Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-31 / 256. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ' NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ' XL. ÉVF., 256. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. OKTÓBER 31., SZERDA A békemozgalom ereje E z talán a legrosszabb: nem tudjak ki lesz a gyilkosunk. Nem tudjuk: mi­kor, melyik tábornok adja ki a pa­rancsot, hogy a rakétát ki kell lőni. Oda, ahol éltünk, élünk, a gyerekeinkkel, fáink­kal. barátainkkal, könyvtárunkkal. Most szombaton meg vasárnap többen ideges ka­rikákat rajzoltak a X. országos békekonfe­rencia beszédei alatt és néhány golyóstoll nyomán kiszakadt a papír, annyira aláhúz­ták Pozsgay Imrének-, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának egyik fel­jegyzett gondolatát: A magyar társadalom­ban az elmúlt egy-két esztendőben föltá­madt a személyes veszélyérzet a háború dolgában. De mitől személyes? Rakétát eddig több­nyire csak képernyőn láttunk, atomfelhőt meg csak öreg hirosimai fotókon. De a ve­szélyt éppen a személytelensége teszi sze­mélyessé. A technikával is elidegenített mo­dern világ lelki lenyomata válik bennünk személyes félelemmé, a vészfogalom ölt ben­nünk képet. Talán ezer kilométernyire le­hetnek a hozzánk legközelebbi rakétakilövő­helyek. A II. világháború alatt százak, ez­rek halhattak meg egy bombázás alatt, ma százezrek pusztulhatnak el, levegőstől, min­denestől. A különbség embertömegben szá­mítva óriási, de a személyes halálfélelem dolgában — minden azonos. Németh Károly, az MSZMP KB titkára mondta a konferen­cia első napján: „Közös otthonunk, Európa van veszélyben!” A mostani veszélyérzet te­hát sok százmillió európai ember személyes veszélyérzete. Ezért kell a megnyugtató szó, ami mögött ott a biztonsági érzetünket fel­támasztó összefogás. Ezt az összefogást jelenti a X. országos békekonferencia, amely megállapítja: „A magyar békemozgalom, amely társa­dalmunk érdekeit, az emberiség egyetemes ügyét szolgálja, alapvetően teljesíti felada- 0 tát: hozzájárul ahhoz, hogy népünk meg­győzően adjon hangot békeakaratának, cse­lekedjen a béke védelmében. Mozgalmunk a IX. magyar békekongresszus óta eltelt hat évben is hozzájárult a béke erőinek világ­méretű összefogásához.” A dokumentum kiemeli: a magyar béke- mozgalomnak jelenleg szembe kell néznie a nemzetközi feszültség, a fegyverkezési verseny, a tömegpusztító eszközök növeke­déséből fakadó súlyos problémákkal. Valja: a Szovjetunió, a szocialista közösség tagor­szágai, a nemzetközi munkásosztály, a nem­zetközi felszabadító mozgalmak, az el nem kötelezett országok, a földkerekséget átfogó békemozgalmak alkotják azt az erőt, amely képes megakadályozni egy újabb világégést és előre viheti a béke ügyét.. „Az elmúlt negyven év bebizonyította, hogy a magyar békemozgalom ügye elvá­laszthatatlan hazánk nemzeti és társadalmi felemelkedésétől” — szól az állásfoglalás, majd így folytatódik: „aki ma becsülettel építi hazánkban a fejlett szocialista társa­dalmat, az a béke ügyét szolgálja. További előrehaladásunk irányának megjelölésében kiemelkedően fontos szerep vár az MSZMP 1985 tavaszára összehívott XIII. kongresz- szusára, amely újiabb lendületet adhat a hazai békemozgalomnak is.” 0 kétnapos tanácskozás fókuszában ott a törekvés: a magyar nép békeaka­ratát kifejezve, a társadalom min­den rétegét mozgósítsa Magyarország béke- politikájának alakításához. Az ország le­gyen szerves része a szilárd biztonságért, a nukleáris leszerelésért küzdő nemzetközi társadalmi erőiknek. Le kell fogni a háborúéhes tábornokok kezét. Ehhez nyújt erkölcsi erőt a kétnapos budapesti konferencia. F. D. Közép-szlovákiai tanácsi delegáció érkezett Nógrádba Nógrád megyei látogatásra a kerületi nemzeti bizottság ban Devcsics Miklós, a Nóg- éríkezett kedden délután a építési osztályának vezetője, rád megyei Tanács elnöke Közép-szlovákiai kerületi valamint Julius Majling, a fogadta. Nem sókkal később Nemzeti Bizottság delegáció- Besztercebányai Szolgáltató Devcsics Miklós tájékoztatta ja. A küldöttséget Jan Piku- Vállalat igazgatója. a delegációt Nógrád megye la, a Közép-szlovákiai kerü- A besztercebányai vendége- gazdasági, politikai helyzeté­leti Nemzeti Bizottság elnöke két a Somoskőújfalui határ- ről, a soron következő fel­vezeti, tagjai Milan Lupták, állomáson a délutáni órák- adatokról. A tájékoztatón je­Tovább emelkedett a kiskereskedelmi forgalom A Belkereskedelmi Minisz­térium áruforgalmi jelentése szerint az első háromnegyed evben a lakosság 347,9 mil­liard forint értékű árut vá­sárolt, folyó áron 9, össze­hasonlítható áron pedig 0,2 százalékkal többet mint a múlt év azonos időszakában. Folyó áron a legdinamikusab­ban — 10 százalékkal — az iparcikkek forgalma növeke­dett, valamivel kisebb mér­tékben — 7,7 százalékkal — ez élelmiszereké és élvezeti cikkeké. Szeptemberben a kiskeres­kedelmi forgalom az előző hó­napok dinamikus növekedé­sétől eltérően csak mérsékel­ten — folyó áron számolva 3,9 százalékkal — volt több mint tavaly e hónapban. Az áruellátás összességében ki­elégítő volt. Élelmiszerekből És élvezeti cikkekből a kiske­reskedelem kiegyensúlyozott, jó kínálatot biztosított. Tő­kehúsból és húskészítmé­nyekből úgyszólván minden igényt kielégítettek. A hús- készítmények választéka dia­betikus és kímélő töltelék­árukkal bővült, s ezen kívül több új hurkaféleséggel, s más olcsó termékkel gyara­podott a kínálat. A korábbi­aknál több féle szalonna volt az üzletekben, szalámiból és szárazkolbászból, továbbá füstölt-főtt árukból azonban a kereslet változatlanul meg­haladta a kínálatot. Elegen­dő mennyiségben és megfe­lelő minőségben árusítottak baromfiit és élő halat, s jó volt az ellátás tejből és tej­termékekből is. Javult a kí­nálat a bébiételekből, vala­mint a diabetikus készítmé­nyekből és több konzervfé­léből. A szabadpiacokon úgyszól­ván valamennyi zöldségből és gyümölcsből többet kínáltak szeptemberben, mint tavaly ilyenkor. Ennek eredménye­ként a júliusi*—augusztusi ma­gas árak mérséklődtek, bár a burgonyát, zöldséget és gyü­mölcsöt a fővárosi piacokon még így is átlagosan 15,3 százalékkal drágábban adták, mint tavaly szeptemberben. Nem csökkent a háztartási ve­gyi áruk korábbi magas forgal­ma szeptemberben sem. Mosó-, mosogató-, áztató- és öblítő­szerekből kiegyensúlyozott áruellátást biztosított a ke­reskedelem. Javult egyes ház­tartási tisztítószerek, áruk utánpótlása, szűkösnek bizo­nyult azonban több helyütt a választék az olcsó hazai samponokból, habfürdőkből, borotvakrémekből. Ugyancsak kevés volt zománc- és olaj- festék. Viszonylag mérsékelt ér­deklődés mutatkozott szep­temberben a ruházati cikkek iránt. A méteráruk közül a gyapjú és gyapjútípusú szö­vetfélékből a kínálat a sze­zonnak megfelelően alakult Választékhiányok adódtak viszont farmeranyggokból, (Folytatás a 2. oldalot) len volt Skoda Ferenc, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának titkára^ dr. Szitt- ner András, a Salgótarjáni városi Tanács elnöke, ott voltaik a megyei tanács tiszt­ségviselői, valamint az ille­tékes szakosztályok vezetőd. A besztercebányai tanácsi delegáció Nógrád megyei lá­togatása során megismerkedik többek között Pásztó és Ba­lassagyarmat kereskedelmi há­lózatával, a lakásépítéssel, a programban szerepel több üzemlátogatás is. 90 ÉVES AZ SVT Emlékezés Kedden ünneplőbe öltözött emberekkel telt meg a Sal­gótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár Ady Endre Művelő­dési Házának nagyterme. Itt tartották meg azt az emlék­ülést, amelyen a kilencven- esztendős gyár múltjára, je­lenére és jövőjére emlékezett a gazdasági egység kollektí­vája. Az eseményen jelen voltak a megyeszékhely poli­tikai és állami szerveinek, testületéinek képviselői. Gressai Sándor, .az SVT igazgatója köszöntötte a meg­jelenteket. Elmondotta, hogy Salgótarjánban nagyon sok olyan család él, amely vala­milyen szálon kötődik a gyárhoz. Emlékeztetett a gyár életében elért sikerekre, em­lítést tett a kudarcokról, de megjegyezte: a gyár dolgo­zó kollektívája mindig meg­A KARANCSHŰS Húsipari Szövetkezeti Közös Vállalatnál száznyolcvan sertést dol­goznak föl naponta, ebből több mint húszféle töltelékáru készül. A megyeszékhely és környéke lakossági idényeinek kielégítésén túl rendszeresen szállítanak a szomszédos me­gyék boltjaiba is. Felvételünkön a füstölt kolbász töltése látható, amiből naponta ti­zenkét mázsát készítenek. — bencze — Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Javult a tömegközlekedés A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Dev­csics Miklós tanácselnök el­nökletével tegnap tartotta ülését, amelyen elsőként a következő tanácsülés napi­rendjére kerülő témákat vi­tatták meg. Ezt követően Hú­szak Artúr, a Volán 2. számú Vállalatának igazgatója adott tájékoztatást a testületnek a személyszállítás és a lakossá­gi teherfuvarozás helyzetéről, a fejlesztési elképzelésekről. A napirend tárgyalásánál je­len volt Szállási Attila, a Vo­lán vezérigazgató-helyettese és dr. Csaba Attila, a Közleke­dési Miniszter rum osztályve­zetője. A testület tagjai elismerés­sel szóltak a megyei közle­kedési vállalat tevékenységé­ről. Az aprófalvas település- szerkezet, az országoshoz ké­pest alacsony vasúti hálózat ellenére a megyében a tömeg- közlekedés helyzete jónak ítélhető. A középtávú tervben a vállalat megkülönböztetett feladatának tartotta a mun­kás- és tanú lószállí tás szín­vonalának javítását, a városi és elővárosi közlekedés fej­lesztését, a személyszállítás hatékonyságának javítását, a társadalmi tulajdon fokozot­tabb védelmét. A vállalat az alapvető uta­zási igényeket egyre jobb színvonalon elégíti ki. Az el­múlt évökben javult a me­netrendi fegyelem, a csúcs­időben csökkent a zsúfoltság, korszerűsödött a menetjegy kezelése. Helyenként és időn­ként azonban még mind g előfordulnák járatkésések, ki­maradások. Olykor jogos a panasz a forgalmi utazósze­mélyzet magatartásával, az autóbuszok esztétikai állapo­tával kapcsolatiban is. A Volán 2. számú Vállala­tának helyközi járatai eljut­nak a megye minden telepü­lésére. A közlekedési munka- megosztás javítása érdekében törekednek — még ha sze­rény sikerrel is — a közületi autóbuszok menetrend sze­rinti közlekedésbe vadó be­vonására. A menetrend vál­tozásait a tanácsi szeriekkel egyeztetik, sikeresen oldották meg az ötnapos, a negyven­órás, valamint a közigazgatás átszervezéséből adódó közle­kedési feladatokat is. A vállalat kiemelten kezeli a helyi közlekedési igények kielégítését, a megye öt tele­pülésén látnak el helyijárati személyszállítást, naponta 1250 járattal 70—75 ezer em­bert utaztatnák. Köztudott, hogy ezt a feladatukat csak jelentős állami támogatás igénybevételével láthatják el. Annál dicséretesebb, hogy ilyen nehéz gazdasági körül­mények között vállalta a Volán, hogy november else­jétől a Somoskőújfalu—Sal­gótarján Vonalon is bevezeti a helyijárati díjszabást. A megyeszékhelyein az eljutása idő csökkentése érdekében nö­velték az „M” jelű járatok számát, a 6-os vonalon pe­dig gyorsjáratokat állítottak forgalomba A menetrendszer- rűség javítása, az autóbuszok hatékonyabb kihasználása ér­dekében a helyi menetrendet Számítógépen tervezik. A lakossági teherfuvarozást is jelentőségének megfelelően kezelik. A megyében jelen­leg három és fél ezer áru­szállításra alkalmas gépjármű található, amiből 390 a vál­lalat tulajdona. A 12 száza­lékot sem éri él állományuk, mégis a megyei teljesítmény 70 százalékát vállalják magiuikra. Részt vesznek a többi között a hagyományos tüzelő- és épí­tési anyagok, a háztartási tü­zelőolaj, a propán-bután gáz- paladkok házhoz szállításé­ban, a keresedelmá áruk te­rítésében. A vállalat szerény fejlesztési lehetőségeivel igyekszik a továbbiakban is jobb színvonalon eleget tenni a tömegközlekedésiből ráhá­ruló feladatoknak. A végrehajtó bizottság el­fogadta Máté Csabáné ME- SZÖV-elnöík tájékoztatóját a burgonya-, zöldség- és gyü­mölcsforgalmazás átszervezésé­nek megyei tapasztalatairól, majd egyéb ügyeket tárgyalt. gyártörténeti kiállítással találta a nehézségekből kive­zető utat, és nem lesz más­ként ezúttal sem. A fennállásának 90. évfor­dulójára emlékező gazdasági egység gyártörténeti kiállítá­sát Ozsvárt József, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára nyitotta meg. Nincs az a régen volt esemény vagy tény, amelynek ne akadna frissen felfedezhető, mára szóló tanulsága — hangzott a bevezetőben. Ezt juttatja eszünkbe a város együk tra­dicionális vállalatának évfor­dulója is, s arra igyekszünk választ találni, mi örökíti át az elődök lelkesedését, ten­ni akarását, a jelenlegi dologzók hogyan munkálkod­nak manapság a megújulá­son. Az SVT a megye — sőt az ország — nagy múltú válla­latai közé tartozik. Az 1894­ben csavar- és öntvénygyár­tásra alapított gyár 1909-ben gyártotta az első tüzelőberen­dezést, tizenhét év múlva pedig már sorozatban készí­tették a széntüzelésű kályhá­kat, tűzhelyeket. Az energia­hordozók felhasználásában bekövetkezett változás után a gázüzemű készülékek gyártá­sa az elsődleges. Ma a válla­lat tevékenysége a háztartási főző- és fűtőkészülékek la­kossági ellátása szempontjá­ból nélkülözhetetlen. Szere­pére, feladataira jellemző, hogy gáz- és szilárdtüzelésű tűzhelyet egyedül állít elő Ma­gyarországon és a széntüzelésű kályhák gyártásában is meg­határozó a részvétele. Az itt készült gáztűzhelyek eljutnak a nyugat-európai piacokra is: Ausztriába, Dániába, a Né­met Szövetségi Köztársaság­ba. A 90 éves SVT gyártörté— neti kiállítása érdekes látni­valóul szolgál a múlt, az al­kotó ember iránt érdeklődők számára A látogatók régi és mai gyártmányokat egyaránt láthatnak, például csikóspar- heltet, húsdarálókat, hamu- és tintaitartókat, újabb gáz- tűzhelyeket. A dolgozó kollek­tívákat, azok legjobbjait fény­képek, kitüntető oklevelek mutatják be. Külön időrendi táblázat igazít el a kilenc év­tized legfontosabb helyi esemé­nyein. A változatos, gazdag kiállítási anyag dicséri a gyár hajdani és mai munkásait, akik a bemutató idejére köl­csön adták értékeiket, továb­bá a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumot, amely a rendezésben szerzett érdeme­ket. A muzeológusbk voltak azok, akik elkészítettek egy videofilmét, felvillantva ben­ne a gyér múltját, megmutat­va jelenét. A filmet a meg­nyitó közönsége láthatta elő­ször nyilvánosan. S az elkö­vetkezendő heteikben bizonyá­ra tetszést arat — a kiállí­tással együtt — mások előti is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents