Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)
1984-09-26 / 226. szám
Hazai faiakon BánvagéagvárT energiafelhasználás Zemplén gyöngyszemei A pácini Mágócsy-kastély Aki megtöltekezett a híres- nevezetes Sárospatak tömérdek látnivalójával, vegye magának a fáradságot, és nézzen körül a Bodrog-közben is. Patakról autóval Vajdácska felé keli elindulni. Az út Karostól az északkeleti országhatár mentén fut, majd Becskedet elhagyva, 2 km után ér Karosára. Torony nélküli. Árpád-kori református temploma, amelyért érdemes ezt a kiruccanást megtenni, a falu közepén, az országút szélén áll. Nem tudjuk pontosan, kik és miikor emelték. Először — a régészeti kutatások szerint 1140 körül — a kerek alaprajzú körtemplomot építették, mégpe- d °. és ez ritkaságszámba megy. téglából. Majd szűknek b'zonyulván, néhány emberöltővel később, de még valószínűleg a tatárjárás előtt, 1241-ben megtoldották egy csaknem négyzet alaprajzú hajóval, amelynek nyugatra tekintő árkádos homlokzatának oromfalát két kőoroszlán tartja. A homlokzat akantusz- leveles pillérsora a román stílus egyik legszebb és legsajátosabb hazai gyöngyszeme. 1969-ben befejezett renoválása után ma teljes szépségében tárul elénk. Hogy a templomot ki építette, nem tudjuk. Több változata ismert. Egyesek szerint a hajónak azért nincs tornya, mert az építtető Roland nádorispán kegyvesztetté vált a királyi udvarnál, és ezért félbehagyatta a templomot. Mások szerint a nádor unokája kezdte építtetni. Az építkezés akkor szakadt meg. amikor — 1285-ben — Finta. egy másik családból származó nádorispán elfoglalta a Roland család kövesdi várát, amely ennek a famíliának volt a fellegvára. A vár és a hozzá tartozó várbirtok nélkül pedig nem volt pénz. a toronyra. Harmadik variáció szerint Omodé bán leánya kezdte bővíttetni a templomot, de befejezése előtt meghalt. Vannak, akik Demeter leleszi prépostnak tulajdonítják az építkezést. Az utat folytatva, 4 km után Pácinba érünk. Itt a felső-magyarországi reneszánsz várkastélyok legszebb típusának legrégebbi hazai példányára találunk. Középkori alapokra építtette Mágócsy Gáspár és András 1581-ben. Zömök, kerek saroktornyok hangsúlyozzák hajdani védelmi jellegét. 1631-ben került a báró Sennyey család tulajdonába, akik 1945-ig birtokolták. Az utóbbi évtizedekben a pácini kastély is osztozott hazai kastélytársai zömének sorsában : különböző bérlőik adták egymásnak a kilincset, akik nem fordítottak különösebb gondot karbantartására. Gyönyörű történeti és művészeti emlékünk leromlott. Az elmúlt években megkezdték helyreállítását. A szakértők feltárták a korábban befalazott ajtó- és ablakkereteket, várkápolnáját, a mennyezetek s grafittó díszítéseit. Az épület külső falát nagy, eredeti Mágócsv-címer ékesíti. A kastélyt három bástyával erősített, magas, pártázatos fal övezi. Hajdan díszes, nagy parkja elhanyagolt és átszeli a közút. Ám néhány hatalmas, vén fája még dacol az elmúlással. Akit érdekel a múlt e ritka emléke, az keresse fel ezt a becses, épségben maradt várkastélyt, amely elkerülte a barokk idők nagy átépítési hullámát. Csonkaréti Károly A tenger ajándékai Az ENSZ adatai szerint a világon az egyik legelterjedtebb betegséggé, a fehérjeelégtelenség válik. A becslések azt mutatják, hogy a föld lakosságának mintegy a tele szenved fehérjehiányban. A halakat és más tengeri élelmiszer-származékokat a legfontosabb íehérjeforrások- nak tartják. Az lenne az optimális, ha minden ember évente 20 kg halat, illetve halterméket fogyasztana. Nem véletlen tehát, hogy a pari menti vizekben a halászat oly intenzívvé vált, hogy ma már egyes vizeken a haltartalékok kimerülésével kell számolni. A tudósok számítását szerint a világ halászati hozamának évente nem lenbe szabad meghaladnia a S0 millió tonnát. A FAO előrejelzései szerint 2001-re a v' lág halászata elérheti a 130 millió tonna mennyiséget. Érdemes tehát elsősorban a tengerpart menti országoknak az akvakuttúra felé orientálódni, azaz a hal, rák és tenge rí növények termesztése fele. COOPIOURISI UTAZÁS LVOVBA, október 10—14-ig vonattal. Részvételi díj: 2450 Ft. Jelentkezés: Cooptourist Utazási Irodában, Salgótarján, Klapka Gy. tér 2. PM lOGINFORH A gazdálkodás jelenlegi és jövőbeni kérdéseiben való eligazodáshoz egyre kevésbé elegendő a különböző jogszabályok egyenkénti megismerése. Gyakran előfordul, hogy a jogalkalmazást elősegítő kiadványok, amelyek az egységes gyakorlat kialakulásához' nélkülözhetetlenek, nem jutnak el a vállalatokhoz, az intézményekhez, az érdekképviseleti szervekhez és nem utolsósorban a magánszemélyekhez. A Pénzügyminisztérium e tájékoztatóval elő kívánja segítem, hogy a készülőben levő, igen széles kört érintő, új kiadványairól minél többen szerezzenek tudomást. A kiadványok egyike a magánvállalkozások adózásával, társadalombiztosítási, számviteli és munkajogi kérdéseivel foglalkozik (PM JOG- INFORM sorozat 5. 4. jelű kötete). Mint köztudott, 1984 elején új adórendeletek leptek életbe és módosultak — a magánvállalkozásokat érintő — más jogszabályok is. A kötet részletesen ismerteti az érvényes adó-, a módosított társadalombiztosítási, munkajogi és számviteli szabályokat, továbbá az ezekkel kapcsolatos állásfoglalásokat. A fővállalkozói gazdasági ismeretek elsajátítására, illetőleg az exportfővállalkozás keretében tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozók részére hasznos segédletnek ígérkezik a Fővállalkozással kapcsolatos jogszabályok gyűjteménye című (PM JOG- INFORM 5. 3. jelű) füzet, amely egységes szerkezetben tartalmazza a belföldi és az exportfővállalkozásra vonatkozó valamennyi jogszabályi. A kötet tájékoztatást, ad a versenytárgyalási rendszer előírásairól, a beruházások finanszírozási, elszámolási, ár- és egyéb eljárási kérdéseiről, továbbá a tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozókra vonatkozó munkaügyi és más szabályokról is. A harmadik kiadvány a beruházást lebonyolító vállalatok számlarendjét ismerteti (PM JOGINFORM Sz. 6 ). Ebben szó van a beruházás szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos elszámolási szabályokról, valamint a bel- böldi beruházási célú fővállalkozások és az exportfő- vállalkozások szabályairól. Kézikönyvként használhatják a beruházásokat lebonyolító szervezetek és azok a gazdálkodók, amelyek fö profiljuk mellett fővállalkozói vagy ahhoz kapcsolódó tevékenységet is folytatnak. Számviteli, módszertani útmutató címet viseli a negyedik kiadvány, amely elsősorban azoknak a vállalatoknak nyújt segítséget, ahol a számviteli szakemberhiány krónikussá vált vagy minőségi problémák jelentkeztek: gondjaik vannak saját számlarendjük összeállításával, folyamatos karbantartásával. Az útmutató ismerteti a választható megoldásokat, azok alkalmazási feltételeit, valamint az analitikus tagolást és a főkönyvi könyvelésre alkalmas számlarészletezést. Az érdeklődők részletes információkat a PM Szervezel- si és Ügyvüelgépesítési Vállalatnál (Budapest V., Tanács krt. 20. Tel.: 181-877) kaphatnak. VilágkoSbász Tizenkétezer ember tért be egy harapás kolbászra vasárnap este a spanyolországi Esplugas városba. Az eseménynek külön izt adott az, hogy egy és ugyanazt a kolbászt ették. Hivatalos források szerint a hústekervény a világ legnagyobb kolbásza, hossza több mint másfél kilométer, súlya másfél tonna. Nyolc órán át sütötték a város főterén. és tizenhatezer adag fogyott el belőle, mert sokan repetát is kértek. Emberi tényező a megtakarításban Gázra, áramra, benzinre, olajra, szénre, vízre tavaly összesen tizenhat és fél millió forintot költött a salgótarjáni bányagépgyár. A mozgásban levő energiaárak nem a csökkenés irányába lökik az energiaköltséget, így a takarékosságra, ésszerűbb, hatékonyabb felhasználásra folyamatosan kezdeményezéseket, erőfeszítéseket tesznek a pál- falvai üzemben. zítik a gépek ütemes cseré-*' jét is, így a géppark egyes régebbi darabjai a fogyasztott energiához mérten nem a megfelelő hatásfokkal dolgoznak. Nem kár a benzinért Koksz, ég veled Gázból idén az első fél évben 960 ezer köbmétert használtak fel a gépgyáriak: fűtésre. Fokozatosan terjesztették ki a gázkazánból származó gőzfűtést az épületek közt: a közeli múltban vonták be ebbe a körbe a kovácsműhelyt, az irodaépületet, és hamarosan átadják a darabolóüzem gőzfűtési rendszerét is. Korábban ezeket a helyiségeket koksszal, illetve olajjal melegítették. Ez a módszer mintegy háromszor annyiba került, mint a mostani, így hát megtérül a befektetés. A jövőben csak néhány olyan helyiségben fűte- nek koksszal, ahová nem éri meg a csőrendszert elvezetni. Kínálkozik példa arra is, hogy az olcsóbb gőzfűtést még olcsóbbal pótolták. A fürdőt újabban a csarnok fűtéséből származó kondenzvízzel melegítik. Csaknem százfokos volt a kondenzvíz, ezt a meleget egy hőcserélő ■ beépítésével hasznosították, mérhető költséget takarítva meg. Olajat is kívánnak gázzal pótolni a gyáriak. Tervek szerint jövőre három olajkemencét gázfűtésűre átalakítanak; a befektetés öt év alatt térül meg az előszámítások szerint. Az olcsóbb fűtőanyagot is mind hatékonyabban használják föl. Mint kimutatható: javultak a fajlagos adatok az utóbbi évben. Ez javarészt annak köszönhető, hogy biztosabbá tették a hő- szigetelést, mind a nagycsarnokban, mind a felújított forgácsoló, daraboló és görgőgyártó üzemrészben. Megawattok százával Fél év alatt 1310 megawattéra villanyáramot fogyasztottak a gyári szerszámgépek, világítóeszközök és az egy villamos kemence. Mór korábban éltek az árammegtakarítás egyik technikai lehetőségével : fényérzékelővel működő automata kapcsoló kezeli a térvilágítást. Elvben kínálkozna még egy technikai megoldás: az üresjárat-kapcsolók beépítése különféle forgácsológépekbe. A tatabányai társüzemben már jó tapasztalatokat szereztek ezzel kapcsolatban. Gond azonban, hogy nem lehet hozzájutni ehhez a — túlnyomórészt importból származó — eszközhöz. Pénzügyi korlátok neheLehetőség szerint fajlagos energiafelhasználási mutatókat számítanak ki a gyáriak egyes termékekre vonatkozólag. Az e munkával járó mérések sok sajátosságra és lehetőségre vetnek fényt a fogyasztás és a spórolás szemszögéből. 'Keresik módját: miként lehet a dolgozókat energiatakarékosabb eljárásokra, munkaműveletekre késztetni, illetve hogyan lehetne ..ütőképesebbé” tenni az energiaőrök tevékenységét a munkacsoportokban. A szubjektív tényező jelentőségét jól példázza a benzin- és gázolaj-megtakarításra alkalmazott módszer. Mióta a sofőrök nem jeggyel, hanem pénzzel fizetnek a benzinért, tekintélyesen csökkent a felhasználás. Csak az utóbbi fél évben — az előző év első feléhez képest — 25 százalékkal mérséklődött a benzin-, 3 tonnával a gázolajfogyasztás, nagyjából azonos szállítási feladatok mellett. A tizennégy autóval — köztük kilenc tehergépkocsival — kapcsolatban „működtetett” ösztönzés remekül bevált, hasonló kezdeményezésekkel más területeken is érdemes kísérletezni. M. P. Á képernyő varázslói Á televíziózás új útjai A. filmgyártás legfőbb költségeit manapság a nyersanyag és a díszletek jelentik. Egy-egy tévéfilm ma már 10—20, sőt 40 mlffiö fdrintba kerül. A díszlet felépítése produkciónként általiéban 6—&, lebontása 2—3 napot vesz igénybe — tehát legalább 10 napig kihasználatlanul áll a stúdió, csúszik a többi forgatás. A televíziózás új eszközeivel, a videotechnikával az előzetes számítások szerint — minimálisra lehetne csökkenteni az említett kiadásokat. Az elektronikus műsor- készítési technológia ugyanis feleslegessé teszi a filmnyersanyagot, megszünteti a pazarló túlforgatást, a labo- rálást, a vágást, az utószinkront és az egyéb szokásos utómunkálatokat. Érthető tehát, hogy a nagy nyugati filmstúdiók mind több snittet igyekeznek videotechnikával rögzíteni. A Birodalom visszavág, a Jedy bosszúja és az E. T. című sci-fik nagy része elektronikus technikával készült, s utólag másolták át celluloidra. Elektronikus kápkombiná- ciókkal üres stúdióban fantasztikus városok, sosem volt látványok varázsolhatok elő szinte a semmiből. A több száz helyszínen játszódó műsorok ugyanúgy két hét alatt készülnek el, mint azok a tévéjátékok, amelyekben a színészek fából, gipszből, vászonból, papírból; habarcsból épített, színházias hatású, nagy díszletek között ülnek és beszélgetnek. A szükséges makettek és térplasztikák azonban csupán töredékébe kerülnek, mint a hagyományosak. A színész az üres stúdióból távoli országok egzotikus színhelyeire „transzformálható”. Az Angyal szállt le Babilonba című magyar elektronikus tv-dráma egyes jeleneteihez a sok tagú technikus- és színészstáb helyett csupán hárman utaztak a dél-jemeni helyszínre, s rögzítették a környezetet, a csodálatos ősi nalotákat, mesés pálmaligeteket. Az elektronikus térképzés már az első pillanattól fogva olyan tulajdonságokkal rendelkezett. amivel a film sosem. Néhány példa: a kép bármely eleme kiemelhető, ió — feletek né * • I / / I I rrl * \m muoilíl áttehető egy másik képbe. A kiemelt képekkel bármit megtehetünk. Megfelelő számítógépprogramokkal kicsi- nyíthetők, nagyíthatók, elforgathatok, nyújthatók, zsugoríthatok a térben. Jelenetek másolhatók egybe. Képsorok, képrészletek tüntethetők el. Kristályokból, fémekből, üvegből, műanyagokból, organikus anyagokból csodálatosan merész formákat képezhet a rendező* Elektronikus úton díszletek, figurák is rajzolhatok, például egy maketttoronyhoz lépcsősort „rendelhet hozzá” a komputer. Mesék, mítoszok, írói, költői agyszülemények, lázálmok — eddig csak verbálisán leírt bizarr eseményei, fantazmagóriái, alakjai válnak megje- leníthetővé. Jóllehet, a hazai elektronikus tévéjátékok néha fantasztikus, lebilincselő látványt nyújtanak. Az új eszközök művészi célú használata nemcsak a hagyományostól eltérő dramaturgiát követel, hanem újszerű kulturális közgondolkodást is. Magyarországon azonban a nehezedő gazdasági körülmények ellenére nem mindenki vette tudomásul ezt a szükségszerűséget. Különösen vonatkozik ez a kritikára, amely értetlenül, sokszor becsmérlően fogadja ezeket a kísérleteket. A televízió legtöbb stúdiója pedig még az egyszerűbb elektronikus képkombinációkkal is alig barátkozott meg. A lehetőségek és a gyakorlati felhasználás közti szakadék egvré növekszik. Egyedül az MTV kísérleti elektronikus csoportja — Rajnai András vezetésével — folytat kutatásokat 1975 óta az elektronikus képkombinációkkal. A televízió vezetősége a produkciók nemzetközi sikere, kedvező visszhangja nyomán a csoportot 1982 végén kibővítve megalakította az úgynevezett videoin- novációs szerkesztőséget. A kilenctagú szerkesztőségben elsősorban a művészeti kutatásokkal próbálják megoldani az elektronikus képkombniációk során felmerülő esztétikai problémákat. Mivel az előállítható képsorok, jelenetek olykor szöges ellentétben állnak az évszázadok alatt kialakult látáskultúránkkal meglehetősen abszt- j-aknak. túlzottan meghökkentőnek, erőltetettnek tűnhetnek (néha azok is). A kutatók ezért keresik azt a pontot, ahol a népszerűség, a közérthetőség és a művészi megjelenítés egyensúlyban áll. Szeretnénk felmérni, mennyire különböztethetők meg a valódi és kreált terek, mesterséges környezetek, mennyire olvaszthatok össze ezek szerves egésszé. Kimunkálásra várnak a műfaj formai. esztétikai, dramaturgiai szabályai. A szerkesztőség az elektronikus műsorkészítés háttériparát is szeretné megteremteni. Kapcsolatot keresnek azokkal a gondolkodókkal, alkotókkal, szakemberekkel, intézményekkel, akik vagy amelyek hozzájárulhatnak a ’ fejlesztéshez, s a legkülönbözőbb területekről tudnak újat hozni. Külön munkatárs foglalkozik a speciál effektek fejlesztésével. Folyamatosan figyelemmel kíséri a világban közzétett ilyen tárgyú híradásokat, információkat. összefogja a hazai szakértőket makett- és optikai mobilépítő képzőművészeket, lézereseket. hologrammkészítőket, műszakiakat. A töprengésre, vitára indító kísérleti alkotásokat klubokban vetítik le, és várják a hasznosító véleményeket. A videoinnovációs szerkesztőség arra törekszik, hogy a ma még kuriózumszámba menő eljárások, módszerek elterjedienek minden stúdióban, elérhetők legvenek valamennyi rendező számára. Sámathy Tamás NÓGRÁD — 1984. szeptember 26., szerda \
