Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-16 / 243. szám

■fjpt A_ Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat Balassagyarmat központjában modern, minden igényt kielégítő lakásokat készít. j — gy — Tulajdonviszonyok és hatékonyság Félmilliárdos költséggel: Korszerűsítik a hatvani vasúti csomópontot Új rendszerű felüljárót építenek Ä Propagandista című fo­lyóirat legújabb száma közli Lakatos Ernőnek, az MSZMP KB ágit. prop.-osztálya veze­tőjének előadását, amely á Gazdasági fejlődésünk és a gazdaságirányítás továbbfej­lesztése címmel Veszprémben tartott kétnapos tanácskozá­son hangzott el. Önosi László az önálló ta­nulás jelentőségével foglalko­zik. A szerkesztőség tájékozta­tást ad az időszerű ideológiai és politikai kérdések tanfo­lyamáról, az előadássorozatok 1984—85-ös témáiról és közli a propagandisták képzésére hirdetett pályázat értékelését. Vitéz Vilmos áttekinti az alap­szervezeti vezetőség és a pro­pagandista kapcsolatát. Kahulits László elemzi a szocialista tulajdonviszonyok és a hatékonyság közötti ösz- szefüggést. A szerteágazó tu­lajdonviszonyok játszanak döntő szerepet abban, hogy az adott' termelőerőkkel mi­lyen hatékonyságot érhet el a társadalom. Abban, hogy a tulajdonviszonyok ma sok te­rületen nem felelnek meg a termelőerőknek, s ebből kö­vetkezően nem biztosítanak kielégítő hatékonyságot fel- használásukban, döntő szere­pe van annak, hogy unifor­mizáltuk a tulajdonviszonyo­kat, nem vettük kellően fi­gyelembe a termelőerők és a szükségletek differenciáltsá-. gát. Ezért sok kritika éri je­lenlegi tulajdonviszonyain­kat. A gazdasági hatékonysá­got nagymértékben befolyá­solják a társadalmi, termelé­si viszonyok. És mivel ná- ’lunk az utóbbi időben egyik kulcsfontosságú kérdés a ha­tékonyság, a termelés javítá­sa lett», természetes, hogy a szakemberek tartalékainkat a viszonyokban is keresik. Szá­mos eredményt mondhatunk ■ már magunkénak e "téren, de —, amint ez a cikkből kide­rül — szükség van ezek ál­talánosítására, más területen történő adaptálására is, illet­ve folytatásukra, hiszen ezt kívánja az intenzív gazdasági fejlődés. Hazánk terület- és település- fejlődése az erőteljes iparo­sodás és a gyors társadalmi átalakulás hatására felgyor­sult. Perczel György és Szi­geti Ernő cikke a helyzet tör- iéneti és gazdasági magyará­zatával folytatja a közigazga­tási rendszer átalakításáról szóló politikai elemzést. Bácskai Tamás nemzetközi fizetőképességünk fenntartá­sával foglalkozik. Megállapít­ja, hogy ez még néhány évig központi kérdésünk marad. Az időtartam attól függ, hogy mennyire vagyunk képesek exportunk növelésére, ráfor­dításaink csökkentésére, a behozatal ésszerű helyettesíté­sére; azaz, milyen ütemben tudjuk átalakítani gazdasá­gunkat. A Történelem rovatban Pritz Pál tanulmányát olvas­hatjuk Magyarország német megszállásáról, Gergely Jenő pedig arról ír, milyen szere­pet töltött be az egyház a pol­gári Magyarországon 1944-ig. Balázs József összehasonlít­ja a helsinki, a belgrádi és a madridi konferencia idősza­kára jellemző nemzetközi moz­gástendenciákat. Berényi Pál az Egyesült Államok „diffe­renciálási” politikáját elemzi. Szentes Tamás tanulmánya feltárja, hogy a hetvenes évek eleje óta tartó világgazdasági válság milyen hatást gyako­rolt a fejlődő országok gaz­dasági életére. Szilágyi Imre a konzervati­vizmus, a dogmatizmus, reví- zionizmus fogalmának jelen­téstörténetét magyarázza. Tol­na László beszámol a közép­európai haderő- és fegyver­zetcsökkentési tárgyalások helyzetéről. A Nógrádi Szénbányák újí­tótevékenységét az elmúlt években a dinamikus fejlődés jellemezte. Az egyre inkább kibontakozó újítómozgalom hatékonyan segítette a válla­lat műszaki fejlődését, a meg­újuló tevékenység szerves ré­szévé vált. A vállalat vezeté­se alapvető célnak tekintet­te, hogy a korábbihoz képest még több lehetőséget bizto­sítsanak a vállalati műszaki fejlesztési feladatokból eredő gondok megoldására. A konk­rét , intézkedések során arra törekedtek, hogy az újítómoz­galomban növekedjen a szo­cialista brigádok, az ifjúsági brigádok és az egyéni újítók Fűtés, fűzés, melegítés A belkereskedelem illeté­keseinek tájékoztatása szerint szilárd tüzelésű kazánokból, tűzhelyekből és kályhákból meglehetősen széles a válasz­ték. A kályhák közül a vá­sárlók főként az NDK,, a csehszlovák, valamint a ha­zai, salgótarjáni energiataka­rékos termékek iránt érdek­lődnek. Ezekből mind a mennyiség, mind a választék kielégítő, s a kereskedelem elegendő készlettel rendelke­zik. Tűzhelyekből háromfélét, szilárd tüzelésű kályhákból tízfajtát, kazánokból még en­nél is nagyobb választé­kot kínálnak. A gázkészülékek választé­ka korántsem ilyen széles; kevés a cirkogejzer, valamint a keresett ÉTI kazán, továb­bá a Szieszta, palackkal mű­ködő gázkályha. Kazánokból — a Közös Kazángyártó és Gépipari Vállalat termékéből — az idén kétszer annyi ke­rült forgalomba, mint tavaly, s mégsem bizonyult elegen­dőnek. Más gyártók is meg­kezdték kazánok előállítását, ezek fogyasztói ára azonban lényegesen drágább az ÉTI- énél. A hazai és az importradiá­torok kínálata az idén 80 szá­zalékkal haladja meg a tava­lyit, ez főként a második fél évben érződött az üzletekben. száma. Kiemelkedő fontossá­got tulajdonítottak annak, hogy a kalkulált újítások ará­nya és a gazdasági haszon emelkedjen. A célokért végzett serény­kedést siker koronázta, mert az V. ötéves terv utolsó évé­ben az újítók száma 770-re, a hasznos eredmény pedig közel hétmillió forintra emelkedett. A jelenlegi ötéves tervben e kedvező folyamat fenntartása volt a cél. Az eddig végzett elemzések azt mutatják, hogy a célokat sikerült valóra vál­tani. Tavaly például 526 újí­tást nyújtottak be és a hasz­nosítás vállalati, gazdasági A Miskolci Vasútigazgaló- ság területén 1962-ben kezd­ték meg a törzshálózati vo­nalak nagyarányú korszerű­sítését, villamosítását, az au­tomatikus biztosítóberende­zések kiépítését. E í nagy munka befejező részeként a Miskolc és a Nyékládháza közötti jobb oldali vágány re­konstrukcióját ez év közepén rekordidő alaitt végezték el. Ennek eredményeként a Hat­van—Miskolc—Mezőzombor közötti törzshálózat mindkét vágányán 120 kilométeres se­bességgel is roboghatnak a vonatok. . A fejlesztést szolgálja, hogy korszerűsítik, villamosítják a Füzesabony—Eger—Bélapát­falva közötti vasúti vonalat, ,s az idén adták át Vámos- györk és Gyöngyös közötti villamosított, korszerűsített vasúti pályát. Sürgetően szükségszerű ez a Hatvan— Salgótarján közötti vonalsza­kaszon is. — Évek óta, s egyre fo­kozottabban nagy gondot okoz számunkra — mondja Juhász István,, a MÁV Mis­kolci Igazgatóság fejlesztési főmérnöke — a hatvani ál­lomás. Területünkön, a má­sodik legnagyobb vasúti cso­mópont helyzete, elmaradott­sága. Az iparban gazdag Észak-Magyarország és a fő­város közötti személy- és te- heráru-íorgalom dinamikáját egyre jobban lassítja, bénítja ez az állomás. A vágányháló­zat annyira elavult, hogy itt a vonatok csak 40 kilométe­res sebességgel mehetnek, ősi módon, kézi erővel- ál­lítják át a váltóirat, s így fokozott, nagy a balesetve­szély. — Mit tesz az igazgatóság e feszítő gondok megszünte­tése érdekében? A közúti igazgatóság megyei szervezetnél az elmúlt hónap­ban tartottak komplex munkavédelmi ellenőrzést. En­nek eredményét jónak ítélték meg: a telephelyeken gondot fordítottak a közlekedési út­vonalak felfestésére, a jár­mű- és gyalogosutak elhatá­rolására. A különböző szintű vezetők munkavédelmi szem­léje rendszeres: havonta, ne­gyedévenként, félévenként üte­mezett. A munkavédelmi ve­zetőnek pedig a munkaidő után, vagy az éjszakai mun­ka során végzendő ellenőrzési kötelezettségét is előírja a sza­bályzat. eredménye meghaladta a 9,2 millió forintot. Az ötletembe­rek sem jártak rósszul. Az eredmény alapján kifizetett kalkulált díj 261 ezer, az esz­mei díjazás összege 346 ezer forint volt. Az üzemek, a szocialista brigádok és egyéni újítók szá­mára éves versenyfelhívást dolgoztak ki. A verseny állá­sát negyedévenként és éven­ként értékeli a vállalat veze­tése. Mint minden évben, az idén is megrendezték — még­pedig augusztusban — a bá­nyásznap tiszteletére a hagyo­mányos újítási hónapot. Az augusztusban lebonyolított újítási hónapban 155 benyúj­— Ez év májusában a hat­vani állomáson — amely 1981-ben került újra vissza hatáskörünkbe — pályakor­szerűsítéssel megkezdtük Észak-Magyarország „kapujá­nak” nagy rekonstrukcióját. A több éven át tartó beru­házás költsége eléri a félmil- liárd forintot. A legnagyobb, s a legfontosabb munkánk a pályakorszerűsítés. E munka során ide is méterenként — 48 kilogrammos helyett — 54 kilogrammos síneket építünk be. Modernizáljuk, s Integra Dominó biztosítóberendezés­sel látjuk el az állomást, mindezt úgy végezzük, hogy az elősegítse a Hatvan—Sal­gótarján közötti vasúti vonal villamosítását, automatizálá­sát. A személyvonatokra való fel-, onnan való leszállást magasított, fedett peronokkal tesszük biztonságosabbá. — Gondolunk a vasutas dolgozókra is. Az ő érdekük­ben egyebek közt kazánházat építünk, a fűtési rendszerrel együtt. Sürgetően szükség van korszerű szociális épületre, de erre egyelőre nincs anya­gi erőnk. Ez évben megkezd­jük, s 1985-ben befejezzük a vontatási műhely korszerűsí­tését. — Építenek-e aluljárót, vagy új, korszerű felüljárót? — Jelenleg Hatvan két vá­rosrésze között a gyalogos- összeköttetést két felüljáró biztosítja. Mindkettő már el­avult, s a rekonstrukció mi­att ezeket egyébként is le kell szerelnünk. —■ A városrészek közötti összeköttetést, a peronok megközelítését két megoldás­sal biztosíthatjuk. Egyik meg­oldás az aluljáró. Ennek épí­tése azonban áthúzódna a VII. ötéves tervidőszak végé­Lényeges változás történt a dolgozók munkavédelmi okta­tásának rendszerében. Célsze­rűnek látták, hogy az eddig havonta történő munkavédel­mi oktatásokat félévenként tartsák. így a tavaszi és őszi oktatásra egész napot szán­nak, együtt az elkövetkező időszak feladataira való fel­készülés ismertetésével. A gya­korlati oktatást végző egység- vezetők, művezetők részére a munkavédelmis rendszeres továbbképző oktatást tart, is­mertetve az anyagban történt változásokat. A munkahelyi ártalom és a balesetveszély elkerülése tott ötletből 122-t fogadtak el. A 35 éven aluli újítók újí­tásainak száma megközelítet­te a 70-et. A szocialista bri­gádok köréből a ménkesi Sziklai Sándor kollektíva ke­rült az első helyre. Az ifjúsá­gi szocialista brigádok között a gépüzemi Ságvári Endre kollektíva vitte a prímet. Egyénileg a kisterenyei Os- gyáni Dávid hat újítással bi­zonyult a legjobbnak. A fia­talok versenyében ugyancsak a kisterenyei Varga Péter volt a legfurfangosabb, szin­tén hat elfogadott újítással. re, hiszen „élő” sínpárokat kellene felszedni. Ez a sok időt igénybe vevő kivitelezés mellett nagymértékben tovább bénítaná a főváros és hazánk északi iparvidéke közötti for­galmat. Ehhez járul az anya­gi ok: 120—150 millió forint­ba kerülne, de ennek alig egynegyede áll rendelkezé­sünkre. Éppen ezért itt, te­rületünkön először új rend­szerű felüljáró építését ter­vezzük. — Milyen lenne a felüljá­ró? — A MÁV már több évvel ezelőtt Kőbánya—Kispest ál­lomáson épített egy fedett, zárt szelvényű felüljárót. A tapasztalatok szerint ez igen jól, zavartalanul biztosítja a gyalogosok számára a lakó­telepek közötti összeköttetést, a metró- és a MÁV-állomá- sokhoz, peronokhoz való csatlakozást. — A hatvani állomásra ilyen új rendszerű, közel 120 méter hosszú 6 méter széles, fedett, zárt szelvényes felüljá­rót tervezünk. Ez a gyalogo­sokat megvédi az időjárás viszontagságaitól. Erről a le- és felvezető, pihenőkkel el­látott, ugyancsak zárt szelvé­nyes lépcsőrendszerekkel biz­tonságosan lehet eljutni a fe­dett peronokra. — A felüljáró építése 45 millió forintba kerül. Ezt is úgy tudjuk megvalósítani, hogy a Heves megyei Tanács — a két városrész összeköté­se érdekében — 10 millió fo­rinttal támogatja e beruhá­zást. A főmérnök közlése szerint az új rendszerű felüljáró épí­tését jövőre megkezdik, s egy év múlva talán át is adhat­ják rendeltetésének. Csorba Barnabás ] érdekében 23 munkafolya­matra írja elő védőeszköz használatát a szabályzat. A közúton dolgozók narancssár­ga ruhája ugyan munkaruhá­nak minősül, de, ha valami­lyen oknál fogva ez nincs rajtuk, úgy fényvisszaverő be­tétekkel ellátott narancssárga védőmellényt kötelesek visel­ni. A munkavédelem kiemelt jelentőségét érzékelteti a mun­kavédelmi őrök hálózata. A munkavédelmi őröket a szak- szervezeti bizottsággal egyet­értésben jelölik ki, akiknek feladata a munkatársaik se­gítése, a munkavédelemre vo­natkozó észrevételek továbbí­tása. A Nógrád megyei Patyolat Vállalat — 3 termelőegység­gel, 14 üzlettel, 5—6 felvevő­vel, 2 túrajárattal látja el te­vékenységét — munkavédel­mi sajátossága, hogy különö­sebb technológiai váltás nincs, az új, korszerűbb gépek sem követelnek lényegesen eltérő, bonyolultabb munkaműveletet az ott dolgozóktól. A leglé­nyegesebbnek vélik a munka- védelemben a munkafegyelem megtartását. Az ellenőrzések és oktatások rendszeresek: a termelőegységekben negyed­évenként, az ipari tanulók­nak havonta tartanak okta­tást. A védőeszközök a sza­bályzatban megállapított mun­kakörökre rendelkezésre áll­nak: az utóbbi öt évben egy­szer történt baleset a védő­eszközök használatának el­mulasztása miatt. A munka­helyeken kijelölt munkavé­delmi őrök segítik a rendsza­bályok betartását. A vegyi tisztításban vegyi tisztító, ve­gyi vasaló, szalondolgozó és bőrfestő munkakörökben kö­telező a dolgozók félévenkénti orvosi vizsgálata. A közúti igazgatóságnál idá­ig négy —• ebből kettő úti baleset —, a Patyolatnál két üzemi baleset történt. zs. a. NÖGRAD - 1984. október 16., kedd Ä 3 Fejlődés a szénbányászatban Űjítömozgalom és miiszaki fejlesztés Mlando ellenőrzés, oktatás a munkavédelemben A munkavédelemben évekkel ezelőtt történt jogszabályi változások óta a gazdálkodó szervek is új munkavédelmi szabályzat szerint dolgoznak. A megye két kisebb gazdálko­dó egységénél — a Budapesti Közúti Igazgatóság Nógrád megyei koordinációs üzemmérnökségénél és Patyolat Vál­lalatnál — a munkavédelmi ellenőrzés, oktatás gyakorisá­gát, rendszerét, a védőeszközök használatát és a munkavé­delem „társadalmasítását” tekintettük át.

Next

/
Thumbnails
Contents