Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)
1984-10-19 / 246. szám
VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! NOGRÄD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ,’ XL, ÉVF. 246. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984, OKTÓBER 19., PÉNTEK Tanácskozott az országgyűlés Törvény a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról Az országgyűlés őszi ülésszaka csütörtökön délelőtt 10 órakor kezdődött a Parlamentben. Legfelső államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első Titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A tanácskozást Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett munkáról, és döntött a jelenlegi tanácskozás napirendjéről: 1. A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényjavaslat; 2. A külügyminiszter beszámolója; ;{. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolója a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtásáról; 4. Interpellációk. Az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően elsőként dr. Markója Imre igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. Markója Imre beszéde A miniszter a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényjavaslatról elmondotta: a törvény megalkotása igen jelentős eseménye gazdasági és jogi eleiünknek, s bizonyára kiváltja majd közvéleményünk széles körű érdeklődését is. Gazdasági építőmunkánk rendkívül nehéz és bonyolult feladatainak sikeres végrehajtása érdekében az utóbbi években különösen nagy figyelmet szenteltünk gazdasági életünk törvényes rendjének szilárdításának. Ennek jegyében határozta el a Minisztertanács több, ebből a szempontból igen jelentős kérdés megvizsgálását. Az egyik ilyen kérdés a szerződéses rendszer funkcionálása. A szerződési rendszer működésének elemzése azt tanúsította, hogy a gazdálkodó szervezetek szerződéses kapcsolataiban változatlanul sok kedvezőtlen jelenség tapasztalható, amely mindenekelőtt a szerződéses kapcsolatok jelentőségének alá becs ülésével, a szerződéses kapcsolatokban az erőfölény érvényesítésével, a szerződésekből eredő kötelezettségek pontatlan és hibás teljesítésével, valamint a szerződésszegésből származó igények érvényesítésének elhanyagolásával függ össze. Ezért tartotta szükségesnek a Minisztertanács, hogy a szerződési rendszer jobb funkcionálásához a gazdasági környezetet kedvezőbbé tegyük, hogy az ide vonatkozó jogi szabályozást is korszerűsítsük. A másik ilyen fontos kérdés a felelősségi rendszer érvényesülésének vizsgálata volt. A kormány megállapította, hogy bár felelősségi rendszerünk alapvetően kiépült és egészében jól tölti lie rendeltetését, a felelősség érvényesítése még sem következetes. Eredményesebb működése érdekében sor került több kormányzati intézkedésre és főként a hatékonyabb szankcionálást elősegítő jogszabály-módosításra is. A tisztességtelen gazdálkodás tilalmának szabályozása további hasznos eligazítást ad a felelősségre vonásra alapot adó magatartások megállapításához és hatékony eszközökkel egészíti ki a szankciórendszert is — mondotta a miniszter. A törvény megalkotásának szükségességét indokolva kiemelte: — Gazdaságirányítási rendszerünk tervszerű, az áru- és pénzv iszonyokat alkalmazó mechanizmusában alapvető gazdaságpolitikai és jogpolitikai érdekek fűződnek ahhoz, hogy — a megváltozott követelményekkel összhangban — hatékony fellépésre nyíljék lehetőség a tisztességtelen gazdasági tevékenység valamennyi formájával szemben. Ennek egyik igen fontos eszköze a követelményeknek megfelelő, korszerű jogi szabályozás. A tisztességtelen gazdálkodás elleni eredményes védekezés jogi eszközei azonban jelenleg nem kielégí- tőek. A miniszter kitért a versenyjog kérdéseire is. Ezekről megállapította: a versenyjog nemzetközi és hazai fejlődésében az utóbbi évtizedekben új tendenciák jelentek meg, így például nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdálkodás ^örvényes rendjének biztosítása érdekében világosan .meg kell határozni azokat a szabályokat, amelyekhez a piacokon fellépőknek tartaniuk kell magukat. A versenyjog nemzetközi fejlődési tendenciái azt is mutatják, hogy ma már a versenyjognak — a tisztességes versenytársak védelme mellett — ki kell terjednie a fogyasztók érdekvédelmére is. Az új jogi szabályozásnak nem. egyszerűen a tisztességtelen verseny tilalmáról kell szólnia, hanem mindenfajta tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról, biztosítva egyben az ilyen magatartások elleni fellépés konkrét lehetőségeit is. Az új törvény megalkotásának indokai közé tartoznak a gyakorlati tapasztalatok is. Ezek azt mutatják, hogy bár gazdálkodásunkban a gazdaságpolitikai, a jogpolitikai és a törvényességi követelmények alapvetően érvényesülnek, mégis gyakorta találkozhatunk az ezekkel ellentétes gazdálkodói szemlélettel és cselekvéssel is. A beterjesztett törvényjavaslat főbb kérdéseiről az igazságügy-miniszter elmondta: — A tisztességtelen gazdasági tevékenység fogalmát a törvényjavaslat gyűjtőfogalomként használja. E fogalom' körbe vonja mindazon gazdálkodói magatartásokat, amelyek a versenytársak és a fogyasztók törvényes érdekeit sértik vagy veszélyeztetik, illetőleg az üzleti tisztesség követelményeibe ütköznek. A fogyasztót védő rendelkezés kidolgozása során mesz- szemenően szem előtt tartottuk azt, hogy a fogyasztók . széles körét, hátrányosan érintő magatartások, így például a fogyasztók megtévesztése, a tisztességtelen árképzés mellett a gazdasági életünkben megjelent újfajta spekulációs üzleti magatartások ellen is hatékonyan fel tudjunk lépni — mondotta Markója Imre. — Alapvető kérdés a gazdálkodók közötti verseny szabályozása, a versenyszabályok megállapítása is. A javaslat, a realitások messzemenő figyelembevételével kimondja: tilos az olyan összehangolt magatartás, illetve megállapodás, amely a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket meghaladóan, a gazdasági verseny korlátozását vagy kizárását eredményezi. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés elleni hatékony fellépés gazdaságirányítási rendszerünk reformja óta szinte állandóan napirenden szereplő kérdés. A javaslat, a polgári törvénykönyvvel összhangban általánosságban is megtiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést — de példákat is említve — felsorolja azokat a tipikus magatartásokat is, amelyek előfordulása esetén az erőfölénnyel való visszaélés tilalmának következetesen érvényesülnie kell. A törvényjavaslat tiltja a tisztességtelen ár érvényesítését. Jelenlegi jogszabályaink a szabad árak körében csupán a tisztességtelen haszon kikötését tiltják. Az ár azonban átfogóbb kategória, mint a haszon, mert az árnak csak az egyik részét képezi a nyereség. Mindezek alapján helytálló az a javaslat, hogy a tisztességtelen haszon mint a felelősség megállapításának alapja —, kerüljön a jogszabályokból kiiktatásra. A jövőben a tisztességtelen haszon fog Imát jogrendszerünk ben — így a büntető és a polgári törvénykönyvben is a tisztességtelen ár fogalmával kell felváltani. (Folytatás o 2. oldalon) Közép-szlovákiai párfdelegácft Baíass?gv:rmaton Művelődésről, iparról az Ipoly pariján Anion Podolec (képünk bal oldalán) dr. Győri Sándor társaságában, a balassagyarmati városnézésen A főútvonalán minden pontján megújuló, szépülő város benyomásával fogadta Közép- Szlovákiából érkezett vendégeit tegnap Balassagyarmat. Az MSZMP Nóg.rád megyei Bizottsága meghívására a hét elején megyénkbe érkezett közép-szloVákiai pártdelegáció balassagyarmati programja reggel a városi pártbizottságon kezdődött. A pártküldöttség vezetőjét és tagjait; Anton Podolecet, a kerületi pártbizottság titkárát, — Pavel Kymant, a Dolny Kubin-i járási pártbizottság vezető titkárát, Ondrej Petrát, a Banska Bystrica-i járási párt- bizottság titkárát és Julius Balajthyt, a kerületi pártbizottság politikai munkatársát egész napos balassagyarmati látogatására Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság titkára kísérte el. A- közép-szlovákiai pártküldöttséget Forgó Imre, - a balassagyarmati városi párt- bizottság első titkára fogadta és tájékoztatta Balassagyarmat múltjáról, történelmi hagyományairól, az utóbbi évtizedekben megváltozott és a szocialista iparra, valamint a művelődésre támaszkodó életéről. A tájékoztatón és - az azt követő baráti eszmecserén, amelyen többek között szó volt a sokoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségéről is, részt vett Zentai Csaba, a városi pártbizottság titkára és dr. Győri Sándor, Balassagyarmat város Tanácsának elnöke is. A tájékoztatót követően a találkozó résztvevői részletesen is szót váltottak a különböző lakásépítési formák nyújtotta lehetőségekről, a város vonzáskörzetéhez tartozó mezőgazdasági üzemek munkamódszereiről és elért eredményeiről, a városi intézményhálózat működésének feltételeiről, a politikai oktatás eredményeiről, valamint az ideológiai munka legidőszerűbb kérdéseiről, a városi művelődési lehetőségekről. Ezt követően a közép-szlovákiai pártküldöttség és vendéglátóik rövid városnéző sétán .vettek részt, majd felkeresték a mindössze két héttel ezelőtt átadott Mikszáth Kálmán Művelődési Központot, ahol Kecskeméti Gyulá- né, az intézmény vezetője fogadta, tájékoztatta és kalauzolta a vendégeket azokban a termekben, szakköri és klubhelyiségekben, amelyekben néhány héttel ezelőtt még hivatalok működtek. Az egyik ilyen helyiségben szlovák népi dallamra készített bábtánccal kedveskedtek a balassagyarmati gyerekek a vendégeknek. Anton Podolec elismeréssel szólt a ház célszerű elrendezéséről és külön arról, hogy a művelődés területein továbbfejleszthető kölcsönös együttműködési lehetőségek a jövőben is gaz- dagíthatók. A megye legnagyobb múltú gimnáziumában, a Balassi Bálint Gimnáziumban folytatódott a pártküldöttség programja. ahol Versényi György igazgató tartott tájékoztatót es mutatta be az intézményt. A közoktatás-politika hazai és csehszlovákiai aktuális kérdéseiről szóló beszélgetésen jelen voltak az iskolavezetés tagjai is. A közép-szlovákiai pártdelegáció ezután a város legjelentősebb ipari üzemébe, a kábelgyárba látogatott, ahol Márton Sándor igazgató és Pattermann János párt-titkár adott tájékoztatót az évi kétmilliárdos termelési értéket előállító nagyüzem munkásainak életéről, majd a napi program befejezéseként a gyár szabadvezetésű és erősáramú üzemébe látogattak a vendégek. Zsúfolt napjuk volt tegnap a képviselőknek az országgyűlés őszi ülésszakán. A szünetek némi felüdülést nyújthatnának, átmeneti fellélegzést a döntés felelős .ege alól, ami egy-egy törvény elfogadásával jár. Mégis itt- ott a parlament folyosóján az ülésteremben imént elhangzottakról diskurálnak a képviselők, köztük a nógrádiak. Dancsák László- né, a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységének vezetője vendégei — Kiss Károlyné, a gyár pártszervezetének titkára, műszaki igazgató és fia, Kiss József szakközépiskolai tanuló (aki igazoltan van távol az iskolából, jegyzi meg Dancsákné) — mellől szakit néhány percet. — Időszerűnek tartom a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényt, hiszen megkönnyíti például a piac felügyeletére hivatott szervek munkáját, gatat szab a tisztességtelen jövedelmeknek — mondja és véleményéhez csatlakozik Czene Árpád is, a ceredi termelőszövetkezet ágazat- vezetője: — A törvénytől áttételesen azt is elvárParlamenti jegyzetek hatjuk, hogy hozzájáruljon a munka minden szintjén a fegyelem javulásához — teszi hozzá. — A ceredi téeszben is? — Nálunk „kevés” a lehetőség a tisztességtelen tevékenységre — válaszol mosolyogva. Dr. Hütter Csaba, a nógrádi képviselőcsoport vezetője, a szécsényi termelőszövetkezet elnöke ugyancsak feltűnik a kupola- csarnok környékén. — Felelős lépésnek tartom a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvény megalkotását, mert kitűnik belőle a törekvés népgazdaságunk mai helyzetében a gazdasági és a jogi szabályozás összhangjának megteremtésére. Eddig is voltak törvények, rendeletek ezzel kapcsolatban, mint például, a gazdasági erőforrással való visszaélés tilalma, de az új törvény egységes, szolgálja a fogyasztók érdekeit. Első hallásra úgy tűnik, hogy a törvény nem tartalmaz egyebet, mint tiltást, holott gazdaságszervező ereje van — magyarázza az ülésszak szünetében, aztán elnézést kér, ismerősét siet üdvözölni. • * — Ha az ember belegondol mi minden történt az elmúlt negyven év alatt? Sok papír kellene csupán a felsoroláshoz is — jegyzi meg Brutyó János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KEB nyugalmazott elnöke, salgótarjáni képviselő, Géczi Jánossal, a megyei pártbizottság első titkárával, a Balassagyarmaton és a környékén élők képviselőjével beszélgetve. A legnagyobb vívmányok között említi az iparosítást, a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Arra céloz, dr. Várkonyi Péter külügyminiszter beszámolója után. hogy van mit féltenünk. — Legfőbb érdekünk a béke védelme, a párbeszéd serkentése a különböző társadalmi berendezésű országok között, a szocialista országok egységének, erősítése, a fegyverkezés elleni fellépés — mondja, s figyelmeztetően teszi hozzá: — Ehhez a belpolitikai feltételeket magunknak, a napi munkában a sok, jó teljesítménnyel kell megteremtenünk... Vastag Ottilia, a Rom- hőnyi Építési Kerámiagyár osztályvezetője kávéját ka- vargatja. A tanácstörvényről. szóló beszámolóhoz fűzi hozzá: — A közigazgatás átszervezésével valóban megnövekedett a helyi tanácsok önállósága. Bár sok idő nem telt még el, de máris érezhető. Többek között azon is lemérem, hogy kevesebben fordulnak hozzám fogadónapokon egyéni sérelmekkel. A településfejlesztésért is nagy felelősséget éreznek tanácsaink, s egyre inkább tapasztalni, hogy gyorsan igyekeznek reagálni. megoldást hozni a lakosságot érintő gondokra... A szünet végét jelző csengő megszólal. A képviselők újra elfoglalják helyüket az ülésteremben. M. Sz. Gy.
