat emli- tették? — Szorgalmaztuk, kapja­nak elsőbbséget azok a pe­dagógusok, akik hosszú évek óta vannak a pályán, külö­nösen ha közel állnak a nyu- díj korhatárhoz. Másrészt a pályakezdők számára egy re­ális, valamelyest vonzóbb kezdőfizetést tudjanak nyúj­tani. A középfokú tanintézetek­ben a béremelés 400—700 fo­rint közötti volt, a differen­ciálás 50—300 forintos sav­ban valósult meg; általános iskolákban a jellemző határ 350—600 forint között moz­gott, a differenciálás itt 50— 250 Ft között alakult. Közel hasonlóképpen történt az óvo­dákban is. A Nógrád megyei pedagó­gus szakszervezeti bizottság a városi tapasztalatokat is megtárgyalta októberben Scholtz Lászlóné munkaügyi és bérfelelős előterjesztésé­ben. Mint elmondotta, min­denütt a demokratizmus szel­lemében történt a bérrende­zés, ezáltal jó politikai han­gulatot teremtve s elősegítve, hogy a pedagógusok a ko­rábbi éveknél is nagyobb am­bícióval kezdjék a tanévet. Valamennyi helyszínen kibő­vített tanács beszélte meg a szétosztást, szóbeli kiegészí­tések történtek az alakuló értekezleten s a nevelőszo­bában kifüggesztették a lis­tát, rajta az összegekkel. Ahogyan a művelődési osz­Kuliúránk hírvivői Vantaaban Látogatóban a finn rokonoknál Még a műltkorában a me­gyei művelődési központ Liszt Ferenc kamarakórusa számára különösen kedves levelet kézbesített a posta Salgótarján város Tanácsa címére. Lauri Lairala, Vantaa városi tanácsának polgármes­tere és Sakari Lyly városi titkárhelyettes látogatóba és hangversenyezni hívta a ka- rnarakórust. Az alkalom ün­nepinek kínálkozott: október 10-én, a nagy. finn nemzeti irodalmár, Aleksis Kivi szü­letésének 150. évfordulója al­kalmából egy párját ritkító, modern könyvtárat adtak át Vantaaban. Ez a levél vol­taképpen egy korábbi meg­hívást erősített meg, vagyis nem sok akadályt kellett le­küzdeni. hogy a 36 fős kórus Szalánczai György, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettesének vezetésével ok­tóber 8-án repülőgépre száll­jon. Csupán emlékeztetőül né­hány szó a kórusról, amely nem csak megyénkben, hanem országszerte is jól ismert. Hiszen számos versenyen, be­mutatón sikerrel szerepeltek, voltak a debreceni nemzet­közi versenyen, a Duna-ka- nyarban, a Sopronban meg­rendezett fesztiválokon, hogy csak néhányat említsünk, de gyakorta föllépnek a város­ban, a megyében — mondhat­ni, minden hívásnak szívesen eleget tesznek. Jövőre tizenöt esztendeje lesz, hogy a Guthy Éva vezette kórus megala­kult s hírnevet szerzett a nógrádi kultúrának. Reper­toárjukban egyaránt szere­pelnek a folklórértékek s a klasszikus számok, amelyek­ből a finn közönség is bőven kanhatott ízelítőt. De az élményekről hallgas­suk meg a kórus egyik tag­ját, Levenda Józsefnét, aki egyébként „főállásban” a vá­rosi tanács termelés-ellátás felügyeleti osztályának mun­káját irányítja: — Rendkívül kedves fogad­tatásban volt részünk. Min­denhol szeretettel, nagy ud­variassággal törődtek velünk Az első fellépésünk rögtön a könyvtáravatón volt. Hadd mondjam el, hogy egy cso­dálatos létesítményről van szó, amelynek hatalmas az előcsarnoka, galériaszerűen építették ki, itt léptünk föl. Műsorunkon szerepelt (egye­bek között) a nógrádi folklór néhány gyöngyszeme, egy mátrai népdalcsokor, Kodály- dalok, erdélyi népdalfeldol­gozás és meglepetésként: négy finn dalt is betanul­tunk, az egyik éppen Aleksis Kivi versének földolgozása... nagy tapssal fogadták vala­mennyit Éppen ott járt. kint a Magyar Televízió stábja, filmet készítenek a finn— magyar kapcsolatokról, s föl­vették a műsorunkat is. A'ztán voltunk iskolákban is, itt a klasszikusok domináltak á re­pertoárban. meglepett ben­nünket, hogy milyen fegyel­mezetten és érdeklődéssel hallgatták a dalokat. A há­romnapos kint-tartózkoda- sunk alatt négy helyszínen léptünk . föl, ezenkívül egveo programjaink is voltak. így városnézésén vettünk reszt. Vantaaban és Helsinkiben jártunk egy édessésgyárban, voltunk baráti találkozókon, a városi tanácsházán fogad­tak bennünket a vezetők, to­vábbá Dromerg Kaarina parlamenti képviselő jóvol­tából megtekinthettük a finn Országházat, annak termeit. Azt hiszem, hasznos volt ez a vendégbemutatkozás a kul­turális értékek cseréje szem­pontjából is, mint ahogyan a záróvacsorán mondották a házigazdák, remélhetően a folytatás sem marad el: az ottani férfikórus a jövőben Salgótarjánba látogat. Még annyit, hogy a kórussal tar­tott, mint tiszteletbeli tag Pribolyszky Mátyás citera- művesz, kinek tudása nagy­ban hozzájárult a színvona­lasabb műsor létrejöttéhez. * Vantaaval egyébként lassan tízesztendős lesz a megye- székhely kapcsolata. Éven- kint kisebb-nagvobb csopor­tok jönnek-mennek, hogy megismerje egymást a két nemzet, így jártak már kint gyerekek, művészek, tanácsi, politikai dolgozók, KISZ-es fiatalok, s most a kultúra „hírvivői”. A hajdanvolt rokoni köte­lék újjáéled! (ti) tályvezető említette. hozzá­juk mindössze egyetlen pa­nasz, kifogás érkezett, amely­ben az illető kevesellte a neki juttatott 350 forintot. Konkrét statisztikai kimu­tatás is készült az iskolák átlagalapbéreiről. Néhány szám erejéig pillantsunk be az adatok közé! Például az óvodák átlagalapbére néhány Ft híján 4.000 Ft, az általános iskolák közül a leg­magasabb a Lovász József nevet viselő intézményé (5425), míg a legkevesebb a ,besz- terce-lakótelepi iskoláé 4.651. A középfokú iskolák közül a „pálma” a dolgozók középis­kolájának jut, meghaladja a 6600 forintot, míg a legke­vesebb a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkás- képzőben: 5228. E számok azonban „csalókák”, hiszen csupán az átlagalapbéreket jelzik, amit befolyásolhat egyebek között olyan tényező is, mint például a pályán eltöltött évek száma. Aztán a jövedelem átlaga énnél egyeseknél jóval magasabb, másoknál még az alapbérek átlagát sem éri él, de ebbe most ne bonyolódjunk bele. Nézzük inkább, milyen gond maradt a bérrendezés után. — A számos kedvező ta­pasztalat mellett, sajnos gon­dot okozott, hogy az intézke­dés csak a pedagógussíá- tusban levőkre terjedt ki, így kimaradtak belőle a technikai dolgozók, vagy az óvodákban például a dadák — mondja dr. Balogh Mik­lós művelődési oszályvezetö. — Tény, hogy nélkülük ered­ményes nevelői-oktatói mun­kát nem lehet végezni. Ép­pen ezért a városi tanács művelődési osztálya, az ille­tékes párt- és szakszervezeti szervekkel egyeztetve bizo­nyos átcsoportosításokat vé­gezve — de természetesen egy fillért se elvéve a köz­ponti bérrendezésre juttatott összegből! — lehetővé tette, hogy e dolgozók körében mi­nimális, 150 forintos béreme­lés megvalósuljon. * ­Lezajlott a régen várt bér­rendezés, arpinek már csak azért sem érdemes nagy fe­neket keríteni, mert jogos jussuk volt a pedagógusok­nak. (tanka) A városi testnevelési és sportfelügyelőség vezetői szo­bája olyan, mint minden más azonos vagy hasonló beosz­tásban dolgozó sportemberé. Az egyik sarokban polcos, elemes szekrények, vitrinje­ikben kupákkal, serlegekkel. Áteilenben, azaz a másik fa- len zászlócskák garmadája, mintegy dokumentálva a ba­rátságot, ismeretséget, rész­ben a hazai, részben a cseh­szlovák sportegyesületekkel. Kiknek a zászlóit, emblémáit láthatjuk itt? Például a leg­jelentősebb megyei sportkö­röket: az SKSE-jét, a síküveg­gyárét, a Nagybátonyi Bá­nyászét. a ‘ Ganz-MÁVAG- ét, a Budapesti Spartacusét, az Egerét, illetve a rima- szombati és besztercebányai futballistákét. Palkovics Gyula, a városi sportíelügyelő nem mostan­ság kezdte pályáját. Rákóczi- bánvatélepen születeit, de nyolcéves korától Rónabá­nyán él. Innen került a ta­nítóképzőbe, majd idejólt vissza a diploma megszerzé­se után. — 1946 óta dolgozom sport­vezetőként, vagyis azóta, ami­óta kikerültem a tanítókép­zőből — emlékezik vissza if­júságára. — A sportkör el­nöke voltam, magam is sport­toltam. Csak 45 éves korom­ban fejeztem be az aktív labdarúgást Aztán 1963-ban Szunyogn Tibor, a megyei testnevelesi és sporttanács (akkor így hív­ták) elnöke kereste meg a rónabányai sportembert, és „csábította el” a salgótarjáni sporthivatalhoz. A testneve­lési és sportfelügyelöseg 1980-ban a közigazgatási át­szervezések kezdetekor járá­siból városivá alakult, de Pal­kovics Gyula maradt a ne­avagy hova menjünk szórakozni? Ősszel általában meg­élénkül mindenütt a kultu­rális élet. Több a rendez­vény, gazdagabb, színesebb, tartalmasabb a szórakozta­tó, művelődési program, így van ez Salgótarjánban is, ahol a József Attila városi-megyei Művelődési Központ a szokottnál is iz­galmasabb rendezvények­kel áll a lakosság, a láto­gatók rendelkezésére. Mit ígér a november? Mindjárt a hónap máso­dik napján sulibuli szóra­koztatja a tizenéves fiata­lokat. ezúttal a gépipari szakközépiskola védnöksé­ge mellett. Az üvegcsarnok ad otthont november 4-én a kubai estnek, amelyen a budapesti Termál Szálló Havanna bárjának zeneka­ra, táncosai és énekesei lép­nek fel. igazi vérpezsdítő, kubai hangulatot varázsol­va a szolid falak közé. Köz­ben aki kíváncsi, megkós­tolhatja az ízletes kubai ételeket és italokat. Bacher Mihály mrgona- estjét — az Országos Fil­harmónia és a ház szerve­zésében — november 8-án tarják a zeneiskola hang­versenytermében. Elektroakusztika az ott- nunkban címmel kiállítás nyílik az üvegcsarnokban a Front Elekronikai GMK rendezésében november Id­én és két hétig látogatha­tó. Közben , vásárlásra is adódik mód — a Centrum Áruház, a Bizományi Áru­ház és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat készletéből. A Magyar Ál­lami Népi Együttes ének-, zene- és tánckara novem­ber 12—13-án vendégszere­pei. A languszta sikolya című darabot november 12- én láthatják az érdeklődők a Budapesti Nemzeti Szín­ház produkciójaként. A nagy francia tragika. Sarah Bernhardt és titkára eleve­níti fel a hírneves asszony életének legjelentősebb mozzanatait. A szerepeket Psota Irén és Sinkovits Imre alakítja. John Murrel és Georges Wilson a szí­nésznő emlékiratai alapján alkotta meg színpadi játé­kát. Lukács Sándor novem­ber 15-én lesz a nógrádi megyeszékhely vendége. November közepe szín­házi produkciókban gazdag, mert 20- án a budapesti Ka­tona József Színház pro­dukciójában újabb művész­nek tapsolhat a közönség. Cseh Tamás mutatja be Jóslat című pódiumműso­rát. melyet közösen írt Be- reményi Gézával. De a nő­nap végén sem maradnak a színházbarátok előadás nélkül' a megyei művelő­dési központban szerepel a Budapesti Nemzeti Színház varszínházi produkciója, a a Teakúra, melyet Sáros- pataky István írt. Ebben egy nyomorék fiú anyja és nevelőnője szembesül lelep­lező módon egymással, két kiváló színész. Szemes Ma­ri és Lukács Margit sze­replesével. Ezt a darabot nem sokkal ezután előad­ják a szomszédos szlová­kiai Nagykürtösön is, an­nak a kulturális egyez­ménynek a keretében, amely már sok év óta köti össze megyénket és a besz­tercebányai kerületet, amely a múlt évben, a Madách- évföröklők kapcsán újabb erőre kapott. Szövetkezeti pávakörök és népzenei együttesek har­madik országos találkozója* rendezik meg — észak-ma­gyarországi résztvevőkkel — november 24—25-én a művelődési központban. A területi döntőn az új ki­írás szerint országos minő­sítést szereznek a résztve­vők. Ekkoriban a megyei pávakörök is bemutatót tartanak — Szügvben. Kismalac és a farkas. Ez­zel a címmel várja az ér­deklődő apróságokat a gyer­mekszínházi sorozat no­vember 29-én a Tolcsvai- trió előadásában. December a családi, kö­zösségi ünnepek ideje. A megye irodalmi szín­padjainak találkozóját de­cember 1—2-án bonyolítják le. Az első napon az álta­lános iskolások, a másodi­kon a felnőttek szerepel­nek. Abban, hogy közel két tucat jelentkezője van az eseménynek, szerepet ka­pott a megyei művelődési osztály pályázata és a NÓGRÁD hasábjain folyó vita is az öntevékeny szm- jászómozgalomról. A szolnoki Szigligeti Színház társulata decem­ber 4—5-én vendégszerepei Salgótarjánban Rozov Száll­nak a darvak című drá­májává!. A filmről ismert lírai történetet Árkosi Ár­pád rendezte, fontosabb sze­repeit Kristóf Tibor, Egri Kati. Koós Olga, Győrt Franciska és Takács Gyula játsza. A szerelmeseket Fa­zekas Zsuzsa és Tóth Ta­más formálja meg. A sulibuli újabb szóra­koztató programja decem­ber 14-én csalogatja a ház­ba a fiatalokat. Gesler György Táncfé-. nyék című műsora a tánc es a dal kedvelőinek je­lenthet élményt. Ihász Ga­bor és Szánti Judit énekel a december 15-i műsorban fellép az Eddy és Evelyn táncospár. valamint tiz'tán- cós. Az előadást csak 16 evén felülieknek ajánlják. Az üvegcsarnokban de-' cember 16-án ezüstvasár­napi vásár zajlik, decem­ber 17-én a jazzpresszó csalogatja a vendégeket. Salgótarján felszabadulá­sának 40. évfordulóját de­cember 22-én ünnepük meg, részben a szovjet déli had­seregcsoport művészegyüt­tesének fellépésével. Ekko­riban tartják meg a ha­gyományos karácsonyi hangversenyt, melyen a Guthy Éva vezette Liszt Ferenc kórus lép fel. Az évfordulóhoz kapcsolódig: a Sós László és Kemény Éva (azaz So—Ky) grafikus­művész-házaspár politikai plakátkiállítása. A fenyc- karnévál ismét jó szórako­zást ígér. Ugyanúgy az idő­közönként rendezett disco. Míg a téli szünetben szer­vezett, érdekes programok várják a vakációzó diáko­kat. (ki) Sport télen Beszélgetés Palkovics Gyulával lyén, sót idén augusztus el­sején kinevezték vezetőjenek. — Rónabányán rendkívül élénk sportélet folyt — me­séli egyszerű természetessség- gel. — A fiatalok, férfiak és nők egyaránt kivették a ré­szüket: sakkoztak, asztali­niszeztekjy, röplabdáztak, ke­rékpároztak. Járási, megyei versenyeken rendszeresen he­lyezéseket értünk el. sőt, né­melykor országos versenyek­re is eljutottunk. Példáui sakkban két női versenyzőnk is, vagy kerékpárban Angyal Mária, aki országos Bányász­bajnok lett... Talán ezért is lett a feleségem?! — neveti el magát az ősz hajú. tapasz­talt snortember. — Persze mindez a múlt. Jelenleg mivel foglalkozik? — Ismeretes, hogy Salgó­tarjánon kívül hozzánk tar­tozik a városkörnyék is, Ipolytarnóctól. Szilaspogonv- tól, Mátraszelétől, Kishar- tyafctól a megyeszékhelyig. Ezzel a feladataink nagyob­bak, de vannak tapasztalata­ink. jól kipróbált és bevált módszereink, amelyek alap­ján végezzük mindennapi munkánkat. Minden sportág­gal. ami meghonosodott ná­lunk, foglalkozunk. — ősz vége felé járunk, ké­szülhetünk a télre: hidegre, hóra. A hűvösebb időben mi­lyen sportolási lehetőségeket igyekszik teremteni a városi testnevelési- és sportfelügye­lőség a lakosság számára? — Elsőként említeném az úttörőprogramot. Nemrégi­ben egyeztettük a városi mű­velődési szervekkel. Egész évre szól, s jelentős helyet kapnak benne a téli sportok, amelyek a megyeszékhelyen régi hagyománnyal bírnak, egyben igen sikeresek is. Sze­repel a programban többek közölt a november 7-i ünne­pi váltófutás, amelynek fő szervezője a megyei hivatal, szerepel benne decemberben es februárban úszóverseny, januárban téli tömegsport­nap, márciusban lövészver- seny, áprilisban rendezzüK meg a nemzetközi felszaba­dulási futóversenyt — termé­szetesen felnőtteknek is —. valamint a karancsberényi felszabadulási emléktúrát, májusban az általános isko­lások tömgesportnapját. EzeK a rendezvények nem újkele- tűek, némelyiknek már sok­éves hagyománya van, néme­lyik most kezd azzá válni. Mi nagyon örülnénk annak, ha a szakszövetségek, megis­merve a kiírást, az általános iskolákra támaszkodva lehet- ségkutató versenyeket ren­deznének. Eddig is voltak ilyenek, például labdarúgás­ban országos. atlétikában gyorsasági; most azonban le­hetőség nyílik más sport­ágakban való szervezésre is. — Salgótarjánban jelentős a sísport, a versenyzés mel­lett tömegsportjellege sem el­hanyagolandó. Ebben milyen fejlődés tapasztalható? — A sízés feltételei javul­tak. A Salgótarjáni Síklub — melyet tömegsport-egyesület­ként tartunk nyilván — Eresztvénvben és Szilváskőn bővítette a felvonók számát. Mindkét helyen remek sípá­lyák találhatók, hosszú tesik- lási lehetőséggel. A sízés sze­relmesei jól érezhetik magu­kat ezeken a helyeken. — A tömegsportrendezvé­nyek egyre inkább hódítanak a, művelődési házak égisze alatt is. Ebben mi az önök szerepe? — A József Attila városi- megvei Művelődési Központ kezdeményezi, hogy a műve­lődési házak különféle tö­megsportrendezvényeket szervezzenek a peremkerüle- leicben. Mi ezt nagyszerű öt­letnek tartjuk, és lehetőse­geink szerint a legmegfele­lőbben támogatjuk. Az ec hátralevő heteiben két alka­lommal lesz tömegsportnap ebben a keretben: egyszer ügyességi, másszor úszószá­mokból. Mindamellett jó lehetőse­ket. biztosít a közösségek, a családok számára a ..Munka és művelődés" elnevezésű me­gyei mozgalom sportrendez­vény-sorozata. A felügyelőség ajánlattal segíti a szocialista brigádok részvételét . A városi kispálvás labdarúgó-bajnokság döntőit a csoportgyőztesekkel december—januárban tartják. Novemberben elkezdődik a sakk- és asztalitenisz-bajnok­ság. S várható, hogy decem­berben 20 fős városi spoi i- küldöttség utazik Rimaszom­batba, a baráti kapcsolatok alapján a felszabadulás év­fordulójára. És ha mindezeket végig­gondoljuk: valóban gazdag, értékes program várja az em­bereket. A mozgás, a jó le­vegő erősíti az egészséget, de frissítője a szellemnek is. A soortfelügyelőség szívesen fo­gadja az üzemek testkultú­rával kapcsolatos elképzelé­seit. (ok)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents