Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)
1984-10-26 / 252. szám
U vélemény Nem lózung a „leasing"! Ment-e a tévéműsorok által • világ eiébb? — kérdezhetnénk Vörösmartyt némileg kiforgatva, s hosszan meditálhatnánk a válaszon. Ha derűlátón azt mondjuk: a tévé képes ilyen hatást elérni, akkor e hatásos műsorok közé kell sorolnunk a külpolitikai szerkesztőség világgazdasági magazinjának: a Kockázatnak legtöbb ,,példányát”, így, a legutóbbit is. Gubcsi Lajos, a műsorgazda, szokásához híven időszerű témát dolgozott föl, vegyítve ismeretterjesztést, értékelést, kritikát, feladatkitűzést, ám kerülve az üres lózungok emlegetését. Ezúttal a nemzetközi közös vállalatokról és a leasing néven nevezett gépkölcsönzésről mondatott el néhány friss gondolatot a stúdióvendégekkel.. Megtudhattuk a műsorból,. hogy e fontos gazdasági lehetőségekkel a magyar vállalatok egyelőre csak elenyésző mértékben élnek, de az utóbbi egykét évben ébredezik a kedv kamatoztatásuk iránt. Az eddigi közömbösségnek oka volt — többek közt —, hogy a bank nehézkesen döntött, a tárcavezetés nem szorgalmazta eléggé az ügyet, s a vállalatok is a kelleténél óvatosabbak voltak. Ma azonban belendülni látszanak a kedvező folyamatok, s néhány használható tapasztalat is rendelkezésre áll már. Nagyjából ennyi volt az elhangzott információk veleje. Ám — mint e műsorban mindig — az el nem hangzó, azaz szavakban ki nem mondott közlésekre is érdemes volt figyelni. Lényeges momentumnak tűnt például, hogy Gubcsi rendkívül szerencsés kézzel választotta ki vendégeit. Juhász Ádám államtitkár gyakori alanya a műsornak (Gubcsi a biztonság kedvéért még a rádióújságba is előre beírta e vendég nevét, nehogy az elfoglalt tisztviselőnek közbejöjjön valami). Rajta kívül kitűnő vállalatvezetők ültek a stúdióban. Nemcsak mint vezetők sikeresek, hanem — s a műsor szemszögéből ez a lényeg — mint gondolatközlő emberek is. A Kockázatban már hagyomány, hogy a tömörség mellett az őszinteség is az átlagosnál lényegesen nagyobb fokú. Hátrébb szorul viszont az udvariasság: ketten is hevesen ellentmondtak az államtitkárnak. Ez a „kockázat” itt természetes gesztusnak számít; így kap' reális, életteli képet a néző a szóban forgó témáról. Azaz: cgak a kép egy részletét kapja meg. hiszen félórás műsorban eny- nyi lehetséges. Ezúttal kiváltképp érezhető volt az „időzavar”: az óramutató haladása látható feszültséget okozott. Részben ez is késztette a résztvevőket a frissebb, ha- tékonyab agymunkára. Ami egyébként jól jön „kint”, a gazdaságban is. (molnár) Felhívás az 1985. évi SZOT-di/asok lelölésére A SZOT elnöksége minden esztendőben május 1-én SZOT-díjban részesíti a kiemelkedő eredményeket elért írókat, művészeket, tudósokat, a művelődésben tevékenykedőket. Az eddigiekhez hasonlóan SZOT-díjra javaslatot tehetnek az irodalmat és művészetet értő és szerető, a művelődéspolitikáért felelősséget érző dolgozók, üzemi és intézményi kollektívák, szocialista brigádok, szakszervezeti tisztségviselők és aktivisták. SZOT-díjra javasolhatók az Irodalom, a filmművészet, a rádió, a televízió, a színházművészet, a képző- és iparművészet, a zeneművészet, a táncművészet, a társadalom- és természettudomány, a közoktatás és a közművelődés, a munkahelyi művelődés területén az utóbbi években, valamint egész életművel kiemelkedő sikereket elért személyek, illetve kollektívák. A javaslatokat 1984. november 15-ig kell beküldeni az iparági-ágazati szakszervezetek, vagy az illetékes szak- szervezetek megyei tanácsa (Budapesten a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa) kulturális, agitációs és propaganda osztá ly á nak. NDK kulturális napok A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 35. évfordulója alkalmából november 27. és december 4. között megrendezik hazánkban az NDK kulturális napjait. A gazdag programban, amely a baráti ország kulturális életének sokszínűségét tanúsítja, képzőművészeti kiállítások, hangversenyek, színházi előadások és filmbemutatók kaptak helyet. Igen örvendetes számadat, hogy a kisiskolások körében egyre népszerűbbé válik a könyvolvasás. A salgótarjáni gyermekkönyvtárnak több mint ezerötszáz olvasója van, akik harmincezer kötet között válogathatnak. Az elmúlt években átlagosan tíz százalékkal nőtt a számuk, melynek többségét az alsó tagozatosok teszik ki. Mindezek mellett lehetőség nyílik a létesítményen belül különféle lemezek hallgatására is. Carlo ManzonI: A gyógyszer- tárban Veneranda úr belépett a gyógyszertárba. — Mi tetszik? — kérdezte a patikus. — Kérem szépen — mondta Veneranda úr —, tud valamit adni fejfájás ellen? — Természetesen — felelte a patikus —, nagyon jó és hatásos tablettáink vannak. — És magának fáj a feje? — kérdezte Veneranda úr. — Nekem? — válaszolta csodálkozva a patikus. — Nem. nem fáj. — Tehát nem fáj a feje. Akkor szerencsés ember! — mondta Veneranda úr. — A fejfájás nagyon kellemetlen dolog, nem gondolja? — Egyetértek — mondta a patikus —, de ha fáj a feje. vegyen be tablettát, és túl lesz rajta. — De nekem nem fáj a fejem — mondta Veneranda úr — Miért kéne, hogy fáj- jón? Kitűnően érzem magam. — Akkor mit akar? — kérdezte az álmélkodó patikus — Miért kért tőlem fejfájás elleni tablettákat? — Dehogyis kértem, én csak azt kérdeztem, van-e tablettájuk fejfájás ellen — mondta Vneranda úr —, mire maga azt felelte, hogy van. Aztán azt mondta, hogy nem fáj a feje. és mivel nekem se. hát szépen megegyeztünk. Miért kéne, hogy nekem fájjon a fejem, magának meg nem? — No de ön tablettákat akart tőlem... — hebegte a patikus. — Én semmiféle tablettát nem kértem magától — mondta Veneranda —, és mivel nem fáj a fejem, nem kell a tablettája sem, amije van, noha a maga feje nem fáj. — Nem értem, nem értem — jött ki a sodrából a patikus. — Ennek semmi köze az értéshez vagy a nem értéshez — mondta Veneranda úr —, maga viszont megpróbált engem felidegesíteni és felbosz- szantani, hogy aztán csakugyan megfájduljon a fejem Kát akkor inkább elmegyek. Veneranda úr hátat fordított a patikusnak, és fejcsóválva elhagyta a gyógyszer- tárat. Zahemszky László fordítása A figyelmesség nem apróság. (Mickiewicz) * Mindenütt állatszelídítő után szimatol, mert úgy érzi, egy oroszlán lakik benne. (Roman Gorzelski) FILMJEGYZET GANDHI A több ezres tömeg megtorpan. Útjukat lovas rendőrök állják, vezetőjük rohamot vezényel A tömeg azonban nem füt szét, nem mozdul, nem menekül. „Boruljunk földre! A lovak nerh tipornak élő emberre!” — kiáltja valaki, és a következő pillanatban már a lovak torpannak meg. A rendőrök hasztalan zabolázzák a nyerítve ágaskodó pari- pákát. Vissza kell fordulniuk. Tehetetlenek a földön fekvő, cseppnyi ellenállást sem tanúsító tömeggel szemben. Egyetlen drámai képsort ragadtunk ki a Gandhi című filmből. A jelenet színhelye még Dél-Afrika, de az események főszereplője már itt is az az indiai származású Mo- handász Karamcsánd Gandhi, aki 1893-ban — huszonnégy évesen — Londonban végzett jogászként érkezik az apartheid országába, ahol hamarosan is személyesen is átéli a faji megkülönböztetéssel járó megaláztatásokat. Dél-Afri- kában akkor mintegy 150 ezer hindu bevándorolt él. Ennek a kisebbségnek a szellemi vezéreként szerez olyan „harci, tapasztalatokat” Gandhi, melyek birtokában 1915- től azután már hazájában küzd a gyarmatosítók ellen „Harci tapasztalatok?” Használható ez a kifejezés arra a Mahatmára (az indiaiak nevezték így Gandhit: a Nagy Lélek), akit máig a pacifizmus eszméjének egyik megtestesítőjeként emlegetünk? A Gandhi személyének méltó emléket állító — nyolc Os- car-díjjal kitüntetett — filmről szólván egy dolgot elöljáróban mindenképp le kell szögeznünk, még akkor is. ha e kérdésben máig találkozhatunk eltérő véleményekkel. Nevezetesen azt, hogy Gandhi Dél-Afrikában magáévá telt politikai eszméje és gyakorlata — a szatjágraha — igenis harcot jelent, pontosabban harcmodort. Következésképpen vitatni, megkérdőjelezni csupán ennek az erőszakmentességet hirdető harcmodornak a „használhatóságát” lehet, de tényét nem! Mellesleg Gandhi maga sem szerette, ha tevékenységét passzív ellenállásnak nevezik. Filmszalagra rekonstruált életútjának ismeretében remélhetőleg senki sem vonja kétségbe többé, e törékeny kis ember hallatlan aktivitását. Ülök a mozi nézőterén, negyedik alkalommal váltva jegyet a filmre, és ezúttal már a közelemben ülők reagálását is figyelem a félhomályban. A vasöklű hősökhöz, avagy egyszeri önfeláldozó tettükkel tiszteletünket kivívó mártírokhoz szokott (szoktatott) nézők éppúgy fészkelődnek helyükön, mint első ízben magam is. Mi az, hogy „börtönbe vethetnek bennünket”?! Mi az, hogy „meg is ölhetnek bennünket”?! Mi az. hogy „csak egy dologra nem kényszeríthetnek bennünket soha: engedelmességre”?! Mi az. hogy „akkor se álljunk ellent fegyverrel, ha a hatalom erőszakos megtorláshoz folyamodik”?! Miféle ellenállás ez? Miféle „harc”?!... De . a lovak megtorpannak, a sztrájkok érzékeny fennakadást okoznak a hatalmi gépezetben, az ugyancsak vér- telen „textilháború” gazdasági vereséget mér az angol iparra, a gyarmatosítók brutális kísérletei a fellázadt milliók letörésére sorra kudarcba fulladnak. S, mert az indiaiak a nyilvánvaló provokációk dacára is tartják magukat Gandhi útmutatásához; India népe világméretű erkölcsi győzelmet arat, jóval megelőzve tényleges győzelmét, függetlenségének kivívását. Már-már hiszünk a filmnek, és hiszünk Gandhinak, hogy igy is lehet, csakhogy heppiend a valóságban sem adatott meg. Míg a közös ellenséggel szemben egységesen lép fel fegyvertelenül India soknemzetiségű és sokféle vallást követő népe, a függetlenség kivívása után — 1947-től — fegyveres belső harcok lobbannak fel hinduk és muzulmánok között, ami csakhamar az ország kettéválásához vezet. De Gandhi még él, és amikor éhségsztrájkba kezd, az iránta való tiszteletből!!) elhallgatnak a fegyverek. Ez azonban csak „kényszerszünet”, melynek menten vége szakad, mihelyst egy félfasiszta fanatikus vallási szervezet tagjai megtalálják a kézenfekvő megoldást; félre kell állítani a béke zálogát. És az első lövés — 1948. január 20-án — az imájához készülődő Gandhit teríti le! „Miért?” — kérdezzük önkéntelenül, és kissé naívul. Gandhi meghalt, a vérontás immár zavartalanul folytatódhat. Végül is harcolni fegyverrel könnyebb. Nem?... Persze, Richard Attenborough filmje nézőitől arra is választ vár; melyik az emberhez méltóbb harcmodor? — pintér — Aforizmák Akitől Allah elveszi a hivatalt, annak visszaadja az eszét. (Keleti mondás) * „A boldog Árkádiába vágyódom!” — „Nem tartunk fenn vele diplomáciai kapcsolatokat”. (Lee) Én mindig önmagam vagyok, mert nem tudok magamról megfeledkezni. (Krecia P.) * Az elégedettség önmagunkkal a legtartósabb boldogság, amelyet elérhetünk a földön. (Siawomir Wróblewski) műsor 16.05: Varázscipellő 17.00: Mire a levelek lehullanak. 17.25: Reflektorfényben egy opera aria 17.57: Népdalok 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Hívja a 33-43-22-es telefonszámot. 20.29: Aki civilben is cár volt. 21.30: Választóvonal 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Szemben egymással 23.00: Zenekari muzsika 0.10: Virágénekek PETŐFI RADIO: KOSSUTH RADIÖJ 1.20: Házmesterek. II. rész. Riport. 8.50: Zenekari muzsika 9.30: Jaj, de nagyon eltévedtünk 9.50: Lottósorsolás 10.05: A magánhangzók szonettje 10.10: Népszerű hangszerszólók 10.59: Lottóeredmények 11.00: Gondolat 12.30: Ki nyer ma — Sárospatakon? 12.45: Szélpál Árpád: Forró hamu. Könyvszemle. 12.55: A zene is összeköt. 14.10: Fűtől fáig 15.00: Meggyökeresedtünk. 15.30: Kórusainkat ajánljuk 8.03: Az izraelita felekezet negyedórája 8.20: Tabányi Antal népi zenekara játszik, Hollay Bertalan nótákat énekel 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben. 9.50: Lottósorsolás 10.45: Láttuk-hallottuk. 11125: Külpolitikai könyvespolc 12.10: Hangszerszólók 12.25: Édes anyanyelvűnk (ism.) 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig 15.30: Könyvről könyvért. 15.40: Egészségünkért! 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 4 NOGRÁD - 1984. október 26., péntek 20.00: Nótakedvelőknek! 21.05: Rádiószínház 21.47: Moszkvából érkezett 22.17: Bluesfelvételek szájharmonikára 23.20: Sullivan operett)élből 34.0«: Éjféltől hajnalig. MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorelőzetes, hírek, időjárás. 17.05: Péntek este Eszak- Magyarországon. Szerkesztő: Nagy István. (A tartalomból: Hogyan takarékoskodjunk? A MERKUR kínálata. — Nagyüzemek szolgáltatása. — Programok a három megyében.) 18.00: Észak- magyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tv-torna (ism.) 8.05: Iskolatévé: Fizika (ált. lsk. 8. oszt.) 8.30: Fizikai kísérletek II. 8.40: Kémia 8.50: Német nyelv 9.10: Környezetismeret (ált. lsk 2. oszt.) 9.35: Operált operák. Carmen. 9.50: Lottósorsolás 10.00: A1 Capone a bűn császár Francia dokumentumfilm 10.55: A delfinek varázsa. 11.25: Képújság 14.40: Iskolatévé: Deltáeska. ló.001 A* anyag koríoígasa 15.30: Játék műalkotásokkal. VIII/2. rész 15.45: Korok művészete. 16.30: Hírek 16.25: Képmagnősok. figyelem! (ism.) 18.55: Égi postások vi/2. rész: A Szahara felett. 17.50: Képújság 17.55: Reklám 18.00: Uj Reflektor-magazin 19.00: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: „A Fónay”. Portréfilm. 20.50: A hét műtárgya 20.55: péntek esti randevú 22.00: „Népek kiáltják sorsodat, szabadság”. Bockerer. Osztrák film. (14 éven felülieknek!) 23.40: Tv-híradó 3. 2. műsor: 17.45: Don Quijote. XXXIX. rész: A lovagregények elégetése 18.15: Az állatok nyomában. XIII/1. rész. (ism.) 18.25: Képújság 18.30: Természetbarát 18.50: Csali. 19.00: Keresztkérdés. 19.30: Koncert rock-pop. 20.00: Budapesti művészeti hetek. 21.35: Tv-hiradó 2. 21.55: Zenebutik, (ism.) 22.33: Képújság BESZTERCEBÁNYA 20.00: Eper a fűben. 3. rész 21.00: Szórakoztató setélkedő 21.40: Muzsikaszó 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: A támadás tanúja, 3. rész 23.20: Barátsághangverseny 0.10: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Nyúl az autópályán 21.10: A kultúra és a társadalom 21.30: Időszerű események 22.00: Ozsesszpódium MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: IS- KOLAMOZI: Daliás idők. Háromnegyed 6 és 8-tól: Canterbury mesék (18). Francia—olasz film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: O, kedves Harry. Színes, szinkronizált NSZK-beli bűnügyi filmvíg- játék. — Pásztói Mátra: Skalpvadászok (14). Színes amerikai western. — Szécsényi Rákóczi: Vértestvérek. Színes NDK indi- ánftlm. — Rétság: Veri az ördög a feleségét (14). Színes magyar film. MESEMOZi: Jöjjön vendégségbe. — Ersekvadkert: Emlékszel Dolly Belire? (16). Színes jugoszláv film. 20.00: A Fónajr