Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)
1984-09-09 / 212. szám
A kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben a Romhányi Építési Kerámiagyár R—3 özemének XII. pártkongresszus Szocialista Brigádja a minőség javítását, az exporttervek maradéktalan teljesítését, az anyag- és energiatakarékosságot tűztek ki céljául. — BP — Bűi ualtozik az üFESZ-eknél ? Beszélgetős dr. Szlameniczky Istvánnal, a SZÖVOSZ elnökével Álig múlt egy esztendeje, hogy a Minisztertanács értékelte a fogyasztási szövetkezetek munkáját, s tevékenységi körük bővítésére, a falusi életkörülmények további javítására biztatta e szektor 3,3 milliós tagságát, 180 ezer dolgozóját, a megyei és országos érdekképviseleti szervek vezetőit, szakembereit. Az évfordulót követően arra kértük dr. Szlameniczky Istvánt, a SZÖVOSZ elnökét, hogy összegezze a kormánytól kapott útmutatás végrehaj- 1 ásának tapasztalatait, tekintsük át, milyen örömök és gondok foglalkoztatják napjainkban a nagy mozgalom tagságát. — Közismert, hogy tavasszal tagértekezleteket, rész- és küldöttgyűléseket tartottak az áfészeknél. Milyen tapasztalatokkal zárultak e tnnácsközások? Mi volt az emberek véleménye az országos és helyi tennivalók végit hajtásának menetéről, általában a mozgalom helyzetéről? — Több, mint egymillió ember .vett részt e tavaszi párbeszédeken, s mintegy 60 ezren szólaltak fel, illetve mondtak véleményt. Azt hiszem, e számok önmagul-:ban is jelzik a tagértekezletek, rész- és küldöttgyűlések súlyát és szerepét! Amit várni lehetett — a kormánytól kapott útmutatás szellemében — sürgették, hogy bővíteni kell az élelmiszerek és más napi cikkek kínálatát, állást foglaltak amellett, hogy korszerűsíteni kell az üzlethálózatot. Leszögezték, hogy — a helyi árualap bővítése céljából — fokozni kell az áfészek termelésszervező tevékenységét. Szükségesnek tartották, hogy kapjon nagyobb hangsúlyt a fogyasztói érdek- védelem és a tulajdonosi ellenőrzés, már csak azért is, mert terjednek az új üzemeltetési formák. Elismerően szóltak a mozgalom eredményeiről, s, ha kritikára került sor, szánté mindig elsőbbséget kapott a helyi megoldás, az összefogás. Ami újszerűén hatott számunkra, s igen örvendetes volt: szinte mindenütt szorgalmazták a kereskedelmi dolgozók teljesít- ményarányosabb megbecsülését. — Aránylag kevés szó esett még a szövetkezetek gazdálkodásának helyzetéről, menetérőlaz ezzel kapcsolatos teendőkről. Véleménye szerint, mik most a legfontosabb tennivalók? — Az idén is intenzív, hatékony gazdálkodást kell folytatni a szövetkezetekben, el kell érni, hogy csökkenjen az alacsony hatékonyságú áfészek száma. Minthogy 1984- ben is növekszik az árualap, s ez élesedő versenyt jelent, offenzív és nyereségorientált üzletpolitikára van szükség. Jobban ki kell használni azokat az előnyöket, amelyek a nagykereskedelmi és az iparvállalatokkal kialakított együttműködésben rejlenek, beleértve a szövetkezeti áru. házi lánc, a Skála-Coop, valamint a nagykereskedelmi joggal felruházott 70 áíész kínálta lehetőségeket is. A jövőben is arra kell törekedni, hogy — különösen a vendéglátás, a zöldség- és gyümölcskereskedelem szférájában — terjedjenek az új üzemeltetési formák. Megjegyzem, hogy már 1400 kiskereskedelmi üzletünk és 3200 vendéglátó egységünk működik az új érdekeltségi rendszerben, nagyobb részük gazdaságosan. — A beszélgetések során gyakran szóba kerülnek a lakás-, illetve a takarékszövetkezetek ügyes-bajos dolgai is. Mi foglalkoztatja őket napjainkban? — A lakásszövetkezeteket például az, hogy hamarosan elkészül a 250 ezredik szövetkezeti lakás, meg persze, az is, hogy az állami lakásépítés csökkenő részaránya miatt nagyobb szerep vár erre a lakásépítési formára. Egyetértek azzal, hogy több támogatást érdemelnek, ezért hasznos lenne, ha a vállalatok és a tanácsok az építkezés egész időszakára — a telek kialakításától kezdve az új otthon műszaki átadásáig — kiterjesztenék a segítség- nyújtást. — A takarékszövetkezetek betétállománya ma mintegy 27 milliárd forint. A hagyományos funkciók betöltése mellett bővítik a szolgáltatásaikat. Népgazdasági érdek, hogy a hitelezés — során kiemelten támogassák a háztáji' és kisegítő gazdaságok termelésbővítő tevékenységét, s természetesen a lakosság áru- vásárlási törekvéseit. — És a külkereskedelmi munka? — Bár nem ez az elsődleges szövetkezeteink, vállalataink, a zöldértek tevékenységében, a jövőben mégis nagyobb súlyt kell helyezni rá, hiszen ezt várja tőlünk a népgazdaság. A szövetkezeti külkereskedelem egyébként tavaly 250 millió dollárhoz és mintegy 407 millió rubelhez juttatta a népgazdaságot. Nagyobbrészt mezőgazda- sági termékeket — például nyulat, tollat, libát és egyéb baromfit, zöldséget, gyümölcsöt és mást — exportálnak, de — igen helyesen — foglalkoznak az űn. kis tételű cikkek — csillagszóró, fakanál, madáretető, szőnyeg stb. — kivitelével is. Az egész külkereskedelem javára válna, ha a szövetkezeti külkereskedelmi vállalatok — a Hungaro- fruct, Hungarocoop. MAVAD — intenzívebb információs, termelői és áruforgalmi kapcsolatot építenének ki szövetkezeti partnereikkel. Meggyőződésem, hogy az anyagi érdekeltség fokozásával és más intézkedések révén tovább bővíthető a tőkésexport, s 8—10 százalékos forgalomnövekedést tudunk elérni a szocialista országok szövetkezeti szerveknél is. — Igen vegyes véleményeket hallani a szövetkezeti üzlethálózatról: gyakori a dicséret, de az elmarasztalás is. Mi erről a véleményei, — Való igaz, elismerően szólnak a szövetkezeti áruházi láncolat fejlesztéséről, a kritika éle főként a falusi boltokra irányul. Nos —, minthogy az áruházi láncolat kialakítása nagyobbrészt befejeződött — elsősorban a községek felé fordulunk, s 1986 végéig szeretnénk befejezni a kistele -üléseken a kereskedelmi Laiuzat, a felvásárló- és tüzelőanyag-telepek rekonstrukcióját. Mintegy 2600 bolt, üzlet és telep (ebből ezer az ötszáz lakosnál kisebb falvakban található) felújítására, technikai korszerűsítésére kerül sor. A hároméves akció pénzszükséglete 1,3 milliárd forint, a saját erő, tanácsi támogatás, a MESZÖV-ök közös ' fejlesztési alapjai, a célrészjegyek stb-k jelentik az összeg fedezetét. Örömmel közölhetem, hogy a szövetkezeti tagság támogatásával már minden megyében megkezdődött a rekonstrukciós munka. — Természetes, azért más térségekben is folynak fejlesztések;. a hatodik ötéves terv során csaknem 300 ezer négyzetméterrel bővül a szövetkezeti kereskedelem alapterülete. S bár már 14 szövetkezeti áruházunk van —, "legújabb létesítményünk a Skála-Sztráda, és a Skála- Metró —, azért itt is vannak még tennivalók. Még az idén új áruházat avatunk Veszprémben is. — Napirenden van a gazdaságirányítás továbbfejlesztése. Mit jelent ez a szövetkezetek számára? — Elsősorban eszközt és keretet munkánk tpvábbi javítására. Fejleszteni szeretnénk a fogyasztási szövetkezetekben a belső mechanizmust és az érdekeltségi viszonyokat. A hatékonyabb gazdálkodást segítheti a szövetkezeti egységek fokozottabb önállósága. Nagyon fontos, hogy az érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetek által kezelt közös fejlesztési alapok fel- használása, elosztása a jövőben jobban igazodjék az egyetemes, össz-szövetkezeti fejlődést’ szolgáló vállalkozások finanszírozásához. A fejlesztési törekvéseket segíti az is, ha a takarékszövetkezetek munkájában erősödnek a bankszerű vonások. — A gazdálkodás, a megújulás hajtóereje lehet a szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztése. Ehhez bővíteni kellene a kis kollektívák döntési hatáskörét, csökkenteni az önkormányzati fórumok számát, lehetővé kellene tenni a többes jelölést. Ezzel egyidőben célszerű lenne, ha jobban érvényre jutna az egyszemélyi felelősség is. S még egy, amit fontosnak tartok: korszerűsíteni kell az országos és megyei érdekképviseleti szervek munkáját, meg kell tererpteni a hatékonyabb érdekszolgál^t feltételeit — mondotta befejezésül dr. Szla- meniczky István, a SZÖVOSZ elnöke. Békány Sándor Nincs javulás JÜLIUSBAN. augusztusban Nógrád megye látogatottabb. de más helyein is idegen- forgalmi szezonvizsgálatot tartottak a megyei tanács kereskedelmi felügyelői — alkalmanként társadalmi ellenőrökkel, rendőrökkel, KÖJÁL-osokkal, s a MÉVI szakembereivel közösen. Nem elégedtek meg a szú. rópróbával: 153 esetben ellenőriztek, zömmel vendéglátó helyeken, de gyakran élelmiszerboltokban, sőt. iparcikküzletekben is Szeptember első napjaiban a kereskedelmi felügyelő beletekint vaskos köteggé gyü- lemlett papírjaiba, s megállapítja: nem javult a helyzet. Nem javult, noha hosszú ideje jókora pénzbírságokkal próbálják elvenni az előírások és az etika ellen vétők kedvét, nem titkolván azt sem, hogy a megyében bizony, súlyosabb büntetéseket akasztanak a vétkesek nyakába, mint az ország más vidékein. Az idei nyár két hónapjában például kevés híján összesen 38 ezer forint büntetést osztottak ki az arra „érdemeseknek”. Több, mint negyven esetben vonták felelősségre a szabálytalankodó kereskedőket, s csak tíz alkalommal úsztak meg figyelmeztetéssel. A legenyhébb büntetés ötszáz forint volt, a legsúlyosabb tízezer. Könnyen megeshet azonban, hogy a mostani nyáron esett kellemetlen érvágások után jövőre megint csak azt kell majd mondanunk: a helyzet nem javult. Mert akad itt bizony jó néhány olyan gond, melyen nem, hogy a ráolvasás, de a szigorú büntetés sem segít. Azt még csak ki lehet magyarázni, hogy az éttermekben, vendéglőkben igen szolid az olcsóbb készítmények, a belsőségekből, aprólékokból főzött ételek választéka —, hiszen a hozzávalót valóban nem könnyű beszerezni. De, hogy miért nem ehet a vendég rekkenő hőségben könnyű nyári főzeléket ha éppen arra szottyan gusztusa, nos, ezt mondja meg valaki! A főzelékfélék változatos elkészítésének könyvtárnyi az irodalma: hússal, .kolbásszal, rizzsel, krumplival rakva csőben sütve, vagy hagyományosan rántva, habarva — igazán élvezetes, választékos étlap szerkesztésére kínál módot. A vendéglősök azzal érvelnek, hogy az emberek nem szeretik a főzeléket. Lehet,, hogy szeretnék —, ha volna. Hosszabb ideje krónikus baj, hogy főleg a harmad- és negyedosztályú vendéglátó helyeken elsorvad az ételek, büféáruk kínálata. A legutóbbi NEB-viasgálat ugyanezt tapasztalta. Mármost mit mond erre a kérdőre vont boltvezető? Azt, hogy kérem, ide inni járnak az emberek, nem enni. A refrén a könyökűnkön jön ki. A stílus, amit takar, legkivált. Az embert külön bosszantja, hogy elvárásait a- kereskedő saját igénytelenségének szintjére akarja lehúzni, s ebből ugyanerre hivatkozva — még rendszert is csinál. Ideje talán kimondani! vagy elfogadjuk, Erdészeti és faipari kiállítás Moszkvában Szeptember 11. és 21. zott rendezik meg Moszkvában, LESZDREVMAS XII / 84 néven, a III. nemzetközi erdészeti és faipari kiállítást. Nyolcvankét kiállító mutatkozik be a világ számos országából. A kiállításon magyar napot is rendeznek. Ezen a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szakemberei tudományos előadást tartanak a fahullg- dékok energiacélú hasznosításának magyarországi rendszeréről. Ennek gyakorlati megvalósítását mutatja be a TECHNOCOOP Külkereskedelmi Vállalat által kiállított kazánkiegészítő berendezés. A magyar vállalatok több erdészeti gépet is bemutatnak. A Békéscsabai Mezőgép Vállalat KR—3 típusú kéreglehúzót kínál, a Szolnoki Mezőgép egyebek között a Sirokkó elnevezésű fűrészáruszárító berendezését mutatja be. Á Kaposvári Mezőgép pedig részben saját fejlesztésű rakodódarudat • és az úgynevezett tízlábas konténert ajánlja a külkereskedők figyelmébe. A vállalat szerint ezekből a termékekből rendelés esetén azonnal készek a szállításra. A kiállításra számos magyar külkereskedelmi szakember utazik, az AGROTEK szervezésében. Feladatuk lesz éppen elég. hiszen most folynak a tárgyalások szovjet gyártmányú erdészeti gépek behozataláról. A magyar erdő- gazdaságok jó tapasztalatokat szereztek e gépekről. A külkereskedelmi vállalat szerint e téren még nagyok a kiaknázatlan tartalékok, s megalapozottnak tűnnek a remények. hogy 1985-re sikerül újabb szovjet gyártmányú erdészeti gépekkel gazdagítani a hazai kínálatot. Tardos András hogy ezek az egységek a kocsma nívójára süllyednek, vagy szigorúbb, központi utasítással gátoljuk meg a folyamatot. Be kell látnunk, másként már nem megy. Ne legyünk szégyenlősek, szóljunk arról is, amit bizonyítani vajmi nehéz. Közszájon forog, hogy nyáron, a sör szezonjában palackozott sört jó néhány egység csak akkor kap, ha a szállítmánynak némi csúszópénzzel adja meg a kezdősebességet. Nem muszáj jattolni, persze, hogy nem. Az esetben legfeljebb „zárva” találja az üzletet a sörszállító kocsi. Ember legyen a talpán, akt az efféle vámszedőket lefüleli, mégis azt kell mondani, fölöttébb egészséges dolog lenne egy alapos tisztogatás. A kenőpénzre kény- szerített kereskedő ugyanis előbb-utóbb saját vásárlóin próbálja behozni a ráfizetést. A legkiszolgáltatottabb mindig az, aki a sor végen áll. A kitelepüléses akciók aztán — legyen az búcsú, vagy nemzetiségi nap — külön is megérnek egy misét. Árjelzés alig látható, a fogyasztó bemondásra kénytelen elfogadni az árat. Szentkúton például a 4,20-as üdítő hamarjában 8 forintra drágult, a csalás azonban sokkal előbb, már a parkolójegyek árusításánál kezdődött. Sok az illegális áru — a cukorkaárus éppen úszó műanyag pingvinekből pénzelt, az engedélyeztetés állítólag éppen „folyamatban volt” —, a magánkereskedők elvétve tudnak bizonylatot felmutatni. „Nem ad az iparos” — mondják, ami megint csak a könyökünkön jön ki, holott ez most igaz. A kisiparos ugyanis áruinál: elenyésző hányadára ad származási bizonyítványt — ezek után ugyanis adót kell fizetnie —, s ez a szokás éppenséggel a magánkereskedőnek is szép hasznot hajt. Határozott intézkedés híján marad ez is. ami volt: viruló örökzöld. Most persze, felhördülhetnek a magánkereskedők, mondván, már megint rajtuk csattan az ostor, pedig nem mindenki szeret a zavarosban halászni. Bizony, nem. Ott van például Fülöp bácsi, az idős balassagyarmati kalapos, akit ellenőrizhetnek akár. mikor és akárhányszor, nála tökéletes rend van. Tisztességet, becsületet messze földről járhatnának tanulni tőle. Vannak szép számmal, akik rá is szorulnának. Például a Szendehely Katalin-pusztai bolt vezetője, aki reggel 8 óra előtt vígan mérte a pálinkát, vagy az a mozgóárus, aki a salgótarjáni ODOT-on a kemping előtt a Tarján vendéglő zenés árain számolt. Vagy az a növényvédő szeres kiskereskedő. aki Balassagyarmaton egyetlen négyszázforintos vásárlásnál száz forinttal károsította meg a vevőit. A HELYZET tehát nem javult — igaz,' legalább nem is romlott. A gyakori ellenőrzésre, a szigorú intézkedésekre továbbra is szükség van. Mindez azonban néhány égetően sürgőssé vált, központi utasítás nélkül már aligha ér sokat. Szondi Márta kőflltatóanyag az agyban Svájci kutatóknak sikerült a házinyulak agyából kivonniuk és kikristályosítaniuk egy olyan, nyolc aminosavból álló fehérjét, amely az állatokban alvást vált ki. (Olyan mély alvást okoz, amelyet az agy elektromos tevékenységét rögzítő elektroenkeíalogrammnak az úgynevezett delta hulláma jellemez.) Ezt a természetes alvást* kiváltó anyagot mesterségesen is előállították. A DSIP-nek elnevezett készítményt állatkísérletekben már sikeresen kipróbálták. Nemcsak nyulakat, hanem más állatfajok egyedeit is sikerült vele elaltatniuk. Ebben az esztendőben 800 ga rnitúra Nógrád 4 típusi szekrénysort exportál Lengyelországba, a balassagyarmat Ipoly Bútorgyár NÓGRÁD - 1984. szeptember 9., vosárnap 3
