Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)
1984-09-13 / 215. szám
Döntött a legfelsőbb Bíróság Szívbeteget a IX. emeletre? Egy családi házban bérlőként lakó rokkantnyugdíjas asz- szonynak a tulajdonos, arra hivatkozva, hogy maga akar oda beköltözni, felmondott és lakótelepi IX. emeleti cserelakást ajánlott fel. de az asszony nem fogadta el. Az emiatt keletkezett perben első fokon a háztulajdonos keresetét elutasították, másodfokon azonban helyt adtak neki Az ítélet megállapította: a felajánlott lakásba két lépcsőházról is be lehet 1utni, és mindegyikben két felvonó van. Gyakorlatilag kizárt, hogy a négy lift egyszerre hibá- sodjék meg. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság megállapította: az igazságügyi orvos- szakértői intézet véleménye szerint az asszony olyan súlyos szervi szívbajban -szenved, hogy emiatt rokkantsági nyugdíjas, és a kilencedik emeleti lakás számára nem alkalmas. Az egészségügyi tudományos tanács igazságügyi bizottságának felülvéleménye ezt mindenben megerősítette, hozzátéve, hogy a beteg állapota egyre romlik. — Ilyen súlyos betegség esetén az asszony a kilencedik emeleti lakással lényegesen hátrányos helyzetbe kerülne — szögezte le a Legfelsőbb Bíróság. Jelenlegi lakása ugyanis földszintes, kertes, jó levegőjű, csendes. Orvosszakértői vélemény szerint, ha ebből az előnyös környezetből kiköltöztetnék a kilencedik emeleti zárt lakásba, az igen nagy pszichikai megterhelést jelentene neki. de egészségi állapotára is károsan hatna. A cserelakás megfelelőségének elbírálásánál nemcsak mindkét lakás komfortfokozatát, alapíerületét műszaki állapotát, a lakóhelyiségek számát, fekvését keli figyelembe venni, har.em az egészségügyi szempontokat is. A másodfokú bíróság kizárólag a felvonók esetleges meghibásodása szempontjából vizsgálta a kérdést, holott az orvosszakértői vélemények a döntők. Ezért a háztulajdonos keresetét el kellett utasítani. h. e. Síküveggyári pillanatképek Vadadi Tamás villanyszerelő és Lőrlncz László géplakatos * vízszintes edző programozó rendszerét javítja. Lakatos Mária gyakornok üzemmérnök tubusológép összeállítási rajzát készíti. Kicsiny Róbert esztergályos és Lőrincz László géplakatos g vízszintes edző meghajtó rendszerét ellenőrzi. jKörnyei Gyula felvételei) Levelezőink jelentik MÁ V-.,meglepetés ” az utazóközönségnek Még a ritkábban utazó állampolgárok is megtanulták, hogy — amennyiben nem dohányfüstélvezők — milyen jelzésű kocsiba és annak melyik részében foglaljanak helyet. Ojabban nem is olyan egyszerű ezt megvalósítani, mint gondolnánk! Augusztus 31-én a Hatvan—Salgótarján között közlekedő, 15.42-kor induló vonaton egynéhányunk csodálkozására az alábbi esett zajlott le: Nemdohányzó kocsiban helyet foglaltunk, majd körülöttünk egyre-másra gyújtottak rá. Valaki bátortalanul megjegyezte, hogy „ez nemdohányzó” — rnire kap'- tuk az udvarias „kioktatást” (a gyakorlottabb utasoktól) — újabban igen, mert a MÁV visszaállította! Erre kíváncsiságból én is hozzászóltam — És miből lehet ezt tudni? — ugyanis hamutartó nincs felszerelve a tiltó táblák kint vannak stb.? Nemsokára fény derült a rejtélyre! Ugyanis jött a kalauz — a döntőbíró, akitől megkérdeztem, hogy ml most milyen kocsiban utazunk? (Tele az egész szakasz). A kalauz, miután jobbra- balra a kocsi végében lévő nemdohányzó jelzéseket megnézte, majd a padlón eltaposott csikkeket és a füstölőket számba vette, közölte, hogy „igen, ez dohányzó”! — és indulni készült. Erre én: „Elnézést, de most a fülemnek, vagy a szememnek higyjek-e nem tudom és főleg a jövőben, hogy tudhatjuk meg, ha közelebbit mondana, mióta van ez így, és gkkor miért nem veszik le, vagy festik át a jelzéseket, hogy az ne vezesse félre az utasokat?” Az udvarias válasz, hogy „Kb. egy éve van ez a rendelkezés, hogy az ún. hosz- szabb szakasz a dohányzó, a rövidebb szakasz a nemdohányzó, nem a jelzés dönti el. És. hogy a táblák miért vannak mégis kint változatlanul, az nem a kalauz dolga!” Megköszöntük a „felvilágosítást” és kérdezem vala- mer ’yi résztvevő nevében: — H MÁV-nál senkinek sem dolga? Régebben saját elhatározásunkon múlott, hogy pipafüstben óhajtottunk-e órákon át fulladozni, vagy netán a tisztább levegőjű kocsikban utazni. Mióta a nem kis mértékben felemelt tarifával utazunk, már nem várhatjuk el még ezt sem? Hogy a sokat és sokszor emlegetett tisztaságról már ne is beszéljünk! Dr. Sólyom! Józsefné Salgótarján Kihelyezett ifjúsági parlament Bátonyt ercny én A MÁV hatvani szertárfőnökséghez tartozó, 30 éven aluli fiatalok részére ifjúsági parlamentet rendeztek Bá- tonyterenyén. Gömöri Péter szertárfőnök számolt be a munkahelyi demokrácia érvényesülése keretében a fiatalok közéleti tevékenységéről, kibontakozásáról, a fiatalok jogainak érvényesüléséről. W A parlament résztvevői 1984-re szóló intézkedési tervet fogadtak el, valamint megválasztották Pászti Ágnest, a központ által októberben megrendezésre kerülő ifjúsági parlament küldöttének. — sz — Fecskék parádéja Szeptember első hetében a Mátra községeinek utcáin annak lehettünk szemtanúi, hogy valósággal rajzanak a fecskék. Megszállják a villanyvezetékeket, a lakóházak felső peremdíszeit és parádés repülésükkel gyönyörködtetik a járókelőket Mátrake- resztes községben is. — sz — Virágzó Filodendron Rimócon Rimócon a Csillaghegy út 12-ben Pásztor Lajosné lakásán a Filodendron 16 éves korára most első ízben hozott virágot, és még egy bimbó van rajta, amely várhatóan később nyílik ki. A délszaki növény állandóm egy helyen van az előszobában, ahol bőséges napfényt kap. Az előszoba hőmérséklete lélen-nyáron egyforma. Még ezen kívül három ilyen növény van a lakásban, sőt több más növény is. A növényen tíz levél van,' 60x30 cm átmérőjűek. A virág sárga színű ernyőjű és középen szintén sárga, kukoricacsőhöz hasonló termés van benne. A virág belső része méhsejthez hasonló mintázatú. Nagyon gyönyörű.' Ezt látni kellene mindenkinek. Jellemző a gondozójára amit a szólás-mondás is tart, hogy „Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet”. Ezt mutatja a sok virág is! Kiss Béla Rimóc Brigád• kirándulás Kazárról Szeptember 8-ára brigádkirándulást hirdetett meg a Duna-kanyarba a kötöttáru- gyár gazdasági vezetése és szakszervezeti bizottsága. Az úticél és az útvonal kijelölését a dolgozók és a brigád- vezetők javaslata alapján határoztuk meg. A festői szépségű Visegrád és Szentendre értékeit az IBUSZ igen színvonalas szervezésében tekintettük meg. E kirándulás népszerűségét bizonyítja, hogy a programon mintegy 80 dolgozó vett részt. Viseg- rádon a Salamon-toronyból elénk táruló látvány, a Du- na-kanyar. és Szentendrén a Kovács Margit keramikus- művész gyűjteményének megtekintése felejthetetlen élmény volt számunkra. A kirándulás költségeinek egy részét a szakszervezeti bizottság térítette. Tőzsér Emilné Kazár Villan \f oszlop Csak vártam, csak vártam! az egyik lábamat és átestem Majd csak elviszik. De nem, rajta. Azért sem emeltem még mindig ott díszeleg, volna szót, hogy esténként Hogy mi? Hát egy villany- az italbolt zárórája után a oszlop, kidőlve a Salgótarján nyitott ablakomnál hallom, Salgó út 7. sz. előtt. Ezzel kissé ilium,inált emberek átelzárva a fodrászhoz, az ital- esve rajta az illetékesek le- bolthoz, a zöldség-vegyes bolt- és felmenő ági rokonait em- hoz, a nyomtatványbolthoz legefik. és a fiókpostához vezető utat. De azért már szót emelek, Egy hónapja történt; a hogy 70.—B0 év körüli idős helyközi autóbusz az utasok- emberek ételhordókkal pró- kal együtt nekirohant a vil-' hálják átlépni az oszloppt. ianyoszlopnak, s azt ketté- Megy is ez addig, míg esőtörve megállt. Az autóbuszt tői csúszós nem lesz a talaj, rövid időn belül „kimentet- A minap 6—8 éves gyerekek ték”. A villanyoszlop elekt- ‘ az oszlopot ugrólécnek hasz- romos kábeleit leszigetelték, hálták. Ugrálás közben egy De az oszlopot azt otthagy- 6 éves kisfiú úgy átesett rajták keresztben a gyalogbejá- ta, hogy kiesett az út szegé- rón, 10—12 gömbvas tartja lyéig. Még rágondolni is „fogságban” melyek a tönk- rossz, mi lett volna ha egy csonkhoz kapcsolják. gépkocsi erre tart! Az oszHogy m^ért írok ebben az lopot nem hiszem, hogy ott ügyben? Csak azért, mert ez helyben meg lehetne javíta- a helyzet rendkívül baleset- ni, előbb, utóbb el kell vinni, veszélyes. Nem azért írok Hát akkor miért nem viszik mert pár napja amikor a el addig, amíg nagyobb baj kukába vittem a szemetet nem lesz? nem emeltem elég magasra Mucsi Lajos Szomszéd Zoltán nyugdíjban Követetek, mert tisztellek Elavult képeslap így fogalmazhatnám meg e rövid, de annál többet mondó rnélyértelmű makarenkoi mondatba Szomszéd Zoltán, kedves Zoli barátunk pedagógiai gondolkodását, a gyakorlatban végzett igen eredményes munkásságát. Tartozom és tartozunk e vallomással, köszönő és köszöntő sorokkal, mert a tanév elején neki már nem szólt a szeptemberi csengő hívó szava. Nem, mert 37 év kemény, laradhatatlan, sokoldalú alkotó, gyakorlati tevékenységgel a tarsolyában, jól megérdemelten a nyugdíjasok táborába lépett. Hol szívta magába az egyedül rá jellemző pedantériát, következetességet, munkaszeretetei? A neve elárulja: kisterenyei, apja munkás, szívósságot igénylő vonatfékező fia. Abban a korban lett fiatalember. amikor még meg kellett kóstolni a negyvenes évek minden nehézségét, keservét. 1943-ban érettségizett, majd kisegítő szellemi munkás, katona, hadifogoly, napbarnított erdei munkás. 1948— 51-ig nappali tagozaton pedagógiai főiskolás Budapesten, ahol földrajz—biológia és testnevelési szakon szerzed tanári oklevelet. de„ otthonos volt a kémiában is. Az első fecskék voltak ők, akik általános iskolai tanári oklevéllel a kézben kezdhették meg a szakrendszerű oktatást a bevezetett általános iskolában. így került először Ecsegre, ahol tanár, csapatvezető, 1954-től pedig már igazgató. Nehéz időszak volt, de helyi - álít. Ott volt a falu minden elképzelhető szervében, testület vezetőségében, munkájának vitelében. 1960—64-ig Fejér megyében igazgatósko- dott, ahonnan a járási művelődésügyi osztályra került Salgótarjánba. Hét évig irányított bennünket mint tanulmányi felügyelő. Állandóan járta az iskolákat, mint a méhanya a kereteket. Dicsért, buzdított, elmarasztalt, de mindenkor a segítő szándéktól vezérelve. Igazgatók előtt tartott értékelései a tényekre épültek, ahol az elmélet és a gyakorlat a legszorosabb összhangot mutatta. Minden szavának súlya, tekintélye volt. Szerettük, becsültük őszinteségéért, következetességéért, igazságosságáért, példát mutató helytállásáért. Nála a szó és a tett egy volt. A gyermekeket szerető szíve visszahúzta az iskolához. A legnagyobb örömmel fogad tűk, amikor 1973-ban Mátra- verebélybe kérte magát kedves feleségével együtt. Örömmel fogadta a napközismunkát, aminek tekintélyt, vonzóerőt szerzett. Nagy része volt abban, hogy a két napközis csoport rövidesen 6-ia bővült, hogy otthont biztosított a tanulásnak. A napközi felszereltsége, esztétikuma, épületének gyors fejlődése, benne a gyengébbek felzárkóztatása, fáradhatatlanságát mutatta. De nem csak a szorosan vett iskolai munkára futotta erejéből, hanem sok másra is. Közel 20 évig volt a járási Vöröskereszt vezetőségének, úttörőelnökségének aktív tagja, dolgozott a pedagógus-szakszervezet járási bizottságában, munkaügyi döntőbizottságban, részt vett 1957 májusában a kommunista pedagógusok országos értekezletén a Parlamentben és több közös szintű megbeszélésen. Munkájának elismeréseként számos kitüntetésben részesült. Többek között viselheti az Oktatásügy kiváló dolgozója, Kiváló úttörővezetö, Vöröskereszt-munkáért arany fokozat. Kiváló munkáért kitüntetést. Málraverebélvben fejezie be aktív, gazdag pályafutását. Ügy gondolom soha nem felejti el azt a gazdag búcsúztatást, amelyben a testület tagjai (nevelők és technikaiak) részesítették. Vcrcbélyi András Összeállította; ÍTólh Jolán Bátonyterenyéről Tóth Szilvia és Gombos Andrea írt levelet a szerkesztőségnek. Méltatlankodás jellemzi soraikat. Ugyanis azt tudatják, hogy lakóhelyük, amely korábban Kisterenyeként volt ismert, nagyon elavult képeslappal „dicsekedhet”. Nem a mai Bátonyterenyét mutatja be, rég túlnőtte magát, a kb. 20 évvel ezelőtt készített képeslap felett eljárt az idő. Azt írják, hogy szinte szégyenük ismerőseiknek, barátaiknak elküldeni üdvözlő lapként. Szeretnék, ha mielőbb a mai Bátonyterenyét bemutató illusztrációkkal készülnének képeslapok, s ne csak egyetlenegyféle változatban, hanem többféle képeslapot — esetleg színesben is — készíttetne az arra illetékes intézmény. A fiatalok kérését jogosnak véljük, ezért ejtettünk szót róla e helyen! Horgászverseng Ipolyvecén A közelmúlt napok egyikén horgászverseny volt az Ipoly ipolyvecei szakaszán, ahol 38 versenyző, köztük drégely- palánkiak is „fogásra” álltak. A legnagyobb zsákmány egy öt kiló 60 dekás hal lett. A horgászszerencse persze a többi versenyzőnek is kedvezett E sorokat írta Miklós József drégelypalánki olvar sónk. i
