Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)
1984-09-28 / 228. szám
VII.*<5 PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN Á£S LAPJA XL ÉVF., 228. SZÁM ARA: 1.40 FORINT 1984. SZEPTEMBER 28., PENTEK Kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság Az anyagi érdekeltségi rendszer fejlesztéséről Salgótarjánban, a megyei pártbizottság székházában, tegnap kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság. A testület tagjain és az állandó meghívottakon kívül részt vettek a megye jelentősebb vállalatainak, gyárainak igazgatói. A megjelenteket — köztük Horváth Ferencet —a Központi Bizottság gazdaság- politikai osztályvezető-helyettesét — Géczi János, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte, majd javaslatára a testület elfogadta a megvitatásra ajánlott napirendet. Ennek megfelelően elsőnek „Az anyagi érdekeltségi rendszer fejlesztésének hatása a hatékonyságra és minőségre, a megye kiemelt ipari üzemeiben” című írásos előterjesztést vitatta meg, amelyhez Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőjében megemlítette, hogy a pártbizottsági ülés ■előkészítésének időszakában ■helyenként találkoztak kételyekkel, felvetésekkel, mondván: egyáltalán időszerű-e most ezt a témát napirendre tűzni, amikor sor kerül a gazdaságirányítási rendszer átfogó továbbfejlesztésére? Most igazán aktuális ez a téma, mert elősegíti az új gazdaság- irányítás elemeinek továbbvitelét, és kiterjeszti a vállalatok belső eszköztárára. Az előbbiek mellett biztosítja a iölyamatjelleget, amely során az országos elemek kiegészülnek az üzemek továbbfejlesztett belső ösztönzési rendszerével. Aktuális azért is, mert az érdekeltség korszerűsítése mint feladat az elmúlt években politikai rangra emelkedett. A párt és pártszervezetek politikai munkájába tartozik az a törekvés is, hogy az érdekek alakulását, mozgásterének szabályozását eszközként használják fel a politikai, gazdaságpolitikai, így a hatékonyság, a minőség javítására irányuló egységes cselekvés megteremtése és fenntartása érdekében. Megyénkben az ipari üzemek heterogén jellegéből adódóan az érdekeltségi rendszerek eltérő típusai alakultak ki. Ennek létrejöttében egyik külső tényezőként jelentkeztek az érvényben lévő keresetszabályozási formák, amelyekhez a belső anyagi érdekeltségi rendszereknek mindenkor és minden üzemben alapvetően igazodni kel.df. A másik jelentős külső tényező az önállóság különböző foka. A megyében hét önálló iparvállalat mellett több mint 200 gyár, gyáregység, telephely működik, amelyek az ipari termelés 55 százalékát, az exportnak pedig a 75 százalékát adják. Az előadó ezután "szólt az önálló vállalatok kezdeményezéseiről, az ezzel járó előnyökről, a gyáregységek, telephelyek elmaradásáról és a hatékonyságra .gyakorolt kedvezőtlen hatásáról, az ösztönzőbb bérfejlesztési rendszerek kialakítását zavaró, több objektív nehézségről. Foglalkozott még a teljesítmények és bérek összhangjának megteremtésével, az itt jelentkező eredményekkel, tennivalókkal, az alap- és mozgóbéreknél kialakult arányokkal, a további feladatokkal, a fizikai dolgozók, felsőszintű vezetők differenciált anyagi ösztönzésével, a művezetők, az alkotó szellemi munkát végző műszaki, közgazdasági szakemberek anyagi megbecsülésével, helyzetevei, az adminisztratív dolgozók anyagi elismerésével. Méltatta a szakszervezeti szerve.!, bizalmiak, testületek e témában végzett eredményes tevékenységét, megemlítette a hiányosságokat, utalt a jövő tennivalóira. Befejezésül a pártszervezetek eddig végzett munkáját alapvetően megfelelőnek értékelte, majd felhívta a figyelmet a helyenként tapasztalható hiányosságokra. és utalt a további tennivalókra. A szóbeli kiegészítést követő eszmecserében Ürmössy László, a megyei pártbizottság tagja, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezérigazgatója elmondta, hogy a gyáregységek önállóságának növelése náluk folyamatot jelent. Beszélt a decentralizálás előnyös hatásáról, ismertette, milyen módon becsülik meg az alkotó szellemi dolgozókat, milyen gyakorlatot honosítottak meg a differenciálásban, majd a kísérleti bér- szabályozás adta nagyobb mozgástér előnyeit és tennivalóit ismertette. Fejérvári Géza, a síküveggyár gazdasági igazgatóhelyettese elmondta, hogy az önálló gyáregységek létrehozásával új erőket hoztak felszínre, melynek során közelebb kerülték a gyári , és a dolgozói érdekeik.. Az önállósággal párosuló ösztönzési módszereiket korszerűsítették. Ennek ellenére újabb ellentmondások kerültek felszínre. Ezeket kívánják helyes mederbe terelni a további feladatok jó elvégzésével, újabb intézkedések megvalósításával. Márton Sándor, « Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyárénak igazgatója sze-' rinlt az anyagi ösztönzési rendszerüket a mindenkori feladathoz Igazítják. Az elismerésnél érvényesítik a magasabb követelményt, a hatékonyságot, a kezdeményezőkészséget és a felelősséget. Sípos Ervinné, a megyei párt- bizottság tagja, a Páva Ruha-j gyár 2. sz. mátraterenyei telephelyének üzemvezetője azokról az előnyös változásokról beszélt, amelyék kérésükre az idén az anyagi érdekeltségi rendszerben bekövetkeztek. Elmondta, hogy a költségérőékeltség még nem megfelelő, az információs (Folytatás a 2. oldalon) Japán oktatási küldöttség Salgótarjánban A japán , közoktatási minisztérium huszonöt tagú oktatáskutató csoportja érkezett csütörtökön Salgótarjánba. A küldöttség azzal a feladattal utazott Európába, hogy három országban szerzett tapasztalatok alapján tájékozódjon a földrész oktatási rendszereiről. Finnországi és franciaországi látogatásuk után, must megyeszékhelyünkön ismerkednek a magyar óvodák, iskolák sajátosságaival. Két napos programjuk során, tegnap a besztcrce-Iakótelepi óvodát és általános iskolát tekintették meg, majd a városi tanács művelődési osztályán dolgozó szakemberektől kaptak átfogó képet hazánk oktatási rendszeréről. A mai délelőttöt a Bolyai János Gimnáziumban, a délutánt pedig a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán töltik. Ä kormány tárgyalta Népesedéspolitikai koncepciót hagytak jóvá JT kormány Wfékoatatáei Hivatattt közi* A Minisztertanács esütörtö- ki ülésén — alapul véve a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának állásfoglalását — hosszú távra szóló népesedéspolitikai koncepciót hagyott. jóvá, egyidejűleg elfogadta a koncepció megvalósításának középtávú intézkedési tervét. A Minisztertanács köszönetét fejezte ki az előkészítő munkában részt vevő társadalmi és tudományos szerveknek, valamint azoknak a közéleti személyiségeknek. akik javaslataikkal elősegítették a konoepció és a program kidolgozását. A kormány jóváhagyta a mezőgazdaság és az élelmiszeripar 1985. évi ár-, jövedelem- es keresetszabályözóinak tervezett módosításáról szóló előterjesztést. Az erről szóló jogszabályokat ez év októberében kell kiadni. A Minisztertanács — a művelődési miniszter és az Állami Ifjúsági Bizottság titkáráé nak előterjesztése alapján — megtárgyalta és elfogadta a gyermek- és ifjúságvédelem továbbfejlesztésére kidolgozott, hosszabb távra szóló irányelveket. Az irányelvek valóra váltását szolgáló állami feladatok összehangolásával az Állami Ifjúsági Bizottság elnökét bízta meg. (MTI) Befejeződött a magyar- csehszlovák területfejlesztési MESZCfV-elnökségi ülés Salgótarjánban Alapos belső ellenőrzés segíti az áfész-kereskedelmet Kiemelt figyelmet kell fordítani az évenkénti szakcsoport! — elsősorban ipari — vizsgálatokra. Ezen vizsgálatok szakszerű elvégzése érdekében a belső ellenőrök szakmai, módszertani továbbképzése szükséges — állapították meg tegnap a MESZÖV-el- nökségi ülésen. A fogyasztási szövetkezetek Nógrád megyei szövetségének vezető testületé tegnap Salgótarjánban Máté Csabáné elnökletével tanácskozott. Egyebek között a belső ellenőrzés állapotát, illetve a ZÖLDÉRT Vállalat átszervezésének megyénkbeli fejleményeit tárgyalták meg a tisztségviselők. Mint a közelmúltban folytatott fölmérésből kitűnik: a megyei áfészeknél a különböző felelősségre vonásoknak csaknem a felét a belső ellenőrök kezdeményezték! E lépésre főként a fogyasztói érdek megsértése, illetve leltárhiányok miatt kényszerültek a vizsgálatot végzők. Bírósági eljárás háromszor szabálysértési följelentés háromszor, fegyelmi határozat 37- szer, figyelmeztetés 32-szer, AKF-, illetve KÖJÁL-bírság összesen nyolcszor fordult elő idén az év első felében, nagyrészt a belső ellenőrzés föltárásai alapján. A legtöbb rendellenességre — 93-ra — az élelmiszer-kiskereskedelemben akadtak; ilyen szempontból „ezüstérmes” a vendéglátás, összesen 65 esettel. Az ellenőrzési apparátus tagjai túlnyomórészt középfokú végzettséggel rendelkeznek — derült ki az összesítésből. A megyénkbeli nyolc áfésznál egyben vezeti diplomás ember az ellenőrzést, a beosztott diplomás ellenőrök száma összesen kettő. A gyakorlati idő változó: akad, aki 32 éve, vannak, akik egy éve keresik kenyerüket ezzel a munkával. A tegnapi testületi ülésen a MESZÖV-vezetőség ajánlotta az egységeknek — többek között — azt, hogy job-; ban tisztázni kell a belső hatásköri rendszereket, szükséges a feladatok pontos körül- határozása az eredményesebb ellenőrzéshez. „összességében megállapítható, hogy az átvétel vagyo- ni-pénzügyi-technikai része a SZÖVOSZ-elnökségi határozatnak megfelelően, eredményesen került végrehajtásra” — közölték a megyei ZÖLDÉRT Vállalatnak a salgótarjáni áfészbe való „beolvasztásáról” a jelentéstevők. Mint a tegnapi elnökségi ülésen megtudható volt: összesen 75 millió forint bruttó állóeszköz, 36 milliós készlet és 293 dolgozó átvételére került sor e gazdasági „sakkhúzás” folyamán. Az új szervezetbe beépített részlegek működésének hatékonysága az első fél év alapján még nem egyértelmű — nem mindenütt sikerült a veszteséges termelést jövedelmezőbbre váltani —, valós megítélés csak egy teljes év eltelte után. fogalmazható meg. E második téma keretében vitatták meg a MESZÖV-tiszt- ségviselök a burgonya, zöldség. gyümölcs kiskereskedelmi forgalmazásának tapasztalatait, az ezzel kapcsolatos teendőket. Mint fölmérték: a nógrádi gyümölcs-, zöldség- szakkereskedelemben a szövetkezeti és az állami kereskedelem részesedése csökkenő tendenciájú. A magán-’ kereskedők száma .jelenleg 96, és az általuk forgalmazott mennyiség egyre számottevőbb. A szécsényi, a pásztói, a kis- terenyei áfészek működési területén minden településen jelen vannak. Árubeszerzésük rugalmasabb, időszaki választékuk gazdagabb, a minőség is kedvezőbb. Árszínvonaluk viszont lényegesen magasabb,’ s ősszel, télen kisebb ellátási szerepet vállalnak. E tevékenységgel kapcsolatban az áíészeknek többek közt azt ajánlotta a MESZÖV-testület, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a bolti felvásárlás differenciált ösztönzésére a jövőben. bizottság ülése Csütörtökön Sopronban jegyzőkönyv-aláírással befejeződött a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság területfejlesztési állandó munkabizottságának 16. ülésszaka. A négynapos tanácskozáson a munkabizottság megtárgyalta és elfogadta a két ország - határmenti területeinek gazdasági fejlődéséről, a terület- és településfejlesztési munkáról szóló tájékoztatót, s megállapította, hogy e területek fejlődése megfelel a kitűzött céloknak. A bizottság tudomásul vette a területfejlesztés hosszú távú irányairól szóló beszámolókat, és felhívta a határmenti megyékben működő tanácsi szervek figyelmét, hogy az 1986—90. évekre vonatkozó területfejlesztési terveik kidolgozása során részletesen tárják fel a két ország együttműködésének lehetőségeit. Elhatározták. hogy évenként napirendre tűzik egy-egy szomszédos terület kapcsolatainak értékelését. Az együttműködés tapasztalatainak első ilyen jellegű összegezésére 1985-ben Komárom megye tanácsát, és a Komarno járási nemzeti bizottságot kérték fel.. A szomszédos városok és területek rendezési terveinek áttekintése során megállapították, hogy e tervek készítésében és egyeztetésében az utóbbi időben jelentős pozitív. ■ irányú változás történt, az együttműködés rendszeresebbé és konkrétabbá vált. Ezzel kapcsolatban a munkabizottság felhatalmazta a szomszédos városok terveinek egyeztetésére alakult ideiglenes munkacsoportot, hogy a környezetvédelem kérdéseivel is foglalkozzon. A résztvevők véleményt cseréltek a magyar és a szlovák tervező- és kutatóintézetek együttműködésének eredményeiről. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az idegenforgalom alakulásáról, és megerősítették a határmenti területek, valamint az érdekelt idegenforgalmi hivatalok együttműködésének szükségességét A magyar fél tájékoztatást adott a határmenti övezetben megkezdett regionális és táj- rendezési tervezésekről. A csehszlovák fél magyar kérésre vállalta, hogy a regionális tervek és tanulmányok készítéséhez konzultációs lehetőséget biztosít a tervezők számára. \
