Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)

1984-09-13 / 215. szám

Már kinyitották Ösztönzött öntözök AZ IGAZSÁG PILLANATAI - II. Müjd a bíróság A pásztói Stromfeld udvar hétköznapi dokumentumdrá­májának fontos ügyirata a G. 40. 075/1983/30-as számot vi­selő. Ezen a számon jelölték a Nógrád megyei Bíróság Gazdasági Kollégiumának íté­letét, amelyet 1984. január 10-i dátummal kelteztek. Addig azonban még sok víz lefolyt a Dtinán, illetve a Stromfeld udvar házainak fa­lain. A bíróság természetesen szakértőt rendelt ki, némi hu­zavona után találtak is olyat, ■aki ellen egyetlen peres fél­nek sem volt kifogása. S, hogy az alábbi következő sorok kissé szárazabbak a megszo­kottnál, az éppen a szakér­tésnek köszönhető, Iványi László pedig nem kevesebb, mint 26 oldalon tárta a oíró- ság elé a tapasztalatait. Az első szakértői szemlére 1983. október 4-én került sor Pásztón. A felperes OTP kép­viseletében megjelent dr. .Titkos Károly, a megyei igaz­gatóság jogtanácsosa, valamint Krajcsi Márton. Az alperese­ket a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat részéről Fekete Antal és dr. Kasza Lajos; a NÓGRÁDTERV ré­széről pedig Ladomerszki Jó­zsef képviselte. A szemlén a perbe való beavatkozóként a Nógrád megyei Beruházási Vállalattól jelen volt Danyi Lajos. Természetesen alapos helyismerettel segíthették a helyszíni szemlét Sós Imréné és Zeke László, a lakók kö­zös képviselői. Felbontott padló Elsőként a Stromfeld Ä.' ifi 1. földszint 1. számú lakás­ban tartottak szemlét, itt á kamra padlója fel volt hont­va csatornatörés miatt. A tervdokumentációból egyértel­műen megállapították: akarn­ia sarkában van a lakások WC-inék és konyháinak szennyvizét, valamint a lapos tető csapadékvizét elvezető csatorna. A kamra felbontá­sára azért került sor, mert a közös képviselők szerint in­nen, a pincefalon keresztül folyt a víz a pincébe. Hasonló csőtörés egyébként másik alápincézetlen részen is volt már. A »zemlebizottság körbe­járta az épületeket is és a következőket rögzítette a szakértő- A járdák az épület mellett megsüllyedtek; az elö­lépcsök a megsüllyedés követ­keztében elváltak az épület­től; a lépcsőházi falakban az üvegtégla több helyen össze­tört. Szó van még bizonyos repedésekről is, de ennél fon­tosabb, hogy a szemle azzal ér véget: feltárásokra van szükség. Többek között azért, hogy megvizsgálhassák az alá­pincézetlen részben a víz­szintes csatornaelhúzások módját, valamint a földszinti padlók alatti feltöltés milyen­ségét. Újabb szemle Némi huzavona után a fel-, tárásra is sor került, az ered­ményt 1983. október 31-én te­kintette meg a szemleb’zott- ság, a munkába immár be­kapcsolódott Bartók Miklósné statikus szakértő is. A bíró­ság több kérdésére válaszol­va részletesen összefoglalja a tapasztalatokat Iványi László igazságügyi szakértő, érde­mes ebből idézni is. „A föld­szint 1. sz. lakás ktsszobájá- ban a padlószerkezet felbon­tása útján feltárás készült. A padlószerkezet alatt itt húzó­dik az épület esővízcsatorná­ja... A feltöltés teljesen la­za, üreges, omladékony volt, tömörítés nyomát nem Tehet észlelni... Az eternit . anyagú csatorna csatlakozásánál a tengelyben törés volt észlel­hető... a laza talajon fekvő cső is több centimétert megsül­lyedt, ezzel további hibafor­rássá vált.” A járdák mozgá­sát — többek között — ugyan­csak a rossz minőségű feltöl­téssel indokolja a szakértő. A szemle azonban folyta­tódott, a 4. szám alatti lépcső­ház bejárati oldalfalában ta­lálható konyhai ejtővezeték vizsgálatával. „Az ejtővezeték állandó szivárgása a lépcső­házi falat teljesen átáztatta... A szivárgás a 90 fokos csa­torna elhúzásánál következett be. Megállapítható volt, hogy annak kialakítása szakszerűt­lenül, történt, mivel' a 90 fo­kos elhúzásnál tisztítónyílást nem alakítottak ki. Továbbá, az ejtővezetékhez hozzájutni javítás céljából csak a lép­csőházi fal megbontáséval le­hetséges, mivel a konyha alat­ti rész alápincézetlen.” Mindent összevetve, azösz- szes felsorolt hibát kivétel nélkül rejtett hibának minő­síti a szakértő, amelyek fel­ismerése az épület elkészülte után 5—8 évvel lehetséges. S, hogy ki felel mindezért? íme néhány idézet a szakértői vé­leményből: Gondatlanul, szakszerűtlenül — A lépcsőházi üvegtégla repedése, kiesése... a szaksze­rűtlen kialakítás következ­ménye... A látható tervezési hibát a kivitelezőnek, mint szakvállalkozónak, észrevéte­lezni kellett volna... A fenti­ek értelmében a tervező és a kivitelező 50—50 százalékban felelős a hiányosságért. — A lábazati repedések... épületszerkezeti szempontból az épület használati értékét nem csökkentik. Az esztétikai jellegű hiányosság bekövet­kezéséért 50—50 százalékban a tervező és a kivitelező a felelős. — Az épület egyik traktu­sa alápincézetlen, feltöltött... a feltöltés megsüllyedt, áz azon fekvő csatorna, mivel nem volt mire feküdnie, megroskadt és a 90 fokos kö­nyöknél eltört... Meggyőződé­sünk szerint sem a kivitelező, sem a tervező, nem járt el kellő gondossággal a feltölté­sek tömörítése, a csatornák fektetése tekintetében... Javí­tásuk nagy áldozat árán, a lakások részleges lakhatatlan­sága mellett oldható meg... Az okozott hiányosságért a tervező 30 százalékban, a ki­vitelező 70 százalékban tehe­tő felelőssé. — További csatornahiányos- ság a konyhai lefolyók veze­tése. A jelen megoldás 100 százalékban tervezői tevé­kenység következménye és két szempontból is hibáztatható. A 90 fokos törésnél a csatorna nem tisztítható. A lépcsőházi falban elfalazva csatornát le­vezetni hibás tervezői megol­dás. Még a lényeget tömörítő krónikás is felsóhajt: végre, vége. Illetve nem egészen, hi­szen a szakértésnek díja is van, a költségekről nem is beszélve. A mellékletek tanú­sága szerint az építész és a statikus szakértő bevonása immár csaknem hétezer fo­rintba kerül. Nyilván erről is rendelkezik majd a bíróság: ki fizesse az igazság árát. (Következik» írott malaszt) Kelemen Gábor Már két egymást követő esztendőben sanyargatja a növényeket az aszály. Hosz- szabb ideje nem kedvez az időjárás a mezőgazdaságnak. Tavaly az évszázad egyik leg­nagyobb szárazságát kellett elviselni a szántóföldi kul­túráknak, s a télen sem volt annyi csapadék, hogy feltöl­tődött volna a talaj nedves­séggel. Ezért hiába áztatta májusban kiadós eső a föl­deket, a mélyebb talajréte­gekbe nem jutott elegendő nedvesség. Az igaz, hogy eb­ben az időben szépen fejlőd­tek a növények, hiszen any- nyi csapadék mindig került a gyökerükhöz, amennyire feltétlenül szükségük volt. Júniusban és júliusban azonban már nem volt ele­gendő eső, így a talajok hasz­nosítható vízkészlete 50 szá­zalék alá csökkent. Sok he­lyütt „furulyázott” a kuko­rica, elszáradtak az alsó le­velei, némely gazdaságban elkezdték a silózását. De szen­vedett a szárazságtól a nap­raforgó, a cukorrépa is. A bajokat csak fokozta, hogy az aszály jelei az idén is ott mutatkoztak, ahol ta­valy a legnagyobb volt a szá­razság. Mindkét esztendőben a Dunántúlon esett több csa­padék, s az ország keleti fe­lében szomjasak maradtak a földek. A gabonatermeléshez pedig pontosan ezeken a vi­dékeken kedvezőbbek a felté­telek, a kukorica mintegy 40 százalékát az idén is a ke­vésbé csapadékos területen vetették el a gazdaságok. Az is igaz persze, hogy itt vaji az öntözhető terület nagyobb része, de ez nem segíti ki a gazdaságokat a bajból. A szántónak mind­össze 5 százaléka öntözhető, de ennél jóval nagyobb terü­letet érintett az aszály. Ahol lehetett, kinyitották az öntö­zővíz csapját a gazdaságok. Tavaly, a nagyobb szárazság idején 130 ezer hektárt ön­töztek, az idén pedig 200 ezret mostanáig. Az öntözésnek a gazdasági bizottság kedvező döntése adott lendületet. Áprilisban úgy határoztak, hogy meg­szűnik az öntözés alap- és változó vízdíja, a gépel? vá­sárlásához pedig 60—70 szá­zalékos támogatást kapnak a gazdaságok. Végül is lecsök­kent az öntözés korábban ma­gas költsége, érdekeltté vál­tak a termelők a talajned­vesség mesterséges pótlásá­ban. A gépek ártámogatása elő­ször június végéig volt ér­vényben, addig 184 új ön­tözőberendezést vásároltak a gazdaságok. Egy újabb dön­téssel meghosszabbították ezt a határidőt, s július végéig további száz berendezés ta­lált gazdára, összességében több mint 200 millió forint értékű gépet adtak el a ke­reskedelmi vállalatok, de a gazdaságok ennek az összeg­nek csak a 30—40 százalékát fizették. Az érdekeltség megterem­tése gyümölcsöző befektetés­nek bizonyult. Más eszten­dőkben az öntözőkapacitás- nak még a felét sem hasz­nosították a gazdaságok, a A idén mintegy 80 százalékban kihasználják gépeiket. A szakemberek szerint enné! jobb arányra nem is lehet számítani, hiszen az éghajla­ti különbségek miatt nem mindenütt egyformán van szükség az öntözésre. A számítások szerint az idén mintegy 2 milliárd fo­rintba kerül az öntözés, dö ezzel a költséggel félmillió tonna gabona értékének meg-J felelő terméstöbbletet állítat nak elő a gazdaságok. Ennek) értéke ugyancsak 2 milliárd forint, de a többlet már gya-J rapítja az ágazat árualapját! Ezért mindenképpen megfon­tolandó, hogy a jövőben iá érdemes fenntartani az öntö­zés támogatósát, hiszen az ország vízkészlete nagyobb területek öntözésére is ele­gendő. De. hogy a víz való­ban a földekre kerüljön, nem nélkülözhető a gazdaságok ér­dekeltségének fenntartása sem. V. Farkas József Magyar gazdasági és műszaki napok Tallinnban számítógép-rendszereket állót Gazdasági és műszaki na­pokat rendez a Magyar Ke­reskedelmi Kamara október 1—5. között Szovjet-Észtor- szág fővárosában Tallinnban. A rendezvény célja, hogy se­gítse a gazdasági együttmű­ködés bővítését, hozzájárul­jon a vállalatközi kapcsola­tok fejlesztéséhez. Ennek meg­felelően számos előadás hang­zik el a magyar gazdaságról, a hazai vállalatok, tevékeny­ségéről, fejlesztési eflájpgélé- seiről, a HÜNGEXPO pedig 14 vállalat részvételével árubemutatót tart. A kiállítá­son 7 vegyipari vállalat nö­vényvédő szex-eket mutat be, a Ganz Árammérőgyár fogyasz­tásmérőket, a MEDICOR Mű­vek orvosi műszereket, a ME­ZŐGÉPTRÖSZT háztáji kisgé­peket, a NIKEX vegyipari be­rendezéseket, a Videoton kis­ki. A bemutatón részt vesz a FERUNION és a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat is. A magyar—észt gazdasági kapcsolatok az elmúlt évek­ben dinamikusan fejlődtek. Észtország a Szovjetunió köz­társaságai közül az egyik leg­jelentősebb vásárlója a ma­gyar autóbuszoknak. A je­lenlegi ötéves tervidőszakban mintegy 'Í200 autóbuszt ex­portál az Ikarus, ennek több­ségét, több mint 800-at Tal­linnban állítják forgalomba. A tengeri kutatóhajókon Video­ton számítástechnikai beren­dezéseket használnak, s a Kotla Jarléban üzemelő olaj­pala-feldolgozó kombinát tel­jes vezérlőberendezéseit a magyar vállalat szállította. Észtországból elsősorban vil­lamnosmotorok, exkavátorok; vegyi anyagok, spurifelszerelé­sek, kozmetikai cikkek érkez­nek Magyarországra. A ma­gyar—észt áruforgalom érté­ke évente eléri a 40 millió rubelt. Ennek bővítésére ked­vezőek a lehetőségek. A ren-; de/.vény az újabb igények fel­mérését szolgálja, s egyben alkalmat teremt az újdonsá­gok bemutatására, így az együttműködés feltételeinek javítására is. A gazdasági és műszaki rendezvények mellett számos kulturális programot is szer­veznek. A HUNGARHOJ TELS gasztronómiai hetet tart; emellett lesz filmhét, népraj­zi kiállítás és divatbemutató is. Az áruházi hét keretében a szolnoki Centrum Áruház magyar fogyasztási cikkeket kínál az észt vásái'lóknak. — Olvasunk újságot, nézünk televíziót, így hát mielőtt a gyár gazdasági és szakszervezeti vezetői megbeszélésre hív­tak volna bennünket, brigádvezetőket, a (kollektívában elő­zőleg már beszéltünk arról, miként kapcsolódjunk a kong­resszusi és felszabadulási munkaversenybe — utal a közel­múlt fontos epizódjára Pintér lstvám. a háromszoros arany­koszorúval, a Gyár kiváló brigádja címmel kitüntetett Rad­nóti. Miklós nevét viselő lö főt számláló brigád vezetője az Ipoly Bútorgyárban. — Nem sokkal később a gyár vezetőitől kapott útmuta­tás birtokában úgy döntöttünk, hogy új anyag- és energia­takarékosságra, a minőség fokozására, a selejt csökkenté­sére vállalkozunk. A győztes Kemerovóba utazik A Pintér-brigád ismét nekilendül Balassagyarmaton . •— Itt ez a felkenőgép —• mutat az előtte lévő masiná­ra. — Ha jól összeállítom a keverési arányt, akkor anya­got tudok vele megtakaríta­ni. Ebben a szárítóban — fordul a tőle jobbra lévő géphez — pedig 110 fokinak kell lenni ahhoz, hogy jó legyen az áru, ne pocsékol­juk a gőzt. Igaz eddig is vi­gyáztunk az előírt hőfok be­tartására, ezután pedig vál­lalásunknak megfelelően még jobban odafigyelünk, hogy újabb megtakarításokat érjünk el. — érzékelteti a brigád elképzeléseinek lé­nyegét a szimpatikus Pintér István. A minőségi munka nem csak a brigádtól függ, hanem attól is, milyen minőségű anyagot kapnak feldolgozás­ra. Ezért szóvá tette a gyár vezetőinek, hogy alaposabban ellenőrizzék a beérkező anyagoik minőségét, s gondos­kodjanak azok megfelelő tá­rolásáról. — Nem, egyáltalán nem orroltaik meg a vezetők a kri­tikáért. Ellenkezőleg: csele­kedtek. Ma már ponyva vő-. di az anyagokat az időjárás­tól — mondja jóleső érzéssel a hangjában a lendületessé- géről ismert Pintér István, * Másfél évvel ezelőtt egy új technológia be­vezetésére kérte őket a gyár vezetése. Öl? igent mondtak. Közreműkö­désük eredményéként az új módszerrel az enyvezésnél egy szériát a korábbi három nap és két műszak helyett jelenleg három és fél nap alatt és egy műszakiban vég­zik el. * — Nagy húzásuk volt — kapcsolódik a beszélgetésbe Alexa Miklós üzemvezető. — Ügy álltak a feladathoz, hogy az mindenképpen sike­rüljön pedig nem az ő újítá­sukról volt szó. Ha akarták volna, akkor zátonyra futtat­hatták volna az elképzelést. Ök' azonban tisztességesen helytálltak, pedig azt is tud­ták, hogy az új technológia őket érinti majd elsősorban... * — Azt mondják önről, mindig kiverekszi azt, ami a brigád tagjainak jót, . ... — Hangsúlyozom, hogy nem vagyok elfogult a kollé­gáimmal szemben, de nyitott szemmel járok az üzemben. Állítom, hogy az elért anya­gi megbecsülésért mindegyi­kük jól megdolgozik. A bri­gádban a munkaidő valóban 6-kor kezdődik. Erre az idő­re mindenki a gépénél, il­letve munkahelyén van. Há­romnegyed kettő előtt pedig senki sincs az öltözőben. En sem! Ha új dolgozó jön kö­zénk, annak mindjárt rögtön megmondom: —• Ha pénzt akar keresni, akikor nálunk hajtani kell. Aki a kevéssel is megelégszik, annak bizo­nyos idő után azt tanácso­lom: „keressél magadnak más helyet.... ” Tudom, nem mindenki szeret, esetleg tisz­tel, de bizonyára egyetért ve­lem, hogy mindenkinek — a szorgalmasnak, az igyek­A brigád néhány tagja, előtérben a brigádvezetővel; vének, 8 kényelmesnek és restnek — egyformán ked­vére tenni nem lehet, de nem is szabad! Nálunk a végzett munka minősége és mennyisége a meghatározó. A brigádban két betanított munkás van, köztük Oláh József brigádvezető-helyettes is, akik többet keresnek mint egy-két szakmunkás. A 15 fős kollektívánk hét régi tagra épül. Pécsi Tamásra, Kertész Lászlóra, Oláh Jó­zsefre, Járja Andrásra, Le­gény Pálra, Szlobodnyik Já­nosra és Pintér Bertalanra. Ez utóbbi az öcsém, aki az általános iskola után jött ide dolgozni, majd estin letette a szakmunkásvizsgát, Neki mindenkinek példát kell mu­tatni. Tudja milyen ember vagyak. Ennyit magamról, inkább a brigádról beszél­jünk. * Egyik korábbi írásomban megemlítettem, hogy Pintér István nem tartja ösztönző­nek a mozgóbér nagyságát. — Azóta e téren is előnyö­sen változott a helyzet — ál­lítja a brxgádvezetö. — Az első féléves értékelés után a korábbi 100—200 forintok he­lyett 500-tól lJ200-ig kaptak az arra érdemesek. Nálunk 800 forint volt a legmaga­sabb összeg. Utalva az akkori és a mos­tani helyzetre hozzáfűzi: — A néma gyereknek a válla­lat vezetői sem értik a sza­vát. .. * — Most is többet érdemel­tek volna — ismeri el a kol­lektíva erényeit nem sokkal később Farkas Sándor, a szakszervezeti bizottság tit­kára. — Mégse tudtuk meg^ tenni, mert másutt, ahol ke­vesebbet keresnek oda ad­tunk többet. Sajnos bérszín­vonalunk igen alacsony, á Bútoripari Egyesüléshez tar­tozó vállalatok között a leg­utolsó helyen vagyunk. Egyébként Pintér István nem csak a munkában, hanem a közéletben is példamutatóan tevékenykedik. Szókimondá- sával, igazságkeresésével minden tekintetben az igazi vezető tulajdonságait egyesíti magában. Mint szakszervezeti főbizalmi-helyettes is jól lát­ja el feladatát. Amikor távol van, bizony megérezzük hiá­nyát. * — A szibériai kemerovói testvérmegye, Novokuznyeck b útorgyárával együttműködés i szerződésünk van — utal a közelmúlt egyik fontos, a jö­vő számára meghatározó ese­ményre Farkas Sándor. — Ök már voltak nálunk. Jö­vőre pedig mi viszonozzuk a látogatást. A hozzájuk uta­zó delegációban helyet kap a kongresszusi és felszabadulá­si verseny győztese. — Optimista ember vagyok. Remélem az idő nekünk ked­vez majd. Annyit mondhatok, hogy ez az újabb erkölcsi el­ismerés, lehetőség nagyon so­kat nyom a latban, újabb len.- dületet ad a versenyzéshez — állítja a brigádvezető. * Lehet, hogy álmában már ott jár a ma még ismeretlen,' leendő bai'átaik között? — vencsz — NÓGRÁD — 1984. szeptember 13., csütörtök 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents