Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-27 / 253. szám

liiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiMimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiimiHiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimMiMMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiPiMMiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiii Kazinczy emlékezete 11 ■ 111111111111 rí 11111! 1111II11111111 f 1111111111111111 IMII llllllllllfllllMllliiilinyiiiiiiiiiiiiiiiiiiirilllllllllllil IUI 1111111111111111111 ■ 111111111 ■ 11M11111111111111M111111111IIIM11111,11 r Kétszázhuszonöt évvel ez- lő polgári érzésvilágot fejezte előtt, 1759. október 27-én kj. született a Bihar megyei Ér- semlyénben. Apja katonának szánta, de hamarosan fölis Szervezte az irodalmi életet — közreműködött a történel­merte, hogy más pályára mi jelentőségű Kassai Magyar való, a literatúraira, az iro- Múzeum című folyóirat meg­rí almira, amelyen akkor még alapításaiban, sajátot alapított egy kicsit mást értettek, a tudományok művelése bele­tartozott. Tizennégy esztendős fiával már egy teológiai értekezést fordíttatott; édes­anyja egy földrajzi tanul­mányt készíttetett . vele Magyarországról, s meg is je­lentette. Kazinczy családja literátus szánta, ö volt talán az első magyar író, aki ennyire ele­ve tudatosan, eltéríthetetle- rrül irodalmárnak készült. Orpheus címen. Shakes­peare-t, Geothét fordított, a magyar színház létrehozatala körül tevékenykedett. E lá­zas tevékenységet szakította félbe 1794-ben a jakobinus szervezkedésben való részvé­tele miatt történő letartóata- Ferencet t^sa’ a hosszú fogság. embernek . ... ... .. , 2387 napi börtön után 1801­ben szabadult. Megházaso­dott, az egykori Bánvácskán, az általa Széphalomnak átke­resztelt falucskában telepedett HlKMIuu. juutUMMUálui., !' <alw‘' '''Wf A bécsi udvar egyik embe­le, épített házat, s szervezte "vív leveleivel, utazásával ismét, a magyar irodalmat. Levelezett Kazinczy Ferenc portréja és vitatkozott. Első nagy ösz- szeütközésé Csokonai ügyében esett. A debreceniség, sőt a „debrecenyiség” ellen kelit ki és más nemzeteknél című ta­írta, hogy a magyar iroda' i ízig-vérig a politikával vai jegyezve. A nem irodalomig.- ténész politikus, az ellenfel szava Kazinczyra is Ülik. ......... . . , , ,. Az irodalom és a politika ^oszor vagyu az Ady nulmanyaban: „Jól es szépén Endre áltál emlegetett mara- az ír> aki tüzes orthológus és neológ us egyszer­a smind...” annyira összeforrott benne d,and6sá ellen_ 0j nvelvet - “• hogy az vegzetesse is vált .. . .. ° .. J _} . ’ tüzes számára Teológiai inai tanul- UJ lzle,st’ azaz UJ ma'gyarsagot .I,8,, 1*1 követelt a klasszicizmus, mányaingk végeztével II. Jó- __• . c . , görög saep.segeszmeny jegye­zhet, a felvilágosult despota hon A D„ ben. A hazát, az emberiséget Ezután következnek főmű- 5 kapcsolta össze ezzel: „Apát- vei, emlékiratai: a Pályám riotizmus nem ellenkezik a emlékezete és a Fogságom , . ez amazt naplója, e két elevenen klasz­csak nemesíti — vallotta a ■, , ... ... __ sziikus remekmű, a két csúcs, masyar nyelvről szóló mun­törekvéseinek állt, mint annyian mások a jövő érdekében Iskolákat ]V0zmoTOlitizmusai:' szervezett a temeteken, s a francia felvilágosodás híve­ként belépett a szabadkőmú- kajában vesek közé. írt, fordított, Vol­taire, Holbach s a többiek A húszas években lassan el­A magyar nyelvújítás nagy veszíti vezető szerepét, Kis­könyveit olvasta, azok vitték mozgalma a Csokonai örökse- csey s az új nemzedék lép a —-23­Fogságom naplója mindmáig hez fűződik. Gyújtópontjában an a kolerajárvány aldozata­tör- ő áll — ellene írják a Man- ként halt meg széphalmi ina­ié- dolatot, védelmében írja Sze- ' gúnyában. a magyar jakobinusok ténetének leghitelesebb írása. Hat és fél évet töltött a mere és Kölcsey a Felelet Habsburgok börtöneiben. Az a mondolatra című éles visz- „Neve ma gyakrabban ke- elhamarkodott, rosszul szer- szavágást. Maga Kazinczy rül szóba műveinél — írja vezett összeesküvés döbben- 1811-ben kiadott Tövisek és róla idén megjelent monog- tette rá arra, hogy a radiiká- virágok című epigrammákat rafiájában Z. Szabó László, lis változtatás egyelőre korai, és költői leveleket — episz- — Helyének és szerepének más utakat kell választania, tolákat tartalmazó könyvében megítélése ellentmóndásokat így vált belőle az, akinek is- lép fel a nyelvújítás védel- szült. A kritikusi szenvedé- merjük őt: a magyar klasszi- mében. A klasszikus, marti- lyek hol lobogóként hasznai­ba, a nyelvi ízlés olykor tű- alisi epigrammák a mintái, ták nevét, hol pejoratív szán- relmetlen. olykor erőszakos, éles szatirikus hang jellemzi dékú tételek bizonyításaként mindamellett sohasem elfő- őket — a polgári ízlésvilág idézték egyes műveit”. Rad- gult tanítómesterévé, egy új nevében szólnak, a vidékies- nóti Miklós írás közben című időszak alapítójává. Irodalmi működését séget, a provincializmust tá- versében így idézte: „ ... egy- mádják. Fordításainak kilenc re jobban értelek, Kazinczy, kötete (1814—1816) a nyelv- régi mester”. Születésének szénbiimentalizmus jegyében újítás eszményét valósította 225. évfordulója alkalom ar- kezdte: Bácsmegyeinek összve- meg, mintegy például szolgáit, ra, hogy műveit újraolvassuk, gyűjtött levelei című regé- Kazinczy a nyelvújítók és egyre jobban értsük' — Köl- nyét németből dolgozta át ma- ellenzői közti, mind jobban el- csey, Kossuth, Petőfi, Ady és gyárrá úgy, hogy benne az mérgesedő pörpatvart végül Radnóti szere tétével, új érzékenység, a feudális kompromisszummal zárja Ort­társadalommal szembeszegü- hológus és neológus nálunk Győri László IIIIIIIIIIIIII................................................................................................................iiiiiiiiiiiiiiiiihiiiiiiiiiiiiiihiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiihiiiiiiuii......Iiiimuii......................................................................m(nim T udósklub mindenkinek Költészet és politika napjainkban Megjelent a Palóciöld idei ötödik száma Megjelent a Palócföld idei ötödik száma Salgótarjánban. E szám legizgalmasabb anya­ga az a vitaindító cikk, ame­lyet Alföldy Jenő, a kitűnő kritikus, az Élet és Irodalom versrovatának szerkesztője írt Költészet és politika nap­jainkon címmel. Nem túlzunk, ha azt állítjuk, ez a vita or­szágos érdeklődésre tarthat számot, figyelembe véve azt is. hogy éppen a közéleti lí­rával kapcsolatban időnként szintén igencsak heves eszme­cserék folytak a közelmúltban más fórumokon. A rádió egyik irodalmi műsora nem,rég már beharangozta ezt a Palócföid- ben indítandó vitát. Olvasva a 'vitaindítót s tájékozódva a szerkesztőségbe eddig beérke­zett hozzászólások felől, nyu­godtan állíthatom, hogy vá­rakozással nézhetünk a folyó­irat további számai elé. Hasz­nosnak tartanánk, ha a vitá­ra nem csak a Nógrád me­gyén kívüli irodalmi közvéle­mény figyelne, hanem ' min­PALÓC FÖLD ipMIM , Mii­: ­azon kérdésekről, amelyek a témával összefüggésben rna­E szám markáns vonulatát képezi még azon — tartalma* internacionalizmus jegyében bekerült — írások sora, amelyre különösen sok példa volt a folyóirat idei számai­ban. E sorban most E. Fehér Pál ajánlásával egy szlováiki szociográfiát olvashatunk (Vladimír Ferko: Egy kizáró­lag szlovák mesterség), de ugyanehhez a vonulathoz tar­tozik a Balogh Edgárról ké­szült kisesszé Kovács Győző tollából, valamint a Vladimir Párái Gyilkosok és szeretők című regényéről szóló mély­reható elemzés. A lap ugyancsak hangsúlyos részét jelenti Aradi Nóra ta­nulmánya, aki a szocialisla képzőművészet jelképrendsze­rének ikonológiai elemzését végzi el. örvendetes, nogy Hermann István tollából ismét szelle­mes és szórakoztató jegyzetet na-psag fölvetődhetnek. Így ai- olvashatunk, s ebből a szám kalmas arra, hogy igényesen sem hiányzik Madách gondolkodjunk líránk / mai Imre, akiről Kerényi Ferenc jegyzete szól, a Tragédia-be­Szc^ay Lajos grafikái Szalay Lajos grafikusművész kiállítása nyílt a Vigadó Gálé« fiában. * naaroiii V7Í> férői den olvasó, aki a költészetet nely2í:cel01 . szereti. Bizonyos, hogy példa- E vitához is kitűnő adalék 'mutatók kapcsán. Az irodalmi ul nagy haszonnal forgathat- a Műhely rovatban közreadott részben örömmel olvassuk ják a lapot a pedagógusok, a beszélgetés Varga Imre köl- Konczek József magyarnándo- könyvtárosok a középiskolás tővel, aki 1980-tól* Budapesten ri születésű költő verseit, aki diákok, hiszen a magyar líra ©L Az interjút olvasva egy a Kilencek költőcsoport tag­ügye nem csupán az irodai- mai költő belső műhelygond- ja. E szám illusztrációs anya- má-roké, hanem mindenkié, ia'ba tekinthetünk be, fény gát a II. salgótarjáni országos aki hét' évszázados költésze- vetül a mai vers születésének rajzbiennálé anyagából váló- tünk múltiát becsüli, értélre- belső mozgatóira, magánéleti, gatták a szerkesztők, it magáénak tudja, jelenbeli esztétikai, eszmei indítékaira. T. E. alakulására figyel s a jövője' is érdekli. A vitaindító elé írt beveze­tőben helyesen állapítja meg a szerkesztő: „Napjaink honi lírája körül időről időre fel- felparázslanak a szenvedélyek, de aki áttekinti a közelmúlt irodalmi eseményeit, több in­dulattal, sarkított vélemény­nyel találkozhat, mint higgad­tan mérlegelő töprengéssel. Természetesen nem a hevüle­tet kárhoztatjuk, hanem az átfogó széttekintést hiányol­juk. Mert a magyar iroda­lomban, s literatúránk társa­dalomban elfoglalt helyét il­letően, olyan mértékű válto­zásokat észlelünk, amelyik az eddigieknél pontosabb hely­zetértékelésért kiáltanak." Sürgetően igényli ezt a ko­moly helyzeérékelést nem csak egész irodalmunk, hanem ezen belül költészetünk is. A szerkesztőség — s vele együtt mi olvasók — azt reméli, hogy a közéleti kötészetről indított vita eredményeként líránk egészére vonatkozóan is hasznos és érvényes meg­állapításokat nyerhetünk. Al­földy Jenő vitaindító esszéje költészet és politika kapcso­latának történeti áttekintését kísérli meg az adott érjedel- mi kereéken belül, szól rnind­ütödik éve láthatjuk a televízió Tudósklub című műsorát, bár az 1978 végén indult közérdekű, tudományos vitaprogram régibb időkre tekint vissza. Marx György fizikus vezetésével már 1968-ban elkezdődött, és másfél évig havonta folyamatosan je­lentkezett a tudományos technikai forradalom' különböző érde­kes kérdéseit nyilvánosan megvitató műsor. A hatvanas évek vége a gazdasági reform meghirdetésének, c technikai haladás felgyorsulásának és a nagy várakozások felhőtlen kora volt. A kerekasztalt a természettudományok Kép­viselői és közgazdászok ülték körül, alig hagyva helyet a tár­sadalommal és az emberrel foglalkozó egyéb szaktudósoknak. A „gyorsuló idő” alapkérdéseinek megbeszélése után hosszú időre megszakadt a nagy érdeklődést kiváltó program. Tíz évvel később Papp Zsolt szociológus, a Társadalomtudo­mányi Kutató Intézet munkatársa vállalta a vitavezetö szerepét. Ezúttal1 a gazdasági reformmal összefüggő közgazdasági, poli­tikai, ideológiai és kulturális kérdések kerültek az előadások homlokterébe. A sikerre jellemző, hogy a Minerva Kiadó a meg­újult Tudósklub első két évének témáit könyvalakban megjelen­tette, és a Magyar Hírlap azóta is részleteket közöl utólag , minden műsorból. De más orgánumok is figyelik a témákat, így például a Mozgó Világ az ötvenes évekről nemrég sugár­zott viták anyagát nyomtatásban közzétette. Nyíltságáért különben nem egyszer éles bírálatok is érik a Tudósklubot a konzervatívabb felfogásnak részéről. Nem vélet­lenül, minthogy olyan témák is terítékre kerülnek, amelyekről meglehetősen keveset hallhatunk az egyéb műsorokban, nem beszélve arról, hogy az eltérő nézőpontokat képviselő szakértők véleménye sokszor eltér a megszokottól. A témákat a tudomá­nyos műhelyekben folyó vitákból és a különféle szakfolyóiratok publicisztikájából merítik a szerkesztők, s természetesen alapoz­nak a közvéleményt élénken foglalkoztató egyéb kérdésekre is. Eay-egy problémát más és más szemszögből ítél meg - mint például a nemzettudat kérdéskörét, amelyet nagy sikerrel vitat­tak meg a közelmúltban - a filozófus, a szőciológus, a törté­nész, a közgazdász, a szociálpszichológus vagy az író. Ebből adódik annak a hetven percnek a pezsgése, vibrálása, feszült­sége. Élő műsorról lévén szó, különösen nagy felelősség hárul a, résztvevőkre és a vitavezetőre. Ami egyszer elhangzik, azt nem lehet meg nem történtté tenni, kozmetikázni, finomítani, tom­pítani. Rögtönzött jellegéből eredően lehetetlen utólag ren; dezni a gondolatmenetét. A műsor kulisszatitkaiból itt érdemes elárulni, hogy a szerkesztők előre elkészítenek egy általuk el­képzelt gondolatmenetet, előzetesen megbeszélést tartanak a résztvevőkkel, s megállapodnak abban, hogy nagyjából milyen gondolatkörben mozogjanak, kijelölik a vita néhány fontosabb csomópontját. Egyes esetekben sikerül végigmenni az előre ki­jelölt úton, gyakran azonban — mint ahogyan az élőbeszédben szokásos nem az elképzelésnek megfelelő mederben folyik a- vita. Eltérítő erő a nézők bekapcsolódása is, mivel a nézők­től telefonon beérkező legizgalmasabb kérdéseket is megvála­szolják a tudósok. Fél évre szóló tématervek alapján állnak össze a műsorok, de a szerkesztők nem mindig ragaszkodnak mereven az elgon- doltakhoz, hiszen viharosan változó világban élünk. Váratlanul új problémák merülhetnek fel, új hangulatok uralkodhatnak el a világpolitikában vagy a közvéleményben, és ehhez alkalmaz­kodni kell. Papp Zsolton kívül az utóbbi hónapokban mások is „beszáll­tak” műsorvezetőnek, így feladatot kapott többek között Biacs Péter, a Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet igazgatója, Cse­peli György szociálpszichológus és Enyedi György gazdaságföld- rajz-tudós is. A szerkesztőség a későbbiekben teret kíván adni új értékorientációjú, fiatalabb tudósoknak, azzal a szándékkal is, hogy konfrontáltassa a nemzedékeket egy-egy tudományágon belül. De további változások is tárhatok a szerkesztők állás­pontjában. Korábban — valószínűleg a kezdeti másfél évet el­lensúlyozandó - egyoldalúan a speciális társadalomtudományokra helyeződött a figyelem. A jövőben igyekeznek meglelni o „két kultúra” közt az egyensúlyt. Ennek az igénynek a jegyében fogláikoztak legutóbb o mikroelektronikával. Rövidesen sor kerül korunk kulcstechnológiáinak egyéb elemeire is, többek között a biotechnológia és a génsebészet ígérkezik sikeres vi­tatémának. Nyitni próbálnak az általános társadalmi kérdések és a kulturális szféra irányába is. Nagyon égető és a sajtóban is hevesen vitatott kérdés a szo­ciálpolitika és gazdasági hatékonyság tematikája, valamint a fiatal irodalom problémái. A témák legavatottabb szakértői cse­rélnek majd gondolatot mindezekről. A Tudósklub ötesztendős gyakorlatából könnyen kiolvasható a mind jobban megközelített cél: egységes világképpé ötvözni a különböző szaktudományok legújabb ismereteit. S. L Dávid oroszlánja Salamon Kiűzeté« NÓGRAD - ,1984. október 27., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents