Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)
1984-10-26 / 252. szám
<*ór VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NOGRÄD AZ MSZMP NOGRAD MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XL. ÉVF„ 252. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. OKTÓBER 26., PÉNTEK A kormány tárgyalta Mr-, jövedelem-, keresetszabályozás A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének 1985-ben végrehajtandó feladatait. Ennek keretében többek között elfogadta az ár-, a jövedeleméi a keresetszabályozásban, a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszerében, a beruházások rendjében, továbbá a piacfelügyelet terén 1985-ben életbe lépő módosításokat és a szükségessé váló egyéb intézkedéseket. Ügy határozott, hogy a minisztertanácsi rendeleteket. valamint a végrehajtásukra vonatkozó jogszabályokat november első felében nyilvánosságra kell hozni. A kormány tájékoztatást kapott az energiagazdálkodás középtávú kutatási-fejlesztési programjának folyamatban lévő vég léhajtásáról. Megállapította, hogy a kutatási eredmények fontos szerepet töltenek be az energiafogyasztás mérséklését szolgáló intézkedések megalapozásában, az új energiatakarékos eljárások és termékek gyártásának bevezetésében. A Minisztertanács irányelveket szabott meg az energetikai kutatás-fejlesztés VII. ötéves tervidőszakra szóló teendőinek kidolgozásához. Vita az új oktatási törvény tervezetéről A napokban megkezdődött az új oktatási törvénytervezet szakmai vitája. Az MSZMP Központi Bizottsága 1982 áprilisában hozott oktatáspolitikai állásfoglalása alapján hosszabb idő óta dolgoznak az új oktatási törvény előkészítésén. E munka szerves része a mostani vita is, ? melyben a pedagógusok, az egyetemi, főiskolai oktatók és hallgatók mellett kifejtik véleményüket a Hazafias Népfront, valamint a KISZ megyei bizottságainak képviselői is. A Művelődési Minisztérium illetékesei az MTI munkatársának elmondták: az új oktatási törvény a több mint két évtizedes, a Magyar Nép- köztársaság oktatási rendszeréről készült, 1961. évi III. törvényt hivatott felváltani. Ä tervezet a köz- és felsőoktatás távlati fejlesztési programjában meghatározott fő célok figyelembevételével kimondja: az oktatás a korszerű általános műveltség és a szakmai ismeretek megszerzését, az ifjúság szocialista-humanista nevelését szolgálja, folyamatos továbbfejlesztése, anyagi és erkölcsi támogatása az egész társadalom ügye, a kormányzat kiemelkedően fontos feladata. Az oktatásügy szakemberei — a jelenleg érvényes törvénytől eltérően — az iskolai élet leggyakoribb helyzeteiből kiindulva jogokat, kötelességeket és magatartási szabályokat is előírnak a tanulók, a tanárok és a szülők részére egyaránt. Ezeket eddig csak az iskolák rendtartásai szabályozták. A törvénytervezet a tanulók alapvető jogai közé sorolja, hogy közvetlenül, vagy képviselőik útján részt vegyenek az oktatási-nevelési intézmény vezetésében, és az érdekeiket érintő döntések meghozatalában. Jogaik közé tartozik az is, hogy választók és választhatók legyenek a diákképviseletbe. Alapvető kötelességeik között tartják számon, hogy rendszeresen, fegyelmezetten, . a képességeiknek megfelelően tanuljanak; becsüljék társaikat, tanúsítsanak tiszteletet a taná- raik-nevelőik iránt. A készülő törvény maguknak az oktatási intézményeknek ad lehetőséget arra, hogy a kötelességeiket súlyosan megszegő tanulókat, hallgatókat fegyelmi eljárás után a középiskolából, vagy felső- oktatási intézményből kizárják. A pedagógusok a tervezet értelmében a jövőben csak olyan feladatok elvégzésére lesznek kötelezhetők, amelyek az oktatómunkával függnek össze. Joguk lesz, hogy megválasszák — a nevelési és oktatási tervek, a tantervi irányelvek keretein belül — a tananyagot, az oktatási módszereket, s javaslatokat tehetnek ezek továbbfejlesztésére is. Kötelességük, hogy a nevelő-oktató munkájukat a legjobb tudásuk szerint végezzék, hivatásukhoz méltó magatartást tanúsítsanak, s rendszeresen képezzék magukat. Tartsák tiszteletben a gyermekek, a tanulók, a hallgatók emberi méltóságát és jogait. A törvénytervezet hangsúlyozza a család szerepének fontosságát a felnövekvő nemzedék formálásában. Eszerint a szülő kötelessége gyermekét feladatai teljesítésére nevelni, az óvodát, az iskolát cselekvőén támogatnia Joga van ezeknek az intézményeknek a működéséről véleményt nyilvánítani, oktatómunkájukban közreműködni, képviselővel a vezetésükben részt venni. A törvény-előkészítők egyebek között kitértek az alap-, közép- és felsőfokú oktatás céljaira, feladataira és néhány egyéb kérdésére is. A gyermek általában attól a naptári évtől tanköteles, amelyben a hatodik életévét — külön jogszabályban meghatározott időpontig — betölti. Az iskolakezdés időpontját a gyermek fejlettsége alapján kell megállapítani. A tankötelezettségnek az általános iskolában lehet eleget tenni, ideértve a hasonló külföldi oktatási intézményeket is. Az iskola hatáskörébe utalják és így megkönnyítik a külföldi oktatási intézményekben folytatandó általános iskolai tanulmányok engedélyezését. Űj elem az is, hogy a tankötelezettség az iskolába lépéstől annak befejezéséig, de legfeljebb tíz tanéven át, 16 éves korig tart. Annak, aki ezt követően nem tanul tovább, nem lesz kötelező továbbképző iskolai oktatásban részt venni. A törvénytervezet szerint a középfokú oktatás célja, hogy jól megalapozott általános és szakmai ismeretek nyújtásával az ifjúságot felkészítse a választott foglalkozás gyakorlati művelésére, valamint magasabb szintű tanulmányok folytatására, s a fiatalokat a szocialista társadalom iránt elkötelezett felnőttekké nevelje. Középfokú oktatási intézménybe azok vehetők fel, akik az általános iskola nyolcadik osztályát sikeresen elvégezték, 17. életévüket a felvétel naptári évében még nem töltötték be. és a választott szakmájukra egészségileg alkalmasak. A vitára bocsátott tervezet megfogalmazza, hogy a felsőoktatás alapvető célja a gazdaság, a társadalom, a politika, a tudomány, a technika, a kultúra és a művészetek fejlesztésében alkotó szerepet betöltő, magas szintű ismeretekkel rendelkező szocialista értelmiségi szakemberek képzése és továbbképzése. Az oktatás és a tudományos műhelyek közötti kapcsolat jelentőségére rámutatva, a törvényjavaslat kimondja: a felsőoktatási intézmények az oktatómunkát, valamint a tudományos kutatási feladatokat más egyetemekkel és főiskolákkal, kutató-, fejlesztő-, tervezőintézetekkel, továbbá gazdálkodó szervezetekkel és a társadalom egyéb szerveivel együttműködve végzik. A jövőben — a tervezett szervezet — az egyetemi, főiskolai felvételekről első fokon a felsőoktatási intézmények felvételi bizottsága, másodfokon azok vezetője dönt. Határozatuk ellen fellebbezésnek nem lesz helye. Miként a minisztériumban hangsúlyozzák, a hazai társadalmi, gazdasági fejlődés tette szükségessé, hogy az oktatási rendszer feladatait újrafogalmazzák. Egyre fontosabbá válik, hogy a nevelés-oktatás eredményesebben segítse a gazdasági, a társadalmi és a kulturális haladást. Erre azonban csak akkor lehet képes, ha megújítja tartalmát és módszereit, fejleszti szervezetét, s rendelkezik a mindehhez szükséges személyi és anyagi-technikai feltételekkel- A nevelőmunkának is jobban kell igazodnia a valósághoz, a gyermekek, a fiatalok fejlettségéhez, igényeihez. Mindezeket a célokat (Folytatás a 2. oldalon) Kölcsönös előnyökön nyugvó, sokoldalú kapcsolatok Nográdba látogatott Ondrej Durej, Csehszlovákia rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Ondrej Durej elvtárs, Csehszlovákia magyarországi nagykövete (jobboldalt) meglát togatta tegnap a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárat. Bencze Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, tegnap Nógrád megyébe látogatott. Kíséretében volt Ludovit Bállá és Gabriel Surdus első titkár. Salgótarjánban, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága székházában Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára, és Dev- csics Miklós, a Nógrád megyei Tanács elnöke fogadták a vendégeket. Géczi János a megye politikai, gazdasági, társadalom- politikai és ideológiai helyzetéről, valamint a soron következő tennivalókról tájékoztatta Ondrej Durejt és kíséretét. Többek között elmondotta, hogy mint szerte az országban, Nógrád megyében is élénk aktivitás kíséri a XIII. pártkongresszus előkészületeit. Ez a munka szorosan összekapcsolódik hazánk felszabadulásának 40. évfordulója előkészületeivel az ipari, a mezőgazdasági üzemekben, s intézményekben. Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fejlődéséről, a munka eredményeiről és gondjairól beszélt. Elismerően szólt a kölcsönös előnyökön nyugvó sokoldalú kapcsolatokról, amelyek a két ország között kialakultak. A tájékoztatón a megyei pártbizottság titkárai, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői vettek részt. Ondrej Durej és kísérete ellátogatott a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárba. A vendégeket az üzemlátogatásra elkísérte Géczi János, Devcsics Miklós és Szalai László, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára. Gressai Sándor igazgató tájékoztatójában felidézte a kilencvenéves gyár történekének főbb állomásait, a jelennel kapcsolatban pedig elmondta, hogy az egymilliárd forint körüli termelési értéket produkáló üzem nagy volumenben készít gáztűzhelyeket, kisebb részben pedig elektromos tűzhelyeket. Szólt az exporttevékenységről, majd megemlítette, hogy a gáz- és elektromos tűzhelyek európai szinten is korszerűnek számítanak. Gressai Sándor részletezte a csehszlovákiai testvércégekkel való együttműködést, kiemelve a további lehetőségeket. Ezt követően Ozsvárt László, az SVT pártbizottságának titkára tájékoztatta a vendégeket a pártbizottság, a végrehajtó bizottság, valamint a párt- alapszervezetek munkájáról, a társadalmi és tömegszervezetek tevékenységéről. A továbbiakban a szocialista munkaverseny kapcsán megemlítette, hogy a gyár 1800 dolgozójából 1500-an kapcsolódnak be a 32 szocialista brigád és a 12 munkabrigád tevékenységébe. A kongresz- szusi munkaversenyben 3,2 millió forint megtakarítását vállalta az SVT kollektívája, s a kitűzött célok megvalósulj nak. A tájékoztatók után Ondrej Durej számos kérdést tett fel, többek között a vállalati gazdasági munkaközösségei* alakulásáról és tevékenységéj ről, a kooperációs együttműj ködés részleteiről, a dolgozód lakáshelyzetéről érdeklődött! A beszélgetés üzemlátogatás-^ sál folytatódott, a vendégem a sajtolóüzemtől kezdve a szereidéig nagy érdeklődéssel szemlélték a munkafolyamatoj kát. A szereidében köszöntötte Csehszlovákia rendkívüli éti meghatalmazott nagykövetéi Menczel Sándorné, az Április 4. Szocialista Brigád vezetője is, kérésére pedig emléksoJ rókát írt Ondrej Durej a brigádnaplóba. Az SVT-ben a legkorszerűbb termékei* megtekintésével zárult a program, a vendéglátók pedig végezetül egy tűzzománd képet nyújtottak át a nagykövetnek. Salgótarjánban városnév zésen ismerkedtek meg a vendégek a Beszterce-lakóte- leppel, majd Géczi János és Devcsics Miklós kíséretében Balassagyarmatra utaztak. A városi pártbizottságon Forgó Imre, a városi pártbizottság első titkára és dr. Győri Sándor, a városi tanács elnöke fogadta a nagykövetet és kíséretét. ahol Forgó Imre tartott tájékoztatót. A program a Magvarnándori Állami Gazdaságban fejeződött 1 be, majd Ondrej Durej és kísérete visszautazott BudapestÜiésezett a KISZ Nógrád megyei bizottsága Középpontban a retegmunka Rendhagyó módon tanácskozott csütörtökön a KISZ Nógrád megyei bizottsága: Salgótarján' város KISZ-bi- zottságának rétegmunkáját tűzte napirendre. A testület tagjai délelőtt személyes, közvetlen benyomásokat szerezhettek a megyeszékhely néhány KISZ-szervezetének munkájáról. . Fölkeresték a síküveggyárat, a Salgótarjáni Kohászati Üzemeket, a vendéglátóipari és kereskedelmi szakmunkásképző iskolát, a karancslapujtői termelőszövetkezetet, a Nógrád megyei Tanácsot, a Bolyai János Gimnáziumot és a városi pedagógus KISZ-bizottságot, s az ifjúságmozgalmi munkával, a tagépítő tevékenységgel, a rétegmunkával ismerkedtek. Ezt követően került sor Salgótarjánban a testületi ülésre. Juhász András, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára kiemelte, hogy a testületi ülés célja: a mozgalom rétegtevékenységének további javítása, a kölcsönös tapasztalatok cseréje, a további teendők meghatározása. Ezután Lichner András, a KISZ Salgótarján városi bizottságának első titkára fűzött szóbeli kiegészítést az előterjesztéshez. Salgótarján közel 50 ezres lakosságának harminchét százaléka tartozik a 15—.39 éves korosztályhoz. Közülük több mint nyolcezren tagjai az ifjúsági ' szövetségnek, közel háromezren a tanulói, 2600— 2600-an pedig, a fizikai, illet-, ve a nem fizikai alapszervezeteknek. A városi KISZ-bi- zottság sokrétűen igyekszik igazodni a tagság igényeihez. Szólt többek között a különböző rétegek helyzetéről. Politikai súlyát tekintve, az ifjúmunkásréteg ma is a meghatározó, noha itt a taglétszám az utóbbi években nem emelkedett számottevően. Jelentős a változás a betanított és segédmunkások körében, akik közül az utóbbi években egyre többen léptek be az ifjúsági szövetségbe. A betanított és segédmunkások körében a szervezettség az utóbbi nyolc évben 76, a szakmunkásoknál 53 száza-i lékkai növekedett. A szakmunkástanulók és a szakmunkások körében létező munkaformák nem kielégítő- ek, állapította meg többek között a városi testület. Hangsúlyozta, hogy a munka jobbítása érdekében nem a rendezvények számát kell növelni, hanem a tevékenység tartalmát szükséges javítani. A szóbeli kiegészítést követően, többen kértek szót, egyebek között beszámoltak a délelőtti tapasztalatgyűjtésről, fölvázolva a hasznosítható ötleteket, kezdeményezéseket. majd a tanácskozás további részében szervezeti kérdések tárgyalására került sor. 3
