Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)
1984-10-23 / 249. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA XL. ÉVF., 249. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. OKTÓBER 23., KEDD Társulásban vagy anélkül ? a járások megszüntetése óta a korábbinál sokkal több szó esik a Nógrádban is a községi tanácsok ügyintézéséről. Mert nagy dolog a helyi önállóság növekedése, a hatáskörök bővülése, de az egyben jelentős többletmunkát is jelent a hatósági embereknek. A falvak tanácsházain már úgyszólván univerzális ügyintézőkre van szükség, akiknek adott esetben éppúgy értenie kell a népességnyilvántartáshoz, mint a kereskedelmi ellenőrzéshez, az anyakönyvvezetéshez, mint — mondjuk — az adóügyi igazgatáshoz, vagy a gyámügyek intézéséhez, az építési engedélyek kiadásához. Létezhetnek-e egyáltalán manapság ilyen univerzális ügyintézők, amikor egyre több központi előírás, rendelkezés szabályozza az egyes hatósági eljárásokat, s lassan már a jogászok, az egy-egy témára specializálódott szakemberek sem tudnak eligazodni a különféle paragrafusok dzsungelében? A kérdésre a választ a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának egyik irányelve adja meg, amely azt ajánlja a községi tanácsoknak: a különleges szakértelmet igénylő ügyek intézésére alakítsanak igazgatási társulásokat, vagyis egy egy területen több szomszédos tanács alkalmazzon közösen ügyintézőket. Ez a tanácsi előadók munkaidejének kihasználásét ! tekintve is gazdaságosabb megoldásnak tűnik, hiszen felesleges egy néhány ezer lelket számláló faluban külön építésügyi szakembert, vagy szabálysértési ügyintézőt alkalmazni. Az igazgatási társulások országszerte sokfelé megalakultak, már a járások megszüntetése előtt is történtek ilyen kísérletek. A lakosság kezd hozzászokni az utazó ügyintézőkhöz, akiknek gyakran mindennap más falu a munka helyük. Azt mondják, ez még mindig jobb megoldás, mintha az ügyfeleknek kellene a közeli városba, vagy az úgy nevezett székbelyközségekbe utazniok. Kisközségekben járva próbáltam választ keresni arra: vajon ez az újfajta ügyintézési forma nem jelenti-e a helyi önállóság csorbítását, hiszen az a bizonyos előadó — bármennyire is a tanácsok közös alkalmazottja — mégis csak másik faluból érkezik s így a helyiek eleve kisebb biza lommal fogadják. A tanácsi vezetők nem érezték jogosnak ezt az aggodalmat. Azzal érveltek: ha az ügyintéző átlépi a községhatárt, a helyi tanács beosztottjává válik. Kötele ző rá valamennyi testületi határozat és szándék, s ezek megvalósulását számon is kérhetik rajta a beszámoltatásé val. Arról nem beszélve, hogy bérezésénél, jutalmazásánál a 1 társulás valamennyi tanácsi vezetőjének véleményét kérik Másutt több a fenntartás az igazgatási társulások bevezetésével kapcsolatban. Van olyan terület, ahol mind ez ideig egyetlen közös ügyintézőt sem alkalmaznak a községi tanácsok, mert úgy gondolják: ez igenis csorbítaná az önállóságukat. Inkább saját maguk próbálnak megbirkózni a megnövekedett feladatokkal, annak ellenére is, hogy a já rási hivatal megszüntetése után új státusokat, szakembe reket nemigen kaptak. Ezeknek a községeknek a legfőbb érve, hogy a tanácsi ügyintézéshez nemcsak szakértelem szükségeltetik. Leg alább ilyen fontos követelmény az ügyintézők helyismere te. A döntés meghozatalában és annak elfogadtatásában egyaránt. Mert lehet bármilyen szakszerű, gondosan mej fogalmazott egy hatósági határozat, ha az nem számol elét gé a helyi körülményekkel, sajátosságokkal, nem állja ki ai gyakorlat próbáját. Nem feledhető ugyanis, hogy ; tanácsi akták mögött minden esetben emberi sorsok van nak, s a döntés kontrollja nemcsak a másodfokú hatóság a felügyeleti vizsgálat állásfoglalása, hanem az ott élő em berek természetes igazságérzete is. Nyilvánvaló, hogy a helyben lakó, a falu apraját-nagy ját ismerő ügyintézők — meglehet, nem rendelkeznek olyan átfogó szakértelemmel— a helyi igények, lehetőségek is méretében képesek jobb, hatásosabb döntéseket hozni, pél dául az üzletek nyitvatartási rendjével, vagy a gyámható sági ügyekkel kapcsolatban. Elképzelhető ez még a szabály sértési bírságolásnál is, hiszen az elkövető szemében is na gyobb az ilyen büntetés vissza tartó ereje, ha naponta ta lálkoznia kell azzal az ügyintézővel, aki mondjuk egy bo; ti lopás miatt volt kénytelen őt felelősségre vonni. Egyál talán nem biztos viszont, hogy a község önállóságát sérti ha több tanács közösen alkalmaz árellenőröket, vagy épí tészmérnököket, akiknek szakismerete a hatósági munka színvonalát, tekintélyét is javíthatja. Aztán előfordulhat hogy valahol más hatáskör önálló gyakorlását nem tud ják megoldani, ezért válik indokolttá az igazgatási társu lás létrehozása. a községek közötti együttműködés nemcsak az igazga tási munkában, a hatósági eljárásokban fogalmazódik meg egyre inkább sürgető igényként, hanem a gaz daság területén is. Gondoljunk csak arra, milyen kedvező lehetőségek kínálkoznak például a szemétszállítás és -meg semmisítés közös megszervezésében, a különböző íenntar tási, felújítási feladatok együttes megoldásában. Ezekre mellesleg ugyanaz érvényes, mint az igazgatási társulásokra: a községi tanácsoknak maguknak kell eldönteniük, élnek-e, s ha igen, milyen mértékben az összefogás kínálta előnyökkel. d. a. Ez éoítök szakszervezetének elnökségi ülése Az építőipar idei termelése ■ az utolsó negyedévi munkával is számolva — a tervezettnek megfelelően alakul; így a múlt évinél várhatóan három-négy százalékkal kevesebb építési és szerelési munkát végeznek el — állapították meg hétfőn az építők szakszervezetének elnökségi ülésén. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter tájékoztatta testületet az építők ered ményeiről, a gondokról és a legfontosabb tennivalókról. Elmondotta, hogy a nagyberuházások az ütemtervek szerint épülnek, sőt egyes he lyeken túlteljesítették az előirányzott feladatokat. Az idén az épületfenntartási, felújítási és rekonstrukciós munkák aránya tovább növekedett. A versenytárgyalásos vállalkozások köre bővült, a versenyeztetéssel elnyert építési feladatok értéke az év első nyolc hónapjában a korábbinak többszörösére nőtt, s meghaladta a hartmilliárd forintot. Az idei népgazdasági terv állami és magánerőből 72—74 ezer lakás átadásával számolt; az előzetes jelzések sze rinit az év végéig elkészülő új otthonok száma eléri, valószínűleg meg is haladja a 72 ezret. Elsősorban a vidéki településeken halad jól a lakásépítés. A fővárosban viszont gondoit okoz az utolsó negyedévre ütemezett lakások átadása, s így várható, an 800—900 új otthon befejezése 1985. elejére marad. A jövő évben növekednek a fel adatok, ezért fontos, hogy egyenletesebb ütemű munká. val alapozzák meg az elő irányzat teljesítését és a minőség javítását egyaránt. Számolni kell azzal, hogy a fővárosban fennmaradnak a munkaerőgondok is, ezért az érdekeltség növelésével, az ingázás körülményeinek javításával segítsék elő, hogy a vidéki vállalatok nagyobb részt vállaljanak a budapesti építési feladatokból. Az építőanyag-ipar az idén nagy erőfeszítéseket tett sajátház-építők áital legjobban keresett termékek tér ro elésének bővítésére. így cementből, »résztermékekből födémpanelből, burkolólapokból a hazai termelés (Folytatás a 2. oldalon) A kedvező időt kihasználva igyekeznek az időjárás okozta késedelmet behozni a ka- rancssági termelőszövetkezetben. A nagy teljesítményű Rába 180-as erőgépre három vetőgépet is rákapcsoltak. Egyszerre 96 sorban kerül földbe az őszi búza. Képünkön a nagynyilasi dűlőben dolgoznak a gépek. A traktoros Ujj "József, a vetőgépkezelők: Ko- valcsik Ferenc, Ferencsik János, Ujj András. — kulcsár — Érdekeltség a nógrádi termelőszövetkezetekben Alapvető szükséglet — A kölcsönösség és az egyenjogúság Az érdekeltségi viszonyok fejlesztése fontos feladata a gazdálkodó szerveknek, hiszen minden olyan gazdasági, vagy szövetkezetpolitikai döntés. amely a különböző szintű érdekeltségek összhangját segíti elő, a gazdaságos többlettermelést, a társadalom igényeinek kielégítését szolgálja. A megye termelőszövetkezetei erőteljes fejlődésen mentek keresztül az elmúlt években, s ebben döntő szerepe volt az irányításnak, a vezetésnek, valamint az érdekviszonyok minőségi változásának. Erősödött a közgazdasági szemlélet, a tudatos, tervszerű munkavégzés, a munka minőségi ismérve a nyereség lett, s kiemelt szerepet kapott az anyagi érdekeltség. Ez utóbbi ugyan meglehetősen változatos képet nyújt, ez elsősorban . a szövetkezetek eltérő adottságaiból fakad. Továbbá abból, hogy a közös gazdaságok az érdekeltség formáját, irányát és mértékét saját maguk határozzák meg, a külső és belső tényezők mérlegelésével. Az érdekeltség érvényesülésére jelentős hatást ■ gyakorolnak a külső tényezők — a szabályozórendszer, • ezen beliál is az árak, a támogatások és az elvonások, valamint a jövedelemszabályozás —, s ez egyben az állam és a szövetkezetek egymás közti anyagi érdekeltségét is meghatározza. Az anyagi érdekeltség másik fontos tényezője a belső érdekeltségi rendszer felépítése, illetve továbbfejlesztése, az egyes ágazatok, egységek anyagi ösztönzési rendszerének kialakítása, alkalmazása. A megyében 14 termelő- szövetkezetben alkalmazzák az önelszámoló egységek jövedelemérdekeltségi rendszerét, s az itt dolgozókat — beosztottakat és vezetőket — érdekeltté teszik az egység eredményességében. Jó eredményeket értek el ebben például Szécsény- ben és Karancslapujtőn, ahol a gazdálkodó egységek önálló féladatokat kaptak, s ezek teljesítése az alapja az eredmény mérésének. A szövetkezetek döntő többségében törekednek az ösztönzőbb. a tényleges teljesítményeken alapuló munkadíjazás megvalósítására, a célok elérését legjobban szolgáló premizálás alkalmazására, a jól dolgozók erkölcsi megbecsülésére. Kedvezően alakult az elmúlt években a szövetkezeti vagyoni érdekeltség is a megye közös gazdaságaiban. Az eszközök értéke három év alatt egymilüárd forinttal nőtt, s ebben elsősorban a diósjenői, a drégelypalánki, áz endrefal- vai, a nógrádi és a szécsényi termelőszövetkezetek jártak az élen. Ezek vannak az eszközellátottság szempontjából kedvező helyzetben és ezekben a legnagyobb az eszközhatékonyság is, amely tükröződik az eredményességben is. A termelés és értékesítés során létrejövő vállalati kapcsolatok, .érdekek összhangjában viszont bőven akad még javítanivaló. E kapcsolatok zavarai jelentős veszteségeket okozhatnak — és sajnos okoznak is —, mert sokan vannak, akik nem képesek eleget tenni a partner- kapcsolatok egyre fokozódó követelményeinek. Ebből adódik a termelőszövetkezetek mindinkább növekvő idénye, hogy más vállalatokkal egyenjogú, illetve kölcsönösen előnyös érdekeltség alapján olyan kapcsolatot alakíthassanak ki, hogy a termelés összehangolása mellett a piaci kapcsolatokat is közösen szervezhessék. i / Kitüntetett szécsényi múzeumbarátok Lezárult a Körösi Csorna Sándor-emlékév Hétfőn a Parlament Vadásztermében ülést tartott a Körösi Csorna Sándoi-emiékbi- zottság. Ezzel a eseménnyel lezárult a nagy magyar orientalista születésének 20U. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezések sorozata. A záróülésen Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Körösi Csorna Sándor-emlékbizottság elnöke értékelte az emlékévet, méltatta a hazai és a külföldi rendezvényeket, megemlékezéseket. Külön kiemelte az iskolák, a szocialista brigádok és a különböző társadalmi szervezetek kezdeményezőkészségét és a rendezvények színvonalas megtartása érdekében végzett munkáját. Hangsúlyozta: az oktatási intézményektől az üzemekig számos kollektíva kívánt méltó módon megemlékezni a jeles magyar tudós- íól, a tibeti nyelvtan és szótár szerkesztőjéről. Ezeket az embereket a hazához vaió ragaszkodás, a múlt iránti megbecsülés ösztönözte arra, hogy olyan témákkal foglalkozzanak, amelyek eddig kevéssé ismertek voltak a számukra. A Körösi Csorna Sándor-emlékév idején a tudományos világ figyelme is Magyarországra szegeződött, a házai rendezvényeken, konferenciákon a, nemzetközi tudományos élet számos kiváló képviselője vett. részt. Jó lenne — mondotta végezetül az emlékbizottság elnöke —, ha nemcsak ■ kerek évfordulókon ünnepelnénk 'kiemelkedő teljesítményt nyújtó nagyságainkat, hanem áldozatkészségük, akaraterejük, tudásvágyuk mind szélesebb- körben találna követésre fiataljaink körében, s ezek az erények a. haza iránti hűségre, tettekre ösztönöznék őket. Ezt követően Sarlós István kitüntetéseket nyújtott át a kiváló Ázsia-utazó, a tibeti nyelv első európai kutatója munkásságának megismertetésében eredményesen tevékenykedő személyeknek; illetve kollektíváknak. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát egy, a Szocialista Kultúráért, s a Kiváló munkáért kitüntetést 11, illetve 15 személy vehette át. Miniszteri dicséretben tízen részesültek, s Kiváló társadalmi • munkás,. illetve Érdemes. társadalmi munkás kitüntetést kaptak összesen tizennyolcán. Az ülésen elismerő oklevelet nyújtották át- a Körösi Csorna Sándor Általános Iskola diák baráti körének, a szécsényi Kubinyi 'Ferenc Múzeum baráti körének, valamint a Kőbányai1 Sörgyár Körösi Csorna Sándor- Szocialista Brigádjának. A Körösi Csoma-emlékév alkalmából szervezett- művelődési mozgalmak díjazott csapatai hazatértek Romániából és. Indiából,, ahol koszorút helyeztek el a jeles magyar orientalista szülőfalujában, Csomakőrösön, illetőleg Darjeelingben Körösi Csorna Sándor sírjánál. (MTI)
