Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-18 / 245. szám

R vá*?a?a$j íránvífás horszerö«í?ése Mi az igazgató tanács szerepe? Beszélgetés Huszák Qrfurral, a Volán 2. számú Vállalat igazgatójával A Volán Tröszt megszűnésével több vállalat lehetőséget kapott arra, hogy a szokványos igazgató tanács helyett olyan igazgató testületet hozzon létre, amely nem csupán vélemé­nyező és tanácsadó, hanem döntési és ellenőrzési jogkörrel is rendelkezik. Ezzel olyan fontos testület jött létre a 2. számú Volán Vállalaton belül, amelyben az első számú ve­zetőkön túl, helyet kaptak a fizikai, illetve utazó dolgozók is. Az igazgató tanács szavazati joggal felruházott tagjai személyes felelősséggel tartoznak a törvényesség betartá­sáért, gazdasági-politikai célszerűségéért és a maradéktalan végrehajtásért. A_ 2. számú Volán Vállalatnál fél éve működik az igaz­gató tanács, amelynek működését szabályzatban rögzítették. Munkatársunk arról folytatott beszélgetést Huszák Artúr vállalati igazgatóval, hogy az igazgató tanács működési sza­bályzata milyen részleteket tartalmaz. KÉRDÉS: — Részletezze, nak elfogadása. Az éves terv milyen az új igazgató tanács felépítése. VÁLASZ: —Az igazgatóta­nács tizenkettő szavazati jog­gal rendelkező tagja a válla­lat igazgatója (aki egyben a tanács elnöke is), a forgalmi, kereskedelmi, gazdasági, műszaki és a törzskari igaz­gatóhelyettesek. A salgótarjá­ni személyforgalmi, teherfor­galmi, műszaki, a balassa­gyarmati és bátonyterenyei üzemigazgatóságok vezetői. A szakszervezet által válasz­tott és a testületbe delegált két fizikai, illetve forgalmi utazóállományba tartozó vál­lalati dolgozó. Tanácskozási joggal jelen vannak az igazgató tanács ülé­sén a vállalati párt-, KISZ- és szakszervezeti bizottság titkárai, a Volán-vállalatok felügyelő bizottságának kép­viselője, a személyzeti és ok­tatási osztály vezetője. A meghívottak sora kiegészülhet esetenként egy-egy napirend témakörében járatos szakér­tőkkel, az igazgató tanács ha­tározatának végrehajtásában érdekelt dolgozókkal, a testü­let által létrehozott eseti munkabizottság vezetőivel, an­nak tagjaival. KÉRDÉS: — Szóljon néhány *zót az igazgató tanács jogkö­réről ! VÁLASZ: — Az igazgató ta­nács döntési jogkörébe tar­tozik — egyebek között — a vállalat gazdálkodási politi­kájának hosszú és középtá­vú tervének, gazdasági és műszaki fejlesztési irányzatá­főbb mutatóinak és a szöve­ges mérlegbeszámolónak jóvá­hagyása. A beruházások elő­zetes elbírálása, valamint a leányvállalat alapításának, megszüntetésének, gazdasági társulásba való be- és kilé­pésének az elhatározása. , Az igazgató tanács ellenőr­zési jogkörében beszámoltat­hatja a belső szervezeti egy­ségek vezetőit, tájékoztatást kérhet a vállalat igazgatójá­tól és helyetteseitől. Vélemé­nyezési és tanácsadási jog­körben pedig jogosult — egy­ben kötelessége is — minden, a vállalat igazgatója által elő­terjesztett kérdésben állást foglalni. KÉRDÉS: — Szóljon arról, hogyan működik a döntési jo­gú igazgató tanács? VÁLASZ: — Feladatát éves munkaterv alapján végzi és általában kéthavonta, de szűk-- ség esetén több esetben is tarthat * ülést. A munkatervet a tagok javaslatai alapján az igazgató tanács fogadja el. Az ülések akkor határozatképe­sek, ha a szavazati joggal ren­delkező tagoknak legalább két­harmada megjelenik. A ha­tározathozatal ugyanis sza­vazattöbbséggel történik. Sza­vazategyenlőség esetén az elnök — távollétében az el­nök által kijelölt helyettes —• szavazata dönti el a kérdést. Ha a tagság igényli, titkos szavazásra is sor kerülhet. Aki tartózkodik a szavazás­tól, az megindokolja tartóz­kodásának okát. A határozat- hozatalt írásos, vagy szóbeli előterjesztés, de mindenkép­pen még az ülés előtt írásbeli határozati javaslatnak az illetékes körben való közre­adása előzi meg. Arra nagy súlyt helyezünk, hogy az igazgató tanács min­dén ülésén megvizsgálja a korábban hozott, hatályban levő határozatai végrehajtásá­nak helyzetét. Mindenesetre kijelenthe­tem, hogy az új típusú igaz­gató tanács életre hívásával a gazdálkodói felelősség rend­szerének következetesebb mű­ködtetése valósulhat meg. E célt szolgálja, hogy a tanács tagjai politikai, erkölcsi, fe­gyelmi és anyagi felelősséggel vesznek - részt a testület mun­kájában. Véleményüket, sza­vazataikat jegyzőkönyv rögzí­ti. Kisebbségi, vagy különvé­leményüket ugyanígy szó sze­rint jegyzőkönyvbe foglalják. Az igazgató tanács határoza­tainak végrehajtására saját soraiból jelöl ki felelősöket, vagy e körből bíz meg vala­kit azzal, hogy a felelős vál­lalati dolgozó ez irányú tevé­kenységét felügyelje. A tár­sadalmi szervezetekkel, illet­ve egyéb szervekkel előírt egyeztetési kötelességet az igazgató tanács elnöke, tehát az igazgató teljesíti. Mindezek, amit itt elmond- tom, márciustól vannak nálunk érvényben. Azóta négy alka­lommal tanácskoztunk idő­szerű vállalati kérdésekről, és tíz más témakörben gyakorol­ta döntési jogkörét az igaz­gató tanács. Ügy érzem,, a vállalati vezetés demokratiz­musa testesül meg ezen mun­kában és az eddigi tapaszta­latunk szerint kedvező vissz­hangot váltott ki a dolgozók körében. Arról van szó, hogy a döntéseket ismertetjük a dolgozókkal. Még sok fino- mítanivaló van ebben a vég­eredményben új munkában. De igyekszünk az igazgató tg-' nács adta demokratikus lehe­tőségeinket úgy kihasználni, hogy fellendítse a vállalat munkáját — fejezte be a be­szélgetést az igazgató. Bobál Gyula Tüzelöellátás Keresett a brikett A Belkereskedelmi Minisz­térium tájékoztatása szerint a harmadik negyedévben 17 százalékkal több szenet és brikettet vásárolt a lakosság, mint a múlt év azonos idő­szakában. Különösen a bri­kett iránt volt nagy az ér­deklődés az elmúlt Retekben, hónapokiban, ezért ebből a tü­zelőfajtálból a tervezett 500 ezer tonna helyett 580 ezer tonnát szerzett be a .kereske­delem az NDK-ból és Len­gyelországból a lakosság igé­nyeinek jobb kielégítésére. Megfelelő, s várhatóan az marad a téli szezonban is a Tüzép-ek tűzifa- és kokszkí­nálata. Ezekből a tüzelőfaj­tákból van és lesz is elég a telepeken. Megcsappant viszont a Tü- zép-telepek szén- és brikett­készlete. Az ÁFOR háztartási fűtő­olajból évente mintegy 700 ezer tonnát értékesít, s en­nek nagy részét a negyedik, illetve az első negyedévben vásárolja meg a lakosság. \?m\ Kvman a Dolny Kubin-l járási pártbizottság vezető titkára: Fejlődésünk forrása az együttműködés Festői tájakban bővelkedő vidék a közép-szlovákiai Dol­ny Kubin, tengerszint fölötti magassága némelyütt az ezer métert is eléri, ipara, mező- gazdasága messzi földön is­mert. És a jövőben minden bizonnyal a nógrádiak számá­ra még ismertebbé válik, hi­szen épp tegnapi lapszámunk­ban adtunk hírt arról, hogy a közép-szlovákiai járás és Szé- csény városi jogú nagyköz­ség együttműködési megálla­podást kötött az elkövetkező esztendőkre. Ez adta az apro­póját, hogy a csehszlovák pártdelegáció tagját, Pavol Kymant, a Dolny Kubin-i já­rási pártbizottság vezető tit­kárát megkérdezzük szűkebb pátriájáról. — Legyen szíves, néhány mondat erejéig vállalja föl az idegenforgalmi kalauz szere­pét ... — Közép-Szlovákia legésza­kibb részén terül el a járás, mintegy 1600 négyzetkilomé­teren, a lélekszám meghaladja a 115 ezret. Földjeink nagy részét erdők borítják, nem ritkák a hegyek, dombok, a legmagasabb hegycsúcs példá­ul eléri a kétezer métert. Gazdasági jellegét tekintve járásunk ipari-mezőgazdasá­gi, jóllehet ez utóbbi is te­kintélyes részt képvisel. Az ipar termelési értéke évente 6,5 milliárd korona körül mo­zog. — Ezen belül, melyek á legrangosabb üzemek, gyá­rak? — A Tesla televíziógyárun­kat említem elsőnek, hiszen 6500 dolgozót foglalkoztat, s évente 450 000 „távolbalátó” készüléket adnak piacra, eb­ből 140 ezer már színes! Egy másik jelentős gyárunk vasöt­vözeti termékeket állít elő, évi egymilliárd koronás érték­ben. De említhetem a nehéz­gépgyárat, amelynek különfé­le traktortípusai ugyancsak kelendők a külföldi piacokon is. Szécsényt és környékét inkább a mezőgazdasági ága­zat jellemzi. — E téren is szép mutató­ink vannak, azzal együtt, hogy meghatározó nálunk a klimatikus éghajlat, a tenger­szint feletti magasság 430— 1000 méter közötti. Igen so­kat fejlődött az állattenyész­tés, ezen belül is a szarvas- marhatartás, de mondhatom a juhokat, a sertést... vagy: a Dolny Kubin-i vidék a legna­gyobb burgonyatermesztő Közép-Szlovákiában. De hadd említsem meg e témánál, hogy az oravai természetvédelmi terület Európa-szerte kedvelt kirándulóhely, különösen a gyönyörű panorámát kínáló, 13 négyzetkilométernyi oravai- tavat keresik föl sokan. — A nehezebbé vált gazda­sági körülmények miként be­folyásolják a politikai mun­kát. nevezetesen: mi áll most a Dolny Kubin-i kommunis­ták törekvéseinek középpont­jában? — Előbb ehhez is t fűznék néhány számadatot: a terüle­tünkön működő 214 pártalap- szervezetben 6500 kommunis­ta dolgozik,-négy városi bi­zottságunk működik. Nos, munkánk középpontjában, s globálisan ez a legfontosabb: végrehajtani a XVI. párt- kongresszus határozatát, s tel­jesíteni a VII. ötéves tervben foglaltakat. Sajátos jelleget kölcsönöz munkánknak, hogy párttagjainknak több mint a fele 1971 óta lépett so­rainkba, egyébként is éven­ként 350 tagjelöltünk van. Így tehát különös figyelmet kell fordítanunk az ifjúságra, továbbá az ideológiai munká­ra. Ami a gazdasági hatást il­leti tömegpolitikai teendőink élén szerepel, mindamellett, hogy a művelődés, az egész­ségügy és egyéb területeken is érvényesíteni kell a gazda­ságossági-gazdasági szemlé­letet. — Hogyan segítheti önök munkáját a nógrádi testvérkapcsolat létrejötte, mit várnak tőle? — Mostani látogatásom nem titkolt célja e kapcsolat­kialakítás, amely egy újabb mozzanata a Nógrád és Kö­zép-Szlovákia között meglevő három évtizedes együttműkö­désnek. Hogy mit várok? Ál­talában : tapasztalatcserét és a kölcsönös előnyöket nyújtó együttműködést. Konkrétab­ban: szeretnénk, ha a mező- gazdasági üzemek, a gyárak, továbbá a társadalmi szerve­zetek is megkeresnék egy­mást, tájékoztatnák sajátossá­gaikról, megbeszélnék a kap­csolattartás, az együttműkö­dés lehetőségeit! Kedden megismerkedhettem, egye­bek között a szécsényi IIJ Rákóczi Ferenc Termelőszö­vetkezet munkájával, s végig-' járva a telepeket számos olyan dolgot tapasztaltam, amely otthon a 26 termelőszövetke­zetünk valamelyikében kivá­lóan hasznosítható lenne. Ab-' ban bízunk, hogy az üzemek,' szövetkezetek, intézmények élnek ezzel a lehetőséggel, s létrejön egy egészséges, gyü­mölcsöző együttműködés. — Végezetül: éppen négy esztendeje járt Nógrádban, akkor mint a besztercebá­nyai kerületi pártbizottság szakszervezeti elnöke, milyen­nek látja most a Palócorszá­got? — Akkor még, például a Beszterce-lakótelepen nagy­ban tartott a házépítkezés, most egy szépen kialakított telepet találtam. Fejlődik, szépül ez a vidék, s én hi­szem, hogy a kedvező változás egyik forrása a szocialista or­szágok együttműködése. Bí­zom abban, hogy Szécsény és Dolny Kubin jövőbeni kap­csolata ehhez egy újabb lehe­tőséget nyújt — mondotta befejezésül Pavol Kyman, a Dolny Kubin-i járási pártbi­zottság vezető titkára. Tanka László Rétság központjában az áfész hétszáz négyzetméter alapterületű kétszintes áruházát építtet. Az új létesítményben kapnak majd helyet a környező üzletek, — gy _ V állalkozás — versenytárgyalás Nyitottak vagyunk beruházók jelentősen növel­— Külső kényszerítő körül­mények, a gazdasági szabá­lyozók szigorítása, valamint a piaci helyzet, mely utóbbi a beruházási lehetőségek szűkü­lésével jár együtt, átgondol­tabb vállalkozáspolitikát kö­vetel tőlünk is, az állandó foglalkoztatás biztosítása ér­dekében — érzékelteti a meg' változott körülményeket be­vezető gondolataiban Timmer Zoltán, á Nógrád megyei Ál­lami Építőipari Vállalat igaz­gatója. Az előbbiek mögött olyan változások húzódnak meg, amelyek végét jelzik a ko­rábbi lehetőségeknek és gya­korlatnak: a munkában való válogatásnak. A megváltozott körülmények új helyzet elé állították a vállalat vezetőit, a vállalkozással foglalkozó dolgozókat. Eddig, számuk­ra ismeretlen követelmények­kel kellett megismerkedniük. Már csak azért is, mert a feladatok összetételben jelen­tősen megváltoztak, felborul­tak a korábbi * arányok. A mostani tervciklusban telje­sen vagy csaknem teljesen megszűntek az ipari létesít­mények iránti igények. Ezzel egyidőben" pedig erőteljesen megnövekedtek a munkaigé­nyes feladatok — köztük a lakásépítés. A változások olyan körülmények közepet­te zajlottak le, amikor a ték a minőségi követelmé­nyeket. A megváltozott kí­vánságok előtérbe helyezték az eddig alkalmazott műszaki megoldások felülvizsgálatát, illetve a megváltozott igé­nyekhez való igazodást. Még­hozzá minden tekintetben és területen. — Szerencsénkre a vállal­kozás lehetősége is együttjárt az előbb említett követelmé­nyek növekedésével. Ez azt jelenti, hogy bővült önálló­ságunk, az árban és határ­időben érvényesíthetjük sa­ját lehetőségeinket. Mindez jelentős szemléletváltozást kényszerített a vállalat dol­gozóira, de megértettük en­nek nélkülözhetetlenségét és fontosságát. Ez évi feladata­inkat, illetve vállalkozáspoli­tikánkat az előbbiek szelle­mében alakítottuk ki. Bár számunkra az 1985/86-os esz­tendő kiegyensúlyozott fejlő­dést ígér, más megyéik álla­mi építőipari vállalatainak tapasztalatai viszont arra fi­gyelmeztetnek, hogy rövide­sen nekünk is választ kell ad­koztató, jövőt meghatározó kérdésre; mi lesz a jövőben az építőipar sorsa, feladata — utal a közeljövő fogas kérdésére az igazgató. A vállalkozóé mai gyakor­latában az eredményesség fokozásáért minden beruházói igényt előzőleg a vállalati zsűri tárgyal meg, foglal ál­lást, illetve tesz javaslatot. Ennek alapján dönt igennel vagy nemmel az igazgató, vagy a műszaki igazgatóhe­lyettes. A módszer helyessé­gét a gyakorlat bizonyította. Megalapozottabbak lettek a vállalkozások, jobban ki tud­ják elégíteni a minőségi kö­vetelményeket. A reális vál­lalkozási árak és megalapo­zott döntés érdekében egy katalógust készítettek, ame­lyet negyedévenként felül­vizsgálnak és a változások­hoz igazítanak. — Egyébként a vállalkozói tevékenység az első számú ve­zetők napi munkájában kie­melt feladatot jelent. Az árak kialakításához pedig a gazdasági igazgatóhelyettes ja az előbbi gondolatot Tim- mer Zoltán. Az új helyzetben (a koráb­bi évek gyakorlatával szem­ben, amikor a kivitelező mindig magyarázkodott, a beruházók pedig saját mu­lasztásaikat is a kivitelezőre hárították) — a jelenlegi helyzetben miként, milyen irányban és tartalommal ala­kultak a partnerkapcsolatok? — Egyértelműen jónak íté­lem meg — állítja határo­zottan az igazgató. — A tár­gyalások hangneme, az ott tapasztalható rugalmasság, a kölcsönös érdekek figyelembe­vétele, a megállapodások tel­jesítésének meggyorsítása jel­lemzi kapcsolatainkat. Amit mondtam, az kivétel nélkül minden partnerünkre vonat­kozik. Közülük tíznek a te­vékenysége igen jelentős té­nyező vállalatunk életében. Ide sorolhatom a tanácsokat, a beruházó vállalatokat. Megbeszéléseinket nem ter­vezzük előre, hanem a min­denkori feladatoknak, azok sürgősségének megfelelően bonyolítjuk le. S ami igen. fon­tos! ezek a megbeszélések ■ ■■ tanácskozások mindig dön­téssel zárulnak. — A nemrég bevezetett versenytárgyalásos rendszert több helyütt vegyes érzések­kel fogadták az építőipar egyes berkeiben és a beru­házóknál’ egyaránt. Vajon önök miként vélekednek er­ről mennyire épült be ez az új lehetőség vállalkozás­politikájukba és milyen ered­ménnyel? — Nem csak új színt, ha­nem lényeges változást rs je­lent. Arra kényszerít ben­nünket, hogy az eddiginél jobban számba vegyük lehető­ségeinket — mondja Timmer Zoltán. — Az új lehetőség azt jelenti, hogy az igazi, re­ális döntéshez gyorsabb, megbízhatóbb előkészítő mun­kára van szükség, hogy tény­leges ráfordításaink megtérül­jenek. Nem idegenkedtünk az új befogadásától, mert ez együttjárt a vállalkozói sza­badság növekedésiével, Ez egyúttal nagy felelősséget is ró ránk. Ezért csak azokat a munkákat vállaltuk el, ame­lyek ismereteink szerint gaz­daságosan megvalósíthatók: A különböző munkák ne­gyedéves költségvizsgálatai azt jelzik, hogy eddigi szá­mításaink reálisak voltak.' Egyébként húsz versenytár­gyalásion vettünk részt. Hat esetben esélytelenként szere­peltünk. Egyszer pedig csak mi vettünk részt a tárgyalá­son, de a beruházónak sem volt pénze. A versenytárgya­lásos alapon elnyert munkák értéke megközelíti a 261 mil­liót. Nemrég két olyan tár­gyaláson vettünk részt, ame­lyek újabb 27 milliót jelen­tenek, ha eldől a beruházás, és reánk esik a beruházó vá­lasztása. Az e területen be­következett kedvező indulást az is jelzi, hogy 1984-ben az előbbi módon vállalt mun­kák értéke az ez évi terme-’ lesi érték 20 százalékát je­lenti, megfelelő nyereség el­érése mellett. A versenytár­gyalásokra benyújtott áraink vállalkozói árak, amelynek előnyös hatása jelentkezik a gazdálkodásban, s ez stabi­labbá teszi a vállalatot. Mi továbbra is vállaljuk a ver­senyt, nyitott vállalkozáspo­litikát folytatunk — hangsú­lyozta befejező gondolatában Timmer Zoltán igazgató. Venesz Károly ni az őket már most foglal- ad sok segítséget folytat-. j NÓGRÁD - 1984. október 18^ csütörtök __ 3

Next

/
Thumbnails
Contents