Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-27 / 253. szám

liiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiMimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiimiHiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimMiMMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiPiMMiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiii

Kazinczy emlékezete

11 ■ 111111111111 rí 11111! 1111II11111111 f 1111111111111111 IMII llllllllllfllllMllliiilinyiiiiiiiiiiiiiiiiiiirilllllllllllil IUI 1111111111111111111 ■ 111111111 ■ 11M11111111111111M111111111IIIM11111,11 r

Kétszázhuszonöt évvel ez- lő polgári érzésvilágot fejezte előtt, 1759. október 27-én kj. született a Bihar megyei Ér- semlyénben. Apja katonának szánta, de hamarosan fölis

Szervezte az irodalmi életet — közreműködött a történelmerte, hogy más pályára mi jelentőségű Kassai Magyar való, a literatúraira, az iro- Múzeum című folyóirat megrí almira, amelyen akkor még alapításaiban, sajátot alapított

egy kicsit mást értettek, a tudományok művelése beletartozott. Tizennégy esztendős fiával már egy teológiai értekezést fordíttatott; édesanyja egy földrajzi tanulmányt készíttetett . vele Magyarországról, s meg is jelentette. Kazinczy családja literátus szánta, ö volt talán az első magyar író, aki ennyire eleve tudatosan, eltéríthetetle- rrül irodalmárnak készült.

Orpheus címen. Shakespeare-t, Geothét fordított, a magyar színház létrehozatala körül tevékenykedett. E lázas tevékenységet szakította félbe 1794-ben a jakobinus szervezkedésben való részvétele miatt történő letartóata- Ferencet t^sa’ a hosszú fogság.

embernek . ... ... .. ,

2387 napi börtön után 1801ben szabadult. Megházasodott, az egykori Bánvácskán, az általa Széphalomnak átkeresztelt falucskában telepedett

HlKMIuu. juutUMMUálui., !'

<alw‘' '''Wf

A bécsi udvar egyik embele, épített házat, s szervezte "vív leveleivel, utazásával ismét, a

magyar irodalmat. Levelezett Kazinczy Ferenc portréja és vitatkozott. Első nagy ösz- szeütközésé Csokonai ügyében esett. A debreceniség, sőt a

„debrecenyiség” ellen kelit ki és más nemzeteknél című taírta, hogy a magyar iroda' i ízig-vérig a politikával vai jegyezve. A nem irodalomig.- ténész politikus, az ellenfel

szava Kazinczyra is Ülik. ......... . . , , ,.

Az irodalom és a politika ^oszor vagyu az Ady nulmanyaban: „Jól es szépén

Endre áltál emlegetett mara- az ír> aki tüzes orthológus és

neológ us egyszera smind...”

annyira összeforrott benne d,and6sá ellen_ 0j nvelvet - “• hogy az vegzetesse is vált .. . .. ° .. J _} . ’ tüzes

számára Teológiai inai tanul- UJ lzle,st’ azaz UJ ma'gyarsagot .I,8,, 1*1 követelt a klasszicizmus,

mányaingk végeztével II. Jó- __• .

c . , görög saep.segeszmeny jegyezhet, a felvilágosult despota hon A D„

ben. A hazát, az emberiséget Ezután következnek főmű- 5 kapcsolta össze ezzel: „Apát- vei, emlékiratai: a Pályám

riotizmus nem ellenkezik a emlékezete és a Fogságom

, . ez amazt naplója, e két elevenen klaszcsak nemesíti — vallotta a ■, , ...

... __ sziikus remekmű, a két csúcs, masyar nyelvről szóló muntörekvéseinek

állt, mint annyian mások a jövő érdekében Iskolákat ]V0zmoTOlitizmusai:' szervezett a temeteken, s a francia felvilágosodás híveként belépett a szabadkőmú- kajában vesek közé. írt, fordított, Voltaire, Holbach s a többiek

A húszas években lassan elA magyar nyelvújítás nagy veszíti vezető szerepét, Kiskönyveit olvasta, azok vitték mozgalma a Csokonai örökse- csey s az új nemzedék lép a

—-23Fogságom naplója mindmáig hez fűződik. Gyújtópontjában an a kolerajárvány aldozatatör- ő áll — ellene írják a Man- ként halt meg széphalmi inaié- dolatot, védelmében írja Sze- ' gúnyában.

a magyar jakobinusok ténetének leghitelesebb

írása. Hat és fél évet töltött a mere és Kölcsey a Felelet Habsburgok börtöneiben. Az a mondolatra című éles visz- „Neve ma gyakrabban ke- elhamarkodott, rosszul szer- szavágást. Maga Kazinczy rül szóba műveinél — írja vezett összeesküvés döbben- 1811-ben kiadott Tövisek és róla idén megjelent monog- tette rá arra, hogy a radiiká- virágok című epigrammákat rafiájában Z. Szabó László, lis változtatás egyelőre korai, és költői leveleket — episz- — Helyének és szerepének más utakat kell választania, tolákat tartalmazó könyvében megítélése ellentmóndásokat így vált belőle az, akinek is- lép fel a nyelvújítás védel- szült. A kritikusi szenvedé- merjük őt: a magyar klasszi- mében. A klasszikus, marti- lyek hol lobogóként hasznaiba, a nyelvi ízlés olykor tű- alisi epigrammák a mintái, ták nevét, hol pejoratív szán- relmetlen. olykor erőszakos, éles szatirikus hang jellemzi dékú tételek bizonyításaként mindamellett sohasem elfő- őket — a polgári ízlésvilág idézték egyes műveit”. Rad- gult tanítómesterévé, egy új nevében szólnak, a vidékies- nóti Miklós írás közben című

időszak alapítójává. Irodalmi működését

séget, a provincializmust tá- versében így idézte: „ ... egy- mádják. Fordításainak kilenc re jobban értelek, Kazinczy, kötete (1814—1816) a nyelv- régi mester”. Születésének szénbiimentalizmus jegyében újítás eszményét valósította 225. évfordulója alkalom ar- kezdte: Bácsmegyeinek összve- meg, mintegy például szolgáit, ra, hogy műveit újraolvassuk, gyűjtött levelei című regé- Kazinczy a nyelvújítók és egyre jobban értsük' — Köl- nyét németből dolgozta át ma- ellenzői közti, mind jobban el- csey, Kossuth, Petőfi, Ady és gyárrá úgy, hogy benne az mérgesedő pörpatvart végül Radnóti szere tétével, új érzékenység, a feudális kompromisszummal zárja Orttársadalommal szembeszegü- hológus és neológus nálunk Győri László

IIIIIIIIIIIIII................................................................................................................iiiiiiiiiiiiiiiiihiiiiiiiiiiiiiihiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiihiiiiiiuii......Iiiimuii......................................................................m(nim

T

udósklub mindenkinek

Költészet és politika napjainkban

Megjelent a Palóciöld idei ötödik száma

Megjelent a Palócföld idei ötödik száma Salgótarjánban. E szám legizgalmasabb anyaga az a vitaindító cikk, amelyet Alföldy Jenő, a kitűnő kritikus, az Élet és Irodalom versrovatának szerkesztője írt Költészet és politika napjainkon címmel. Nem túlzunk, ha azt állítjuk, ez a vita országos érdeklődésre tarthat számot, figyelembe véve azt is. hogy éppen a közéleti lírával kapcsolatban időnként szintén igencsak heves eszmecserék folytak a közelmúltban más fórumokon. A rádió egyik irodalmi műsora nem,rég már beharangozta ezt a Palócföid- ben indítandó vitát. Olvasva a 'vitaindítót s tájékozódva a szerkesztőségbe eddig beérkezett hozzászólások felől, nyugodtan állíthatom, hogy várakozással nézhetünk a folyóirat további számai elé. Hasznosnak tartanánk, ha a vitára nem csak a Nógrád megyén kívüli irodalmi közvélemény figyelne, hanem ' minPALÓC

FÖLD

ipMIM

, Mii: azon kérdésekről, amelyek a témával összefüggésben rnaE szám markáns vonulatát

képezi még azon — tartalma* internacionalizmus jegyében bekerült — írások sora, amelyre különösen sok példa volt a folyóirat idei számaiban. E sorban most E. Fehér Pál ajánlásával egy szlováiki szociográfiát olvashatunk

(Vladimír Ferko: Egy kizárólag szlovák mesterség), de ugyanehhez a vonulathoz tartozik a Balogh Edgárról készült kisesszé Kovács Győző tollából, valamint a Vladimir Párái Gyilkosok és szeretők című regényéről szóló mélyreható elemzés.

A lap ugyancsak hangsúlyos részét jelenti Aradi Nóra tanulmánya, aki a szocialisla képzőművészet jelképrendszerének ikonológiai elemzését végzi el.

örvendetes, nogy Hermann

István tollából ismét szellemes és szórakoztató jegyzetet

na-psag fölvetődhetnek. Így ai- olvashatunk, s ebből a szám kalmas arra, hogy igényesen sem hiányzik Madách

gondolkodjunk líránk / mai Imre, akiről Kerényi Ferenc

jegyzete szól, a Tragédia-beSzc^ay Lajos grafikái

Szalay Lajos grafikusművész kiállítása nyílt a Vigadó Gálé« fiában.

* naaroiii V7Í> férői

den olvasó, aki a költészetet nely2í:cel01 .

szereti. Bizonyos, hogy példa- E vitához is kitűnő adalék 'mutatók kapcsán. Az irodalmi ul nagy haszonnal forgathat- a Műhely rovatban közreadott részben örömmel olvassuk ják a lapot a pedagógusok, a beszélgetés Varga Imre köl- Konczek József magyarnándo- könyvtárosok a középiskolás tővel, aki 1980-tól* Budapesten ri születésű költő verseit, aki diákok, hiszen a magyar líra ©L Az interjút olvasva egy a Kilencek költőcsoport tagügye nem csupán az irodai- mai költő belső műhelygond- ja. E szám illusztrációs anya- má-roké, hanem mindenkié, ia'ba tekinthetünk be, fény gát a II. salgótarjáni országos aki hét' évszázados költésze- vetül a mai vers születésének rajzbiennálé anyagából váló- tünk múltiát becsüli, értélre- belső mozgatóira, magánéleti, gatták a szerkesztők, it magáénak tudja, jelenbeli esztétikai, eszmei indítékaira. T. E.

alakulására figyel s a jövője' is érdekli.

A vitaindító elé írt bevezetőben helyesen állapítja meg a szerkesztő: „Napjaink honi lírája körül időről időre fel- felparázslanak a szenvedélyek, de aki áttekinti a közelmúlt irodalmi eseményeit, több indulattal, sarkított véleménynyel találkozhat, mint higgadtan mérlegelő töprengéssel.

Természetesen nem a hevületet kárhoztatjuk, hanem az átfogó széttekintést hiányoljuk. Mert a magyar irodalomban, s literatúránk társadalomban elfoglalt helyét illetően, olyan mértékű változásokat észlelünk, amelyik az eddigieknél pontosabb helyzetértékelésért kiáltanak."

Sürgetően igényli ezt a komoly helyzeérékelést nem csak egész irodalmunk, hanem ezen belül költészetünk is. A szerkesztőség — s vele együtt mi olvasók — azt reméli, hogy a közéleti kötészetről indított vita eredményeként líránk egészére vonatkozóan is hasznos és érvényes megállapításokat nyerhetünk. Alföldy Jenő vitaindító esszéje költészet és politika kapcsolatának történeti áttekintését kísérli meg az adott érjedel- mi kereéken belül, szól rnindütödik éve láthatjuk a televízió Tudósklub című műsorát, bár az 1978 végén indult közérdekű, tudományos vitaprogram régibb időkre tekint vissza. Marx György fizikus vezetésével már 1968-ban elkezdődött, és másfél évig havonta folyamatosan jelentkezett a tudományos technikai forradalom' különböző érdekes kérdéseit nyilvánosan megvitató műsor.

A hatvanas évek vége a gazdasági reform meghirdetésének, c technikai haladás felgyorsulásának és a nagy várakozások felhőtlen kora volt. A kerekasztalt a természettudományok Képviselői és közgazdászok ülték körül, alig hagyva helyet a társadalommal és az emberrel foglalkozó egyéb szaktudósoknak.

A „gyorsuló idő” alapkérdéseinek megbeszélése után hosszú időre megszakadt a nagy érdeklődést kiváltó program.

Tíz évvel később Papp Zsolt szociológus, a Társadalomtudományi Kutató Intézet munkatársa vállalta a vitavezetö szerepét. Ezúttal1 a gazdasági reformmal összefüggő közgazdasági, politikai, ideológiai és kulturális kérdések kerültek az előadások homlokterébe. A sikerre jellemző, hogy a Minerva Kiadó a megújult Tudósklub első két évének témáit könyvalakban megjelentette, és a Magyar Hírlap azóta is részleteket közöl utólag , minden műsorból. De más orgánumok is figyelik a témákat, így például a Mozgó Világ az ötvenes évekről nemrég sugárzott viták anyagát nyomtatásban közzétette.

Nyíltságáért különben nem egyszer éles bírálatok is érik a Tudósklubot a konzervatívabb felfogásnak részéről. Nem véletlenül, minthogy olyan témák is terítékre kerülnek, amelyekről meglehetősen keveset hallhatunk az egyéb műsorokban, nem beszélve arról, hogy az eltérő nézőpontokat képviselő szakértők véleménye sokszor eltér a megszokottól. A témákat a tudományos műhelyekben folyó vitákból és a különféle szakfolyóiratok publicisztikájából merítik a szerkesztők, s természetesen alapoznak a közvéleményt élénken foglalkoztató egyéb kérdésekre is. Eay-egy problémát más és más szemszögből ítél meg - mint például a nemzettudat kérdéskörét, amelyet nagy sikerrel vitattak meg a közelmúltban - a filozófus, a szőciológus, a történész, a közgazdász, a szociálpszichológus vagy az író. Ebből adódik annak a hetven percnek a pezsgése, vibrálása, feszültsége.

Élő műsorról lévén szó, különösen nagy felelősség hárul a, résztvevőkre és a vitavezetőre. Ami egyszer elhangzik, azt nem lehet meg nem történtté tenni, kozmetikázni, finomítani, tompítani. Rögtönzött jellegéből eredően lehetetlen utólag ren;

dezni a gondolatmenetét. A műsor kulisszatitkaiból itt érdemes elárulni, hogy a szerkesztők előre elkészítenek egy általuk elképzelt gondolatmenetet, előzetesen megbeszélést tartanak a résztvevőkkel, s megállapodnak abban, hogy nagyjából milyen gondolatkörben mozogjanak, kijelölik a vita néhány fontosabb csomópontját. Egyes esetekben sikerül végigmenni az előre kijelölt úton, gyakran azonban — mint ahogyan az élőbeszédben szokásos nem az elképzelésnek megfelelő mederben folyik a- vita. Eltérítő erő a nézők bekapcsolódása is, mivel a nézőktől telefonon beérkező legizgalmasabb kérdéseket is megválaszolják a tudósok.

Fél évre szóló tématervek alapján állnak össze a műsorok, de a szerkesztők nem mindig ragaszkodnak mereven az elgon- doltakhoz, hiszen viharosan változó világban élünk. Váratlanul új problémák merülhetnek fel, új hangulatok uralkodhatnak el a világpolitikában vagy a közvéleményben, és ehhez alkalmazkodni kell.

Papp Zsolton kívül az utóbbi hónapokban mások is „beszálltak” műsorvezetőnek, így feladatot kapott többek között Biacs Péter, a Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet igazgatója, Csepeli György szociálpszichológus és Enyedi György gazdaságföld- rajz-tudós is. A szerkesztőség a későbbiekben teret kíván adni új értékorientációjú, fiatalabb tudósoknak, azzal a szándékkal is, hogy konfrontáltassa a nemzedékeket egy-egy tudományágon belül. De további változások is tárhatok a szerkesztők álláspontjában. Korábban — valószínűleg a kezdeti másfél évet ellensúlyozandó - egyoldalúan a speciális társadalomtudományokra helyeződött a figyelem. A jövőben igyekeznek meglelni o „két kultúra” közt az egyensúlyt. Ennek az igénynek a jegyében fogláikoztak legutóbb o mikroelektronikával. Rövidesen sor kerül korunk kulcstechnológiáinak egyéb elemeire is, többek között a biotechnológia és a génsebészet ígérkezik sikeres vitatémának. Nyitni próbálnak az általános társadalmi kérdések és a kulturális szféra irányába is.

Nagyon égető és a sajtóban is hevesen vitatott kérdés a szociálpolitika és gazdasági hatékonyság tematikája, valamint a fiatal irodalom problémái. A témák legavatottabb szakértői cserélnek majd gondolatot mindezekről.

A Tudósklub ötesztendős gyakorlatából könnyen kiolvasható a mind jobban megközelített cél: egységes világképpé ötvözni a különböző szaktudományok legújabb ismereteit.

S. L

Dávid oroszlánja

Salamon

Kiűzeté«

NÓGRAD - ,1984. október 27., szombat